Felsőbányai Hírlap, 1908 (13. évfolyam, 1-27. szám)
1908-01-02 / 1. szám
1. SZa.2XL. XLIII- évfolyam. j —/ í 1008. <Xa.n-Tj.ó.r S, TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGYEST ART ALMU LAP. MEGJELENIK NAGYBÁNYÁN MINDÉN MÁSODIK SZERDÁN. Előfizetési ára: Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő : DR MOLDOVÁN FERENC Előfizetési pénzek, reklamációk, hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztő cimére Felsőbányára küldendők. — Nyilttér garmond sora 20 fillér. Lapunk olvasóinak és munkatársainak boldog újévet kívánunk! Előfizetési felhívás. A Felsőbányái Hírlap ma lép be a XIII-ik évfolyamába! Ominózus szám, de csak a kishitüek szemében, biztató azoknak, kik a lapot ügyszeretettel és ambitio- val vezetik. A 12 éves múlt arra enged következtetni, hogy a lap életrevaló; túl van a veszedelmes koron, mely a megszűnéshez vezethet. Az olvasóközönség megszokta, megkedvelte a bár nagy időközökben, de biztosan megjelenő újságját és szinte lesi, hogy amit hallott, benne van-e a lapban is?! A Felsőbányái Hírlap irányát ismerik már a tisztelt olvasók. Nem régen lett az jelezve, mikor a szerkesztő-változás történt Azt is tudják, milyen fontos szerepe van annak a közügyek, a város beléletének fejlesztése és a hazafiságnak ezen a nemzetiségi vidéken való ébrentartása körül. A lap azonban nehézségekkel küzd. A nyomdaköltségek aránytalan emelkedése a kiadóra nézve a csekély előfizetési dij mellett nagy terheket ró, mely csak a müveit közönség hathatósabb támogatásával nyerhet megnyugtató megoldást. Ezért a Felsőbányái Hírlapot a müveit olvasóközönség pártfogásába és jóindulatába ajánlja a Felsőbányái Hírlap kiadóhivatala. A Felsőbányái Hírlap előfizetési ára: Egész évre . . . 4 K, Félévre ..... 2 K, Negyedévre . . . 1 K. Városi közgyűlés. Felsőbánya város képviselőtestülete december 18-án rendkívüli közgyűlést tartott. 1. A főispán által tartott pénztárvizsgálatról a jelentést és a városi pénzkezelés pontossága és rendessége fölött a főispán elismerő leiratát a közgyűlés örvendetes tudomásul vette. 2. Háder Ferenc v. pénztárnok által a városi pénzkészletek gyümölcsösebb elhelyezése tárgyában beadott előterjesztésére közgyűlés elvileg kimondotta, hogy a város pénzét jelzálog-kölcsön műveletekkel jobban kivánja értékesíteni s ezáltal a közjövedelmet fokozni. Addig a város pénzkészlete a felsőbányái takarékpénztárban helyeztetik el az eddigi uzushoz képest. A kölcsönadás módozatainak, a biztosítási intézkedéseknek, a kezelés ellátásának megállapítására és egy részletes tervezet kidolgozására közgyűlés a tanácsot, a képviselőtestületből pedig Bau- merth Károly, Nagy Lajos, Likker Károly és Diemand Károly képviselőket jelölte ki. 3. A városi tisztviselők és alkalmazottak drágasági pótlék iránti kérvényére közgyűlés egyhangúlag kimondotta, hogy a tisztviselők anyagi helyzetét egyelőre fizetési pótlék alakjában javítja s 1908. évi január 1-töl kezdödőleg az eddigi fizetések 24°/0át, illetve havonta 2°/0-ot szavazott meg s határozatát felebbezésre való tekintet nélkül végrehajthatónak mondotta ki. A képviselőtestületnek méltányos eljárásáért és nemes gondolkodásáért polgármester a tisztikar nevében hálás köszönetét fejezte ki. 4. Azon tisztviselőknek, kik fizetési előleget kértek, eddigi szokáshoz híven az előleg megadatott s az 10 egyenlő havi részletben vonatik le a pénztári tisztség által. 5. Mikola Antal Gyula előterjesztését a vendéglő építésére vonatkozólag közgyűlés mellőzte, miután az elkésett, mert jogerős közgyűlési határozattal elfogadott tervrajzzal és költség- vetésekkel áll szemben, melyek már felsőbb hatósághoz és jóváhagyás végett felterjesztettek. Közgyűlés a szakbizottságok javaslata szerint annál inkább mellőzte az előterjesztést, mert a benyújtott tervrajz sem sokkal költségesebb, de semmivel sem jobb építkezést igényelne és mert az előterjesztéshez még csak tájékoztató költség- vetés sem csatoltatott. 6. Császárán Jakabra kivetett közmunkaadó, miután 60 életévét betöltötte, töröltetett. Vármegyei tisztujitás. Csütörlökön volt — dec. 19-én — a vármegyei tisztujitás élénk érdeklődés mellett, mintegy 400 bizottsági tag részvételével. A választás 10 és fél órakor d. e. Falussy Árpád elnöklete mellett kezdődött, aki ez alkalommal festői szép diszmagyarban jelent meg a gyűlésen. A főispán Stoll Bélát kérte fel ez alkalomra a jegyzőkönyv vezetésére. Égly Mihály már szin tén elfoglalta a jegyzői széket, amikor eszébe jutott, hogy mint t. főjegyző nem esküdött föl s azért a jegyzői tollat ezúttal nem fogadhatta el. A jelölő bizottság megalakítása és a szokásos alakiságok után alispánná egyhangúlag Ilosvay Aladárt választották meg, aki az esküt letette s magvas beszéddel köszönte meg a kitüntető bizalmat. Egyhangúlag megválasztották a következőket: Péchy István főjegyző, Schönpilug Richárd ar. főügyész, Almássy Ignác alügyész, Ilosvay Ferenc árvaszéki elnök, (kivel szemben Bornemissza Gézát és Gáspár Pált jelölték, de szavazásra nem került a sor.) Madarassy István nagykárolyi főszolgabiró, Damokos Ferenc nagybányai, Dr. Képessy László csengeri, Jékey Sándor fejérgyarmali, Csaba Adorján szatmári, Péchy László m.-szálkái, Péchy Péter nagysomkuli főszolgabirák, ez utóbbival szemben jelölték Neupauer Jánost és Teleki Jenőt, de szavazásra nem került a sor. Az erdödi főszolgabírói állásra Eötvös Róbert, Kovács Sándor, Jeszenszky Béla, Domahidy Pál voltak a jelöltek. Eredmény: Eötvös R. első szavazásra 180-at kapott 339 bői, a többiek 22 őt, 68-at és 69-et. Erős küzdelem volt Bay Miklós és Gal- góczy Árpád között a szinérváraljai főszolga- biróságra, Bay győzött végül 190-nel, Galgóczy 166 szavazata ellen. Amily igazságos volt a népakaratnak ez az Ítélete, éppoly igazságtalan és érthetetlen az árvaszéknél az az eljárás, hogy Komoróczyt és Bornemisszát kibuktatták, ezeket a régi, jóravaló, érdemes embereket. Az árvaszéknél Gáspár Pál, Ilyés Olivér egyhangúlag lettek ülnökökké. Gellért Endrét Kozma Gergelylyel szemben jelölték. Megválasztották egyhangúlag Gellért Endrét. Gulácsy Tiborral szemben Sepsy Sándort jelölték, megválasztották Gulácsyt egyhangúlag. Komoróczyval szemben Luby Bélát jelölték, kapott Luby 154, Komoróczy 139 szavazatot. Bornemissza Gézával szemben jelölték Galgóczy Józsefet, aki 6 szavazattöbbséggel győzött. A jegyzői kar következőkből áll: I. MangU Béla, II. Kerekes Zsigmond, III. Szintay Gábor. IV. Luby László, V. Német Béla, VI. Gyene Pál. Ez utóbbit Dienes Dezsővel és Pavella Sándorral szemben jelölték s egyhangúlag választották meg. Első osztályú szolgabirák lettek: Kovács Sándor, Jékey István, Neupauer János, Jeszenszky Béla, Galgóczy István, dr. .Teleky Jenő és Domahidy Pál, akit Kállay Szabolcscsal és N Szabó Istvánnal szemben szótöbbséggel választottak meg 11. oszt. szolgabirák lettek : Kállay Ödön, N. Szabó István, Tóth Tibor (Bálhy Lajossal szemben), Galgóczy István, (Serly Istvánnal szemben), dr. Gyene Pál Dienes Dezsővel szemben, aki közben visszalépett. A főispán Stoll Bélát, Miskolczy Sándor drt t. főügyészszé, dr. Vass Gyulát t. ügyészszé, Égly Mihályt, Farkas Jenőt, Mangu Bélát t. főjegyzőkké nevezte ki. A tisztviselők, úgy a választottak, mint a kinevezettek az esküt letették csupán Gellért Endre és Égly Mihály nem esküdtek föl ez alkalommal. Maga a választó gyűlés egész a késő esti órákig elhúzódott. A felsőbányái templom restaurálása és a törpe utódok. Ha az ember nyilvánosság előtt, közügyet tárgyal, nem okvetlen szükséges összeveszni. Higgadtan még inkább tisztázhatók az eszmék, egyeztethetők a vélemények, mint indulattal. Ezt tartsuk szem előtt, ha jót akarunk, s ezt betartva, nemcsak a megnyilatkozott szelíd, hanem még a vaskosabb gorombaságokra sem reagálnék. Utóvégre is, eszmét kell, hogy cseréljünk és nem gorombaságot. Szeretettel kell, hogy argumentáljunk, nem doronggal. Össze kell tartani az egy véleményen levőket s nerc éket verni közibök. Ezzel az irányzattal senki sem veheti tőlem rossz néven, hogy törpe utódoknak neveztem azokat, akik a felsőbányái szép temploir váratlanul bekövetkezhető romlásának elenyész- tetését négy évtizeden át nem tekintették első és mindennél sürgősebb tennivalónak. És megbocsát az igen tisztelt szerkesztő ur, de én nem Ítélem el azokat a nagy alko tókat, akik ezt a szép tamplomot építették, még ha az Ön nézete szerint »rosszul« építették is ezt a monumentális épületet. Az akkori viszo nyokhoz képest szépet, sőt ritka szépét alkot tak eleink, amiért csak hódolat illetheti meg őket s nem birálat vagy gáncs. Bajosan lehetni kimutatni, hogy abban a viharos időben s a; abszolutizmus nyomása idején, 1847—1855. ével alatt, az ország valamely pontján tudtak-e szebl és jobb móddal épített templomot állítani ? Ami emberi mű, az sohasem lehet töké letes s nem is vehetjük rossz néven, ha szer kezeti, szépészeti vagy szilárdsági hibák mu tatkoztak később az épületen és annak részein Egy ilyen monumentális épület (iegyer az templom, országház, iskola vagy kórház, soha sínes tökéletesen készen és teljesen berendezve. Azon mindig kell hogy javítsanak bármily szűk pénzügyi korlátok közé légyénél is szorítva az utódok. Annál inkább kellet volna végrehajtani a késedelmeskedést alig tűri legelső helyreállítást a templom főhajóján, hog] az oldalajtó nyitható legyen, már évtizedek előtt Ez a restaurálás meg kellett volna, hog; előzze nemcsak a »díszes vasrácsot«, vagy »bás tyát, hanem ezt még az emeletes iskola-épüle tervbevétele előtt kellett volna végrehajtani Akkor még, úgy tudom, pénz is volt. Az esz tétika elemi követelményeiből kifolyólag szobrokat, festményeket is állandóan rendbei lehetett volna tartani. Én minden okosan és ügyszeretettel cse lekedni tudó emberre nézve már az első soro megírása idején megadtam a tiszteletet a törp utódok közül munka, szorgalom és kiválósá által kiemelkedőknek. E tiszteletreméltó kivé telek közé nem »önkényes« elhatározásánál hanem egyebek mellett egyéni kiválóságán:; fogva hivatalból soroztatik a Szerkesztő ur i:
