Felsőbányai Hírlap, 1908 (13. évfolyam, 1-27. szám)

1908-05-06 / 10. szám

TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGYESTARTALMU LAP.

MEGJELENIK NAGYBÁNYÁN MINDÉN MÁSODIK SZERDÁN.

Előfizetési ára : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona, j‘ Egyes szám ára 20 fillér. |)

Felelős szerkesztő :

I)R MOLDOVÁN FERENC

. Előfizetési pénzek, reklamációk, hirdetések, valamint a lap v szellemi részét illető köz’emények a szerkesztő címére Felsőbányára küldendők. — Nyilttér garmond sora 20 fillér.

Városi közgyűlés.

Április hó 25-én rendkívüli közgyűlést tartott Felsőbánya város képviselőtestülete. Az érdekes tárgysorozat sok képviselőt vonzott a közgyűlési terembe. A közgyűlés gyorsan véget ért, mert a tanács és a szakbizottságok javaslatait vita nélkül elfogadták.

1. Az 1907. évi felülvizsgált zárszámadást a közgyűlés tudomásul vette s a vármegyéhez felterjeszteni határozta.

2. A nyiresi gyümölcsösnek »Horváth Sándor-telep« elnevezése iránti indítványt elfogadta.

3. A nagybányai föszolgabirói hivatalnak Felsőbányára való áthelyezése tárgyában érkezett főispáni leirat folytán közgyűlés egyhangúlag kimondotta, hogy az áthelyezés tervét örömmel felkarolja, de miután a hivatal elhelyezésére sem a városnak sem magánosoknak megfelelő helyiség nem áll rendelkezésre, a város kész a legrövidebb idő alatt a szükséges helyiségeket felépittetni abban az esetben, ha a vármegye biztosítja a várost arról, hogy a hivatal áthelyezése nem átmeneti, hanem állandó jellegű lesz.

4—5. Gudász Jánosnak és Polereczki Józsefnének a fölkért kis területet közgyűlés díjtalanul adja fel azon kikötéssel, hogy a vízpartot jókarban kötelesek tartani.

6. Közgyűlés özv. Kepes Dávidné ajánlatát egy vasúti vendéglő építésére nézve elfogadja azon feltétel mellett, hogy a város a telket, a fát, téglát és követ díjtalanul adja, vállalkozó az épületet felépiti és 13 évi használat után a városnak jó karban visszabocsátja. A város jogai s a bérbevevő kötelezettségei a bérleti szerződésben lesznek megállapitandók.

7. Hollós Jakab beadványára, melyben a magyarláposi vasút előmunkálati költségeire 15000 K hozzájárulást kér a várostól, közgyűlés határozatilag kimondotta, hogy a

hozzájárulás elől nem zárkózik el, de miután abban az esetben, ha a vasút nem létesül, a város pénze elvész, csak úgy hajlandó a város a kért összeget megadni, ha a vasút nem létesülése esetén is biztosítja Hollós Jakab a várost, hogy befektetett pénzét visszakapja.

8. A városi kövezetvám ügyében a kereskedelemügyi m. kir. minisztérium leirata folytán közgyűlés elhatározta, hogy a megjelölt állami útszakaszok és a vasúti elágazó ut. fenntartását átveszi s a helyi viszonyoknak, az áruk értékének, biróké- pességének s a forgalomban való előfordulásának megfelelóleg átdolgozott uj vámdij- szabályzatot jóváhagyás végett újból felterjeszti.

Az alkoholizmusról.

Felsőbányán a királyi bánya munkásainak egészségügyi viszonyai évről-évre rosszabbak. Fő oka ennek az, hogy az alkoholizmus, vagyis a szeszes italoknak mértéktelen élvezete állandóan terjed. A magas kormány felhívására a bányaigazgatóság (kik a munkásoknak testi és lelki jóléte felett nem szűnnek meg állandóan őrködni, munkálkodni) elrendelte nekem, hogy mindnyájokat összegyűjtve egy felolvasásban világosítsam fel az alkoholnak — a szeszes italoknak, káros az egészséget romboló hatásáról.

Bár ne volna ez teljesen kárbaveszett munka részemről. Bár lenne nehány rövid felvilágosító, oktató, buzdító szavamnak csak egy ezeredrésznyi hatása abból, melyet én szivemből kívánok, akkor is a mag el van vetve, melyből kifejlődhetik terebélyes fája az antialkoholista — a szeszellenes — mozgalomnak, a mely megteremti azután a felsőbányái bányamunkásoknak úgy anyagi mint testi és lelki jólétét, az egészséget, a megelégedést, a boldogságot és akkor széles e hazában mindenütt hires és példaképen emlegetett lesz a felsőbányái bányamunkásság, kik szembefordulva mult- jokkal erős akaraterejükkel, józan életmódjok- kal kiküzdötték maguknak jó sorsukat e földön.

Az alkoholt vagyis magyarán a szeszt a cukor erjesztése által nyerik. Tehát cukorrépából, mindenféle gyümölcsből. Lehet szeszt termelni a burgonyából, kukoricából, rozsból tehát keményítő tartalmú anyagokból is, de ezeket előbb maláta behatása által cukkorrá változtatjuk át.

Alkoholizmus alatt a szeszes italok élvezése következtében keletkezett káros hatásoknak összességét értjük. Ismernünk kell tehát a szeszes italoknak lényegét, összetételét, hatásait, élvezetöknek elterjedését és ennek okait.

Szeszes ital a bor, ezt ismeri az ember legrégibb idő óta, a szőlő nedvéből, a mustból erjedés utján képződik a levegővel belejutó erjesztő gomba hatása következtében. Alkohol- tartalma 9-13 százalék, tehát 100 liter borban mintegy 9—13 liter tiszta szesz van.

Másik általánosan ismert szeszes ital a sör, mely az árpa, illetve a maláta (vagyis a csírázó árpa, melynek a keményítője a csírázás következtében cukorrá változik) erjedésének terméke és szesztartalma 2—8 századrésznyi.

Harmadik és legkártékonyabb (pedig ezl fogyasztják leginkább) szeszes ital a pálinka mely nem más mint vízzel hígított alkohol szesz. A tiszta szeszt alkoholos oldatokból le párolás utján állítják elő, mert az alkoho 78'-nál már forr, lepárolható.

Eredetileg a borból állították elő és inner származik a borszesz elnevezés. A borból ma is ké szülő pálinka a cognac. Készítik ezenkívül az alko holt más gyümölcsökből: szilvából, barackból cseresznyéből, bogyókból, nádcukorból (ez ; rum), de leginkább el van terjedve a különböze keményítő tartalmú gabonanemüeknek és ; gumós növényeknek e célra való felhasználás; (különösen a rozsnak és a burgonyának.) E: anyagokban levő keményítőt is — mint má mondottuk — előbb a maláta segélyével er jedésre képes anyaggá, cukorrá kell átalakítani a mely azután erjesztő hatása következtébe! alkohollá alakul át.

E folyadékból a tiszta alkoholt lepárolá (víztartalmának elpárologtatása) utján állitjá elő. A lepárolás alkalmával a tulajdonképen alkoholon kívül egyéb mérges anyagok -- kozmásolajok és másféle vegyületek is átméri nek. Ez anyagoktól az alkoholt úgy szoktá megtisztítani, hogy izzó szén felett vezetik e ez azonban az alkohol előállítását nagyon mej; drágítja, úgy hogy az ivásra szánt olcsóbb szes gyártásakor nem csinálják és igy még ezek mérges anyagok is belekerülnek a pálinkáb; A különféle likőrök nem egyebek, mint külör

Névnap a plébánián.

Azt mondja a költő: az élet haugulat,

Annak is, ki busul; annak is, ki mulat. Bölcsünktől a sírig csak egy arasz a tér. Meghal szegény, gazdag. Ez a vég pályabér. A bölcs úgy szervezi be az ö életét:

Keresi a derűst s nem azt ami setét;

Minden órájának letépi virágát, —

Mig eloltja a sors élete gyertyáját.

S minthogy a sorsának Isten a vezére:

A jövendőt bízza az ő szent kezére.

Élvezi a jelent, teleseit tüdővel —

Nem gondol a mennyel, — de él az idővel.

Az ember társas lény. Eszik, iszik, serez , . . Nemcsak magának él: barátokat szerez. Örömét, bánatát ezzel hüa megossza,

Az időtől, mit ez nyújt magát meg nem fossza. A barátság az, mi fűszerez életet.

Ez teszi derűssé, sugarassá eged 1 . . .

Kit minden elhagyott, de egy barátja van ; De ez igaz és hü: az nem boldogtalan!

Ha harmat lelkűnknek a buzgó imádság:

Nem különben az az igazi barátság.

És ki a barátját igazán szereti:

Már essék eső, hó mégis felkeresi.

— Én is felkerestem az én kedves Zsigám’ — Becses nevenapján — a nagy parochián;

A főpap fogadott; karját nyújtván felém. Lehúzta felöltőm’, széket húzott elém.

Igazán kedves volt, beszédes, közlékeny,

T

Udvarias, finom, nyájas, előzékeny. Zavaromban ajkam nem tudom: mit mondott?

— Elkáprázott szemem nem láttam Zsigmondot. A szemem kimeredt; a szám maradt tátott Annak látására, amiket ott látott.

— A plafondig fröccsent a kidugaszolt sör. Annak a hüs levét ittuk legelőször.

A nagyteremben volt egy terített asztal — Szem, száj ingerével rakva, mi vigasztal.

Se szeri, se száma, ami volt a soron! —

Mégis — megpróbálom — híven felsorolom : Volt jó papramorgó, friss podheringi ser; Tokaji vén asszu és egri bikavér.

Végre hangzott a szó: dél van ebédeljünk! Pazar ebédünk volt: ez volt a mi menu nk: Paradicsomleves, főtt hús, rizs körzettel.

Kövér barátfüle, barack-lekvár Ízzel.

Piros lúdpecsenye ecet s ugorkával,

Kövér sertéskaraj új fős salátával.

Paprikás csirke kolompér-pürével És szentjánoskenyér naranccsal, fügével.

Szép kappanpecsenye Ízletes compot-tal — Elégedve voltam mind ez állapottal.

Pischinger tortája. Apró sütemények Mosolyogtak s voltak lágyak nem kemények. Volt még töltött ruca, drága püspökfalat!

Két tálcán is hordták a drága sült halat.

Volt pácolt ürücomb s finom troppista sajt Ebből kétszer vettem, úgy sincs mindig papsajt. Volt csirke becsinált citirom mártással,

— Nem fukarkodtak itt a megkinálással 1 — Volt még szulcos fogas és pisztráng kirántva. Abból vett és evett ki ahogy kívánta.

Volt még ves’-pecsenye, őzmáj-vadászmódra. És még szőlő, gyümölcs, jó vendég, — számodr Végre nem maradt el a fekete leves,

Annak, ki e napon jó Zsigmondot keres. Folyt a szó s a jó bor vastagon mint tenge Hullámában majd meg fulladott az ember. Hát még milyen füst volt! Harapni lehetett. Ám a ki éhes volt: eleget ehetett.

Vígan szólt a zene — és ez nem fictio: Egymást érte a sok jó és rossz dictio. Magam is, — hogy a szó belém ne zápuljo Felköszöntém Zsigát, hogy rá áldás hulljon. Onnan a magasból, hol az ég harmatoz, Hová a tömjénfüst felszáll és illatoz.

Végre a dictiók folyása megszakadt,

A vendégseregnek egyéb dolga akadt. Kivittük az asztalt, a divánt, székeket.

Egy kettő eközben eltört vagy szétrepedt. Ahogy hurcolkodtunk egy fauteuil-t toli: Későn valahonnan előkerült öli . . . Cunctator Fabius a humort kiváltja:

Vagy száz torok mint egy feléje kiáltja : Tarda venintibus ossa . . .

Mihez hozzátettem : annak is a rossza 1

Szóval, ahogy üres lett a nagy étterem, — Ami aztán történt: leírni nem merem 1 — Az ifjú nemzedék — Istenem ! mily korcs n Azt hiszi: a papiak táncterem vagy korcsma Ott dőzsöl, énekel, ordítoz részegen. Egymással táncolva tört pohár s üvegen.

És »eixempla trahit« : jó s rossz példa rag;