Felsőbányai Hírlap, 1909 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1909-08-26 / 17. szám
Felsőbányái Hírlap utcán egyik alulról, másik felülről dülöngözve jóve összetalálkoznak. A férj, a ki már előrehaladottabb stádiumban állott, felismeri és megtámadja az ingatag asszonyt s legott jobbról és balról is egy pár pofont nyomva a hitvestárs kövér ábrázatára, imigyen szólott hozzá: hát ha már te is iszol, nem csak én : mi az ördögnek járod összevissza az egész város korcsmáját ? Nem tudod te még azt, hogy a legolcsóbb és legjobb pálinka a nagypincében van ! ? A férj ezek után — mint a ki a dolgát jól végezte — ott hagyta a nejét, a ki egy kis gondolkozás után csakugyan a közeibe volt nagypincébe támolygott be, meg- j gy&zódést szerzendő arról, vájjon valóban igaza ! van-e a férjének. Or. Földes Béla szeretett képviselőnk Farkas Jenő polgármesternek a következő levelet irta: Budapest, 1909. aug. 21. Kedves Barátom / E hó 28-án lemegyek Nagybányára és ez alkalommal több napot szándékozom kedves választóimmal együtt tölteni. Egy napot mindenesetre Felsőbányán is töltök, mely alkalommal a politikai helyzetről is nyilatkozom. Üdvözlettel hived: Dr Földes Béla. Egy Felsőbányáról elszármazott férfi sikere. Felsőbánya sok jeles férfiút ad az országnak, a kiknek bölcsőjét itt ringatták s a kiknek később „sólyom szárnya támadt*' s itt hagyták szülőföldjük szép határát. Ezek közé tartozik Dózsa János is, ki Schuller Sándor felsőbányái derék polgárnak volt a fia. A Dózsa János értékes működését méltatja a kolozsvári Ellenzék. Mielőtt ezt ismertetnők a sokoldalú férfiú működési körét ismertetjük meg a brassói állami szakipariskola értesítőjéből: Dózsa János, a Ferencz József rend lovagja, igazgató, iparostanonciskolai szak- felügyelő, a brassói állami iparos- és kereskedő tanonciskola igazgatója, brassóvár- megyei törvényhatósági bisottsági tag, az országos pedagógiai könyvtár- és tanszer- múzeum külső tagja, iparhatósági biztos, áll. el. és polgári leányisk. gondnok, alelnök, tanított számtant és mértani az I, II. és III. természettant az I. évfolyamon, mindkét félévben heti 7 órán. A kolozsvári ..Ellenzék'- az iskoláról és a Dózsa sikeréről a következőket írja: „A brassói állami faipari szakiskola kettős feladatot tölt be. Jeles erőket képez ki az ipari pályára egyfelől s ezzel hathatósan hozzájárul, hogy egy gondosan szakképzett iparososztály vegye át a jövőben a külföldi iparral a versenyt, másfelől az iskola hazafias irányú vezetése a magyar állameszmének hű fiakat nevel. Az iskola 10 évi fennállása alatt 109 rendes növendéket bocsátott ki végbizonyítvánnyal. Ebből 67 egyén lett derék iparosmester, vagy nagyobb műhelyben vezető, 6 közülük magasabb képzettséget szerzett, 13 külföldön értékesíti itt szerzett tudását, 7 katona lett s nehány meghalt. Érdekes az iskolánál az iparos továbbképző tanfolyamok sorozata. Ilyent az asztalosmesterek 37-en, a csizmadia mesterek 51-en, a cipész mesterek 19-en, a szabó mesterek 16 an, a szerelő mesterek 42-en, az asztalos segédek 21-en. az építő iparossegédek 21-en, a czipész segédek 32-en, a szobafestő segédek 21-en, a csizmadia segédek 49-en, kazánfűtők 21-en, a loco- mobil kezelők 12-en, a stabil gőzgépkezelők 10-en látogatták. Nagyon szép eredmény ez s azt mutatja, hogy a továbbképzésre meg van a törekvés a brassói iparosokban. E szaktanfolyamokon kívül az iparosok közül a számtani, mértani, irálytani tanfolyamot 24-en, az ipari, könyvviteli tanfolyamot 24-én, a fémipari tanfolyamot 24-en látogatták. Összesen 530 felnőtt iparos vett ezeken részt 1908—9 tanévben. Nagy szám ez! Ezek közül a mesterek száma 234, a segédeké 259, a tanítóké 37. 20 éven alul van 47, 30 éven alul van 241, 40 éven alul van 184, 40 éven felül van 58 Mint látható, Brassóban teljesen megvan adva a mód nemcsak a tanulók kioktatására, hanem a felnőtt iparosok továbbképzésére is. Ennek nagy hatálya leend az ipar jövő fejlődésére. Ez adatokat az ipariskola derék igazgatója Dózsa János, Ferencz József rend lovagja által összeállított „Értesitő“-ből jegyeztük ki s gratulálunk az intézet igazgatójának s tanári karának a gondos vezetésért és a sikerekben gazdag eredményekért." Eddig tart az Ellenzék ismertetése. Ehhez mi még a Dózsa János működésére tartozó hivatalos adatokat közöljük az Értesítő nyomán. Dózsa János igazgató, mint a brassói állami iparos- és kereskedő tanonciskola igazgatója vezette és irányította ezen iskola működését, mint iparostanonciskolai szak- felügyelő meglátogatta a kerületébe utalt tanoncziskolákat. Igazgatói teendőket teljesített az iparostanonciskolai tanítók rajztanfolyamán. Iparfejlesztési ügyekre vonatkozó megbízásokat teljesített. Mint a brassói állami polgári és elemi iskola gondnokságának alelnöke, részt vett ezen gondnokság működésében s mint a brassómegyei gazdasági egyesület I. alelnöke, továbbá mint a „Brassói Ipartestület“ hatósági biztosa és a „Brassói Iparos Ifjak Önképző Köre“ I. alelnöke teljesítette ezen tisztségekkel járó kötelezettségeket; mint a brassói munkásgimnázium igazgatója vezette és irányította ezen intézmény ügyeit. » Nem a személyi kultusz szolgálatának célzata vezet, midőn alkalomszerüleg ez adatokat összefoglaljuk, hanem célunk volt rámutatni főleg arra, hogy egy ilyen jelesen vezetett iskola milyen hatással tud dolgozni egy város egész iparos osztályának képzése és az ipar fellendítése körül. Nagyon időszerű lenne, ha Felsőbánya egy fa- és fémipari szakiskola Felsőbányára telepítését forgalmazná a kormánynál. Szemlélő. Szemere Miklós röpirata. Magyar Versenyügy és a Főváros cimen Szemere Miklós olyanokat mond, ami a vidéki városok régen ki vánatos megerősítését nagy mértékkel szolgálná. A széles körökben nagyhatású röpiratból idézzük ezt a részt: »Ne gondoljunk mindig csak a csekély számú telivér lótenyésztők szent érdekeire egyedül, hogy ezután nem többé 100 percentet fognának nyerni, hanem talán csak ötvenet. Ne szenvedjen a szűkkeblű kalmárszellem miatt a haladás, a jó sport és az ország, mint a liferánsok miatt háborúban a hadsereg. A nemzeti, az asszonyságok dija és pár államdij zárva maradhatna kiváltképen a belföldi lovak részére. »A versenysportot egészségesen és alaposan decentralizálnám, legyen bőven a vidéknek is. Oda adnám nekik az államdijakat is és a vidéki versenyek lennének tisztán a belföldi lovak és a belföldi lovasok számára.« Kiszámíthatatlan az a jövedelem, melyhez az ipar, kereskedés és minden üzlet jutna abban a városban, ahol a lóversenyek érdekesebbek és értékesebbek lennének. Semmi mesterséges kormányactió nem emelné annyira társadalmilag és közgazdaságilag a vidéki városok életének vérkeringését, mint a jól decentralizált versenyügy. Szemere Miklósnak hazafias tanácsát a Magyar Lovaregyletnek mindenesetre el kell fogadni és ezt az egész polgárságnak követelni kell. Emlékeztető. A magyarországi munkások rokkant és nyugdij-egyletének felsőbányái fiókja 10 éves fennállása alkalmából folyó hó 29-én táncmulatsággal egybekötött ünnepélyt rendez a saját külön alapja javára. Jegyek előre válthatók : Bónis Sándor kereskedő üzletében. Beküldetett, A Kossuth Lajos-utcán végig vonuló patak az e hó 19-én volt fellegszakadás alkalmával annyira megduzzadt, hogy kilépett, különben is keskeny és csekély medréből és pincéinket nemcsak vízzel, de sürü iszappal is megtöltötte, tönkretéve a földön elhelyezni szokott zöldséget, tejet és több más élelmi cikkeket. Amennyiben a jelzett patak medre még mai napig sincs az árvizhozta hordaléktól megtisztítva, tisztelettel kérjük a városi hatóságot, hogy a patakmedert a piaci kuttól kezdve az özv. Fis- cherné-féle házig sürgősen kitakarittatni szíveskedjék, nehogy hasonló eset ismétlődése által újabb károsodás érjen bennünket. Egy háztulajdonos. Az ikerváltó eke és használata. A hegyvidéken gazdálkodók körében régóta érzett hiány egy olyan ikerváltó eke, melylyel köves, meredek, hegyes-völgyes földet is meglehet szántani és mégis könnyű, olcsó, tehát a kisgazdák is beszerezhetik. Enesei Domer Béla az erdélyrészi miniszteri kirendeltség székelyudvarhelyi intézője >az ikerváltó eke és használata« címmel most megjelent 2V2 iv terjedelmű kis füzeiében — mely gazdasági tanulmány címet is viselheti — egy olyan ekét ismertet, mely a kivánalmaknak megfelel és amint a szakértői nyilatkozatokból látjuk, a gazdák az ekét nemcsak a szántóföldeken, de szőllőhegyekben is használják. A füzetben a szerző leírva a hegyvidéki szántás nehézségeit és hibáit és ismertetvén az ikerváltó eke szerkezetét, tiszta ábrák és világos magyarázatokkal kioktat az eszköz kezelésére és használatára, miközben közli a gyakorlati gazdák szakvéleményeit. A füzet gazdasági vonatkozásai miatt a hegyvidéki gazdák részére sok tanulságot nyutt. Szerző a füzetet 50 fillér (bélyegjegyekben) beküldése ellenében az érdeklődőknek megküldi. Megcsalt férjek egyesülete. Az egyesületalakulás igen sok ágazati fájának legújabb hajtása a megcsalt férjek egyesülete, amely a maj- naparti Höchst városkában létesült. A »Höchster Kreis Blatt< idevonatkozólag a következő hirt közli: »Megcsalt férjek egyesülete. Mivel városunkban is gyakran megtörténik az, hogy egy asszony tisztességtelen módon faképnél hagyja az urát, meg a családját, elhatároztuk, hogy az ilyen sorsba jutott férjeket egyesületbe tömörit- jük, ahol tanácsokkal látjuk el őket, ahol mindenki elmondja a tapasztalatait és ahol, ha a viszonyok úgy alakulnak, egy bizottság útját egyengeti annak, hogy a gyermekek ismét visz- szakerülhessenek az anyjukhoz és az elhagyott férj újra haza kaphassa feleségét. Már megalakult az elnökség, amely bárkit szívesen vesz föl tagul. Az egyesület helyiségeiben teljes törvénygyűjtemény áll a tagok rendelkezésére és abból mindenki megtudhatja a váláshoz szükséges tudnivalókat. Eddig összesen tizenhat tag jelentkezett, ami feltétlen bizonyíték arra, hogy az egyesület nélkülözhetetlen. Tagsági dij nincsen. Felszólítjuk az érdekelteket, hogy holnapután este 9 órakor jelenjenek meg a Bayrischer Hof-ban. A tanácskozás zárt helyiségben lesz, ahová csak azokat bocsájtják be, akik igazolni tudják magukat. Az elnökség: Hein Erasmus, Hain Jakob és Werner Carl.« A »toast« eredete. Nálunk Magyarországon, ahol valósággal dühöng a pohárköszöntő mánia, valószinüleg mindenkit érdekelni fog az, hogy honnan származik ezeknek a szónoklatoknak nagyon használatos, úgyszólván, internácziónális elnevezése, a toast ? Ez angol szó és eredetileg piritóst jelent. Az angol társaságokban ugyanis az volt a szokás, hogy egy lakománál az, aki poharat felemelve, valakinek egészségére akart inni, a pohárba egy darabka pirított kenyeret tett. Azután szájról-szájra járt és végül visszakerült a szónokhoz, aki azután felhajtotta a maradékot. A pirított kenyér szokását azóta régen elhagyták, de a felköszöntők elnevezése toast maradt. Alkonypir. Oly hallgatag, borongó lm alkonyul. Az égbolt Oly bús a rengeteg, Ölt tiszta rózsaszint, Mint a reményefosztott Mint amikor magasból Tépödö, nagy beteg. Milljónyi rózsa int. De azért túri büszkén, A sok színes virágszál, S fájdalma szótalan, Mit elrabolt a tél, Egy árva vád se hangzik, Tán mind az égbe szállót, Hogy fénye oda van. Tán onnan int, beszél. Csak néha hull az ágról Mint, hogyha a bús erdőt Fehér, friss hótömeg, Biztatnák édesen: Ilyenkor tán az erdő Leszállunk újra hozzád Fagyott könnye pereg. Tavaszi éjjelen. A biztatást megérti A néma rengeteg. Szellő csókolja arcon, S hült szive megremeg. Fele ki Sándor. Szerkesztői üzenet. Fiatal imbernek. Ön tudni akarja: mi a véleményem arról a kis leányról, akinek ön egy rózsaszálat küldött szerelmes levéí helyett, mert hát ön a nótával azt tartja: »egy Rózsaszáll Szeben beszél . . .« s önt még csak válaszra sem érdemesítette. Tudja-e, hogy miért nem válaszolt önnek és miért nem köszönte meg önnek az a kis leány a küldeményt? — Azért, mert úgy vélekedik és pedig nagyon helyesen, hogy: »nem tud az Írni (t. i. helyesírást) aki küldte.« Kiadótulajdonos; Nánásy István,
