Felsőbányai Hírlap, 1907 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1907-08-14 / 17. szám

Felsőbányái Hírlap

dásra szánt tárgy ellen gyanuok forog fenn, a zsibárus erről a rendőrkapitányi hivatalt az 1879. XL. t.-c. 131. §-ában jelzett követelmények terhe alatt azonnal értesíteni tartozik.

6. §. Ócska ágyneműt egyáltalán nem, betegektől származott ruhát pedig csakis megfelelő fertőtlenítés után szabad árulni, mi célból a város tulajdonát képező fertőlenitő gép egy-egy befütéséért járó 2 K dij mellett vehető igénybe.

7. §. Az a zsibárus, ki engedély nélkül folytat zsibáruskodást, az 1884. XVI. t -c. 158. §-ának a) pontja alapján a tanács, mint I. fokú iparhatóság által büntetendő, az pedig, ki az 1. §. 3. pontja ellenére üzletében rovott előéletű egyént alkalmaz, a város rendőrkapitánya által 40 K-ig a m. kir. belügyminiszteri 127,000—901. sz. rendelet 13. §-ában megjelölt módon elszámolandó s behajthatatlanság esetén 2 napig terjedhető elzárásra átváltoztatandó pénzbüntetéssel büntetendő. Másodfokban a vármegye alispánja, harmadfokban a kereskedelemügyi m kir. miniszter bíráskodik.

8. §. Azok, kik a zsibárus üzletet 1884. évi október hó 1-je előtt szerzett jogosítvány alapján gyakorolják, üzletök folytatásában jelen szabályrendelet határozatait megtartani kötelesek.

9. §. Ez a szabályrendelet a m. kir. kereskedelemügyi miniszter urnák — belügyminiszter úrral égyetértőleg leendő — jóváhagyása után, a kihirdetést követő negyedik napon lép életbe.

A hordár vagy bérszolga iparról.

1. §. Hordár vagy bérszolga iparra az ipar- engedélyt úgy egyes egyéneknek, mint vállalkozóknak adható.

Engedélyt azonban még vállalatra is — nem nyerhet oly egyén, aki nyereségvágyból elkövetett bűntettért vagy vétségért büntetve volt, vagy a hatóság előtt mint megbizhatlan egyén ismeretes.

2. §. Az üzlet biztositéktétel kötelezettségével van egybekötve és pedig a vállalkozó által leteendő biztosíték minden általa alkalmazott egyén után 40 korona, azon egyénre pedig, ki saját személyében kívánja az üzletet gyakorolni, 20 korona állapittatik meg.

Ezen biztosíték az engedély kiszolgáltatása előtt készpénzben vagy biztosítékul elfogadható értékpapírokban a város pénztárába befizetendő.

3. Minden egyén részére kiállított engedélyért ipardij fejében 4 korona fizetendő a városi iparhatósági pénztárba.

4. §. A szolgálatukat ajánlható hordárok, vagy bérszolgák számát időközönként a városi tanács állapítja meg.

5. §. Minden hordár vagy bérszolga akár vállalkozó szolgálatában áll, akár pedig saját személyére nyert sorszámot, köteles feltűnő módon sapkáján viselni.

6. §. A hordárok vagy bérszolgák csakis rendőrhatóságilag kijelölt helyen állomásozhatnak.

7. §. A hordárok vagy bérszolgák állomásaikon tisztességesen tartoznak megjelenni és kötelesek ott reggeli 6 órától esti 8 óráig tartózkodni.

A szolgálatért következő dijak állapíttatnak meg:

Vasúti állomástól be a városba vagy viszont kezében vihető podgyász után 40 f.

Mindkét kezében vihető podgyász után 60 f.

Taligán vagy targoncán kisebb távolban 1 kilométeren belül 80 f.

Taligán vagy targoncán nagyobb távolban 1 km. távolságon túl 1 K.

A hordár vagy bérszolga köteles a díjszabályt több példányban magánál hordani és annak, ki szolgálatát igénybe veszi, kívánatra egy példányban átadni.

9. §. Minden hordár vagy bérszolga a rendőrhatóság által egy személyleirást tartalmazó igazolványi könyvecskével ellátandó. Ezen igazolvány a szolgálatból kilépő hordártól ha ez vállalkozónál szolgált, az üzlet tulajdonosa által elveendő, ha pedig saját személyére bírt engedélyt, a kiállító hatóságnak visszaszolgáltatandó.

Hordár vagy bérszolga csak egészséges, józanéletü és megbízható egyén lehet s szolgálatba lépésük előtt orvosilagmegvizsgálandók.

10. §. Az intézeti tulajdonos, a hordár vagy bérszolga nevét, valamint minden személyváltozást a rendőrhatóságnál bejelenteni tartozik.

11. §■ A hordárok vagy bérszolgák részére a számot a rendőrhatóság szolgáltatván ki, erről nyilvántartást vezet, a számozás folytatólag és nem egyes intézetek szerint történik.

12. §. Az üzlettulajdonos a hordár vagy bérszolga által okozott károkért első sorban biztosítékával és ezen felül egyéb vagyonával felelős.

13. §. A hordár vagy bérszolga tartozik a reá bizott teendőt potosan teljesíteni, szolgálatában becsületesen és lelkiismeretesen eljárni a reá bizott tárgyért felelős, mulasztás, rongálás, elvesztésért stb. anyagi kárpótlással tartozik.

14. §. Hordár vagy bérszolga, a ki a jelen szabályrendelet 5, 6, 7, 8, és 9. §-ai valamelyike ellen bármiként vét, a rendőrhatóság által 40 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel behajthat- lanság esetén megfelelő elzárással, ismétlés esetén vagy súlyosabb beszámítás alá tartozó körülmények között mindkét büntetésnem együttes alkalmazásával büntetendő.

15. §. Az a hordár vagy bérszolga ki a megállapított díjszabásnál magasabb dijat követel az 1884. évi XVII. t. c- 156, §-a b) pontja alapján az iparhatóság által 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatlanság esetén megfelelő elzárással büntetendő.

16. §. Az a vállalkozó, ki a 9. § intézkedését meg nem tartja a rendőrhatóság által 40 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatlanság esetén megfelelő elzárással, ismétlés esetén vagy súlyosabb beszámítás alá tartozó körülmények között mindkét büntetésnem együttes alkalmazásával büntetendő.

17. §. A 14. és 16. §-okban kiszabott pénz- büntetések behajthatlansága esetén alkalmazandó elzárás leghosszabb tartama 2 napban mindkét büntetés együttes alkalmazása esetén pedig együttvéve 3 napban állapítható meg.

A 14. és 16. §-ok alapján kiszabott pénz- büntetésekből befolyó összegek a m. kir. belügy- ministeri 127000/1901. sz. rendelet 13. §-ában megjelölt módon ipari célokra fordítandók, illetve számolandók el.

Jelen szabályrendelet alapján I. fokban a rendőrkapitány, illetve a v. tanács, II. fokban a vármegye alispánja, III-ad fokban a belügyminiszter, illetve a kereskedelemügyiministeritél.

18. §• Azok, kik a hordár vagy bérszolga ipart az 1884. évi október hó 1-je előtt szerzett jogosítvány alapján űzik, üzletük gyakorlásánál jelen szabályrendelet határozatait szintén megtartani kötelesek.

19. §. Ez a szabályrendelet a m. kir. kereskedelemügyi minister urnák belügyminister úrral egyetértőleg leendő jóváhagyása után a kihirdetést követő negyedik napon lép életbe.

Kelt Felsőbányán a város képviselőtestületének 1907. junius hó 15-én tartott közgyűléséből.

Különfélék.

Személyi hírek. Baumerth Károly bánya- tanácsos a pénzügyminiszter intézkedése folytán Londonba utazott, hogy ottan egy uj rendszerű érc-előkészítő gépezetet tanulmányozzon, melynek előállítására nézve a Schlick-cég akarja megszerezni magának az angol feltalálótól a jogot, hogy azzal Magyarország, Ausztria és a Balkán államok bányászatát ellássa. Rád Ferenc bányakapitánysági esküdt Nagybányáról nehány nap óta hivatalos ügyben városunkban időzik.

Királyi, kitüntetés. Őfelsége a király hegy- megi Kiss Áron debreczeni református püspöknek, valamint kutnai és eőristei Zelenka Pál miskolczi ág. h. ev. püspöknek a Lipót-rend középkeresztjét adományozta.

Áthelyezés. A pénzügyminiszter dr Kádár Antalnak főorvossá történt kinevezésével megüresedett nagybányai bányamüorvosi állásra dr Wagner József bányamüorvost helyezte át városunkból. Társadalmunkra nézve Wagnerék távozása határozottan veszteség, a derék orvos előléptetésén azonban szívből örvendünk!

Kinevezések a bányászatnál. Őfelsége a király Neubauer Ferenc főbányatanácsost, a nagybányai kerület igazgatóját miniszteri tanácsossá ; a pénzügyminiszter Remenyik Lajos bányatanácsost főbányatanácsossá; dr Kádár Antal bányamüorvost pedig kerületi főorvossá nevezte ki.

Bányaigazgatói kinevezés. Grillusz Emil volt nagybányai bányatanácsost a pénzügyminiszter főbányatanácsossá és Selineczbányára bányaigazgatóvá nevezte ki.

Bankett. Nagybányán e hó 8 án este díszes társasvacsora volt a miniszteri tanácsossá kinevezett Neubauer Ferenc bányaigazgató és a főorvossá előléptetett dr Kádár Antal tiszteletére. A banketten, hol kitűnő hangulat uralkodott, városunkból is többen vettek részt.

Rákóczy zászló avatás. Istenért, hazáért, szabadságért! — Meghívó Szinérváralja nagyközség hazafias közönsége dicső fejedelmünk II. Rákóczi Ferencz emlékére készített zászlóját Mándy Zoltánná szül. Schvaiczer Alexandrin úrasszony, zászlóanya védnöksége alatt 1907. évi aug. 18-án, vasárnap ünnepélyesen felavatja. A felavatási ünnepélyre s az ezt követő, hangversenynyel egybekötött tánczvigalomra a T.

n. é. közönséget meghívja a rendezőség.

Szerkesztő-változás. A »Szatmárvármegye laptársunk szerkesztését dr Kovács Dezső le mondása folytán julius 31-től kezdve Schrőde Béla vette át, mint felelős szerkesztő. A lai iránya és szelleme ezentúl is a régi marad.

Kivándorlás vármegyénkből. A vármegye útlevél- osztálynál vezetett kimutatás szerint ju lius hónapban 359 útlevelet kértek Amerikábí ez év folyamán pedig 3510-en vándoroltak k

Vonatkisiklás. Gyakori ez a szatmár—bik szádi keskenyvágányu vicinálison, azért a sze mélyzetet már nem is hozza egy-egy újabb ese zavarba. E hó 8-án a Bikszádról jövő vom postakocsija lépett le a sínekről reggel 8 ón kor a batizi magas töltés tetején, hol az állam vasút és a szatmár—nagybányai a bikszádi ve nal magas hídja alatt halad át. A mozdony mi a hidra érkezett, mikor a különben is íassa kapaszkodó vonat hirtelen megállóit. A posta kocsi veszedelmes ferdén állott s ettől egy o dolgozó munkás úgy megijedt, hogy hányát homlok rohant le az anyagárok széléig, több* gurulva, mint futva a meredek töltésen. A r; koncátlan postakocsit a vasúti munkások seg< lyével 20 percnyi kínlódás után sikerült a s nekre helyezni. A kisiklást az okozta, hogy munkások rosszul állították helyre a síneket kanyarban.

Dr Wagner József kincstári bányamüorvc távozásakor. Egy kedves, szeretetreméltó csalác dal lett szegényebb kis városunk, mikor < Wagner József innen Nagybányára helyeztetel Másfélévi rövid itt lakásuk alatt, mint orvo szaktudásával, finom modorával megnyerte a k< zönség rokonszenvét; hozzátartozóival együttá talános tiszteletben, közbecsülésben, szeretetbi éltek körünkben. A derék orvos iránti szerete nek, figyelemnek lett eredménye, hogy a tavas választáskor a városi képviselőtestületbe is b választatott. Pedig páratlan eset, hogy valaki év után városi képviseleti tag legyen. Távozási — mint ilyeneknek — fájdalmasan hat reán Vigasztaló azonban, hogy egyfelől reájuk az á helyezés anyagi előmenetellel is jár. Aztán kedves doktor ott képzettségének megfelelőbb t rét nyert, s no meg az is, hogy nem messze t voznak. Vezérelje a jó Isten őket. Szerencse áldás kivánatunk kiséri lépteiket —gy. —s.

Sok az eszkimó — kevés a fóka. Ezt szálló igét mi sem magyarázza kézzelfoghatói módon a következő esetnél: dr Makray Mihál nak polgármesterré történt megválasztása áll megüresedett Nagybányán az egyik albirói áll a kir. járásbíróságnál s arra nem keveset mint ötven aspiráns adta be pályázatát. A m gyár tehát még most is tulnyomólag jogi nemzet!

Nagy idők tanúja. Aranyidkai Schvaic; Gábor, 48-as honvédkapitány, nyug. m. k honvédezredes a múlt hó végén elhalt Arany* Medgyesen. Nagy részvét mellett Nagybány temették el.

Tankötelesek összeírása. A közig, bizc ság f. hó 9-én tartott ülésén dr Votisky Ge kir. s tanfelügyelő bejelentette, hogy egy úja kormányrendelkezés szerint ezután csak azol a tanköteleseket fogják összeírni, akik sze végéig nem iratkoztak be az iskolába. Kivi csiak vagyunk, miképen fogják ilyenformár be- és kiköltöző tankötelesek rendes iskoláz tását ellenőrizni.

A tizedik járás. Szatmárvármegye ez szerint kilenc járásra van felosztva. A szin váraljai járást két részre osztja a Szamos é: Szamoson túl, Szatmár felé eső rész néha ej szén ki van kapcsolva a közigazgatás szer zetéből egy-egy árvíz következtében. Ezen i szúrd állapot megszüntetésére most dr Falu Árpád főispán azt a javaslatát terjesztette el közig, bizottság 9-iki ülésén, hogy a közig, zottság tegyen előterjesztést a közgyűlési egy uj járás alakítására, mely a Szamosi Szatmár felé eső oldalán 29 községet fogla magába Krassó székhelylyel. A bizottság lyesléssel fogadta az indítványt s kimondc azon óhajtását, hogy e kérdéssel már a sz temberi közgyűlés foglalkozzék s kérje me főispánt, hogy ily irányú felterjesztését ked zőleg intéztesse el a belügyminisztériumban

Az Ígéret szép szó . . . {A vasúti igazgi ság szives figyelmébe!) Ez év május 29-én 1 tott közgyűlésen lett felolvasva vasutunk igaz tóságának ama biztató átirata, hogy addig mig a hajnali és éjjeli vonatra nézve megté nék-az intézkedés, hogy azok Felsőbányától, letve Felsőbányáig közlekedjenek, az elömun latok folyamatban vannak ezen vonatoknak s: dán és szombatonként Felsőbányáról és Fe bányáig közlekedése tárgyában. Azóta idest három hónap múlt el, de az ígéret mai napi puszta ígéret maradt. Kérjük az igazgatósá váltsa valóra már Ígéretét annyival inkább, r a vasút fokozatosan fejlődő forgalma ezt eg talábau nem akadályozza, sőt teljesen indo