Felsőbányai Hírlap, 1907 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1907-01-16 / 2. szám

Felsőbányái Hírlap

Közgyűlés e bizottság azon javaslatát, hogy z adó és pénztári hivatal a közönség részére supán d. e. 8—12 óráig legyen nyitva, jóvá- agyólag elfogadja, mert ezen intézkedés folytán tisztviselők szorgos délutáni munkájukban a olytonos zaklatás és feltartóztatástól lesznek legkimélve. Ezen intézkedés a közönség tudomására hozandó.

6. Felolvastatott Horváth Gergely v. kon- ás fizetésemelés iránti kérvénye s ezzel kap- solatban a gazdasági tanácsosnak a legelőbérek elemelése iránt tett javaslata.

Közgyűlés határozatilag kimondja, hogy mi- itán a v. kondás és csordás fizetésemelésére irá- lyuló kérelme indokolt, mert a marhaállomány zaporodásával kénytelenek pásztorfiukat tartani is fizetni, a részükre megmaradt fizetésből pedig nagukat az általános nehéz megélhetési viszonyok niatt alig képések fentartani, mert a maradvány . szokásos napszám összegét sem éri el, de vi- zont a fizetésemelésből felmerülő kiadással a áros meg nem terhelhető: a legelőbérek emelessenek fel és pedig úgy, hogy folyó év január lávától kezdve a csordába járó egy sertés után ! K helyett 3 K, egy marha után 3 K helyett 4 í fizetendő. Ezen intézkedés folytán a közönség ühajtott házi állatjai a kellő gondozás és fel- igyeletben részesülnek.

A legelőbér felemelésével kapcsolatosan a özgyülés a közlegelők kiterjesztését határozta s ;özlegelőként a következő területeket állapit ja meg:

1) a kisbányai legelő a »Herzsa« bánya- elepig;

2) a Borkut-völgyi eddig bérbeadott legelő;

3) az eddigi összes közlegelők

A jelenleg mészárosoknak kiadott borkut- ölgyi legelő bérlete nevezettekkel fel lesz bon- andó. Végül a gazd. tanácsos a legelők, a csordás s kondás szigorú ellenőrzésére és felügyeletére elkéretik.

A tiszti-ügyésznek a Csausz Károly-féle zinérváraljai ingatlanok árveréséről tett jelentőének felolvasása előtt elnöklő polgármester és láder Ferenc az első fokú sógorságból folyó rdekeltségnél fogva a közgyűlési teremből eitá- oztak s az ülés vezetését Münnich Sándor gazd. anácsos vette át.

Felolvastatván a t. ügyész jelentése, köz- yülés ezt tudomásul veszi s egyhangúlag ki- íondja, hogy az elárverezett ingatlanokra vonat- ozólag utóajánlat ne nyujtassék be, miután a érdéses ingatlanok teljesen elpusztu't szőlőterü- itek, melyeknek megszerzése nemcsak hogy ha- zonnal nem járna, hanem a város újabb meg- arhelését eredményezné, a jövedelmezőség s ártérülésnek csupán távoli és igen kétséges eményével.

8. Felolvastatott a Reizmann Herman fa- ereskedő cégnek megkeresése folytán a tanács ivaslata.

Közgyűlés tekintettel arra, hogy a Reizmann ég által a városi erdők vágásterületén kijelölt ilgyfák kihasználása iránt tett ajánlat s köz- yülési határozat a várm közig, erdészeti bizott- ághoz még múlt év november 7 én lett felter- ísztve, de arra mindez ideig válasz nem érkezett; ;kinlve, hogy a kihasználást még ez év telén ell eszközölni; tekintve, hogy nevezett cég a ecslésárnál majdnem 1/3 összeggel tett nagyobb jánlatot s igy a jóváhagyás csupán elintézési kadályokból késhet: a megállapított vágásterüíncmesterek uralkodnak a szalonokban és egy- ntetüvé tesznek minden mozdulatot.

Csak a császárság dicsőséges felragyogása tán, amikor az uj társadalom született meg, ejlődött a tánc is oda, hogy bájossá, kellemessé 3tt. A Chausséc d’ Antin termeiben keringőt hul- imzó, c=uszó lépéssel táncolják, a cotillion pe- ig szédít, mint a vihar, amely végig söpör a irágok és növények közt.

A párisi operai bálok fénye vakító. A te- emben óriási a tolongás, mert mindenki látni karja a »quadrille« király tit, amint rengeteg enekarát vezényli, amelynek hangjaiban az őr- öngő tömeg örömkiáltásai és frenetikus tapsai együlnek.

Táncoltak a második császárság idejében s. Az udvari bálok még mindig fényesek voltak, . népies mulatságok azonban lassankint meg- züntek, a termek ajtajai egymásután bezárultak.

Magyar nemzeti tánc csak kettő van: a ;ör, meg a csárdás. Előbbi mindinkább elszorul i báli terem sima padlójáról, mig az Isten iga- ában való magyar táncmulatságnak máig is ieg- :edvesebb részét, a csárdást most is épp oly lel- :esedéssel táncolja az ifjúság, mint hajdanában.

A tánc története egyúttal a civilizáció és z erkölcsök története is. Tartósabb. mint az imlékszobrok köve, bár könnyű és lenge. Tul- ilte a népeket, szokásokat, vallásokat és a jövő dméket és fokmérője lesz udvariasságunknak és nüveltségünknek.

letek megjelölt fáit átadni s a kihasználás megkezdését megengedni határozta.

Egyéb tárgy nem lévén, elnök a közgyűlést berekeszti. Kmf. Farkas Jenő polgármester s. k., Dr. Moldován Ferenc tanácsjegyző s. k., Szalay László s. k., Imre Károly s. k., Münnich Sándor s. k.

A gomba.

Talán nincs az élősdiek között több, amely annyi kárt és bosszúságot okozna, mint a lakásainkban előforduló gomba. Felsőbányán különösen sok gondot okoz a háztulajdonosoknak ez a kártékony fajta élősdi növény az uj épületeknél. Pár év alatt tönkre tette a nagy költséggel épített házakat a fa alkotó részeket megtámadott gomba, sok alkalmatlanságot, még több költséget okozva a tulajdonosoknak azok szükségessé vált újra építése által.

Ezrekre menő kár és roppant bosszúság egy kis, nyomorult gomba miatt, amely oly gyenge, akár a harmatcsepp, egy tollal elsöpörheti az ember és mégis ő az erős, ő a győztes, az apró élősdi! Körülkarolja a fát, az ő száz és száz karjával, mint a polyp a maga áldozatát s mint ennek karjaiból nem szabadul ki többé, ami odakerült, épen úgy nem szabadul a megtámadott fa sem a gombától, hanem pusztulnia kell.

Önkéntelenül felmerül a kérdés, hogy miből származik a gomba? Egyszerű rá a felelet: a fa nedvéből.

De hát csak azokban a fákban volt ilyen kárt tartalmazó nedv, amelyek a gombától megtámadott uj épületekbe kerültek ? Miért nem gombás a régi épületek fa-anyaga ?

Azért, mert a régiek pontosan betartották a fa vágására megkivántató szabályt s nem vágtak épületfát tavaszszal, vagy nyáron, hanem késő őszszel, vagy télen, amikor a fa nedvkeringése megszűnt, összehuzódtak a fának likacsai, megfásult annak puha része, szóval: megszűnt a vegetáció. Az ilyen fába aztán nem is állott bele a gomba, mert nem volt, miből táplálkozzék.

Amig ezt a szabályt betartották, nem fordult elő a gombás lakás, nem szakadt le a mennyezet, nem fenyegetett a ház összedőléssel, bátran álhatóit a ház népe.

Igaz, hogy a régiek nem dolgoztak azzal a lázas sietséggel, amivel most hajtják az építkezést. Beszerezték az épület-anyagot, főleg a fanemüt télen s csak — ha ez meg volt — akkor fogtak az építéshez. Nem vágtak volna épülelfát semmiért tavaszszal, vagy nyáron, nem is volt bajuk a gombával.

Mihelyt eltértek a régi jó szabálytól, rögtön megszületett a gomba és hihetetlen módon fog szaporodni mindaddig, mig csak vissza nem térnek a régi rendszerhez.

Tudni kell, hogy a fa miből áll és miként jönnek létre benne a gombák. A fa alkotó részei: a geszt, ez képezi a közepét s különösen a tölgy- és szilfánál leginkább megkülönböztethető; a szijjács, melyet ezeknél a fáknál fehérnek is neveznek ; végül a háncs és kéreg. A fa egész teste tele van apró likacsokkal, melyeken az éltető nedv kering. Természetesen, ezek tavaszszal megnyílnak, a fa kitágul, sok nedvet szív fel, melyek a fa fajtája szerint különféle savakat tartalmaznak. Ha ilyenkor vágjuk ki a fát, sok nedvei nem párolghat, benne marad és átalakul gombává, vagyis tovább él, elváltozik és neveli az élősdie- ket, melyek magát a fát emésztik fel, hogy biztosítsák a magok életét.

A gomba első sorban a tölgy- és szilfát támadja meg. Ezek tartalmazzák azokat a savakat, amelyekből a gomba bőven táplálkozik a legkisebb nedvesség mellett is. A tavasszal vágott fa kitágult likacsai úgy maradnak, illetve, ha kiszárad is a fa, mihelyt nedvességet kap, likacsai ismét kitágultak s feléled bennük a gomba.

A nyáron vágott fát leginkább a szűk támadják meg és őrölik lassan-lassan, mig csak egészen tönkre nem teszik. De leginkább a fenyő, bükk, nyir és nyárfánál tapasztaljuk ezt és inkább a száraz helyeken. A szú is a fa nedvével kerül a fába, az ilyen fa aztán, ha beépíttetik, biztosan tönkre megy általa.

A fának ezen káros betegségei ellen csak úgy védekezhetünk, ha betartjuk a már többször említett régi szabályt a vágatásnál. Nagyon fontos ezt tudni az építő mesternek, mert magát sok kellemetlenségtől, az építtetőt pedig sok kártól menti meg.

Könnyebb a fa beszerzése télen, ilyenkor nem oly drága a munkás, a fuvaros, van jó szánut s lehet szállítani még a rósz helyekről is. Nagy előnye a téli vágatasnak azonkívül, hogy a fa gomba- és szúmentes lesz, az is, hogy a fa hóba esik, nem rázkódik és nem repedezik meg, hanem épen marad.

Kosztróber György.

Népmozgalmi adatok.

A felsőbányái városi állami anyakönyvi hivatalnál az elmúlt 1906. évi folyamán a következő bejegyzések teljesittettek:

Születések száma volt 1906. évben 203 és pedig 104 fiú, 99 leány. Ezen számban foglaltatik benn a halvaszülöttek száma is, mely ez évben 3 volt. A szülöttek vallás szerint következőleg oszlanak meg: róm. kath. fiú 53, gör. kath. íiu 33, ref. fiú 12, izraelita vallásu fiú 6, összesen; 104 fiú, rom. kath. leány 55, gör. kath. leány 27, ref. leány 7, izraelita leány 10, ösz- szesen: 99 leány, törvénytelen gyermekek száma volt 1906 évben 14. fiú 7, leány 7. vallás szerint róm. kath. fiú 3, gör. kath fiú 4, róm. kath. leány 3, gör. kath. leány 2, ref. leány 2 természetes apa által ezekből elismertetett 3, 1905. évben halvaszületett 6. 1906. évben 3 iker szülés volt 1906. évben 2 eset és pedig 1 esetben 1 róm. kr.th. fiú, 1 rom. kath. leány, egy esetben 2 róm. kath leány 1905. évben volt 3, tehát múlt 1905. évben 1-el több, a törvénytelen gyermekek száma volt 1905 évben 11, 1906. évben 14, tehát 3-al több. Külföldi állampolgár születése anyakönyv- veztetett 1 esetben 1 rom. kath. leány. Utóanyakönyvezés volt egy esetben egy izraelita fiú. Házasság köttetett 42. válás szerint elkülönítve tiszta 26 rom. kath. 16, gör. kath. 5. ref. 2 izraelita 3. vegyes házasság köttetett 16. és pedig: rom. kath. férfi gör. kath. növel 3, gör. kath. férfi rom. kath. nővel 2, r. kath. férfi ág. hitv. nővel 1, r. kath. férfi ref. nővel 1, ev. ref. férfi r. kath. nővel 4 esetben, g. kath. férfi ev. ref. nővel 1. r. kath. férfi ev. ref. nővel 3 és g kath. férfi g. kath. nővel 1, esetben, összesen 16 Házasulok kor szerint következőleg oszlanak meg: 16 — 20 éves korban nő 13, 21—25 éves korban férfi 22, nő 13. — 26—30 éves korban férfi 13, nő 5, 31—35 éves korban férfi 3 nő 2. 36—40 éves korban férfi, nő 3, 41—45 éves korban férfi 2, nő 2, 46—50 éves korban férfi 2, nő 1. 61—65 éves korban férfi 1, nő 1. Házasultak között volt özvegy 12 és pedig 12 férfi 12 nő, elvált 3 férfi, 2 nő 1, kihirdetés alul felmentés adatott 11 esetben, felhatalmazás alapján köttetett 1 házasság: a gyermekek vallására nézve egyesség köttetett 3 esetben és pedig 3. esetben róm. kath. vallás javára.

Házassági kihirdetés 48 volt. Halálesetek száma volt 138. és pedig 79. férfi 59 nő, a 3. halvaszületett számával: vallás szerint rom, kath. férfi 42, nő 32, gör, kath. férfi 24 nő 13, ev. ref. férfi 10, nő 10 izraelita férfi 3, nő 1.

Halált okozó betegségek a múlt év folyamán következők voltak és pedig: agyhártyalob 2, agyhüdés 4, agykór 1, angolkór 1, bélhurut 12, agyrázkódás 1, brightkór 1, genyvérüség 1, kösz- vény 1, éretlenség 2, görcsök 1, gyomorrák 2, gümőkór 3, gyermekaszály 2, fehérvérűség 1, hasi hagymáz 1, halvaszületett 3, hörgöcslob 9, hasdaganat 1, májzsugorodás 1, mellhártyalob 1, nyavalyatörés 4, ránggörcs 3, szivhüdés 9, tüdő- gyuladás 6. tudüvizenyő 4, tüdőlob 9, tüdőgümő- kór 19, tüdőlégdaganat 4, roncsoló toroklob 1, veleszületett gyengeség 9, veselob 5, vörheny 1, általános vízkör 1, végelgyengülés 7, agyonzuza- tás l, öngyilkosság nem fordult elő, baleset által 1 halálozás történt.

A születéseket és halálozásokat vallás szerint összegezve: született róm. kath fid 53, leány 55, összesen 108, elhalt róm. kath. 42 férfi, 32 nő, összesen 74, szaporodás 34, született gör. kath. férfi 33, leány 27, összesen 60, elhalt gör. kath. férfi 24, nő 13, összesen 37, szaporodás 23, született ref. fiú 12, leány 7, összesen 19, elhalt ref. férfi 10, nő 10. összesen 20, apadás 1, született izraelita fiú 6, leány 10, összesen 16, elhalt izraelita férfi 3, nő 1, összesen 4. szaporodás 12.

Házasság kihirdetés volt 1905. évben 43, házasságkötés volt 1905. évben 41, 1906. évben 1-el kevesebb. Az elhaltak száma volt 1905. évben 143, 1906. évben 138, 5-el kevesebb. 1906. év eredménye tehát: született 203, elhalt 138, szaporodás 65.

Különfélék.

Püspöki helynök. Dr. Boromisza Tibor szatmári püspök dr. Kádár Ambrus praelatus kanonokot általános püspöki helynöknek és ügyhallgatónak nevezte ki.

A Szamos uj szerkesztője. Dr. Hantz Jenő e hó 1-én megvált a Szamos szerkesztésétől. A főszerkesztő Osváth Elemér ev. ref. főgimnáziumi tanár és a felelős szerkesztő ifj. Litteczky Endre lett.

Tanitói kinevezés. Dr. Boromisza Tibor szatmári püspök a szatmárnémeti püspöki róm. kath. elemi fiú iskolához Hoffman József ideiglenes helyettes tanítót rendes tanítónak nevezte ki.

Esküvő. Kende Dániel m. kir. főerdész leányát Erzsikét e hó 7-én vezette oltárhoz Schvarcz