Felsőbányai Hírlap, 1907 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1907-09-25 / 20. szám
SO. szám. 10O'7,_ Szeptember S5, TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGYEST ART ALMU LAP. MEGJELENIK NAGYBÁNYÁN MINDÉN MÁSODIK SZERDÁN. |. Előfizetési ára : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő : DR MOLDOVÁN FERENC Előfizetési pénzek, reklamációk, hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető köz'emények a szerkesztő címére Felsőbányára küldendők. — Nyilttér garmond sora 20 fillér. Iskola és az élet. Nagyon sokat Írtak és írnak különösen most a tanév kezdetén az iskolákról, tanításról, a tanítási rendszer hibáiról és kívánalmairól a kűlömböző hírlapok. De ez természetes is; a tanügy óriási fontossága és horderejű az egyesekre, a társadalomra, az államra. Az elemi ismeretek beültetése, a kultúra terjesztése az iskolákban, egyformán közügy és magánügy; a tanítási rendszerek tökéletesítése a kor, a szellemi fejlettség kívánalmaihoz képest a legközelebbről érdekli az egyéneket és az összeséget. Az állam midőn iskolákat vesz át, a tanítók helyzetét javítja, a tanügyet alsóbb és felsőbb fokozataiban egyaránt fejleszti: olyan gyümölcsöző befektetést tesz, melynek eredménye, hatásai az egyénnek az államgépezetben való szereplésében, annak vezetésében, a társadalom egészséges alakulásában és magának az egyénnek karakterében, tevékenységében, gondolkodás módjában kell hogy jótékonyan mutatkozzék. A tanítás azonban bármily tökéletes legyen egymagában nem teljes munka; van egy fontos, az alsóbb oktatásnál lényegességét tekintve szinte felülkerekedő segítő társa: a nevelés; ez a lélekre ható,kedélyt idomító, meleg, közvetlen befolyás; ez a sokat kívánt, követelt szerűm, mely hivatva van a jóra, roszra egyaránt hajló lelket a káros külbehalásoktól megóvni. A tanítás hatása első sorban individuális. Az iskola padjaiba kerülő gyermek agysejtjei felnyílnak a fogalmak, ismeretek befogadására; a fogékony lélekben uj nemes érzések és indulatok találnak otthont; kitárul előtte egy uj világ, melyet a gyermekszoba falai vagy az utca para eddig eltakart. Ennek a forrongásnak irányításában domborodik ki a t-.nitói hivatása maga teljességében és itt kell, hogy érvényesüljön a tanítónak nevelői feladata. Az elemi oktatás mint alapvető, a gyermek szellemének és lelkűidének együttes átalakító procedúrája a nevelés túlsúlyának elvével: Ez az elemi iskola helyes vezérfonala! Az elemi népoktatásban az államélet fontos kérdései kell, hogy megnyugtató biztosítást és megoldást nyerjenek. A nép gyermekei, — tehát a nagytömeg -- javarészt az elemi iskolákban kezdik és zárják le iskolai pályájukat. Rövid 4, legfeljebb 6 év áll rendelkezésére a tanítónak, hogy ezeket elkészítse az életre. Az olt szerzett tapasztalatokkal, benyomásokkal kezdik meg az iskolából kikerülők az életet, mely a gyermekkor éveit is a testi munkával szolgálattal rövidíti meg. Ez a mi népünk szülöttei nagyobb részének sorsa az iskola elvégzése után! Nem azon gyermekekről van itt szó, kik születésüktől kezdve folyton szem előtt vannak, kik ha néha hiányos is, de mégis állandó gondozásban, szülői nevelésben részesülnek; ezekre nézve az iskola már fejlesztés, szellemi izmosodás s a szülőktől megtanult dolgok rendszerbe foglalása, a lelki nevelés nem uj, hanem már elültetett érzések erősítése; hanem azokról, a kiket a sors egyenlőtlensége, az életviszonyok, a laza erkölcs, a családi élet morális alapjának hiánya nevel, s a felpanaszolt tankötelezettség az iskolai padokba beültet. Sajnos városunk népének gyermekei közölt igen sok ilyen áldozat akad. A véralkat, a nép családi életének gyön- gédtelensége, a tehernek született sok apró gyermek iránt a szülők türelmetlensége, a megélhetés gondjai, a szülők munkában léte alatt a gyermekek elhagyatottsága, a gyilkoló szesznek már a csecsemővel való megízlelése és még számos körülmény : milyen alakulást adhat a gyermeknek 6 éves koráig? A lélek és agy parlagon hever, a test satnya, ellenben az elébb említettek már kitörölhetetlen nyomot hagynak a gyermekben: egy sajátságos karakter létesül bennük, mely az egyéni természetbe beilleszkedve rósz, káros nem egyszer a veszedelmesség csiráit magában hordó lelki alakulatot mutat. A vadságot, a tiszteletlenséget általában a felnőttek iránt, az engedetlenséget, a káromkodást, a veszekedő s verekedő hajlamot hány gyermek hozza magával az iskolába. Hogy ez a szülői nevelés bűne, vagy a veleszületett hajlam átka, vagy a kor beteges kinövése, esetleg mind a három, ennek mélyebben fekvő okait most nem kutatjuk; csak arra akarunk rámutatni, hogy az iskolai nevelés mennyire szükséges az ilyen gyermekre; a psyhologiai befolyás, szeretetteljes és türelmes bánásmód mennyire előtte kell álljon a tanítás, a száraz ismeretraktározásnak. Az iskola munkája ezeknél a gyermekeknél a szülők 6 évi hanyagságának reparálása; a fogékonyság kihasználása, a nemes érzések beoltása, gyomlálás és silány talajba fáradságos magvetés ; de egyúttal a legnemesebb hivatás, valóságos mentő actió, lélekidomitás előkészítés egy egész élet küzdelmeihez, Az előőrs. Megreszkelő kezű sánta koldus tudja, ü mondta el nékem ezt a bús regét . . . Az Ég orgonája haláldalát búgja, Villám cikkázása kisért szerteszét. Vihar korbácsolja szilaj paripáit, Mint prüsszögő mének futnak a felhők, Sodorja némelye a fák koronáit, Derékba is töri, mely magasbra nőtt. Mintha a sötét éjt akarná begvujtni A haragvó Isten nyillaló tüze : Villám villámot ér, nem lehetne tudni, Melyik nyögő fára, melyikre tűz le. . . . Hajladozó fák közt alig-alig látszik Fehér köpenyben az éber előőrs* Ordító orkánnal csak dacolva játszik, Megáll egy helyén, mint vén erdei törzs. Szálló gondolatja elröpül a vészből Kis falusi háznak honi cjsendjibe, Hol szerelő hitves ápoló öléből Gyermek ajakáról ima cseng ide. Mig ez jó apjáért, érte imádkozik, Apja kardján szerte kis asztal körül Maga táj lékozva nyargal a nagyobbik . . Az előőrs könnyez, lelke úgy örül . . . Majd a viszontlátást látja képzeletbe, Mennyből ellopandó percek édenét; S mig e gondolatban kéjeleg a lelke : Boldogan lecsukja könnyező szemit . . . így áll ... s felkorbácsolt elemi veszélyben Észre nem vévé a lassú lépteket, Egy ellencsapatnak közelgő neszit sem, Észre nern vévé, hogy meglepetve lett. Amig gondolatja mnssze jár kalandra S kis családi körbe megpihenni tért: Hátulról hirtelen titkon ütnek rajta S bírókra kelnek a töltött fegyverért. »Csöndesen! Letérdelj! Esküdjél az Égre — Szólal meg vezérük — nem lész áruló!« És sok fegyver csöve irányul szivére, Mindből ígérkezik gyors halálgolyó. »Hogyha megtöröd az esküt, légy kárhozott!« — Suttogja a vezér csöndben: »Az legyek!« »Van-e nőd, gyermeked? szálljon átkod rájok!« »Szálljon átkom rájok!«—szólés megremeg. Legyenek koldusok földönfutó rongyok! Haljanak nyomorán, vesse ki a föld is...!« »Úgy éljenek! . . . mindent teutánad mondok: Haljanak nyomorán, vesse ki a föld is...! »Isten téged úgy segéljen !« — Igen midörökre Megtartom az esküt! — »Vezess vezéredhez! Fogd e teli erszényt, sok arany van benne, Ha elárulsz,annyi döfés szúr még maszivedhez! Bús fekete éjben lopva lép az ellen ; Ordító viharban nesztelen a had, Mintha jönne-menne titkos éji szellem Áruló nyomában nesztelen halad, Egész tábor alszik, egy lélek sincs ébren, Fáradság manója nyűgözte le mind. Egyetlen kiáltás . . . ám az őrs szivében Száz hegyes tőr döfne lulvilági kint. Hallgat és vezet... és szeme előtt játszik Apjukról mesélő két kis gyermeke. Hallgat és vezet ... és látja mint bujdosik Koldulva nyomorun vélök özvegye. Egyiket vezeti.. . a másik a hátán Alamizsnát adni senki sem siet. . . Megcsörren az erszény . . . vigyorog a sátán .. Megolvassa . . . »ez mind az övék lehet!« Immár itt is vannak tábora szivében Vezér sátoránál észrevétlenül . .. Még egyszer végig fut zavaros fejében: Családja... az arany... a becstelenül!« »Ébredjetek!« — ordít — odaforrt torkára . . Széthányt aranyában összerogyik halva. Szerteomló vére sötét pirulása Vitte baj társait könnyű diadalra. Talpra állt a tábor, mentve lett az útja, Elveszett az ellen, a vezér meg élt . . . Megreszkető kezű, sánta koldus tudja, Ő mondta el nékem ezt a bus regét . . . Gereolye. H nirm r női és férfi-divat, vászon, szőnyeg és rövidáru-üzlete. . ÍIIlJJL Lg C6(J újonnan berendezett „Kegyelet“ temetkezési intézete. ^ (ezelőtt: HANZUL0V1TS K. és FIA) 0 szolid bevásárlási hely.— Figyelmes kiszolgálás. Felsőbányán (Alapittatott: 1850. évben)
