Felsőbányai Hírlap, 1909 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1909-07-29 / 15. szám
1900. jnlius S9, TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGYESTARTALMU LAP. MEGJELENIK NAGYBÁNYÁN MINDEN MÁSODIK CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési ára: Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő : DR MOLDOVÁN FERENC Előfizetési pénzek, reklamációk, hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztő címére Felsőbányára küldendők. — Nyilttér garmond sora 40 fillér. Nem minden a vagyon! (F. É.) Régi és elcsépelt közmondások, néha, mint a mesebeli főnix-madár újraélednek s kikelve hamvaikból, messze bevilágítanak az élet sötét útvesztőibe. Nem egyszer hallhatjuk azt, hogy a pénz nem minden, — de sok. De eklatán- sabb, szembetűnőbb példáját e régi közmondásnak senki sem szolgáltathatta a múltban, mint a napokban történt ön- gyilkosság, amidőn a pénzvilág legismertebb uralkodójának, Rotschild Albert báró fiának öngyilkossága. Oh hányán vannak, kik életük egy- egy válságos percében vágyva ne gondoltak volna arra a mérhetetlen boldogságra, amit az nyújthat, hogy ő pénzkirály fia lehetne. — Ha én Rotschild lehetnék! — hangzik fel a vágyó keblekből. íme a Rot- schild 2 L éves fia boldogtalanságában megöli magát. Elhajítja az életet magától, mint az az ágról szakadt koldus, ki már semerre sem lát ki utat az életből, kinek már semmiféle reménynek még csak halvány sugára sem int a távolból s akinek az egyedüli menekvést a gyávaság, az élettel való megküzdés lemondása nyújt. A Rotschild fia megvált az élettől, mert szive hevesebben dobogott valakiért, aki nem lehetett az övé. Nem lehetett az övé mérhetetlen gazdagsága dacára, annak ellenére, hogy a mai reális világban minden megvásárolhatónak látszik s annak dacára, hogy a Rotschildok minden földi dolgot megvehetnének, legalább a köztudat szerint. Rotschild nem tudta megvenni a boldogságát. S mert nem tudta elérni azt, amit a Teremtő sokszor a legutolsó zsákhordónak is juttat, elhajította magától életét, mint egy értéktelen, fületlen gombot. S ebben — noha a családra nézve mérhetetlen fájdalom — az egész emberiségre bizonyos jóleső megelégedést találunk. Mert látjuk, hogyha az élet a javakat igazságtalanul is osztja el az egyes emberek között, az igazi boldogságból, avagy boldogtalanságból egyaránt mindenkinek kiadja a porcióját. Nem minden a vagyon! S ez megnyugvást szerezhet sok, sok, az élet küzdelmeiben kifáradt embertársunknak. Ha sok előny, sok könnyebbség rejlik a vagyon, a pénz mindent kiegyenlítő hatalmában, mégis, a romanticizmus léteiét igazoló momentum, hogy vannak még olyan dolgok is a földkerekségén, melyeket a legszegényebb ember igen, egy Rotschild azonban nem tud megszerezni. S ezek a dolgok oly nagy jelentőségűek, hogy miatta egy mérhetetlen vagyonnal, ifjúsággal, egészséggel megáldott Rotschildnak meg kell válnia az élettől. Ti szegény emberek, kik oly nagy számmal vagytok elszórva a föld kerekségén, ti vagyontalanok, ti minden gonddal, nélkülözéssel küzködők, vájjon ezek után is úgy vágyódtok a Rotschildok nagy vagyona után?! Vájjon most is hajlandók vagytok-e cserélni azzal a boldogtalan apával, ki szeretett gyermekének önkezével véget vetett hulláját kellett meglátnia. Avagy cseréltek-e azzal az ifjúval, ki hosszú, kinos tépelődések, gyötrődések után önkezével oltotta ki életét?! Nem cserélnétek. Nem cserélnétek már csak azért sem, mert mi mindannyian boldogság után vágyódunk, mert ez az egyetlen, ami az élethez fűz, mert ez az egyetlen dolog, amiért érdemes élni. Ne kívánjuk soha a mások boldogságát, mert nem tudhatjuk, hogy a fényes külső, a csillogó pompa, minő mérhetetlen fájdalmat, kínt és gyötrődést takar. Városi közgyűlés. Folyó hó 22 én a képviselőtestület rendkívüli közgyűlést tartott. Az uborkasaison a tárgysorozaton és a képviselők érdeklődésén is meglátszott, mert fontosabb tárgy ezúttal nem került tárgyalás alá s a képviselők mérsékelt számmal jelentek meg. 1. Az elektromos huzalok megerősítésére vonatkozó szabályrendelet vármegyei jóváhagyását közgyűlés tudomásul vette s kihirdetni határozta. 2. Miután a vásártartási és helypénzsze- dési szabályrendelet ezideig jóváhagyva nem lett, annak megtörténtéig közgyűlés a szabály- rendelet 7-ik pontját, mely szerint a viszonteladók (kofák, üzérek stb) nyáron azaz május 1-től okt. 1 ig) csak reggel 8 órától, télen 9 órától kezdve vásárolhatnak — életbe léptette a szabályrendelet büntető határozataival együtt. 3. A Dán György által kőfaragó gyár céljaira felkért területet a város évi 10 korona jogelismerési dij mellett 32 évre átengedte s az építéshez szükséges követ ingyen, téglát előállítási árban, fát mérsékelt áron, a kitermelés helyén rendelkezésre bocsátotta azon kikötéssel, hogy ezen anyagokból készített épületek felszerelés nélkül a 32 év eltelte után, vagy a gyár megszűnése esetén a város tulajdonába mennek át. 4. A Fazekas-utcai lakosok kérelmét a vízvezeték bevezetése iránt közgyűlés elvben teljesíteni határozta, a munkálatok elkészítésével, mihelyt a városnak a szükséges fedezet rendelkezésére fog állani, a tanácsot bízta meg. Ezidő szerint a városnak nincs módjában a meghosszabbítást eszközölni. 5. Kerekes József kérvényére közgyűlés határozatilag kimondotta, hogy azon tulkiadá- sokat, melyek a városi vendéglő építésének a város által házi kezelésben való befejezésével felmerültek, a vállalkozó Kerekes Józseftől nem Örök visszfény. Te, ki visszaragyogsz rég lezajlott múltból — Nekem drága emlék, kihűlt szent érzelem — Ide, hol siratok egy vesztett világot . . . Oh, légy áldott, üdvöm, mindörökké áldott: Örök sugár te, első szerelem! Éltem delén állok ... A remények, álmok Nem szövik át többé se szivem’, se lelkem’... Ábrándim, vágyim is mind rég sirbahulltak ... Csak te vagy még, aki túlélted a múltat: Örök sugár te, első szerelem ! Lemondás, megnyugvás van már a szivemben... Oh, csak te ne hagyj el. Maradj végig velem! S ha majd int a halál s itt lesz a koporsó : Hozzád száll a búcsúm s könyem, az utolsó — Örök sugár te, első szerelem ! Pap Márton. Impressziók és reminiszcenciák. Magyarul: Visszapillantás.* *) — Irta: Arakszyu. — Jó színészek jártak nálunk. Nem volt rá külömben eddig példa, hogy Felsőbányán három héten át — még pedig direkt Felsőbányára ér*) E tárca lapunk múlt száma részére készült, abból azonban anyaghalmaz miatt kiszorult. Noha ilyenformán nem is éppen aktuális többé, mint visszaemlékezést a közelmúltra és mint távozó munkatársnak Felsőbányáról utolsó írását, most mégis közreadjuk. Szerk. kezeit s itt megtelepedett társulat előadásaira színházba járjunk. Pedig megtörtént. Junius 19-től julius 8-ig. Aldassék érte Halmi és Józsa neve. * Egy szorgalmas színházlátogatónk — mondhatnék : szinházbarát, mikor pénteken**) délelőtt 10 órakor a jó színészeket hat szekéren elhelyezkedni s elindulni látta, hogy »bemenjenek« Magyarláposra, visszagondolt a három hetes szezónra s lapunk részére bejegyezte, hogy szerinte az egyes előadóknak, melyek voltak a legjobb szerepei, valamint, hogy azokból, a miket láttunk, melyek voltak azok a jelenetek, melyek föltehetőleg a legmélyebb benyomást tették a közönségre. Felsorolásai itt következnek. * Általános közfelfogás szerint Felsőbányán még ilyen jó szinielőadásokat nem láttak. Színházi kritikusunk bizonyára elmondotta tudósítása során,***) hogy majd mindig, legtöbb- nyire teli ház volt, de ha elmondotta is, mi hozzátesszük, hogy kétszer meg, és pedig a Tanitónő és a Tatárjárás előadásán annyira zsúfolt szinház nézte a két híres darabot, hogy nem is igen fért a közönség. Bizonysága ez **) Már t. i. e hó 9-én. Szerző. ***) Mint látható volt a múlt számban, tényleg elmondotta. Szerk. annak, a mit mi évek óta hangoztattunk e lap hasábjain szini kritikáink keretében, hogy volna közönsége Felsőbányán a színháznak, csak igazi szinház legyen nem pedig mint eddig: egy nem is nagyon térés ócska teremnek egyik végében hevenyészett szükecske szinpad-féle és a mi fő, ne időnkint egy-egy estére kocsikon hozzánk átránduló nagybányai színészek juttassanak nekünk művészetükből morzsákat. A látott 18 előadásból legszebb volt a Csöppség és az Ördög mátkája. Főként amannak előadása után a legnagyobb megelégedéssel, sőt magasztalással távozott a színházi közönség. Ebben pedig a Somlainéé az érdem, a ki a címszerepet játszotta és egy-két partneréé. De éppen ennek a bájos színműnek az előadásán történt, hogy szerepeiket az összes előadók teljességgel nem tudták. Kornai például mindössze még egyszer elmondta azt, a mit már egyszer hallottunk a súgótól. Szerepeiket ez este csakis Somlainé és Ürményiné tudták. — Ugyanez történt a Tatárjárás előadásán. Leirhatatlan érdeklődés és várakozás fogadta közönségünk részéről a Tatárjárás előadását. Valóságos ünnepi előadássá avatta ezt a zsúfolt ház. Pedig egy kis csalódás volt osztályrészünk, mert éppen ez, a gyengébb előadások közül való volt. Iszonyú szerep-nem- tudással küzködtek színészeink. Ha ezt a gyönyörű díszletek között, de kevésbbé gyönyörű jelmezekben végig játszott
