Felsőbányai Hírlap, 1907 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1907-07-31 / 16. szám

Felsőbányái Hírlap

alapját ezen nevelői eljárás az önképzés utáni törekvésnek is, és igy jött létre az iparos tanon- cok »Otthona« önképző köre, melynek alapszabályait és szervezetét a kormány nemcsak dicsérettel fogadta, hanem hasonló önképzőkörök szervezése végett az összes hazai iparos tanonciskoláknak is megküldötte. Ugyancsak ő a vezetője a brassói kereskedő tanonciskolának. Ezenkívül irányitója minden iparos egyesületi élet működésének és hatósági biztossá a brassói ipartestületnek, mely tisztségre a város, a három nemzetiséghez tartozó ezerre menő iparosság közgyűlésének egyhangú határozatára és óhajára bízta meg.

Halvány vázlata ez ama közhasznú tévé kenységnek, melyet a legfelsőbb kitüntetés ért és igy tudósításomat azon hő óhajommal zárom be, adjon az Isten még sok ily szülöttet Felsőbánya nemes városának és hazafias polgárságának!

Egy földi.

Üdvözlet Siegmeth Károly úrhoz.

Irta és felolvasta Felsőbányán az 1907. jul. 21-én tartott közebéden : Pap Márton.

Tudják-e uraira ki is az a Siegmeth?

No én leirom őt. Tán nem haragszik meg?

0 egy beköltözött. Nem született magyar.

De az ő kabátja magyar szivet takar.

Nem oly beköltözött, ándolem idegen.

Kit az, ami magyar — hagvja őt hidegen; Hanem ki lelkesül mindenért mi magyar,

S lettre ha kél: mozdul nála a szív, a kar. Magyar lett ő maga, magyar lett családja, Kikkel a jó Istent magyar nyelven áldja.

Az ő vezérelve — mindenki elhigyje :

»Wessen Brod ich esse: dessen Lied ich singe. Vagy magyarán mondva az az elve neki Iienvéradójának a dalát énekli.

És egész családja osztja ezen elvét,

Mert szépen beszélik édes hazánk nyelvét. Magyar lett a lelke, magyar lett a szive,

A turisztikának ő a leglelkesebb hive.

Kárpátok kincsének ő a feltárója Lélekveszlő hegyek fürge megmászója.

Nincsen ő előtte se akadály, se gát:

Járja a magasat, mélyek szakadékét Pedig meg van áldva nagy, robuslus testtel;

De hegyeket mászni ő bir és nem restek Mit mondjak, hogy milyen ő mint ember maga ? Hű, gyöngéd ő mint férj és gondos jó apa.

Egy szép magas állás tisztét viselte ő,

Akit szigorú volt, de jó tisztviselő.

Évit leszolgálván, most nyugdíjban volna S élte —■ ha akarná — gondtalanul folyna.

De ő a tetterős és tevékeny szellem Eszméjének él csak. Tán éjjel se pihen?

Hol szép hegyvidék van: ott egyletet alkot; Harczol, küzd és fárad mint egy vitéz bajnok: A magyar kultúra lelkes apostola,

Kinél lelkesebbet én nem láttam soha.

Más oly magas korban egyebet se lenne,

Csak a nyugalomnak pamlagán pihenne. Megelégedetten szemlélné a babért,

Melyeket éltében már eddig is elért Mint a Kárpát-egylet hű; lelkes vezére,

Amely sok szerencsét s áldást kér éltére. Mondjanak hasonlót, aki ilyen jellem,

Akiit igy alkotott magyar érzés és szellem ?

A turisztikában nincsen párja, mása.

Aki ezen téren volna vetélytársa.

Egyedül áll ő, mint a bérezi nagy szikla, Melynek homlokáról gyűl a villámszikra.

Ü is gyújt, lelkesít a munkára tettre :

A magyar kultúra igaz szeretetre.

Üdv Neked, szent ügynek lelkes apostola És térítő papja, kinek nem kell stóla.

Ez önző világban ki ma az a férfi Ki önzetlenségben párja volna néki?

Nincs senki. Mert mit ma alkot agyunk, kezünk: Azért bő jutalmat: pénzt várunk sőt kérünk. Szereljük, hogy pénzünk, kincsünk legyen halmon Nem Istent imádjuk, — az istenünk Mammon!

*

Azért ily férfinak — bár arra nem szorult Érzés virágokból fonjunk hát koszorút,

Mely örökké virul, soha el nem hervad A mel\rak illata a sir szélig eltart,

Hogy ez illatár rá sokáig leheljen, —

Szivemből kívánom: Siegmeth soká éljen!

És azon sok hegy s völgy, merre csak barangolt: Adjon ez éljenre örökre visszhangot! —

Titkári jelentés.

A Magyarországi Kárpát-Egyesület Keleti KárDátok Gutin-vidéki választmányának 1907. jul. 21-én Felsőbányán tartott rendes évi közgyűlésére irta és felolvasna: Papp Márton, egyesületi titkár.

Tekintetes Közgyűlés !

Az idők végtelen óceánjában tiz év csak annyi, mint a sebesen rohanó viz színén a pici kis tünékeny hab ; de egy társadalmi egyesület életében, amely kezdettől fogva mind a mai napig a létfenntartás nehézségével küzdött és folyton küzd és amelyet a megerősödésre vezető ut elérésére irányuló önzetlen és lelkes törekvés tölt el: mindenesetre számottevő időmennyiség, melynek lefolyásáról beszélnünk lehet és beszámolnunk kell.

A M. 0. K E. Gutin-vidéki választmánya 10 éves fennállásának évfordulóját ünnepli ma. Határköve tehát ez a nap egy mögöttünk lezajlott múltnak és egyúttal kiinduló pontja egy újabb megfutandó útszakasznak : a jövőnek.

Visszapillantva a lezajlott múltra, a tiz év folyamán felmerült egyes mozzanatokat idősorrendben összefoglalva az alább következőkben ismertetjük:

1897. évi február hó közepén jelent meg a »Felsőbányái Hirlap«-ban az első »Felhívás«, melyben rövid vonásokban ismertetve lett városunk környékének párját ritkító természeti szépsége és mindazon sajátságok és kedvező feltételek, melyek főleg Felsőbányát fokozatosan nyaralóhellyé varázsolni kiválóan alkalmasak.

Ezen célt elérendő — Münnich Sándor indítványára, akit az itteni nyaralási eszme meg- penditőjének, tehát magvetőjének kell tekintenünk és Farkas Jenő polgármesternek az eszmét lelkesen felkarolt ügybuzgóságából, amit lehetetlen el nem ismerni és le nem szögezni, — elhatároztatott, hogy turista-egyesületet fogunk alakítani.

Ezen egyesületünk megalapítása céljából a felvetett és felkarolt eszme lelkes barátai annak idején egy tag gyűjtő ivet bocsátottak ki, amelyre a szép eszme iránt fellelkesültek köréből oly tömegesen iratkoztak alá, hogy március 28-án, amidőn tudvalevőleg egyesületünk az alakuló közgyűlését tartotta, már 64 helybeli és 10 kapnik- bányai s igy összesen 74 tag volt együtt, ami oly szép eredmény volt, melyet addigelé még semmi megkisérlett társadalmi mozgalom nem ért el és nem mutathatott fel.

A jelzett felhívást ugyanis boldog emlékű Gábor József, városunk díszpolgára irta alá, akinek általánosan tisztelt neve és az a körülmény, hogy mozgalmunk élére állni vállalkozott, elég garanliát nyújtott egymagában véve a sikerre.

A fentjelzett napon tartott alakuló közgyűlés egybehangzó lelkesedéssel választotta elnökévé az inditványozó, ma már néhai Gábor Józsefet, nyug. áll. vincellér-képezdei igazgatót, ügyvivő alelnökké: Farkas Jenő polgármestert, titkárrá: Kovács Pál erdőtisztet, pénztárnokká: Háder Fe renc városi pénztárnokot. Mig kapnikbányai ügyvivővé közfelkiáltással Bradofka Frigyes m. kir. főmérnök, bányahiv. főnök lett megválasztva.

Az alakuló közgyűlés elhatározta azt is, hogy önálló egyesületeket nem alakit, hanem belép a Magyarországi Kárpát Egyesület Keleti Kárpátok Osztályába és a kapnikbányai tagtársak indítványára a vidék uralgó hegyéről Gutin vidéki választmány nevet vesz fel. Ez által is mintegy jelezni akarván, hogy egyesületünk nem akar egyedül és kizárólag felsőbányái helyi érdekű egylet lenni és maradni, hanem óhajtja a mozgalomba bevonni a vidéket is és nem zárkózik el az elől, hogy ezt az eredményből is részeltesse.

Az alakuló közgyűlés meghozott határozatai tudomására hozattak Siegmeth Károly m. á. v. főfelügyelő urnák, mint a M. 0. K. E. Keleti Kárpátok ügyvivő alelnökének, a hazai turistaság leglelkesebb bajnokának és apostolának, aki kész örömmel fogadta a jelentést és megígérte hathatós támogatását addig is, amigaz 1897. évi aug. 8-án Nagybányán volt tartandó osztály-közgyűlés a Gutin-vidéki választmányt kebelébe fogadhatja, ami a jelzett napon és helyen tartott közgyűlésen meg is történvén, ez a fenttisztelt ügyvivő al- elnök ur által utólagos jóváhagyás reményében a feketehegyi ut jókarba hozására és a turistái útirányok jelzésére utalványozott 100 K elszámolását jóváhagyta és egyidejűleg a Feketehegyen építendő menedékház költségeire 600 koronát szavazott meg.

Egyesületünk 1897. április 4-én tartotta meg legelső választmányi ülését, amidőn is a teendők megosztása, illetőleg a sikeresebb közremunkál- kodás céljából egyes szakbizottságokat alakított és tagjait azokba beosztotta. így alakult:

1. Tervezési és építési bizottság, amelynek

feladatát utak, pihenő- és menedékházak tervezése, építése és jókarban tartása képezte.

2. Kirándulásokat tervező, rendező- és vezető-bizottság.

3. Irodalmi-bizottság, amelynek munkakörét vidékünk természeti szépségeit ismertető cikkek írása és lapokban való közzététel és a reklám- nyomtatványok tervezése és terjesztése képezte. Lehetetlen itt elhallgatnunk, hogy a reklám-cikkek lelkes Írásáért Kovács Pál volt titkárt, azok szives közléseiért a Felsőbányái Hírlap szerkesztőit: Pap Mártont, Nagy Lajost az utóbbi időben Imre Kárlyt illeti méltó elismerés.

4. Ellátási bizottság, melynek feladatát képezte a jelentkező nyaralók részére megfelelő lakásról, elhelyezésről, étkezésről stb. gondoskodni és végre:

5. A háziipari férfi és női bizottság, melynek célja volt a szegényebb sorsú férfi és női lakosok részére a helyi viszonyoknak megfelelő háziipar-ágak bevezetése, betanítása és az előállított iparcikkeknek elhelyezése és értékesítése.

Egyesületünk az első kirándulást a Feketehegyre 1897. aug. 10-én tartotta. Ekkor ugyanis a M. 0. K. E. tagjai mintegy 25 en érkeztek vendégszerető varosunkba.

A nagybányai és helybeli kedves vendégekkel mintegy 45 tagra növekedett társaság már útnak indult a Feketehegyre, melynek hatalmas fensikjára érve, elragadtatással szemlélte a kilátás nagyszerűségét, amelyről a sok szép hegyvidéket bejárt turisták is elismerték, hogy szebbet, változatosabbat még alig láttak valahol.

Itt kell megemlékeznem b. e. Nyirő Sándor nagybányai városi tiszti-ügyészről, városunk jóakaró barátjáról, akit útközben, a Huszt-hegy lejtőjén szivszélhüdés ért.

A második nagyszabású kirándulás 1897. aug. 18-án tartatott a Gábor József-forrásnál, melyet azelőtt »Petrezselmes«-forrásnak neveztek, s melyet az azóta elhunyt b. e. Süssner Ferenc nyug. bányatanácsos indítványára neveztek el ünnepélyesen Gábor József-forrásnak, elnökünk nevéről, hálából azon önzetlen, odaadó fáradozásért, melyet egyesületünk létrehozása és felvirágoztatása ügyében tanúsított.

Ez év szeptember 12 én ismét gyűlést tartott a választmány, melyben Farkas Jenő ügyvivő alelnök bejelentette, hogy a feketehegyi kirándulás alkalmával 30 uj tag iratkozott be az egyesületbe.

November 21-én ismét gyűlést tart a választmány és egy helyi muzéum alapítását határozza el.

November 27-én Gábor József elnök, Farkas Jenő alelnök, Kovács Pál titkár“ és Münnich Sándor választmányi tag részt vesznek Nagybányán, az ottani helyi választmány megalakításán.

1898. január 30-án a folyó ügyeket tárgyalja a választmány és elvben elhatározza, hogy a létesítendő múzeumot Felsőbánya városnak ajánlja fel ; azonban az őrzést és a kezelést az egyesület továbbra is fenntartja magának.

Az 1898. április 24 én tartott választmányi ülésen az elnök bejelenti, hogy a tagok száma elérte a 100-al.

1899. julius 8-án érkeztek városunkba az országos középiskolai tanáregyesület tagjai, élén Siegmeth Károly M. O. K. E. ügyvivő aielnökkel. Azonban a nagy társaság a történetesen kedvezőtlen időjárás miatt nem tehetvén kirándulást a célbavelt Feketehegyre, csakis a helybeli nevezetesebb látnivalók megtekintésére szorítkozott. Délben a fogadó nagytermében közebéd volt, melynek tartama alatt felolvasott Gr. Hugonnay Béla főispánnak a tanáregyesületet üdvözlő távirata. Ugyancsak ez alkalommal lett Farkas Jenő indítványára a Feketehegy alatti menedékház — lelkes ügyvivő-alelnökünk tiszteletére — Siegmeth Károly-menedékháznak elnevezve.

Aug. 21 én avattuk fel az Eperjessy-féle rét fensikján épített pavilion szerű pihenőt, honnan a legpompásabb, legháládatosabb kilátás nyílik városunkra, elnevezvén azt Siegmeth Károly ur kedves neje őnagysága tiszteletére »Te- réz«-pihenőnek.

1899. julius 29-én avattatott fel a nyugoti esőviz-árok délnyugoti részén épült »dr Katona Béla pihenő.«

Aug. 3-án mintegy 50 tagból álló társaság részvételével a Feketehegy aljában épült menedékház, Pemp Antal volt helybeli r. k. főesperes- plebános által ünnepélyesen íölszenteltetett és a M. O. K. E. lelkes ügyvivő alelnöke nevéről Siegmeth Károly — menedékháznak neveztetett el. Aug. 20-án egyesületünk Kapnikbányán tartotta a rendes évi közgyűlését.

1900. év jul. 26 án vesztettük el szeretve tisztelt első elnökünket Gábor Józsefet, kinek temetésén egyesületünk testületileg vett részt és fejezte ki fájó részvétét.

Legyen áldott emlékezete közöttünk 1

1900. nov. 4-én távozott el városunkból