Felsőbányai Hírlap, 1909 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1909-03-25 / 6. szám
Felsőbányái Hirla p szervezkedést tartanánk szem előtt és pedig olyanformán, hogy lehetőleg a járási központokba egy népies mintagazdaság szer- veztetne, rajta önálló gazdasági iskolával, melynek vezetője a földmivelésügyi miniszter által neveztetne ki. A reform javaslatnak megfelelően 844 községben kellene az ismétlőiskolakötelesek száma szerint önálló gazdasági népiskolát felállítani, ha járásonként akarjuk megoldani, akkor a körülbelül 420 járásnak megfelelően, ugyanannyi népies mintagazdasággal egybekötött tangazdaságot kell felállítani és pedig ott, ahol erre legnagyobb szükség van és pedig sokkal fokozatosabb mértékben, mint az tervezve van. Az önálló iskola vezetője a szaktan- tárgyakat adná elő, vezetné a gazdasági gyakorlati útmutatást és szerkesztené a tangazdaság jelentéseit. A számadást azonban a segédje vezetné, ő azt felülvizsgálná, igy mindjárt meg lenne az ellenőrzés is. Ezen lehetőleg a járásszékhelyen felállítandó önálló gazdasági iskolához lehetne bizonyos időnkint, — mindaddig, mig elegendő iskola nem volna — összehívni a járáshoz tartozó kisebb fokozatú gazdasági népiskolák vezetőit, hogy az ismétlő kötelesek tanítására oly fontos gyakorlati útmutatást ott eltanulják, illetve az időről időre felmerülendő gazdasági kérdésekben nemcsak tanácsot, de megfelelő útmutatást is nyerjenek. A járási szervezkedés kezelésével igen szép és gyorsabb eredményt érhetnénk el, midőn mezőgazdasági ismereteinket a nép körében bővíteni és ezáltal a nép gazdálkodását helyes mederbe terelni akarjuk. A járásonkénti eredményesebb működés különösen elképzelhető akkor, ha teljesen felfogjuk a járás területén felállítandó tangazdaság vezetőjének ügykörét, mert ne feledjük a változott viszonyok miatti megélhetés az okos élni tudás, ami konzervatív kisgazdáinkat is fokozottabb tevékenységre ösztönzi s igy ösztönszerüleg keresik az utat, amelyben eredményesebb tevékenységet fejthetnek ki, keresik a vezetőt, ki de volt, ami máshol nincs . . . 40—50 kitömött állatom. Ezekkel diszitettem a szobámat. Az ajtónál őz állt, fényes, fekete szemeivel üdvözölte a belépőt; a kályhánál egy hatalmas macska — Gábor János ajándéka volt — küzdött egy madárral ; az íróasztalon egy pár egér lakmározott egy darab sajton ; a szekrény tetejéről egy hatalmas uhu meresztette le óriási szemeit, a másikon sas menesztette zsákmányát; a székek karjain fülemüle, csíz, rigó és más apróbb madarak bá- mészkpdtak . . . szóval összes állataimnak jutott hely. És nem is volt csúnya az a díszítés. Egy Ízben a kaszinóbált is igy diszitettem föl. Mikor az estélyre először bekopogtatott Lánczky néni, megáll, körülnéz, kis vártatva igy szól: — A dögkompánia meghívásának eleget tettünk, eljöttünk. Ettől fogva a mi kompániánk neve dög- kompáni lett. Jól teltek az órák. Bőséges vacsora után, sokszor éjfél után is, játszottunk, táncoltunk, zongoráztunk, énekeltünk. Bojthor bácsi volt a rendező, ő volt az előtáncos is. És hogy rakta! Micsoda idők voltak azok ! Öszbecsavarodott urak ifjakká váltak, elfelejtették arra a pár órára gondjukat, bajukat, el e nehéz időket. Márciusban föloszlott a kompánia. A pénztárt átvizsgáltuk és ki hinné! a krajcárokból még 10—15 forint maradt is. Ebből nyáron át kirándulásokat rendeztünk, a még fölmaradt összeget a jövő télre könyveltem el. Amint az ősz beköszöntött, megint összeverődtünk. így történt ez hét éven át, mikor a Gondviselés elvezérelt engem abból a kedves kis fészekből. őket tanilsa és ki nekik a haladás útját megmutassa. Szerény véleményem szerint ezen körülményt kell avatott kézzel a jelen korszakos reformnál megragadni, hogy az észlelhető mozgalmat mindjárt amennyire lehet helyes mederbe terelhessük. Az önálló gazdasági népiskola vezetőjének a tangazdaság ellátásán kívül még ügyköréhez tartozhatna, minden a mező- gazdasági érdekelteket érintő ügy. Úgy a gazdakörök, mint az egyes gazdák oktatása, irányítása és gyakorlati kiképzése. A helyes vetőmag előkészítés és a csá- vázás keresztülvitelének gyakorlati bemutatása, mert milliókat vészit úgy a köz, mint maguk a gazdák az üszögkár miatt. Megismertetné a jobb és megfelelőbb gazdasági gépek és eszközöket s azok beszerzését előmozdítaná. Kezébe venné a jelenleg siralmas állapotban levő közlegelők ügyét, azt rendezné és belefolyna hasznosításunkba. Megmagyarázná az okszerű állattartást és táplálást. Ellenőrizné a közvagyon kezelését, hová fordítását és befolyna azok gazdaságilag jobb kihasználásába. Utána nézne a mezőrendőri törvény végrehajtásának. Védené az árvák és gyámoltak vagyonát, különösen azok gazdaságos kihasználását. Végezné a gazdasági tudósítást. Vezetne rendszeres meteorologiai feljegyzést. Mint látjuk szép és intelligens gazdához méltó ügyköre lenne a tangazdaság vezetőjének és igen fontos és hasznos szolgálatot tehetne. És bármiként oldatik meg a most szőnyegen levő korszakos reformtervezet, szerény véleményem szerint a gazdasági népoktatással mindenesetre egy időben a nép gazdasági vezetésének kérdése is megoldható. Azt mondják, hogy nagyon kevés érdeklődés nyilvánul a most szőnyegre kerülő gazdasági népoktatásnál— ez sajnos, igaz! Csak irigykedve olvashatunk az amerikai egyesült államok Davis-bill-jéről, annak irányairól és azon lázas érdeklődéséről, a melyet iránta tanúsítanak. Követendő példa ez, úgy a sajtóra, mint ránk gazdákra nézve és legyünk már egyszer mi is hazánkat és érdekeinket védő igaz polgárok s a nagy politikai és gazdasági mozgalmak között gondoljunk azon nagy és nemes célra, amit a gazdasági népoktatás kérdése magában rejt, emeljük szavunkat, adjuk elő terveinket és én megvagyok arról győződve, hogy azon nemes elme, ki e kérdést szőnyegre hozta, megtalálja benne a jót és helyeset s azt követni iS fogja. Páll Béla. urad. intézd. Március 15-ike városunkban és a vidéken. A nemzeti megújhodás a szabadság, egyenlőség és testvériség magasztos évfordulóját Felsőbánya város sem hagyta ünneplés nélkül. A naptári piros betű nélkül, de a szivekben ünneppé avatott nagy nap emléke a természet ébredésével magától felujul minden jó magyarban; a legnemesebb eszmék diadala és valóra válása, a nagy idők és nagy emberek csodás története lankadatlan lelkesedéssel árasztja el a lelkeket. A 61 év lepergése a dicső eseményeket csak még tisztultabbá, fényesebbé, bámulatosabbá tette; a nemes példa ott áll teljes fényében előttünk, csak követni kell s lelkesedni érte. A fellobogózott város külsőleg is kifejezését adta az ünnepnek. Reggel 9 órakor a ref. templom egészen megtelt ünneplő közönséggel. Nagy Lajos lelkész ékes szavakkal emlékezett meg a magyarnak nagy nemzeti ünnepéről, azután imát mondott, melynek elvégeztével a közönség a Hymnuszt énekelte el. Este a Polgári Körben kevés számú, de lelkes társaság gyűlt össze ünneplésre. A dalkör hazafias dalokat énekelt a társas-vacsora alatt, Mikola A. Gyula alelnök pohárköszöntővel méltatta a nagy nap eseményeit s felolvasta sikerült vonzó alkalmi költeményét, mit lapunk más helyén közölünk. Nagybányán a szokásos polgári köri társasvacsorának kiváló fényt és diszt adott Földes Béla, kerületünk országgyűlési képviselőjének megjelenése; a magas vendég 2 felszólalásban, a múlt dicsőségét nagyszerű összehasonlításokkal rajzolta le, említést tett a jelen belpolitikai viszonyokról s a jövőre vonatkozólag az országnak fejlődési irányáról tett igen értékes kijelentéseket, az ipart és kereskedelmet jelölve meg mint a nemzeti vagyonosodás biztos eszközét. A városok iparának és kereskedelmének fejlesztése — úgymond — a boldogulásunk biztos alapja. Felsőbányáról, Szinér- váraljáról többen részt vettek a társas-vacsorán. Laczfalw községben az állami elemi iskola rendezett hazafias ünnepélyt. Az oláhság ezen fészkében magyar versek és dalok csendültek fel. Nemzeti szinü zászlók diszitették az iskolát, az állam erősségét, a román anyanyelvű gyermekek büszkén hordták mellükön a nemzeti szinü csokrokat. Az állami iskola igazgatója: Pap Gyula kartársával együtt teljes ambícióval és úgy látszik, sikerrel töltik be nehéz és különleges hivatásukat a magyarság terjesztésének hűséges munkásai. Az elismerés felsőbb helyről is bizonyára meg fog nyilatkozni. Bizonyára fogja olvasó közönségünket érdekelni az a gazdag, nagy gonddal összeválogatott és szép Programm, mit úgyszólván teljesen a tanulók töltöttek ki, azért azt ide is iktatjuk: Laczfaluban 1909. évi március 15-én tartott nemzeti ünnepély programmja. 1. Hymnusz. 2. Megnyitó beszéd. Tartja Papp Gyula igazgató. 3. Talpra magyar! Petőfi Sándortól, szavalta Bontó Péter II. oszt. Januló. 4. Kossuth Lajos azt izente . . . Dal. 5. Édes álom. Tolnai Vilmostól, előadta Tyentyis Máriái III. oszt. tanuló. 6. Patriei mele, román szavalat, szavalta Tyentyis Parászka III. oszt. tanuló. 7. Hagy- nagy uram . . . Gyulai Páltól, szavalta Dán Gábor II. oszt. tanuló. 8. A ledőlt szobor. . . Petőfi Sándortól, szav. Bud Dokia III. oszt. tan. 9. Árpád sírja... Tóth ,Kálmántól, szav. Búd Vazul III. oszt. tan. 10. Árpád apánk . . . Dal. 11. 15-ik március 1848. Petőfi Sándortól, szav. Babies Döme IV. oszt. tan. 12. Mi a haza? Majthényi Flórától, szav. Csokotyisán Márta III. oszt. tan. 13. Szózat . . . Szav. B. Abrahám Anna II. oszt. tan. 14. Mikor imádkoztok. Pósa Lajostól, szav. Marosán János II. oszt. tan. 15. Magyar vagyok . . . Szav. Andrejka János I. oszt. tan. 16. Csínom Palkó, Csínom Jankó ... Kurucdal. 17. Alkalmi beszéd, tartotta Lázár János tanító. 18. Honfi dal.. . Petőfi Sándortól, szav. Tyentyis András III. oszt. tan. 19. Nemzeti zászló . . . Szav. Czinege Mária I. oszt. tan. 20- Dórul de patrie . . . Román szavalat, szav. Bertalan György II. oszt. tan. 21. Hová megy a vándorfecske ? . .. Szav. Csokotyisán Mária I. oszt. tan. 22. Vígan legyünk e napon . . . Dal. 23. Záróbeszéd, tartotta Papp Gyula igazgató. 24. Hazádnak rendületlenül . . . Dal. Különfélék. Képviselőnk Nagybányán. Földes Béla udvari tanácsos, kiváló képviselőnk a nagybányai polgári kör hívására folyó hó 14-én leutazott Nagybányára, hogy a március 15-iki hazafias ünnepet választói körében töltse. Képviselőnk márc. 14-én délután érkezett, résztvett a Kaszinó társas vacsoráján, másnap dr. Makray Mihály polgármester által adott diszebéden, este a polgári kör bankettjén és 16-án délben utazott vissza a fővárosba. 15-én délután több küldöttséget is fogadott s városunk nevében Farkas Jenő polgármester, Münnich Sándor tanácsos és dr. Moldován Ferenc jegyzők kül- döttségileg tisztelgett lakásán. Földes Béla megígérte, hogy a nyáron hosszabb időt fog kerü-
