Felsőbányai Hírlap, 1908 (13. évfolyam, 1-27. szám)
1908-09-23 / 20. szám
Felsőbányái Hírlap egyáltalában nem tétettek ajánlatok, részint pedig a beérkezett ajánlatok nem megfelelők, a közgyűlés uj árverést rendel el s ennek napjául október hó 7-ét tűzi ki. 3. Serbán Vaszali földtér feladás iránti kérelme tárgyában elhatározza a közgyűlés: hivassák fel kérelmező nyilatkozattételre az iránt, mily árat szándékozik megadni a kért területért. 4. A nagybányai m. kir, államvasuti osztálymérnökség megkeresésére a vasúti vendéglőt illetőleg a közgyűlés elhatározza oly értelmű nyilatkozat kiadását, hogy ha a mozdony szikrái meggyujtanák az épületet, a város semmi kárpótlást sem kíván. 5. Tárgyalta a közgyűlés a rend. tan. városok polgármesterei országos egyesületének átiratát, s elhatározta, hogy évi 50 korona tagsági dij fizetésének elvállalásával a városi hasznos közczélokat szolgáló országos egyesületbe pártoló tagnak belép. 6. Tárgyalta a közgyűlés Grünfeld Henrik és társának kaolin-kutatási engedély iránti kérelmét s a kutatási engedélyt a pénzügyi és gazdasági bizottság javaslatának elfogadásával a közgyűlés egy évre 50 korona jogelismerési dij lefizetése ellenében meg is adta azzal, hogy e mellett a város s esetleg mások is kutathatnak. 7. A tanácsnak a faeladás tárgyában s a tartott árverés eredménytelenségéről tett előterjesztésére a közgyűlés a kikiáltási árnak a faár csökkenése miatt 20%-al való leszállítását s ezzel uj árverésnek kitűzését határozza el. Ezen határozathozatallal a rendkívüli közgyűlés, mely egy teljes órai időtartamot vett igénybe, s melynek tárgyai nagyobb érdeklődést érdemeltek volna, mint minő számban a gyűlésen a városatyák megjelentek, véget is ért. —y — cl. Különfélék. A szerkesztő távollétében lapunk jelen számát is Krasznay Zsigmond állította össze. A pápa aranymiséje. Folyó hó 18*án volt ötven éve, hogy X Pius ő szentsége az egyházi rend szentségében részesült s 1858. szeptember 19-én mutatta be első szent-miséjét. A katholikus egyház fejének, Jézus Krisztus földi helytartójának ünnepét természetesen ünnepének tekinti az egész katholikus egyház s ünnepelték is a pápa aranymiséjét a katholikus hívek az egész világon. Nálunk Magyarországon, mivel az évforduló hétköznapra esett, a katholikus egyház főpásztorai akként rendelkeztek, hogy az ünnep a rá következő vasárnap tartassák meg. A helybeti róm. kath. templomban f. hó 20-án ünnepélyes hálaadó istenitisztelet tartatott s a plébánia lelkészi személyzetének egy tagja ünnepi beszédet mondott a pápa jubileumáról. Kinevezés. Dr. Szokol Pál bányatanácsosi címmel felruházott kir. főmérnököt a pénzügy- miniszter kinevezte bányatanácsossá. A nagy érdemű és nagy tekintélyű tudós férfiúnak, a ki ez idő szerint a helybeli bányaiskola veze- | tője, előléptetéséről egész társaséletünk különös örömmel és megelégedéssel vesz tudomást. Személyi hírek. Farkas Jenő polgármester városi ügyeknek az egyes ministeriumokban való elintézése céljából pár nap óta a fővárosban időzik. — Plachy Gyula kir. tanácsos, pénzügyigazgató a múlt héten hivatalos ügyben két napot városunkban töltött. Vármegyei közgyűlés. Vármegyénk törvény- hatósági bizottsága f. hó 11-én Nagykárolyban a főispán elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, mely alig egy óra hosszáig tartott s nagyobb érdeklődést nem igen tudott kelteni. Legérdekesebb tárgya a megyegyülésnek Nagybánya város határozata volt a Nagybánya-tő- kési vasút költségeihez való hozzájárulás tárgyában s a határozatot a közgyűlés a nagybányai polgármester felszólására jóvá is hagyta. Ugyancsak jóváhagyta ez a gyűlés Nagybányának a szálloda építésére vonatkozó határozatát is. — Itt említjük meg, hogy a vármegyei törvényhatóság őszi rendes közgyűlését október hó 8-án fogja megtartani. A minorita rendházból. A nagybányai'minorita rendház főnöke, Konkoly Barnabás, házfőnöki állásáról leköszönt s a házfőnöki teendőket ideiglenesen Pintér Bekény áldozár fogja ellátni, ki e célból az aradi társházból helyeztetett át Nagybányára. Kinevezések. A bányászat köréből a hivatalos lapban többek között a következő kinevezésekről olvasunk. Veres József és Krem- niczky Amand főmérnököket kinevezte a pénzügyminiszter bányatanácsosokká, berenczei Ko- váts Géza és Vájná Miklós bányamérnököket főmérnökökké, dr. Zsiga Mór és dr. Intze Béla bányamüorvosokat bányafőorvosokká, Orbán Károly és Urban Andor segéemérnököket kir. mérnökökké. — A vall. és közokt miniszter Lévay Endre oki. tanítót kinevezte tanítóvá a macsolai áll. elemi iskolához. — Nagykárolyi gör. kath. esperessé kinevezte a megyés püspök Márkis Romulus tományai lelkészt. Áthelyezések. Petermák Sándor kir. bányamérnök Felsőbányáról áthelyeztetett Kapnik- bányára, a hol egyik bányaműnek lesz vezetője. — Kiss Gábor főgimn. tanárt a vall. és közokt miniszter Nagybányáról áthelyezte a budapesti VI. kér. főgimnáziumhoz. — Kovács Kornélia áll. elemi iskolai tanítónőt a vall. és közokt. miniszter Királyhelmeczről áthelyezte Bozovicsra — Spitzer Fülöp oki bányamérnök, tisztjelöltei a bányaigazgatóság áthelyezte Nagybányáról a felsőbányái bányahivatalhoz. — Andrea János segédmérnököt a pénzügyminiszter áthelyezte Oláhláposbányáról a selmeczbányai bányaigazgatóság kerületébe, Lehoczky Aurél segédmérnököt áthelyezte a selmeczbányai kerületből a nagybányai kerületbe. — Németh Béla főgimn. tanárt visszahelyezte a miniszter Tordáról a nagybányai áll. főgimnáziumhoz. Nagy emberek halála. A magyar közéletnek két nevezetes halottja van, a kik az elmúlt közeli napokban dőltek ki az élők sorából s a kiknek emlékét egy ország őrizi kegyelettel. Egyik a magyar királyi kúria elnöke, Ober- schall Adolf val. b. titkos tan. főrendiházi tag, a másik Fáik Miksa val. b. titkos tan., az eumár soká magára. Felugróm helyemről, kidörzsölöm az álmot szememből s kivonulok a sötét folyosóra. Még borzongatja hátamat a hűvös éjszakai levegő, feltüröm kabátom gallérját s dideregve huzom össze magamat a kalauznak szánt ülésen. Egyelőre még nincs mit megfigyelnem. Egyhangú, nagy darab sötétség az, amit láthatok; nem szakítja meg világosság más egyéb, mint a vonat ablakaiból a földre vetődött lámpafény, meg a mozdony kéményéből kiszálló félelmetes szikraeső. Felkelek ültőmből, leeresztem az ablakot s kinézek a sötétbe. Arcomat, hajamat megcsapja a hüs légáramlat, de a nehéz homályban nem láthatok semmit sem. Szemem csak egy idő múlva szokja meg a feketeséget s a csillagos ég fényénél rá-rá akadok egy-egy futva rohanó jegenyefára. Jó ideig tart ez a világtalanság. Egyszer csak — észre sem veszem — világosodni kezd a nagy mindenség. Abból az irányból, amerre haladunk, mint a szivárvány ragyogó ive: félkör alakú világosság szűrődik át a nyomasztó semmiségen. Ez a hajnal ébredése, mely uj életet, uj fényt hint szét a bánkódó, szomorú elhagyatott- ságban . . . A pirosság fokozatosan terjed szét az égbolton. Mindig élénkebb vörössé válik, végre pedig az egész napkelet tüzfénybe megy át. Most egyszerre — mintegy varázs ige szavára — a földtől kezdve meghasad az ég karmazsin kárpitja ... egy rózsás sugár szökik fel a szemharópai hirü publicista s a magyar politikai életnek évtizedeken át első rangú kitűnősége. Reform, egyházi gyűlés. A nagybányai ref. egyházmegye őszi közgyűlését tartotta f. hó 10-én a bikszádi fürdőben Széli György esperes és Helmeczy József egyházmegyei gondnok elnöklete alatt, 75 közgyűlési tag jelenlétében. A gyűlés, melynek kezdetén Széli esperes imát, Helmeczy gondnok pedig megnyitó beszédet mondott, házi ügyeket intézett el. E gyűlésen beiktatták tanácsbirói hivatalába Tóth Dániel lelkészt s választottak egyszersmind két uj ta- nácsbirót is, és pedig az egyháziak közül Magos Ferencet, a világiak közül ludányi Bay Lajost. A közgyűlés tagjainak tiszteletére Helmeczy J. egyházm. gondnok 100 teritékü ebédet adott, mely alatt Farkas Laczi budapesti cigányprímás bandája szolgáltatta a zenét. Uj doktor. Köhler János orvost a kolozsvári kir. tudományegyetemen az összes gyógy- tudományok tudorává avatták. Villanyvilágítás. Városunkban a villany világítási munkálatok megkezdődtek s azokat a vállalat alkalmazottai állandóan folytatják. Irodalmi kör Nagybányán A testvérvárosban nagy huzgólkodás és tevékenykedés van folyamatba téve többek részéről egy irodalmi célokat szolgáló egyesület alakulása érdekében, melyet »Teleki-körnek« akarnak nevezni, sőt már értekezlet is volt, mely az alakulást kimondotta s azt is elhatározta, hogy már október hó elején mintegy első kísérletül egy matinét fog rendezni. Bányatársulati gyűlés. Lapunk múlt száma nem tőlünk függő okból nem hozhatta az ÉL- Márk bányatársulat múlt hó 23-iki gyűléséről szóló tudósilást, miért is az érdeklődők tájéko- zódhatása végett pótolni kívánjuk a mulasztást s tudósításunkat most közreadjuk az alábbiakban. Nevezett bányatársulat közgyűlése a városháza tanácstermében tartatott Farkas Jenő elnöklete alatt. Képviselve 69 67/100 részvény volt a gyűlésen, a jegyzőkönyvet pedig Pap Márton vezette;. Jelentette Tánczer György ideiglenes bányaigazgató, hogy a társulat bányájához vezető u. n. városi tárnának a még hátrelevő, mintegy 300 folyóméter hosszúságban bányafákkal való kikötése és szekrény ácsolattal való ellátása, illetőleg a tárnának jókarba hozatala és járhatóvá tétele a kiáramló fojtógázok miatt ismételt kisérlelek után is lehetetlennek bizonyult, mint a hogy egyáltalában a mü üzemének folytatása, tekintettel az ezüst értékének csekély s a kohóköltségeknek magas voltára, valamint a mai drága munkabér viszonyokra és arra, hogy a még itt-ott maradott tellérgyámokban arany és ólom aránylag csak igen kevés található, a műnek üzemben tartása oly költséges volna, hogy a költségek a társulatnak semmikép sem térülnének meg. Mindezekhez képest javasolja és indítványozza, mondja ki a gyűlés a bányának egyelőre ideiglenesen való beszüntetését. A közgyűlés nem lévén határozatképes számmal, 30 napi határidővel egy újabb közgyűlés összehívását határozza el, egyszersmind pedig Ember Péter, Hámori Nándor és Pap Márton részvényes társakat felkéri a számadások megvizsgálására, valamint javaslattételre a részvényeseknek kiadandó osztalék mennyiségét illetőleg. A gyűlés még megbízta Tanczer György ideigl. igazgatót, a tárról: a kelő nap első sóhajtása ... A gyenge derengést mindinkább erősbödő világosság váltja fel; az ég lilaszintől tüzvörösig mindenféle szint mutat. Csak pár röpke perc választ el még a nap felkeltétől. A madár- és rovarvilág megelevetedik, égbe száll a pacsirta, a tücsök felhágy a hegedülés- sel, helyette a czirregő szöcske-had kezdi meg hangversenyét. A tanyákról tehenek bőgése hal- lile ide; a kakasok is fújják már reggeli riadójukat. Az ég világossága átadta fényét a levegőnek ; a kocsi minden zugából kiszorítja az árnyat az ébredés pompája... Aztán végig ömlik a tájon a tüzes napfény első sugárkévéje. A rózsaszínű félkör már eltűnt az égről; helyette felbukik a nap biborkoronája, dicső glóriaként árad szét fénye a keleti égbolton. Minden pici, remegő harmatcsepp a nap arcát tükrözi vissza . .. Ez már aztán a reggel beköszöntése. Halk, simogató szellő támad, amely szétrongyolja a lomha ködöket; szabaddá lesz a láthatár, akadálytalanul tűz a nap, sugarai felmelegitik afáz- kódó természetet. Pár óra múlva hegyláncolat tűnik fel a távolban . . . Vonatunk hosszan megállapodik. Leszedjük csomagjainkat s átszállunk a szatmári állomáson a kedves kis vasútra ... Itt kezdődik már az édes otthon világa ... — Szerencsés jónapot — köszönt a beszálló utas és minden további nélkül beszédbe elegyedünk. Nem kérdezzük egymástól: ki vagy ? mi itt-ott ontja karcsú kürtőjéből a kanyargó füstfonalakat. Boglyában áll az üres szalma, a magjából már friss kenyér domborodik a kunyhók keresztlábu asztalán . . . Szolnoknál találkozunk a mi édes hazánk leghübb hívével: a Tiszával. Zörögve-dörögve csattog át a hídon vonatunk; éppen csak any- nyit enged, hogy elcsettenhetem fényképező gépemet . . . aztán ez is eltűnik szemünk elől sárgásán hömpölygő hullámaival. Ezután már folyvást keletnek tart a vaspálya. Fut-fut szorgalmasan, közben hűségesen megpihen, amint beszalad valamely helység piros- tetejű stácziójába. Aztán újra nekivág a pusztának, nem törődik semmivel, ami ezenkívül történik. Pedig az est már itt áll a küszöbön, a nap lecsúszott a nagy földkorong széle mögé s borzasztóan megnyulott a telegráfpóznák nyurga árnyéka. Vérben úszik az égbolt nyugat felől, a kocsifülkék apránkint megtelnek homálylyal. Jön a kalauz s egy bűvös csavarinlással felgyulnak a sárgafényü villanylámpák. Összehúzzuk a függönyöket s a széles puha bársonyüléseken végig nyújtózkodva átadjuk magunkat a pihenésnek. Fáradt a testünk, nem soká kell ébren forgolódnunk. A kocsi szapora himbálódzásai csakhamar mély, öntudatlan álomba ringatnak bennünket . . . Debrecen tájékán nyitottam ki szemeimet. Még sürü feketeséggel vont be mindent az éjszaka, de — őrámra pillantva — csakhamar meggyőződtem róla, hogy a pirkadás nem várat
