Felsőbányai Hírlap, 1907 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1907-09-11 / 19. szám

IXLII- é-vfol-ya-in.­19. szám. 1907*. Szeptember 11, MEGJELENIK NAGYBÁNYÁN MINDÉN MÁSODIK SZERDÁN. Előfizetési ára: Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szára ára 20 fillér. ! Felelős szerkesztő : : DR MOLDOVÁN FERENC II i Előfizetési pénzek, reklamációk, hirdetések, valamint a la] 1 szellemi részét illető köz’emények a szerkesztő címére Felső . bányára küldendők. — Nyilttér garmond sora 20 fillér. c^Változá^. Imre Károly^éTrflent. A Felsőbányái Hírlap szerkesztői tolla gazdátlan maradt s az olvasó-közönség most érdeklődéssel várja, hogy ki fogja azt ismét kezébe venni. De nem igen akad vállalkozó. A mindennapos életküzdelmek lekötik az arra hivatottakat. A pihenésre szánt órákat kevesen áldozzák fel sokszor fáradságos és hálátlan munkáért. A régi szerkesztők fázva húzódoznak ettől a tisz­tességtől. Több oldalról jövő felszólításnak en­gedve, léptem Imre Károly helyébe, nem azért, mintha hivatottnak érezném magamat a szerkesztőségre, hanem mert szolgálatot vélek tenni e városnak és a tisztelt olvasó- közönségnek. Egy kisváros lapja azon város életé­nek hű tükre; szűk keretében, leginkább helyi vonatkozású tartalmával valóságos kortörténet a múltra, a haladás, fejlődés Útmutatója és szószólója a jelenre és jövőre! A lap ilyen irányú fontosságát senki sem tagadhatja, ezért annak fenntartása, tovább vezetése elmellőzhellen szükséglet. Sajnos, a lap időbeli keretbe van szorítva. A körül­mények eddig nem engedték, hogy heti­lappá erősbödjék. Híreivel bizony sokszor már a feledés fátyolét lebbentgeti vagy a frissebb nagybányai lapok után a másod­szori megemésztés unalmável hat a közön­ségre. És mindezeken a lapnak mai formá­jában segíteni nem igen lehet; ez körül­belül igy lesz ezután is és a szerkesztő, elődje példáját követve, sensátiókról, uj, meglepő hírekről fog álmodozni, hogy azokat föltálalhassa kedves olvasó közönségének. De ez nem ok a csüggedésre. A müveit közönségnek tisztába kell lennie azzal, hogy a Felsőbányái Hírlap nem hírszolgá­latra van berendezve; sokkal fontosabb, komolyabb feladatot tűzött és tűz ki magá­nak: közügyeink felszínen tartása, intéz­ményeink fejlesztésére a befolyás vagy kezdeményezés; helyi viszonyaink éles(meg- figyelése, fontosabb, de akár legcsekélyebb szükségleteink és kívánalmaink hangozta­tása a tartalomban; —a szólás-szabadság érvényesülése, az eltérő vélemények tiszte­letben tartása s a nyugodt hang a lap szellemében és modorában, — ezek a határ­jelzők, melyek a lap irányát megszabják. És amit talán a legelső helyen kellett volna említenem: a magyar nyelv és szellem ápolása, gondos érvényesítése a lapnak minden szavában: első és leglelkiismeretibb kötelességül mutatkozik. Ezen elvek ha a gyakorlatban érvényesülni fognak, a közön­ség simpáthiájával kell hogy találkozzanak s elérünk oda, hogy az olvasók nem egy fővárosi laphoz jogos igényekkel, hanem a helyi, mondhatnám családi ügyek iránt érzett melegséggel fogják a lapot kezükbe venni és olvasni. Mindezekhez azonban a szerkesztőt buzdító jó szándék és törekvés nem elég. Szükség van segilő társakra, kiket a város boldogulása érdekeljen, kik szintén önzet­lenül álljanak nemes eszmék, gyakorlati célok megvalósításának előharcosaivá. Öröm­mel mondhatom, hogy tevékeny és értékes segítő társak már csatlakoztak mellém, csak még mind nem ismerem a Felsőbányái Hírlap tisztelt munkatársait, de merem hinni, hogy a személyvállozás eddigi tevé­kenységüket nem fogja befolyásolni és ké­rem is a jövőre hathatós támogatásukat. A lapnak szépirodalmi része nagy gondot ad. Itt a munkatársak jóindulatának teljesen ki van szolgáltatva a szerkesztő, mert ha az ihletlség a szerzőnél késik, ennek a szerkesztő issza meg a levét. Remélem azonban, hogy a munkatársak termékenysége megment majd azon nehéz pillanatoktól, mikor a sokszor megénekel ollóhoz kell folyamodnom. Végül a tisztelt laptulajdonos és kiad* urat kérem fel, hogy a lapnak külső kön tösére az eddigi figyelemmel és ízléssé ügyeljen s egyébként is a szerkesztővel i lap javára együtt működjék. A szerkesztőség átvétele alkalmábó melegen üdvöslöm az igen tisztelt olvasó közönséget, munkatársakat és a lapkiadót Dr. Moldován Ferenc. Rendkívüli közgyűlés. Rendkívüli közgyűlést tartott augusz tus 31-én a város képviselőtestülete, mely ről a jegyzőkönyvet tekintettel a tárgyal fontosságára, nem lesz érdektelen égés. terjedelmében közölni. Polgármester elnök a közgyűlést i tagok üdvözlése mellett megnyitja, a jegy zőkönyv hitelesítésére Szalay László, Nag Lajos és Münnich Sándor képviselőtestü leti tagokat kéri fel s a hitelesítés napjáu szeptember hó 7-ének d. u. 3 óráját tűzi k 92. sz. Felolvastatok a Belügyminisz téri 65602/111/1907. sz. rendelet a Farkas Porzsolt-Krausz cég és a város közötl szerződés ügyében. Képviseleti közgyülé a gazdasági és pénzügyi bizottság javaslati szerint határozatiig kimondja, hogy i szerződés, mely a város és a Farkas-Por zsolt-Krausz cég közölt köttetett, jóváha gvás végeit a nagym. belügyminisztérium hoz ismételten felterjesztessék, miután an nak elejtése a városra tetemes kárt okozna Hiszen a városnak már ma egy 45000 K ér tékü fürészgyár és berendezés képezi a szer ződés folytán tulajdonát, mely építkezései folytán értékben még csak növekedik és a bér leti idő lejárta után nem egy rozoga elhasz nált berendezésért, hanem a 20 évi bérleti idi tartama alatt évenkint befizetett 1000 Kbizto Akiket az Isten egymásnak teremtett. — Irta: Vadász Lajos. — A legutóbbi évek üzleti eseményeit mér­legeli. Elégedett mosoly ül ajkára. A vagyon majdnem megtízszereződött. Az üzleti helyiség a Huszár-utcából a Kerepesi-ut legforgalmasabb pontjára került. A szerény kis cégtábla helyett, nagy aranyos betűkkel kiirt tábla díszeleg a homlokzaton . . . Mintha Merkur más üzletem­berekkel nem is törődnék, az egész kerület vevőközönségét üzletébe tereli ... A Huszár­utcában maga, egyedül is sok volt a kiszolgá­lásra. Mostani üzletében már nyolc-tiz alkal­mazott sem tudja kellőkép a forgalmat lebo­nyolítani. Különös játéka a sorsnak, hogy a nagy szerencse, mindössze négy év alatt, csodával határos kegyencévé avatta, holott azelőtt felé sem pillantott. Ki hitte volna, hogy Derengői Ákosból nagykereskedő lesz valaha? Kezeit elégedetten dörzsölgette s a felszolgált theát egy hörpintésre kiitta. Úgy látszik, hogy ennek az üzletembernek teljes a boldogsága; a legnagyobb rendben van nála minden és az imént összeállított négy évi mérlegre a felmentvényt elismerés mellett meg­adhatja megának . . . Fájdalom, csak úgy lát­szik, mert Derengői arcza hirtelen elborul Szív- j ügye jut eszébe. Szívügye, mely négy év óta álmatlanná tette éjszakáit, keserítette nappal- jait, ürmöt csepegtetvén mindig az örömpohárba. Boldogságról tehát szó sem lehet; nagy, sajgó sebet hord szivén az az ember, kit üzlettársai annyira irigyelnek. Derengői fejét tenyerébe hajtja és ismét mérlegel. De most nem üzleti eseményt, ha­nem szívfájdalmának okait és körülményeit. Hogy is volt, mint is volt ? A városligetben látta meg először. Azután nyomon követte, mint a hű eb, míg felfedez­hette a kedves otthont, aihelyben bizonnyal tündérek laknak s ő a királynéjok. Mérbetet len sok gyötrelmen ment át, mig alkalmas ágit találhatott az édenbe való bejuttatásra. Végre megnyílt a menyország kapuja és ő belépett repeső lélekkel, dobogó szívvel . . . Megismer­kedtek. Azután mindennapos vendége lett a tündérkertnek. Júliának tetszett az ifjú, a tet­szésből lángoló, perzselő szerelem, végre házas­ság lön. Emberpár sohasem kötött ennél tisz­tább, hamisítatlanabb érzelmekkel frigyet. Azután azok a boldog mézeshetek. Nem is beszélhettek, mert minden szó csókba fulladt. ... A mély, szenvedélyes szerelem időről-időre fokozódott, ugyannyira, hogy Ákos aranyba szerette volna foglaltatni Julia lábnyomait forró csókokkal illetett mindent, amit az imá dott lénynek keze megérintett. Ákos és Julia örökké szeretett volna éln A sors könyvében azonban más volt megirvr Végtelenül boldog házasságukba ugyanis be csapott a dúló fergeteg. A bámulatos szépség' nő nem maradhatott a fürkésző szemek elől felfedezetlenül s mig a világ legboldogabb férj szerény, kis üzletében gyűjtötte a garasoka aranyos főkötőre, belopózott a szentélybe palotákat, aranyat, fényt, pompát Ígérő démor Julia szemét hamar elkápráztatta és egy é\ nagyon boldog házasélet után elrepült az ara nyos madár az édes otthonból a csalódásokna előtte ismeretlen tömkelegébe. Mindössze ez a néhány sort hagyta maga után. tikosom,! Szeretlek most is forró szerelemmel és örökké csak téged foglak szeretni. Ne vádolj és ne kárhoztass könnyelmű lépé­semért. Nagyot vétenék és az Isten sem bocsátaná meg nekem soha, ha azt monda­nám, hogy oldalad mellett nem voltam boldog, de mert vágyódik szivem az ennél nagyobb boldogság után, ünnepelt, irigyelt .akarok lenni — távozom, hogy vágyaimat kielégíthessem. Vérző szívvel mondok neked H. RIEDL E. női és férfi-divat, vászon, szőnyeg és rövidáru-üzlete. C6Ű újonnan berendezett „Kegyelet" temetkezési intézete. ^(ezelőtt: HANZULOVITS K. és FIA)0 szolid bevásárlási hely. — Figyelmes kiszolgálás. (Alapittatott: 1850. évben)

Next

/
Thumbnails
Contents