Felsőbányai Hírlap, 1908 (13. évfolyam, 1-27. szám)

1908-02-26 / 5. szám

Felsőbányái Hírlap kísérettel. 4. Ének. Előadja Láng Viktor zene- kísérettel. 5. Magánjelenet. Előadja Nagy Mariska. 6. Magyar népdalok. Előadja az ének­kar. 7. Melodráma. Rab asszony. Kiss Józseftől. Előadja Bojthor Annuska harmonium és zene- kisérettel. 8. Hajósdal. Előadja az énekkar. Szövetkezeti közgyűlés. A felsőbányái hitel- szövetkezet évi rendes közgyűlését folyó évi már­cius hó 8-án d. e. 11 órakor fogja a város tanács­termében megtartani; ha ezen közgyűlésen a ta­gok kellő számban meg nem jelennének, azeset- ben a közgyűlés f. év március 22-én lesz meg­tartva, mely aztán a megjelent tagok számára való tekintet nélkül határoz. A felsőbányái temetkezési egyesület a febr. 23-ikára összehívott gyűlést az alapszabály kö­vetelte szám jelen nem léte miatt meg nem tartbátván : figyelmeztetem a társulat t. tagjait, hogy az évi rendes közgyűlést 1908. március 1-én, vasárnap d- e. 11 órakor a városháza tanács­termében — a jelenlevők számára tekintet nél­kül — meg fogjuk tartani. Nagy Lajos, egye­sületi elnök. A misztótfalusi »Polgári Olvasókör« részben saját pénztára, részben az árva gyermekek föl­segélyezésére március 1-én az olvasókör ösz- szes helyiségeiben műkedvelői előadással egy­bekötött zátkörü-estélyt rendez, melyre a t. közönséget meghívja Kiss Sándor ev. ref. lel­kész, elnök. Simon Aurél alelnök. Vass Mi­hály alelnök. Teleki Béla alelnök. Szeleszky Sándor jegyző. Belépő-dij : személyjegy 1 K 40 f, családjegy (3 személyre) 3 korona. Kezdete | este 7 órakor. Felülfizetések a nemes cél érde­kében köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Az estélyen Ádám Józsi nagy- ! bányai első prímás jóhirnevü zenekara fog működni. — Ételekről és jó italokról gondos­kodva van. — A március 1-én d. u. közlekedő vonatoknál a busákmisztótfalusi állomásnál az érkező vendégeket fogatok várják. Színre kerül »A cigány«. Eredeti népszínmű 3 felvonásban. Zenével, népdalokkal, tánccal. Irta: Szigligeti Ede. Rendező: Simon Aurélné. Személyek: Várszegi, gazdag földesúri! Szeleszky Sándor. Kurta, nagygazda, agglegény Walek Lajos. Gyuri, unokaöcscse Mán Victor. Márton, pa­rasztgazda Walek Károly Rebeka, felesége Maj- dikné. Évi, ennek leánya első férjétől Bara Juliska. Zsiga, cigány Nagy János. Peti, Rózsi gyermekei Marosán György, Walek Rózika. Ferke, urasági gazdahajdu Roknyák János. Kisbiró Bobb Tivadar. Násznagy Filep Gyula. Parasztnők és leányok, lakodalmas nép. Tör­ténik 1840-ben, a két utolsó felvonás néhány hónappal később Várszegi jószágán. Gyengeelméjüek felvétele. A borosjenői gyógypaedagogiai nevelő- és foglalkoztató állami intézetbe a jövő iskolaév kezdetén több növen­déket vesznek föl. Felvétetnek a nevelő inté­zetbe 7 — 10 éves, a foglalkoztatóba 14 éven felüli nevelés-tanításra, illetőleg foglalkoztatásra alkalmas gyengeelméjű egyének. Úgy a fizető, mint az ingyenes felvétel iránti kérvényeket a nagymélt. vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztériumhoz címezve, legkésőbben junius hó 10-ig kell beküldeni az intézet igazgatósá­gához. Bővebb tájékoztatást szívesen nyújt az intézet igazgatósága, Borosjenő, Arad megye. Felhívás az alkalmazás nélküli okleveles ta­nítókhoz és tanítónőkhöz. A vallás és közokta­tásügyi miniszter ur 146500—907. szám alatt elrendelte, hogy miután a rendszeres állás nél­küli okleveles tanítók és tanítónőkről egyelőre helyettesítés által kíván gondoskodni, azok nevei hozzá kimutatásba foglalva bejelentessenek és a kir. tanfelügyelőségnél állandóan nyilván­tartassanak. Az idézett miniszteri rendelethez képest ez utón hívom fel Szatmárvármegye te­rületén tartózkodó mindazon okleveles tanítókat és tanítónőket, akik alkalomadtán állami elem, skoláknál helyettesítést elvállalni hajlandók, nogy erre vonatkozó nyilatkozatukat a kir. :anfelügyelőséghez legkésőbb folyó év március ló 8 áig, mint végső határidőig levélben küld- ék meg, hozzácsatolván levelükhöz tanképesitő oklevelüknek, valamint esetleg egyéb képesi- ettségükről szóló okmányuknak és netalán a anitói pályán már folytatott működésüket iga- :oló bizonyítványaik eredetijét, avagy kir. köz- egyzői másolatát és közöljék levelükben pon- osan állandó lakóhelyüket, ahol az esetleges negbizás őket megtalálhatja és terjeszkedjenek ú családi állapotuk és méltánylásra igényt tartható körülményeikre, hogy ezek alapján pontos nyilvántartásuk eszközölhető legyen. Az okmányok a nyilvántartásba vétel után kinek- kinek vissza fognak küldetni. Szatmár-Németi, 1908. február hó 19. napján. Bodnár, kir. tanfel­ügyelő. Humor­Titkos szavazás. Genesen történt a megyei bizottsági tagválasztásokkor, de csak most tu­dódott ki. Akadt egy kis ellenzék is, úgy hogy két szavazólisztával szavaztak a választópolgárok. Az ellenzék főkortese egy nagykárolyi borbély volt, aki szorgalmasan osztogató pártjának szavazó- lisztáit. Működése közben meglát egy környék­beli parasztgazdát, aki kezében a hivatalos sza- vazó-lisztával igyekezeti az urna felé: — Nem jó papirossal akar szavazni, uram- bátyám! — kiáltott rá; kikapta a kezéből a hiva­talos lisztát és odanyomott neki egy ellenzékit. A paraszt bontogatni kezdte az összehajto­gatott papirost. — Mit csinál uram bátyám! — kiáltott rá a borbély és megfogta a karját. — Hát már csak megnézem — mondta amaz — hogy kire szavalok! — Meg ne nézze az Istenért! — figyel­meztette erre rémült arccal a borbély. — Csak nem akar uram bátyám bajba kerülni. Hiszen tudja, hogy — titkos szavazás folyik. Borzalmas érzés. Az állomáson két atyafi várakozott a budapesti személyvonatra, amikor nagy zajjal egyszerre csak berobogott a gyors­vonat. Az egyik atyafi, aki még sohasem látott ilyen gyorsan, nagy zúgással száguldó vonatot, elbámult nagyon, majd mikor az étkező-kocsi osztályánál meglátta a söröző kávézó utasokat, ezzel a csodálkozó kérdéssel fordult társához : — Hogy a fene enné meg a kigondolóját, hát a’ mi? — Nem láti kee, hát kocsma. — Ejnye de rossz dóga lehet annak, akit onnan kidobnak ! Sirfölirat. A vármegye egyik legkisebb falujának csöndes temetőjében olvasható ez a furcsa sirfölirat : Anno: 1843. Amig éltem: sok jót töttem; Gyöttem, möntera, szőttem, vöttem. Minekután biró lőttem, Beborult az ég fölöttem, Amim csak volt: mind fölöttem, Mint az egér, szögény lőttem, A kutyának se köllöttem, Kárt magamban ezért töttem, Ne búsuljanak fölöttem, Más egyebet nem töhöttem, Hát magamat — fölkötöttem , . . Rövid Válasz. A potsdami legfelsőbb számve­vőszék előtt a napokban tréfás kis ügyirat fordult meg. A német kormány tudvalevőleg F'ez-ben, Marokkóban konzulátust tart fenn, amelynek épülete egy szép kert közepén áll, amelyben narancs-, citrom- és datolyafák viritnak és min­den évben sok termést hoznak. A potsdami számvevőszék — mint jó gazda — kiváncsi volt, vájjon mi történik a déli gyümölcsterméssel, hogyan értékesítik, hová fordítják a pénzt. Át­iratot küldött tehát a fezi konzulátusnak ez ügy­ben s a lakonikus válasz a kérdésre, hogy mi történik a gyümölcscsel, az volt: — Megesszük. Az aktát tudomásul vették és az irattárba helyezték. A szemfüles rikkancs. Nagyszalontán Mogyorós Gergely asztalos és koporsó gyáros s jó módú polgár, közismert ember. A Friss Újságot Szalonlán is rikkancs árulja az utcán, nagyon szaladva és nagyon kiabálva a szenzátiós híreket, ami általános dolog mindenütt s bár a darabont kormány eltiltotta az u'cán árusítást, mert a dobhártyájukat kellemetlenül érintette a sok cifrábbnál-cifrább cim, mikkel a a jó ujságiróhad őket illette, a gyerekek pedig élesen sikították a levegőbe. Ma már el is van törölve e tilalom, a nemzeti kormány visszaállí­totta a szabad árulást, csak azt. kívánja, hogy igaz és az újságban levő dolgokat kiállítsák, mert hát a rikkancs ügyes és ha nem kél a lapja, nyargalás közben álomból szedett híreket kiabál. Egyszer magam is felültem, a Rákóczi-uton me» gyek s a rikkancs látva, hogy rendőr nincs kö­zelben, nyargalva kiáltja : — Friss Újság, csak két fillér! A légbe röpült orosz cár! Persze elkapkodták a lapját, kerestük benne a repülést, de biz az sehol se volt, csak is Ő repült egy oldal utcába, nehogy fülön kapjuk. Egy nagyobb gyerek, jó torok és jó hanggal lévén megáldva, egész passzióval énekli: — Friss Újság, Abend Blatt! A ki vesz, hamar kap! Úgy látszik, a rikkancs egyformának terem mindenütt, tehát Szalontán is. A fiú látja, hogy a lapját senki se veszi. Egyet gondol. Ahol nagy tömeg van, éppen hetivásár napja volt, nagy hangon kiáltja: — Friss Újság! Csak egy krajcár! Mogyo­rós Gergelyt felakasztják !!! Mogyorós uram közismert ember volt, egy­szerre elkapkodták a gyerek újságját, mert min­denki hamarosan tudni akarta, mit csinált Mo­gyorós uram, amiért felakasztják. Persze a lapban egy szó sem volt Mogyorós uramról. Éppen javában pöfékelt, mikor jönnek ismerősei s mondják a rikkancs turpisságát. Ez pedig nem is állott meg addig, mig fülön nem kapta a rikkancsot s alaposan elnáspágolta a gyereket. Megnapernyözött szánszkrit. Az egyetemen a szánszkrit nyelv tanára a Terézvárosban iskolaszéki tag lett s miután oda­adással csüggött a fiatalság szellemi fejlesztésé­nek ügyén, okosan is szólott hozzá a felmerült kérdésekhez. Az év végén pedig elnökké tették a leányiskola vizsgálatán. Bejön a terembe, leül az asztal mellé, látja maga előtt a kél virágcsokrot; a sok leány szebbnél-szebb ruhában parádézik, a sok mama párfümösen jelent meg s ül kiki büszkén, egy- egy szembizlatással lelkesíti a babáját, hogy ne féljen, feleljen bátran. A tanár még akkor fiatal ember volt, ki egész dühhel adta magát a szánszkrit nyelv tu­dásának, szinte szánszkrit gyerekeknek véli őket. Megkezdődik a vizsgálat. A leánykák a szánszkrit fej komolyságától megijednek, s mert nem kapnak nehány biztató szót, még nagyobb lesz a félsz s bizony gyengén megy a felelés. Az elnök szánszkrit módon prüszköl s még szánszkrittabbul dühös lesz s kitör belőle a méreg : — Egyik se tudott semmit, ostoba libák mind! Jobban szerettek páváskodni, mint tanulni. Libák vagyok mind, mint az anyátok ! Támadt is nagy felfordulás. Az anyák fel­ugráltak, neki a tanárnak, volt sok dolga a nap­ernyőnek, csak úgy puffogolt a jó ur háta, ki ott hagyva kabátját, kalapját, eszeveszetten sza­ladt az utcára, az asszonyok utána, mikor elő­ugrik egy »röndér,« megmenti a tovább püfölés- től, de beviszi a kapitányságra s ott sülki, hogy kicsoda s hogy került a krédóba. De öreg korában is megsimogatta a fejét a szánszkrit ur, mikor a dologra gondolt, oly erős emléket hagytak a napernyők a fejin. Dr Dunay János. Kiadótulajdonos: Nánásy István. f&~ ---------------— ) AGRARIA i műit ilotjüln Hnmu benzinmotorok benzincséplők jlatakífflikzlsá Kérjen minden gazda árjegyzéket. Levélczim AERIRIA“ BuHapest. IM-llra Ml Nyomatott Nánasy István könyvnyomdájában Nauvbánván

Next

/
Thumbnails
Contents