Felsőbányai Hírlap, 1908 (13. évfolyam, 1-27. szám)

1908-06-17 / 13. szám

Felsőbányái Hírlap

füzet néhány fillért minden héten s ha munkaképtelenné válik, nyugdijat húz az egylettől holta napjáig. Az az 5, 6, 7 forint hetenkint — az igaz — nem éppen nagyon sok, oe hát a befizetés sem sok és ami fő, legalább annyit tud az illető, hogy bármi sors érje valaha, éhen nem fog elveszni. És ezt — mi tagadás — bizony jól eshe- tik tudni mindenkinek, talán még annak is, aki nagy ur.

Már 10 év alatt nyugdíjjogosultságot szerez magának az ember, persze aki 10 év óta tagja az egyesületnek, nem kap olyan nyugdijat, mint aki 40 év óta teljesíti a befizetéseket, mert 40 éves tagság után »teljes penziót kap mindenki, mint az állami alkalmazottak.. A teljes penzió 40 évi tagság után az I. osztályú tagoknál hetenkint 12 korona, a II. osztályuaknál heti 14 kor., a III. osztályba pedig heti 17 korona, ami egy hónapra egész csinos ösz- szegre megy fel.

Az egyesület állami felügyelet és ellenőrzés alatt áll, sőt annak a kereskedelmi kormány évenkint pár ezer korona állami támogatást is nyújt. 1892-ben alapították az egyesületet Budapesten s a cime ez: A magyarországi munkások rokkant- cs nyugdíj-egylete. Az égésűiét az alapszabályok szerint az alapítás után csak tiz év múlva kezdette meg rendeltetésének gyakorlását, addig az ideig befolyó jövedelmeit tőkésítette s igy már 5 év óta fizeti a tagoknak nyugdijakat, özvegysegélyeket, árvasegélyeket. Most már hatalmasan ki van fejlődve az egyesület és teljesen virágzik. Vagyona már három millió és néhány százezer korona s az ország számtalan városában és falujában van fiókpénztára, szám szerint tudtunk - kai kétszázan felül, tagjainak száma pedig 70 ezer felé jár s csak az idén 12 ezer uj fizető tag lépett be az egyletbe. Városunkban is van fiókpénztára ezen nyugdíj -egyletnek s ennél a tagok száma mintegy 100—150. Elnöke ez idő szerint Spáczay Gyula tanácsnok ur, pénztárnoka Marcsics Menyhért kisiparos ur.

Nagy jótétemény, ha valakit ezzel a nemes célú intézménnyel megismertetünk s mégis száz embert megkérdezhetünk, mig olyat találunk, aki ismeri az egyletet. A nagyközönség egyáltalában nem igen tud róla. Megvallom őszintén, hogy én magam is csak az idén lettem figyelmessé az egyletre s kezdtem gondolkozni annak nagy jelentősége felől.«

A tudatlanabb elemeket kezdetben lebizony Márton bácsi hősies önfeláldozása mentette meg barátja életét.

Már szinte esteledni kezdett, amikor Márton bácsi hirtelen megszólalt.

— Ejnye, már annyit beszélgettünk és még azt sem tudom, miből élsz tulajdonképen ?

— Édes barátom, én a királyi tábla elnöke vagyok.

Márton bácsi szinte kővéválva nézett barátjára, megdöbbenve hanyatlott vissza székében, és csak percek múlva jutott szóhoz.

— Bocsásson meg, méltóságos uram, nem tudtam . . . nem is gondoltam . . .

— Édes barátom, — vágott közbe az elnök — nincs semmi megbocsátani valóm. Te derék, józangondolkozásu ember vagy, azért csak azok maradunk, akik voltunk: »te«-bará- tok. Hisz nélküled tán már porosz is alig volna. Hanem most már megvallom, hogy jövődről is gondoskodtam. A kapus épen ma ment nyugdíjba; ezt az állást neked szántam. Csak tőled függ, hogy holnap már olfoglald helyedet. Jó fizetésed lesz, nem kell ezután a holnappal törődnöd

Az öreg munkás egészen elérzékenyült; nem jött szó ajkára és csak nagy sokára birt ennyit rebegni:

— Áldjon meg a jó Isten! . . . Áldjon meg . . . olyan boldogsággal, mint amily örömet nekem e percben szereztél . . . Ide jövök . . . hü szolgád leszek . . . alázatos, odaadó barátod, amig csak mozdulni tudok.

. . . Másnap már fényes, hivatalos öltözetben állt Márton bácsi a gyönyörű palota kapujában ...

hét, hogy bizonyos bizalmatlanság is visszatartotta az egyesülethez való közeledéstől. Mai világban sok a csalás, ami az embereket óvatosságra inti, nem lehetetlen tehát, hogy a nép egyletünkről is azt gondolta kezdetben, hogy hátha az is amolyan szédelgésen alapuló vállalkozás, mely csak a nép zsebéből akarja kiszedni a filléreket. Persze most már, mikor kezdi a nép észre venni, hogy ez az ismerős is, az az ismerős is rendszeres nyugdijat húz az egyesu- lettöi, természetesen észre veszik azt is, hogy itt egy tiszteletet érdemlő, nemes célú intézménnyel állanak szemközt, mely a nép érdekeit szolgálja s remélhetőleg mind tömegesebben fognak a szegény emberek a nyugdíj-egyletbe belépni, hogy gondoskodjanak önmagukról.

Senki sem hozhat fel semmiféle kifogást a belépést illetőleg. A kifogás csakis egy lehetne: a befizetés. Ámde hol van az a bár legkisebb keresettel biró munkás, aki 10 krajcárt ne fordíthatna hetenkint arra a célra, hogy magának késő öregségére megélhetést, nyugalmat szerezzen?

Mi azért ezt a humanitárius, igazán áldásos intézményt ezennel ünnepélyesen figyelmébe ajánljuk az egész nagyközönségnek és felhívunk mindenkit a belépésre. Ha Magyarországon minden ember belépne az egyesületbe, pedig kit tarthatna vissza heti 30 fillér befizetés, akkor az a nyugdíj- egylet hatalmas, gazdag és igazán virágzó volna s akkor annál tökéletesebben teljesíthetné a tagok támogatását.

De különösen felkérjük Felsőbánya város egész lakosságát az egyesülethez való csatlakozásra! Mert érdekes ennél a munkás-nyugdíj egyletnél, hogy annak nem csupán gyári munkások, napszámosok, iparosok a tagjai, hanem az alapszabály szerint felvesznek abba minden rendes foglalkozással biró egyént. Hiszen mindnyájan munkásuk vagyunk.- Tagja lehet annak alapszabály szerint egyaránt férfi és nő, ur és szegény ember, öreg és fiatal. Vannak tagjai között a szoros értelemben vett munkásokon kívül lelkészek, tanítók, katonatisztek, hivatalnokok, orvosok, gyárosok, földbirtokosok, vasutasok, stb. Sőt, ámbár vannak az egyletnek alapitó és pártoló tagjai is, vannak abban olyan rendes tagok is, akik nem reflektálnak az egylet által nyújtandó nyugdíjra s csupán azért tagok, hogy befizetésükkel előmozdítsák a nemes célt. Éppen ezért találunk is a tagok között curiai bírót, orsz. képviselőt, egyetemi tanárt, miniszteri tanácsost, stb. Beírathatja mindenki tagnak a feleségét is.

Takarmánykészités.

Miután gazdáinknak egyik fontos gazdálkodási ága az állattenyésztés, s csak ennek fej lesztése mellett tudjak a mai nehéz agrárviszonyok között már-már súlyosan reájuk nehezedő terheket elviselni, idejekorán aktuálisnak tartjuk figyelmüket felhivm a helyes takar- mánykészitésra. mint az állattenyésztés egyik fontos tényezőjére. A jó takarmány, a jó ele- ség a legfontosabb része a gazdálkodásnak; erre kell ügyelniük gazdáinknak, hogy a füvet alkalmas időjárás mellett úgy kaszálják le, hogy azt állatjaik jóízűen egyék s az értékesítésből 1 is hasznot lássanak.

Pedig ha kimegyünk a kaszálóra, ha végig tekintünk rétjeinken, nem egy helyen látunk halvány színű, kellemetlen kinézésű, dohos, vagy túlérett szénát feküdni a rendben, amely nem ér többet, mint a közönséges szalma. En- | nek egyik oka az, ha tulkésőn kaszálnak, s : akkor durva és fás szénát kapnak, s nehezen tudnak rajta túladni.

Vannak gazdák, akik tekintet nélkül az időjárásra, csak a kaszálást tekintik a szénaké- j szités legfontosabb részének, a kaszáláshoz szük- ségez munkaerőt nem tudják készenlétben tartani, igy az időjárás változásainak nagyon is ki vannak téve.

Ajánljuk a szénakészitésnél azt az eljárást, ; hogy az előreláthatólag szép időjárás mellett ! is csak annyit kaszáljunk le, amennyit az nap

összegyüjthetünk, elsőrendű szénát másképen előállítani nem lehet. S midőn boglyába rakjuk, a nem nagy átmérőjű és magas boglya sokkal alkalmasabb, mint a széles átmérőjű és alacsony, mert az utóbbi jobban ki van téve az időjárás változásainak, s igy romlás is jobban érheti. A magas alakú boglyát a levegő jobban hatja át.

Ha a kiszáradt rendeket egyenesen boglyákká gerebjélhetjük össze, sok időt, pénzt és fáradságot takarithatunk meg, természetesen ezt a módot csak száraz időben lehet alkalmaznunk.

Rendes körülmények között meg kell elégednünk máskülönben azzal az eljárással, hogy ha először csak halomba rakjuk a szénát. A halom készítési módja a következő : Egy hegyes rudat, mely a boglyánál egy jó másfél méterrel magasabb, a boglya közepén alul beszúrjuk, s veszünk egy kötelet is, mely két méterrel hosszabb, mint a rúd, s a kötelet a boglya tetején áthajitjuk s a rúdra kötjük. így a boglya szilárd állású lesz, nem egy könnyen dűl fel, és ily alakban szekérre is rakható.

Ha az időjárás nagyon száraz és forró, a korán reggel lekaszált füvet este már boglyába rakhatjuk, s ez a széna lesz a legkitűnőbb és legédesebb izü.

Elsőrendű szénát azonban csak akkor lehet előállítani, ha harmat nincs, mert a nedves ség már gyengíti a széna erejét.

Ha a szénát keverni akarjuk, tartsuk szem előtt azt a módot, hogy csak korán használjuk, s ne vegyítsük addig össze, mig át nem esett az izzadáson, amely körülmény körülbelül 3 hetet vesz igénybe.

Az összes lóherefajokat legjobb virágzásuk idején kaszálni, mert eltekintve a nagyobb táperőtől, a levelekben és a szárban való veszteséget akadályozzuk meg ezzel.

Gondosan ügyeljünk arra, hogy szénánk világos legyen, mert csak ez esetben kaphatunk szénánkért jó árakat, de a jószágunk is szívesebben eszi a világos szinü, mint a barna penészes, durva szénát.

Ezeket a főbb körülményeket tartottuk szükségesnek idejekorán felemlíteni rövid cikkünk keretében a szénakészitésre vonatkozólag ; tartsuk szem előtt ezeket a módokat, mert eltekintve az értékesítéstől, a saját jószágunk sorsa is ettől függ. A jó takarmány alapja az állattenyésztésnek.

Két hét krónikája.

Kedd május 26. Bulla György alispánt kinevezték Árvamegye főispánjává. A képviselőház befejezte a költségvetés tárgyalását. Falberes elnök és az angol király megtekintette a francia - angol kiállítást. A francia kormány elhatározta, hogy Marokkóban abbanhagyja az előrenyomulást s utasította Damade tábornokot, hogy lassan vonuljon vissza Kazablankába.

Szerda, május 27. A király jelenlétében megtartották Mária Henriette hernegnőnek renun- ciacióját Hohenlohe Gottfried herceggel történő házassága alkalmából. A képviselőházban And- rássy Gyula kijelentette, hogy a választási reformot ősszel okvetlen elő fogja terjeszteni. Rudri- geuz a rövid életű spanyol köztársaság volt elnöke Madridban Reggioban Albanese kanonok misézés közben összerogyott s haldokolva vitték a kórházba. Káplánja állítólag bosszúból kénsavat öntött az áldozati kehelybe. Saint-Louisban Lubley lelkészt egy úri őrült az oltárnál leszúrta. Abdul Aziz megparancsolta, hogy Hafidnak Európából hazatérő követeit fogják el és verjék vasra.

Csütörtök, május 28. Nagykárolyban ünnepélyesen leleplezték az igazságügyminiszter jelenlétében Kossuth Lajos szobrát. Budapesten és környékén néhány másodpercig tartó földrengés volt, Kecskeméten a házak falai megrongálódtak. A pápa fogadta a Radu és Hosszú által püspökök által vezetett magyar zarándokokat, lvanovits l.uyba a szerb szkupstiua elnöke, mint katonai dezentor királyunktól amnesztiát kért. Szamoszban forrongás ütött ki, a keresztyén csendőrség összeütközött a török csapatokkal. Varsóban egy pipagyáros házába bombát dobtak, mely megölte gyermekeit és cselédeit.

Péntek, május 29 A zárszámadási bizottság előterjesztést tett, mely Vörös László volt miniszter azon eljárását, hogy a vasúti pénztárból 200 ezer koronát házipénztárába beutalt s azt ki is adta, helytelenítette és megbélyegezte. A szocialisták a választási jog ügyében nagy népgyü lést tartottak. A magyar sebészek kongresszusa megnyílt. Garay Janos hamvait exhumálták és díszsírhelybe temették. Prohászka Ottokár püspök nagyszabású előadást tartott a szocializmusról az újpesti keresztényszocialista egyesületben. A dánosi rablógyilkosok közül 3-at életfogytiglani, 3 at 15 évi fegyházra ítéltek. Az isztriai tartománygyülést királyi kéziratial feloszlatták. Falliéres elnök Londonból Parisba utazott. Péter-