Felsőbányai Hírlap, 1908 (13. évfolyam, 1-27. szám)
1908-05-20 / 11. szám
Felsőbányái Hírlap en olyan törvényt hoztak, hogy ezentúl ne 2gyen több joga a »nemesnek«, mint annak, ki nem nemes s legyen az egész magyar emzet egy »nép.« Ismét azt kérdezzük tehát: mi fáj ? És zt: melyik az a jog, amelyet óhajtanak, likőr azt a jelszót mondják, hogy »jogot népnek ?« Melyik az a jog?? Arakszyn. Az alkoholizmusról. ■ta és felolvasta (Ír. Tóth Gábor bányaműorvos a felső- ányai kincstári bányamunkásoknak 1908. május 3-án. De azért mégis legfontosabb az alkohol ha- ása az agyra és az idegrendszerre. Legvégze- esebb az alkohol élvezet után való újabb foly- onos vágy és az ebből kifejlődő mindig nagyobb yengeség az alkohollal szemben. Az illető miniig jobban kívánja a szeszt és minél többet iszik nnál rosszabbul bírja és minél rosszabbul bírja nnál többet akar inni. A többi agyi tünetek hasonlóak az iszáko- oknál is, a csak egyszerű alkoholistánál az ittas mbernél levőhöz: az iszákos emberfelfogása ne- ezitett ítélete és emlékezőtehetsége gyengül, aagán uralkodni nem tud, magaviseleté mindig otrányosabb lesz, jelleme hanyatlik, Ösztöneinek, zeszélyeinek vakon enged. Mindig fokozódó izgékouysága esztelen erö- zakoskodásra vezeti már csekély inger is bűn- itt elkövetésére birhatja. Az ilyen beteg mindig nzöbb lesz, saját egyéniségét túlbecsüli és szen- edélye következményeiért, anyagi és testi Tomisáért, leszállított munka képességéért mindent s mindenkit tesz felelőssé, csak magát és iszá- os voltát nem. Másokat okolván nyomoráért, e ondolat mindig erősebb gyökeret ver benne s üldöztetési téveszmék kifejlődésére vezet. Majd ntudata jobban elhomályosul, sötét alakokat lát, myegetö szózatokat hall, haját, ruháit tépi, '.aggatja, egyszóval kifejlődik a delirium tremens a reszkető delirium) borzalmas izgalmaival vagy lás elmebetegségek. Végre azután a végleges és yógyithatlan elbutulás. Ezek az alkohol közvetlen behatása követ- eztében jelentkező betegségek, de tudjuk, hogy z alkohol számos más betegségben is fontos terepet játszik. így első sorban mindennemű el- íebajban, melyben a hajlamot növeli, a kitörést etteti, a betegséget súlyossá, a lefolyást ked- ezötlenné teszi. így van ez az agylágyulás (pa- alisis progressiva) betegségben s igy a nya- alyatörésnek nevezett betegségben is, mert ha yen beteg csak egy kicsi szeszes italt iszik, yakrabban és súlyosabb rohamai lesznek. Mindez még sokkal fokozottabb mértékben 11 a gyermekekre, úgy hogy még nagyon kevés Ikoholmennyiség is nagy pusztításokat okozhat gyermek gyenge szervezetében. Ma már az rvosok az alkoholt nem csak a gyermek táp- ílékából, hanem a gyermekbetegségek gyógyi- isából is teljesen ki akarják szorítani. záüást fogad. A fiatal ember sok kisérlésnek van iléve. Ne siessen. Mig lakást talál, szívesen látom. Kaptam az ajánlaton. Mikor vacsorára csün- ettek, már mint a ház lakója foglaltam helyet z asztalnál páter Gedeon, vikárius mellett. Ez olt a ház lelke. Ez tartotta el beszéddel az sztalt. Ha a komolyabb dolgokból kifogyott, éleit, ugratta, akit csak lehetett. Este, mint uj endéggel, velem foglalkozott. Megszerettük egy- íást és kölcsönös vonzalmunk mindvégig meg i maradt. Vacsora után szobámba kisért. — Aztán ne féljen ám — szólt bucsuzáskor.- Nem lesz egyedül. András bácsit tegnap telettük el. Ez volt szobája. Ma bizonyosan eljön, ogy megnézze, ki lépett örökébe. — A legnagyobb tisztelettel fogadom, ha íeglátogat András bácsi — szóltam monyogva.- Nem félek a kisér let tői. — Egy kis tevés-vevés után lefeküdtem. A1 :g .íjtam el gyertyámat, a véghetetlen csöndességen kopogást hallok, nem erőset, csak olyant, lint mikor ujjunk hegyével — de nem körmünkéi — az asztalt kopogtatják. — Ki az ? kérdeztem nem minden megle- etés nélkül. Semmi válasz csak kop kop köp. Gyertyát yujtok, fölkelek, körülnézek.... semmi. Megné- ek minden zugot, az ágy alját, semmi csak a alytonos kop-kop-kop Fölöltözöm, kimegyek, véig járom a hosszú folyósót, meg-megállok, hall- atódzom, semmi hang. Amint azonban a szo- ámba lépek, megint csak kop-kop-kop, még pe- ig mathematikai pontossággal, mintegy másod- ercnyi időközökben. Talán odakün lesz, a sza- adban, gondolom. Kinyitom az ablakot, kikönyö- ö'ök. Hideg szél csap arcomba, melytől borzon- ás fut rajtam keresztül, de semmi nesz, csupán De az alkohol nemcsak minden szervünkben kifejti káros hatását, de mindennemű betegség ellen is fogékonyabbá teszi testüket. így különösen a tüdővész az a betegség, melyet az alkoholista sokkal könnyebben kap meg. E miatt, hol az alkoholizmus el van terjedve, ott sokkal nagyobb a halandóság. Külföldi életbiztosító társaságok az alkoholtól teljesen tartózkodó emberek számára sokkal olcsóbb biztosítási dijat szabnak meg. Éppen ilyen bizonyos a kapocs az alkohol és a büntettek között. Sajnos, van alkalmunk lépten nyomon tapasztalni, hogy borközi állapotban mily könnyen fejlődik jelentéktelen szóváltásból tettlegesség, testi sértés és emberölés, külföldön megfigyelték és 50000 fegyenc közül a fele alkoholista volt. Hiszen a testi sértések legnagyobb részét szombaton, vasárnap és hétfőn nagy részüket még a korcsmában követik el. Szóval kimondhatjuk, hogy az ittasság a legközveszélyesebb elmezavar. De talán az alkoholizmus pusztításaiban a legfontosabb az utolsó, most elmondandó, mely szól az alkoholmérgezésnek hatásáról az utódokra. Hogy az egyszeri ittasság behat az utódok el fajulására : régi néphit, de ha ez nem is könnyen bizonyítható, annál biztosabban állíthatjuk az idult alkoholizmusnak, az iszákosságnak befolyását az utódok elfajulására. Hogy az iszákos egyének (illetve apák) utódjai nem fajulnak el mindnyájan csak az a magyarázata, hogy a gyermek úgy az apai, mint az anyai csírasejtekből fejlődik. ITa összehasonlítjuk a józan és iszákos házaspároknak gyermekeit, azt találjuk, hogy mig a józan szülök gyermekeinél 100 közül 80 egészséges, addig az iszákosoknál 100 közül csak 20; a többi vagy korán elhal, vagy elraegyenge, nyavalya- törös, idegbeteg és nyomorék. Azon feltűnő jelenségnek, hogy az asszonyoknak az a képessége, hogy gyermekeiket szoptassák folyvást, csökken —is fömagyarázata az egész világon elharapódzott alkoholizmus. Ha az atya iszákos, úgy a leánya elvesziti szoptató képességét és ezt a veszteséget pótolni az utódok soha többé nem tudják. Az ilyen anyáknak leányai ivadékról ivadékra képtelenek gyermekeiket szoptatni. Ez nem magában álló jelenség. Csatlakoznak hozzá az elfajulás más jelei is, különösen az ellentálló képesség gyengülése különböző megbetegedések, mint tüdövész, elme és idegbajok, fogszuvasodás stb. iránt. A gyermekek elégtelenül táplálkoznak az elfajulás ivadékról- ivadékra nő, mig végre az egész nemzetség mérhetetlen kínok között, nyomorultul elpusztul. (Vége köv.) A karikás művelet hiányai. A kitünően szerkesztett Szölőszc.li és Borászati Lerp-ból közöljük az alábbi czikket, mely bizonnyára nagyon is érdekelni fogja a mi gazdaközönségünket, felhiván figyelmüket a karikás művelet hiányaira. Hangzik e közérdekű czikk a következőképen : egy halálmadár sikoltoz a megsárgult levelű diófán. Visszahúzódom. Most már érzem, hogy hidegvérem elhagyni készül. Nem is lehet csodálni. Egy óriási épület végső szárnyában ülök egyedül, most először. Hirtelen erős szél támad, mely rémségesen dúdol az ablakon ál, közben-közben a bagoly sikoltoz, az ócska bútorok titokzatosan ropognak és a kifürkészhetlen köp . . . köp . . . köp csak foly szakadatlanul. Már-már Gida bácsi jövendölése forgott eszemben ... de csak egy pillanatra . . . aztán még egyszer összekutattam szobám minden zugát ... és megadtam magamat sorsomnak . . . lefeküdtem. Nemsokára gyertyám is elégett s igy siri sötétségben, álmatlanul, óráról-órára számláltam köp . . . köp . . . köp. Mert a kopogás nem szűnt, időtartama sem változott. Soha sem vártam a reggelt úgy, mint akkor! Amint világosodott, fölöltözködtem, mosdani készültem. A mosdótál a pagv ruhaszekrény egyik fokán állt; használatkor kihúzták a fokot, vele a tál előállt . . . használat után ismét visszatolták. Kinyitom a szekrény ajtaját . . . annak fenekén távol áll a viz, a mosdótál deszkájáról meg csöpög: köp . . . köp ... Itt van hát a kisértet! A mosdutál hasadt volt, a hasadékon csöndesen folydogált ki a viz a deszkára, onnan meg a másik fokra: köp . . . köp . . . köp . . . A világért el nem mondtam volna senkinek a dolgot, különösen a Gida bácsinak, mert neki igen hálás théma lett volna. De most 5() esztendő múlva már elmondhatom. Hol vannak már azok, akik akkor kicsufoltak volna érette. Gerber Ödön szinérváraljai birtokos és lapunk lelkes munkatá) sa, meghívott bennünket, hogy oltványokkal ujbólitott és karikára művelt hegyi szőlőjét vizsgáljuk meg, mert a termés mennyiségével nincsen megelégedve. Ezen alkalmat annyival is inkább örömmel ragadtuk meg, mert vágytunk megtekinteni Szalmái- és Szilágymegye »karikás* országát és a helyszínén kutatni az okokat, melyek miatt általánosságban olyan kevés ott a termés. A szőlő megtekintése után igen hamar megtaláltuk ezeket az okokat, le is Írjuk azokat az alábbiakban körülményesen. Mielőtt ehhez hozzáfognánk megem[iljük„ hogy különösnek tűnt fel előttünk az a panasz, hogy karikára művelt oltványtőkék csekély termést adnak; annyival inkább csodálatosnak találtuk ezt, mert hiszen a karikás művelés a leghosszabb metszési módokhoz tartozik, melynek rendes körülmények közt a bort csak úgy önteni kell. ügy mondták, ritka években érik el a 20 hektolitert kát. holdanként. így persze nincs indokolva a karikás művelet, mert az említett mennyiséget egyszerű csapos metszés mellett is könnyű elérni. Midőn az első tőkénél a karika felkötése előtt a szálvesszőt minden ízületében alaposan megropogtatluk, a nézők bámulatában hamarosan elárulták, hogy ők ezt sohasem teszik, persze ez után azt is he kellett vallaniok, hogy a karikán nem minden rügy, csupán néhány hajt ki. Ebben találtuk meg a csekély termés első okát, mert a szálvessző minden Ízületének alapos megropogtatása már csak azért is nagyon fontos, mert ezáltal kényszerítjük a vesszőn lévő rügyek fölléllen kihajtását. Ha tehát a kikötött karikák minden rügye kihajt, vagy pedig csak némelyike: úgy kézzel fogható dolog, hogy a termés mennyiségében nagy különbözetek állanak elő. Második hibának tartjuk azt, hogy a karikának kikötendő vessző tulvastag, tehát lulten- gésben szenved, minek következtében a gyors nedvkeringés folytán a rügyek épen nem, vagy csak hézagosán termékenyülnek meg, dacára annak, hogy a vesszők csapon nőttek. Oda kell törekedni, hogy a tőke nagy erejét több hajtásban ossza szét és vékonyabb vesszőt neveljen; ezt azáltal érhetni el, hogy a karika helyes ro- poglalása által, minden rügyet kihajlásra kényszerítünk, a termőnyeleket az eddigi szokástól ellérőleg hosszabbra hagyjuk, vagyis a legfelsőbb fürt fölött legalább 4—5 levelet hagyunk meg, végre a tőkén több hajtást nevelünk. Ha a termőnyeleken az eddig hagyott 2—3 levél helyett 4—5 levelet hagyunk meg, elérjük azt, hogy nemcsak több nedv használódik fel, hanem a meglévő termés fejlettebb, lédúsabb és nagyobb czukorlartalmu lesz. A csekély termés harmadik oka az, hogy a szálvesszőt eddig mindig rövid csapon nevelték'; erre vonatkozólag azt ajánljuk, hogy a tőkéből kinövő uj hajtást első évben 2 szemre messiik, a második évben legalább 5 szemre és csak a harmadik évben hagyjunk rajta karikát. Ezzel elérjük egyrészt azt, hogy több hajtást hagyva, a nedv elosztás nagyobb lesz, másrészt a karikának való fát 2 éven keresztül nevelve, sokkal biztosabb és nagyobb termést érünk el. A negyedik ok a hajtásoknak tulkorai be- knrtitása. Ha a tőkén levő hajtásokat nem kurdijuk, fölöslegessé válik a honaljhajlások vissza- csípése és igy a vessző nem fog túltengeni, hanem szabályosan fejlődnek ki. A hajtások kurtítását akkor végezzük, midőn azok többé már nem növekednek s felerészig meg vannak fásulva. Tekintelbevéve a talaj erőművi és vegyi tulajdonságait, ajánlatosnak találjuk a termés fokozása czéljából, szőlőkben phosphorsavas műtrágyákat alkalmazni. Hisszük és reméljük, hogy ajánlataink szigorú betartása és a művelési rendszer ez irányban való megváltoztatása által Szatmár- és Szilágymegyék szőlőinek termőképessége néhány év alatt fokozatosan javulásnak indul: nemcsak mennyiségben fog a termés emelkedni, hanem minőségben javulni is fog, mellyel kapcsolatban a szőlősgazdák panasza is megszűnik. Maurer. Kéthét krónikája. Kedd (április 28.) A koalíció pórijai külün- külön értekezletet tartottak a képviselőházi tisztikar megválasztása ügyében. — Az akadémia nagyhete megkezdődött. Az első osztály a nagy jutalomra Mikszáth Kálmánt, a Marczi bánya jutalomra Eudrődi Sándort ajánlotta. — Az angol királyi pár Krisztinába utazott, hol a királyi pár fogadta. — Az amerikai szenátus ismételten elvetette Roosevelt elnöknek 4 uj hadi hajó beszerzésére vonatkozó kérelmét. — Torrevijicá- ban a klerikálisok és antiklerikálisok közt össze
