Felsőbányai Hírlap, 1907 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1907-11-20 / 24. szám

Felsőbányái Hírlap ek. De ezeken kívül még sok dolognak ell történnie, hogy mindez fordulópontra isson. ' Ma még csak befelé haladhatunk a osványba. Még nem gondolhatunk arra, ogy megfordulhassunk, hogy kimene- üljünk a szennyből A vágtató szekeret :jtőn megállítanunk nem lehet, meg ell várnunk, mig futását lassítja, mig vorsasága lankad. És szerencséről beszélhetünk, ha isszatérésre egyáltalán még sor kerül. Sok, igen sok esetet találhatunk a vi- ig történelmében, mikor ez volt vég- Dmlása hajdan igen hatalmas, igen erős emzeteknek. Az lesz-e a mi sorsunk is?! Vagy dán megvéd bennünket a magyarok tene és megkönyörül a sokat hánya­st, sokat szenvedett szerencsétlen nem- íten. Ha igy lesz, szerencséről beszélhe­tnie. Ebben a viharban sok régi tölgy >g kidőlni és sok fa, melyet gyöngének >gnak tartani, diadalmasan állja majd i e förgeteget. Nagy,és változatos hatalmakra van látás. És e változások csak ránk le­ltnek kellemesek, mert veszíteni valónk ncsen. Mi már csak nverhetünk. !elsiMwi ni. IM. templom hilpilisi munhála- tii Itmzi. — Irta: Szülik Antal igazgatB-mérnök. — (Folyt, és vége.) A templom belső berendezése és felszerelése. Mielőtt a szükséges teendők részletezésé­ül foglalkoznék, szükségesnek vélem azon üvészeti elvet hangsúlyozni, hogy egy tem- om sohasem tekinthető teljesen kész és befe- zettnek, hanem az az idők során kiegészítést, alakítást nyer, és műalkotásokkal gyarapszik, ülönösen érvényes ez az alapelv a róm. kath. yházakra, a minthogy a katholikus vallás elletne és felfogása egyik fő tényezője volt, művészetek csodás fejlődésének. Erről főleg laszhonban győződhetünk meg, melynek ős- gi templomai a századok folyamán különös :ok és körülmények folytán fokozatosan mrapodtak úgy ipar, mint képzőművészeti mekekben, melynek csodájára a művelt világ inden tájékáról sereglenek össze a látogatók. Ezen alapelvet fogadjuk el tehát itt is s rekedjünk, a szükséges helyreállítási munkák- 1 kapcsolatban a templomot más művészi izitésekkel is gazdagítani, melyek annak ki- dóságát csak öregbítik. A templom belsejében egyik legfőbb fe­dő a khórus újjáalakítása. — Mint tudjuk, a enlegi khórus, tulajdonképen csak toldalék, A leányok ijedten tekintettek az ablak felé : ének, a zongora azonnal megszűnt. Az ifjú ónban csak folytatta az ablak alatt: — Igen . . . piano .. . nem forte . . . hiszen a van Írva — és pár pillanat múlva a szobában ■mett, minden bevezetés nélkül a zongorához ; és vékony ujjaival oly gyönyörű hangokat rázsolt abból elő, hogy Lujza önkéntelenül ekelni kezdett. — így van jól! — szólt az ifjú —■ Itt tel- i erővel! . . Itt piano !.. Itt kissé gyorsabban!.. f! . . Bravó! — beszélt szakadatlanul mig a rab véget nem ért. — Lássa, kisasszony — szólt most — Az az, hogy szépen énekelt, de, azt hiszem, hogy . . . ezen ütemben., .a szerző jelentékenyen öngédebb kifejezést óhajt. Próbálja meg még yszer! Lujza dacosan, összevont szemöldökkel, eré- ;sen megrázta fejét. Hogyan jön ez az idegen, akodó ide, rendelkezni fölöttem, aki már a edelem előtt is tetszéssel énekeltem ! — De a (alom, melyet megmagyarázni nem tudott, né- ivá tette őt; egy szó nem jött ajkaira, csak ekelni kezdett megint, gyöngéden . . .piano... >no, mint az ifjú parancsolta. — Most jó volL . . . most rendesen éne- Ite . . . menjünk tovább, a végére! Örvendező, ujongó hangok hallatszottak >st ki a kis kertbe, az utcára; Lujza erőteljes eke betöltötte a ház környékét. Konstantina, aki testvérét előbb kisérte, )st, a zene hatása alatt borzongva ült a szoba a mely a templom epületevel semmifele szer­ves összefüggésben nincs. De máskülönben is, a khórus szerkezete, elrendezése olyan Ízléste­len s kezdetleges, hogy az az összhatásra rend­kívül bénitólag hat s okvetlenül gyökeres át­alakítást igényel. Az kétségtelen, hogy maga a khórus helye nem változhat s igy az- a jelen­legi helyén meghagyandó. Azonban a jelenlegi igen kezdetleges ki­dolgozású tölgyfa-oszlopok helyett, a főoszlo­pok joni stylusának megfelelő stuccó-márvány oszlopokat kell oda alkalmazni, még pedig a két oldali falnál egy-egy fél oszlopot, a köze­pén pedig teljes oszlopokat (kettőt); miután elegendő térség áll rendelkezésre, azért e két oszlop a közlekedést akadályozni nem fogja. Ugyanezen stylusban kell azután a khó­rus karzatát is átalakítani: stuccó-márvány dí­szítéssel, teljes összhangban a templom építé­szeti stylusával. Kiváló jelentősséggel bir a templom újon­nan való kifestése, illetve, a már meglevő fal­festmények restaurálása. E kiváló műbecscsel biró festményeket bécsi festők kiszitették, a kik a múlt század derekán teljes virágában levő, világhírű bécsi festőművészet hivatott és méltó képviselői voltak. E kiváló műalkotások egy része, a falnedvesség folytán —- fájdalom — elpusztult, ez tehát pótlandó, a megmaradt rész pedig gyökeres helyreállítást igényel. Ez elsőrendű művészi feladat, melyet hivatott egyénre lehet csak bízni, kinek hírneve, s ed­digi alkotásai, e feladat méltó megoldását biz­tosítják. Miután a falak egyrésze jelenleg is át van nedvesedve, azért előbb a falak teljes kiszáradását kell biztosítani, ami állandó szel­lőztetés mellett 1—2 évig is eltart, és csak ha ez a megszáradás kétségtelen és teljes mérvű, csak akkor lehet a falfestmények helyreállítási munkáját megkezdeni. A szép falfestményekkel ellentétben a templom többi részének kifes­tése igen kezdetleges, aránytalanul egyszerű, az csaknem a »konyha«-stylusnak felel meg. A templom teljes kifestésének tehát az építkezési stylussal művészi összhangzásban kell lennie s e végből tervezetek szerzendők be. Nagyban emelné a művészi hatást, ha a ren­delkezésre álló nagy fal-felületeket szintén fest­ményekkel díszítenék, a melyek tárgya a város és egyház történetéből vétetnék. Főleg két igen nevezetes esemény művészi megörökítését tartanám erre méltónak. Az egyik kép meg­örökítené Hunyady János dicső emlékét, mi­dőn 1452-ben Felsőbányán időzvén, a róm. kath. templom orgonáját magával viszi Zólyom várába s ennek fejében kárpótlás gyanánt a városi összes arany- és ezüst-bányák tiszta jövedelmének egy tizedrészét a templom pénz­tárának adományozta. A másik kép pedig a szent életű szatmári püspöknek, Hám Jánosnak emlékét őrizné, a kinek idejében kezdődött meg a templom épí­tése s a kinek a felsőbányái kath. egyház is sokat köszönhet. A templom egységes és stylszerü művészi kifestésére, a régi falfestmények helyreállításá­val kapcsolatban tervezetek szerzendők be, s a legmegfelelőbb tervet kell kidolgozni. A belső díszítés művészies voltát nagy­egyik szögletében ; szemeiben könnyek ültek és csak az idegent nézte. — Ez szép volt! — kiáltott az ifjú és föl­ugrott a zongora mellől — Maga ezt az áriát holnap a koncerten el fogja énekelni. Lujza a meglepetéstől megtánlorodotl. — Én!? — szólt — én a koncerten éne­keljek? Mozarttal egy deszkán? Oly nagy közön ség előtt ? . . . nem . . . soha . . . Aztán azt sem tudom, megengedi-e atyám. Ugy-e, Konstantina? Konstantina igenlőleg bólintott. .— Oh, az atyja? Bizonyosan meg fogja engedni. Ki az ön atyja? — Zenész. — Akkor meg épen jól van. Én is zenész vagyok. Én . . . meg Mozart majd kieszközöljük, hogy a koncerten ez az áriát elénekelhesse. — Hogyan? Ön ismeri Mozartot? — Mint önmagamat — válaszolt moso­lyogva az ifjú — Mi ketten örömöt, bút meg­osztunk egymással; mi ketten egy szív, egy lé­lek vagyunk. — Hiszen ez pompás — kiáltott Lujza és szemét az idegenre függesztette. Ez azonban ha­mar leült a zongorához és kótákba temette ar­cát. Később ismét a leányra nézett és hamiská­san gyönyörködött benne. — Hanem hogy hívják önt? Még nem is mondta meg nevét — szólt hirtelen Lujza — Ne vegye rossz néven kérdésemet. De mikor valaki csak úgy, mintegy az égből közzénk poly- lyan és hozzá oly gyönyörűen játszik, hogy ban emelné, ha a jelenlegi ablakokat díszes üvegfestményekkel látnánk el. Összesen 6 nagy és két kis ablakra jönne üvegfestmény, me­lyeknek tárgya részint a vallás és biblia, részint hazánk történetéből vétetnék; e festmények szemlélése és hatása nagyban emelné úgy a vallásos, mint a hazafias érzést s fokozná a templom művészi jelentőségét. Az üvegfest­mények karton tervezetü pályázat vagy meg­bízás utján volnának beszerzendők. A templomban gyökeres javítást és hely­reállítást igényel a padló-burkolat, a mely szintén homok-kő lapokból készült s az már nagy mértékben ki van kopva; ugyanezt ta­pasztaljuk a fő és mellékhajókban, nemkülön­ben az ezekhez vezető lépcsőzeteknél is. A jelenlegi padlóburkolat teljes eltávolí­tása után alkalmazzunk komoly szinhatásu, színes cement-lapokat, a főhajóban pedig díszes mozaik burkolatot, a lépcsőfokokat pedig port­land cementtel állítsuk teljesen helyre. A templom belső falainak lábazata, mintegy 1.20 mtr magasságban szintén portland-cement vako­lással készüljön, hogy azt a járó-kelők ne ron­gálhassák meg. Igen célszerű volna a templom fűtéséről is gondoskodni, és a nagy városok példájára a templomot télen rendszeresen fűteni. Úgy külföldön, mint hazánk számos vá­rosában már régóta belátták, hogy a téli nagy hidegekben, legkivált a gyermekek egészségére a templomban való tartózkodás milyen ártal­mas; azért a templomokat rendszeresen fütik s ezzel a téli isteni tiszteletek látogatottságát nagy­ban fokozzák. Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogyha Felsőbányán villamos világítást létesítenek, ak­kor annak a templomba való bevezetése igen célszerű lesz. Áttérve a részletekre, foglalkozzunk először is magával a főoltárral, mely stylszerü átfestést s újonnan való aranyozást igényel. Maga a főoltár­kép javítást, s gondozást kíván. A két imád­kozó angyal javítást s uj aranyozást igényel. A gyertyatartókat újonnan kell ezüstözni és a kandeláber, igen szép empire-stylü munka, lé­vén, gondosan helyreállítandó. A nagy oltár- teritő recemunkával filet-guipure készült, igen szép munka, jó gondozást igényel. A főoltár 3 drb. képkerete, igen szép barokk-munka ezek kijavitandók és újonnan aranyozandók. A fő­oltár lépcsőzete azonban nem arányos, s nem megfelelő ; kicsiny, s a lépcsőfokok keskenyek. E helyett széles, nagyobb méretű lépcső- zetet kell készíteni, a mely a főoltár arányai­nak jobban megfelel. A trón menyezete szegé­nyesen egyszerű, kicsiny és Ízléstelen. E helyett díszes stylszerü templomi trón- menyezet állítandó fel, komoly szinü, nehezebb szövetből. A trónon levő három szék igen szép munka, ezek uj, díszes szövettel vonandók be s újonnan aranyozandók. Úgy a főoltár, mint a trón lépcsőzete számára, megfelelő dí­szes, nagy szőnyeg szerzendő be. A függő nagy örök-mécses uj ezüstözést kíván. A sekrestye­ajtónál levő csengetyü-tartó újonnan, stylszerü vertvas-munkával, művészies kivitelben készí­tendő s megfelelő uj csengettyü-huzóval látandó el. szinte borzongva nézzük . . . mégis szeretniük tudni, ki az. Tehát nem kiváncsiságból • kérdem. — Az én nevem — szólt zavartan az ifjú — az én nevem Trázom — és ismét a kótákat lapozgatta — De hogy hívják önt? — Lujza a nevem. — És testvérét, aki oly szépen kisérte ? — Konstantin — válaszolt az elpirulva. E pillanatban lépett be Wéber, az apa. Csudálkozva nézett az idegenre, aki leányaival oly meghitten társalgóit. Azok élénken, majdnem egyszerre mondták atyjuknak, hogy ez az ur be­jött hozzájuk, aztán oly szépen zongorázott, meg Mozártot ismeri. Trázom a neve. Az apa csodálkozva hallgatta leányai sza­vait. Szemeit eresen az ifjúra szegezte és pár pillanat múlva örömmel szólt. — De leányok, mit beszéltek össze-vissza! Hiszen ez az ur maga, Mozart, csak a nevét for­dítva mondta meg. — Mint a villám, úgy hatottak e szavak a leányokra. Mozart az apához sietett és röviden elmondta, miért, hogyan jött a házba és kérte, engedje meg, hogy Lujza az ő koncertjén éne­kelhessen. A boldog apa megengedte és leánya a kon­certen a legnagyobb sikerrel énekelte el az áriát. Mozart ettől fogva gyakori vendége lett Wébernek. Sok kedves napot töltött a családnál és, ámbár legtöbbet az énekes Lujzával foglal­kozott, de Konstantina rabjává lelt, őt vette feleségül és vele élt utolsó percéig a legboldo­gabb házasságban.

Next

/
Thumbnails
Contents