Felsőbányai Hírlap, 1908 (13. évfolyam, 1-27. szám)
1908-02-26 / 5. szám
Felsőbányái Hírlap kísérettel. 4. Ének. Előadja Láng Viktor zene- kísérettel. 5. Magánjelenet. Előadja Nagy Mariska. 6. Magyar népdalok. Előadja az énekkar. 7. Melodráma. Rab asszony. Kiss Józseftől. Előadja Bojthor Annuska harmonium és zene- kisérettel. 8. Hajósdal. Előadja az énekkar. Szövetkezeti közgyűlés. A felsőbányái hitel- szövetkezet évi rendes közgyűlését folyó évi március hó 8-án d. e. 11 órakor fogja a város tanácstermében megtartani; ha ezen közgyűlésen a tagok kellő számban meg nem jelennének, azeset- ben a közgyűlés f. év március 22-én lesz megtartva, mely aztán a megjelent tagok számára való tekintet nélkül határoz. A felsőbányái temetkezési egyesület a febr. 23-ikára összehívott gyűlést az alapszabály követelte szám jelen nem léte miatt meg nem tartbátván : figyelmeztetem a társulat t. tagjait, hogy az évi rendes közgyűlést 1908. március 1-én, vasárnap d- e. 11 órakor a városháza tanácstermében — a jelenlevők számára tekintet nélkül — meg fogjuk tartani. Nagy Lajos, egyesületi elnök. A misztótfalusi »Polgári Olvasókör« részben saját pénztára, részben az árva gyermekek fölsegélyezésére március 1-én az olvasókör ösz- szes helyiségeiben műkedvelői előadással egybekötött zátkörü-estélyt rendez, melyre a t. közönséget meghívja Kiss Sándor ev. ref. lelkész, elnök. Simon Aurél alelnök. Vass Mihály alelnök. Teleki Béla alelnök. Szeleszky Sándor jegyző. Belépő-dij : személyjegy 1 K 40 f, családjegy (3 személyre) 3 korona. Kezdete | este 7 órakor. Felülfizetések a nemes cél érdekében köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Az estélyen Ádám Józsi nagy- ! bányai első prímás jóhirnevü zenekara fog működni. — Ételekről és jó italokról gondoskodva van. — A március 1-én d. u. közlekedő vonatoknál a busákmisztótfalusi állomásnál az érkező vendégeket fogatok várják. Színre kerül »A cigány«. Eredeti népszínmű 3 felvonásban. Zenével, népdalokkal, tánccal. Irta: Szigligeti Ede. Rendező: Simon Aurélné. Személyek: Várszegi, gazdag földesúri! Szeleszky Sándor. Kurta, nagygazda, agglegény Walek Lajos. Gyuri, unokaöcscse Mán Victor. Márton, parasztgazda Walek Károly Rebeka, felesége Maj- dikné. Évi, ennek leánya első férjétől Bara Juliska. Zsiga, cigány Nagy János. Peti, Rózsi gyermekei Marosán György, Walek Rózika. Ferke, urasági gazdahajdu Roknyák János. Kisbiró Bobb Tivadar. Násznagy Filep Gyula. Parasztnők és leányok, lakodalmas nép. Történik 1840-ben, a két utolsó felvonás néhány hónappal később Várszegi jószágán. Gyengeelméjüek felvétele. A borosjenői gyógypaedagogiai nevelő- és foglalkoztató állami intézetbe a jövő iskolaév kezdetén több növendéket vesznek föl. Felvétetnek a nevelő intézetbe 7 — 10 éves, a foglalkoztatóba 14 éven felüli nevelés-tanításra, illetőleg foglalkoztatásra alkalmas gyengeelméjű egyének. Úgy a fizető, mint az ingyenes felvétel iránti kérvényeket a nagymélt. vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztériumhoz címezve, legkésőbben junius hó 10-ig kell beküldeni az intézet igazgatóságához. Bővebb tájékoztatást szívesen nyújt az intézet igazgatósága, Borosjenő, Arad megye. Felhívás az alkalmazás nélküli okleveles tanítókhoz és tanítónőkhöz. A vallás és közoktatásügyi miniszter ur 146500—907. szám alatt elrendelte, hogy miután a rendszeres állás nélküli okleveles tanítók és tanítónőkről egyelőre helyettesítés által kíván gondoskodni, azok nevei hozzá kimutatásba foglalva bejelentessenek és a kir. tanfelügyelőségnél állandóan nyilvántartassanak. Az idézett miniszteri rendelethez képest ez utón hívom fel Szatmárvármegye területén tartózkodó mindazon okleveles tanítókat és tanítónőket, akik alkalomadtán állami elem, skoláknál helyettesítést elvállalni hajlandók, nogy erre vonatkozó nyilatkozatukat a kir. :anfelügyelőséghez legkésőbb folyó év március ló 8 áig, mint végső határidőig levélben küld- ék meg, hozzácsatolván levelükhöz tanképesitő oklevelüknek, valamint esetleg egyéb képesi- ettségükről szóló okmányuknak és netalán a anitói pályán már folytatott működésüket iga- :oló bizonyítványaik eredetijét, avagy kir. köz- egyzői másolatát és közöljék levelükben pon- osan állandó lakóhelyüket, ahol az esetleges negbizás őket megtalálhatja és terjeszkedjenek ú családi állapotuk és méltánylásra igényt tartható körülményeikre, hogy ezek alapján pontos nyilvántartásuk eszközölhető legyen. Az okmányok a nyilvántartásba vétel után kinek- kinek vissza fognak küldetni. Szatmár-Németi, 1908. február hó 19. napján. Bodnár, kir. tanfelügyelő. HumorTitkos szavazás. Genesen történt a megyei bizottsági tagválasztásokkor, de csak most tudódott ki. Akadt egy kis ellenzék is, úgy hogy két szavazólisztával szavaztak a választópolgárok. Az ellenzék főkortese egy nagykárolyi borbély volt, aki szorgalmasan osztogató pártjának szavazó- lisztáit. Működése közben meglát egy környékbeli parasztgazdát, aki kezében a hivatalos sza- vazó-lisztával igyekezeti az urna felé: — Nem jó papirossal akar szavazni, uram- bátyám! — kiáltott rá; kikapta a kezéből a hivatalos lisztát és odanyomott neki egy ellenzékit. A paraszt bontogatni kezdte az összehajtogatott papirost. — Mit csinál uram bátyám! — kiáltott rá a borbély és megfogta a karját. — Hát már csak megnézem — mondta amaz — hogy kire szavalok! — Meg ne nézze az Istenért! — figyelmeztette erre rémült arccal a borbély. — Csak nem akar uram bátyám bajba kerülni. Hiszen tudja, hogy — titkos szavazás folyik. Borzalmas érzés. Az állomáson két atyafi várakozott a budapesti személyvonatra, amikor nagy zajjal egyszerre csak berobogott a gyorsvonat. Az egyik atyafi, aki még sohasem látott ilyen gyorsan, nagy zúgással száguldó vonatot, elbámult nagyon, majd mikor az étkező-kocsi osztályánál meglátta a söröző kávézó utasokat, ezzel a csodálkozó kérdéssel fordult társához : — Hogy a fene enné meg a kigondolóját, hát a’ mi? — Nem láti kee, hát kocsma. — Ejnye de rossz dóga lehet annak, akit onnan kidobnak ! Sirfölirat. A vármegye egyik legkisebb falujának csöndes temetőjében olvasható ez a furcsa sirfölirat : Anno: 1843. Amig éltem: sok jót töttem; Gyöttem, möntera, szőttem, vöttem. Minekután biró lőttem, Beborult az ég fölöttem, Amim csak volt: mind fölöttem, Mint az egér, szögény lőttem, A kutyának se köllöttem, Kárt magamban ezért töttem, Ne búsuljanak fölöttem, Más egyebet nem töhöttem, Hát magamat — fölkötöttem , . . Rövid Válasz. A potsdami legfelsőbb számvevőszék előtt a napokban tréfás kis ügyirat fordult meg. A német kormány tudvalevőleg F'ez-ben, Marokkóban konzulátust tart fenn, amelynek épülete egy szép kert közepén áll, amelyben narancs-, citrom- és datolyafák viritnak és minden évben sok termést hoznak. A potsdami számvevőszék — mint jó gazda — kiváncsi volt, vájjon mi történik a déli gyümölcsterméssel, hogyan értékesítik, hová fordítják a pénzt. Átiratot küldött tehát a fezi konzulátusnak ez ügyben s a lakonikus válasz a kérdésre, hogy mi történik a gyümölcscsel, az volt: — Megesszük. Az aktát tudomásul vették és az irattárba helyezték. A szemfüles rikkancs. Nagyszalontán Mogyorós Gergely asztalos és koporsó gyáros s jó módú polgár, közismert ember. A Friss Újságot Szalonlán is rikkancs árulja az utcán, nagyon szaladva és nagyon kiabálva a szenzátiós híreket, ami általános dolog mindenütt s bár a darabont kormány eltiltotta az u'cán árusítást, mert a dobhártyájukat kellemetlenül érintette a sok cifrábbnál-cifrább cim, mikkel a a jó ujságiróhad őket illette, a gyerekek pedig élesen sikították a levegőbe. Ma már el is van törölve e tilalom, a nemzeti kormány visszaállította a szabad árulást, csak azt. kívánja, hogy igaz és az újságban levő dolgokat kiállítsák, mert hát a rikkancs ügyes és ha nem kél a lapja, nyargalás közben álomból szedett híreket kiabál. Egyszer magam is felültem, a Rákóczi-uton me» gyek s a rikkancs látva, hogy rendőr nincs közelben, nyargalva kiáltja : — Friss Újság, csak két fillér! A légbe röpült orosz cár! Persze elkapkodták a lapját, kerestük benne a repülést, de biz az sehol se volt, csak is Ő repült egy oldal utcába, nehogy fülön kapjuk. Egy nagyobb gyerek, jó torok és jó hanggal lévén megáldva, egész passzióval énekli: — Friss Újság, Abend Blatt! A ki vesz, hamar kap! Úgy látszik, a rikkancs egyformának terem mindenütt, tehát Szalontán is. A fiú látja, hogy a lapját senki se veszi. Egyet gondol. Ahol nagy tömeg van, éppen hetivásár napja volt, nagy hangon kiáltja: — Friss Újság! Csak egy krajcár! Mogyorós Gergelyt felakasztják !!! Mogyorós uram közismert ember volt, egyszerre elkapkodták a gyerek újságját, mert mindenki hamarosan tudni akarta, mit csinált Mogyorós uram, amiért felakasztják. Persze a lapban egy szó sem volt Mogyorós uramról. Éppen javában pöfékelt, mikor jönnek ismerősei s mondják a rikkancs turpisságát. Ez pedig nem is állott meg addig, mig fülön nem kapta a rikkancsot s alaposan elnáspágolta a gyereket. Megnapernyözött szánszkrit. Az egyetemen a szánszkrit nyelv tanára a Terézvárosban iskolaszéki tag lett s miután odaadással csüggött a fiatalság szellemi fejlesztésének ügyén, okosan is szólott hozzá a felmerült kérdésekhez. Az év végén pedig elnökké tették a leányiskola vizsgálatán. Bejön a terembe, leül az asztal mellé, látja maga előtt a kél virágcsokrot; a sok leány szebbnél-szebb ruhában parádézik, a sok mama párfümösen jelent meg s ül kiki büszkén, egy- egy szembizlatással lelkesíti a babáját, hogy ne féljen, feleljen bátran. A tanár még akkor fiatal ember volt, ki egész dühhel adta magát a szánszkrit nyelv tudásának, szinte szánszkrit gyerekeknek véli őket. Megkezdődik a vizsgálat. A leánykák a szánszkrit fej komolyságától megijednek, s mert nem kapnak nehány biztató szót, még nagyobb lesz a félsz s bizony gyengén megy a felelés. Az elnök szánszkrit módon prüszköl s még szánszkrittabbul dühös lesz s kitör belőle a méreg : — Egyik se tudott semmit, ostoba libák mind! Jobban szerettek páváskodni, mint tanulni. Libák vagyok mind, mint az anyátok ! Támadt is nagy felfordulás. Az anyák felugráltak, neki a tanárnak, volt sok dolga a napernyőnek, csak úgy puffogolt a jó ur háta, ki ott hagyva kabátját, kalapját, eszeveszetten szaladt az utcára, az asszonyok utána, mikor előugrik egy »röndér,« megmenti a tovább püfölés- től, de beviszi a kapitányságra s ott sülki, hogy kicsoda s hogy került a krédóba. De öreg korában is megsimogatta a fejét a szánszkrit ur, mikor a dologra gondolt, oly erős emléket hagytak a napernyők a fejin. Dr Dunay János. Kiadótulajdonos: Nánásy István. f&~ ---------------— ) AGRARIA i műit ilotjüln Hnmu benzinmotorok benzincséplők jlatakífflikzlsá Kérjen minden gazda árjegyzéket. Levélczim AERIRIA“ BuHapest. IM-llra Ml Nyomatott Nánasy István könyvnyomdájában Nauvbánván
