Felsőbányai Hírlap, 1907 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1907-06-05 / 12. szám
Felsőbányái Hírlap sz. rendelete, melylyel Steyrer Ottót felsőbányái illetőségűnek ezúttal sem ismeri el, mert nevezett Felsőbőnyán született ugyan, de sem ő, sem szülei e városban állandóan nem laktak, itt illetőséggel sem bírtak. Atyja Steyrer József a 40-es években, mint kincstári erdősáfár volt Felsőbányán ideiglenesen alkalmazásban s innen 57 évvel ezelőtt Nagybányára helyeztetett át és ezen idő óta sem a szülők, sem ezek gyermekei e város területén nem tartózkodtak, miért is Steyrer Ottó felsőbányái illetőségűnek el nem ismerhető. Bretschneider Béla v. adótiszt 180K fizetési előleget kér. A közgyűlés a kérelemnek helyt ád és utasítja a számvevő utján a pénztárt, hogy nevezettnek 180 K-t fizessen előlegül szabály- szerű nyugtára s azt f. évijulius 1-től kezdődőleg havi egyenlő részletekben fizetéséből f. évi december 31-ig vonja le. Ezzel a tárgysorozat ki lévén merítve, a meglehetős hosszú és tartalmas közgyűlés véget ért. Fürdőinkről. A rügyeket fakasztó tavasz alig fejezi be a természetet fölujitó munkáját, már is nyomába lép a nyár és megindítja a munkában vagy élvezetben kifáradt emberiség nagy áradatát a fürdőhelyek felé, a szabad természet ölében enyhet keresni. Ezzel elkövetkezett a legfontosabb pillanat a fürdőtulajdonosokra nézve, kik élelmességük és fürdőik jelentősége arányában osztoznak a tömegen. Sajnos, a magyar fürdők csak egy kis részét foghatják fel ez áradatnak a maguk számára, mert a nagy hullámok föltartózhatatlanul hömpölyögnek tovább a messze idegenbe, nagy kárára a magyar lurdő- ügynek és örömére a külföldi fürdőlulajdono- soknak, kik magyar vendégeiket gavalléros tulajdonaiknál fogva rendesen nagyra becsülik. A magyar fürdők tulajdonosainak persze rosszul esik ez a mellőztetés, melyben érdekeiknek nagy sérelmét látják. Ha a dolgot közelebbről szemléljük, első sorban is a magyar társadalom lelkiismerelél kell nehány szemrehányással megterhelnünk. A magyar közönség nem viseltetik fürdői iránt a bizalom kellő mértékével, kicsinyli a fölszereléseket, kevesli a nyújtott kényelmet, ócsárolja a szórakozási eszközöket és drágálja a költségeket ; mert mindig egy elsőrendű külföldi fürdő képe lebeg szemei előtt s ennek hatása alatt túlzott kritikát gyakorol a kezdet nehézségeivel küzdő magyar fürdőkkel szemben. Eközben feltámad ugyan egy pillanatra a hazafias érzés, de a módnélküli kényelemszeretet mellett nem tud érvényesülni. Viszont a közönségnek egy másik része dicséretre méltó magatartással fogadja a sajtó buzdítását s úgyszólván téritő munkát végez azok körében, kik a külföldieskedés hiú vágyaiból alig tudnak kigyógyulni. Az eredmény mindamellett nem elégíti ki a fürdőigazgatóságokat, mert nem fogynak ki elegikus panaszaikból s egy-két jól látogatott divatos fürdőt kivéve, a többiek mindinkább fogyó reménynyel néznek bizonytalan jövőjük elé. Ha azonban célt akarnak érni, elsősorban lássák be, hogy a sürgős teendők jelentékeny része őket is illeti, s csak ezeket elvégezvén számíthatnak a közönség, esetleg az állam nagyobb mérvű támogatására. Abból a szempontból kiindulva, hogy az életképesség a versenyképességtől van föltételezve, feleljenek meg önmaguknak a l'ürdőtulaj- donosok arra, hogy a vezetés hivatása magaslatán áll-e? Figyelemmel kisérik-e a külföldi fürdők vezetésében a kor igényeinek megfelelő változtatásokat, s tesznek-e kísérletet azok helyi alkalmaztatása iránt ? Megtörténik-e minden a közönség kényelme, szórakoztatása céljából ? Végre fordittatik-e gond a közönség esetleges — különösen az élelmezésre vonatkozó — panaszainak orvoslására. Az ezen kérdésekre adott válaszokban foglaltassák a fürdővezetőség üzleti hitvallása, melyre a közönség bizalma helyezkedjék. A közönségtől nem lehet elvitatni a logikus gondolkozást, midőn azt kívánja, hogy előbb a fürdő-igazgatóságok kezdjék meg a reformokat, az ő kötelességei csak ezután következnek. Kétségtelen, hogy ezután is mindig lesznek elegen, kiket csak a külföldi fürdők komfortja tud vonzani, de e körülményben az ős vándorlási ösztön jelenségét is kell tekintenünk, mely a mai kor müveit emberében kulturtényező^é alakult át. A népeknek szükségük van a bensőbb érintkezésre, bog}7 tapasztalataikat, szokásaikat össze mérve, kicserélhessék s szellemüket uj eszmék fölvétele által fölfrissitsék. A fürdőhely pedig — hol a társadalom kvintesszenciája gyűl össze- — erre nézve a legjobb alkalmat nyújtja. Ezért azonban kárpótol bennünket a kölcsönösség, vagyis ugyanazon ösztön irányítja az idegen forgalmat is bosszú, tekervényes utakon át Magyarország felé is, ha még egyelőre kisebb mértékben. A fürdők itt már nemzetgazdasági jelentőséget nyernek, ha sikerül nekik, magukat a turisták célpontjaivá felküzdeni. Szóval, a fürdőigazgatóságok tevékenységének alapelemei legyenek: kényelem, jó élelmezés és olcsóság! Akkor csak idő kérdése, hogy a magyar fürdőhelyek hemzsegjenek a tarka sokaságtól s ebben lesz legfőbb vonzóerejük. Az embér végre is a maga szemléletében találja meg a legtöbb gyönyörét, nem tud fölségesebb látványt, mint egy impozáns tömeg hullámzását és nem ismer bájosabb zenét, mint a messze kiharsogó életkedvet. E nagyszabású feladat azonban megköveteli az erők egyesítését s a partikuláris érdekek teljes mellőzését és azért kívánatos volna, ha az állam támogatásával elősegítené fürdőügyünket. Különfélék. Személyi hírek. Farkas Jenő polgármester f. hó 2-án Badapestre utazott a nagybánya— felsőbányái vasút 3-iki közgyűlésére. — Nagy Lajos ev. ref. lelkész f. hó 1-én Hajdúböszörménybe utazott, hogy részt vegyen ott a 2-án tartott Bocskay-szobor leleplezési ünnepélyén, továbbá a Prot. Irodalmi társaság közgyűlésén és az egyetemes lelkészi értekezleten. Kinevezés. Zelenka Pál, a tiszamelléki kerület püspöke Szatmárvármegye állandó népnevelési bizottságába a kerületi főhatóság képviseletében Révész János nágybányai lelkészt nevezte ki. Lelkészválasztás. A szatmárhegyi ev. ref. lelkészi állásra május 22 én 12 pályázó közül egyhangúlag Makay Elek fencsi (Bihar m.) volt batizi lelkészt választották meg. Koronázási jubileum.„E hó 8-án lesz 40 éve hogy I. Ferencz József Őfelsége Magyarország királyává koronáztatott, E nevezetes napot országszerte nagy ünnepségek keretében fogja megülni a magyar nemzet, hálát adva Istennek, hogy számára az uralkodót az emberi kor ily magas határáig megtartotta. Orbán. A kalendárium rettegett névnapjai között nem utolsó helyen áll Orbán, aki azonban május 25 én követte a fagyos szentek jó példáját s 28°-os melegben vonult el a rettegő gazdák feje felett. Közebéd a tisztujitás után. Május hó 23-án szépen sikerült közebéd volt a Korona-vendéglő nagytermében a tisztújító közgyűlés után, melyen a városi tisztikaron kívül a képviselőtestület nagy része, valamint a polgárság közül is többen vettek részt. Megjelent ott dr. Péchy Péter alispán- helyettes főjegyző is, valamint Torday Imre városi tanácsos és dr. Stoll Tibor tisztiügyész Nagybányáról. Az első felköszentőt dr. Péchy Péter mondotta a megválasztott tisztikarra és a képviselőtestületre, valamint a város felvirágzására üritve poharát. Sikerült tósztokat hallottunk még Farkas Jenő polgármestertől, Nagy Lajos, Pap Márton, Torday Imre, Stoll Tibor, Krasznay Zsigmond, Stoll Béla és másoktól. Az ebéd igen derült és vidám hangulatban a késő délutánig tartott, miben a nagy nap hatásán kívül nem csekély része volt a Wurscher János jó konyhá jának és kitűnő borainak. Nagybánya város tisztujitása május 22-én tartolta meg dr. Péchy István vármegyei főjegyző elnöklete mellett. Lapunk múlt számában már közöllük az annak vártáig ismert eredményt, most adjuk a megválasztottak teljes névsorát. Polgármester lett Gellért Endre eddigi polgármesterrel szemben dr. Makray Mihály, tisztiügyész dr Miskolczy Sándor eddigi ügyészszel szemben dr. Stoll Tibor; tanácsosok egyhangúlag Csüdör Lajos és Torday Imre; mérnöknek Gründ- bok Istvánt választották meg. Egyhangúlag megválasztattak: Marosfy Dezső számvevő, Csüdör Ferencz pénztáros, Mostis Lajos ellenőr, Halmay Imre alkapitány, Székely Mihály számtiszf, Rónay Géza közgyám. Szövetkezeti nagygyűlés. Az Észak-keleti Vármegyei Szövetkezetek Szövetsége f. hó 20-án d. e. városunkban tartja évi rendes közgyűlését György Endre elnöklete alatt a következő tárgysorozattal : 1. Elnöki megnyitó. 2. A közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésével megbízandó két tag választása. 3. Jelentés a Szövetség és a Szövetségbe lépett szövetkezetek 1906. évi tevékenységéről. 4. A Szövetség számadására vonatkozó számvizsgáló bizottság jelentése alapján a fel mentvény felett való határozathozatal. 5. Felolvasás. 6. Szabad eszmecsere tárgyául kitüzeltek: a) Tekintettel a munkáshiányra és magas munkabérekre, mikép lehetne a földmives nép körében a gazdasági gépeket megkedveltetni és a legszükségesebbeket szövetkezeti utón megszerezni, b) Mit lehetne szövetkezeti utón tenni arra nézve, hogy a rohamosan terjedő szociálizmus meggátoltassák és a kivándorlási hajlam csökkentessék? — 7. A Szövetség és a szövetkezetek általános érdekeit érintő indítványok tárgyalása. — A vidékről érkező gyűlési tagok elszállásolása magánházaknál fog történni, mi okból a gyűlésre érkezők junius 17-ig jelentkezhetnek a helybeli hitelszövetkeze igazgatóságánál. Bartók Lajos emléke. Az »Erdödi Társaskör« mozgalmat indított, hogy Bartók Lajosnak, : Petöfitársaság korán elhunyt másodelnökénél Erdődön levő születési házát márvány emléktáb Iával jelöljék meg, mely mozgalomba a Petőfi társaság is belevonatnék. Az emléktábla ünne pélyes leleplezését még ez év nyarán tennék. Kellemes kirándulóhely. Felhívom a turistái és nyaralók figyelmét a Kisbányai borkutra. Kutji a Rozsály tövénél van. Ut van hozzá Felsőbányáré három: a »Borkút felé,« »Kisbánya felé« és a »Árkon.« Jó Antal. Eső. A május elejétől tartó szárazság utál végre 27-én megérkezett a várva-várt eső, nag] dörgés és villámlás kíséretében valóságos nyár zivatar vonult el felettünk. Többször ujult meg i felhők áldása, esett éjjel is, valamint 28-án s szomjas föld eléggé megázott. Az eső még ig; elkésve is, igen jó hatással volt a vetésekre é gyümölcsfákra egyaránt. Uj vonatjáratok. Vasutunk igazgatósága város kérelmére azon Ígéretet tette, hogy má közelebb szerdán és szombaton az 5811. s; vegyes vonat innen fog indulni reggel 4 ór 47 p.-kor, valamint a Nagybányára éjjel 9 ór 48 p.-kor érkező 5814. sz. vegyes vonat is Felsc bányáig fog közlekedni e két napon. Reméljül hogy a forgalom emelkedésével e két vom közlekedése állandó lesz nemsokára minden na{ Állami iskolák építése Nagybányán. A va lás- és közoktatásügyi miniszter elrendelte Nagy bányán a központi iskolának 123,366 K 49 i a veresvizi állami iskolának 73,503 K 86 f., nagybánya—blidár—feketepataki állami iskolr nak 15,113 K 44 f erejéig leendő felépítésé Az épületeknek a jövő tanévre el kell készülniöl Gyászhir. Megrendítő csapás érte Kondc Sándor nagybányai számtanácsost és nejé szeretett kis leányuk. Mariska május 20-án, éh tének 13. évében elhunyt. 21-én helyezték örö nyugalomra. A szülők bánatában mi is őszint részvéttel osztozunk! Borzalmas öngyilkosság történt városim! ban május 22-én. Smillár József magánbányi tulajdonos, ki már több mint egy éve gyógyi hatatlan betegségben szenvedett, elkeseredést ben önkezével vetett véget életének. Ilalá' napján levelet irt családjának, melyben mej ható szavakkal panaszolta el, hogy szenved« seit nem birja tovább viselni, azért megváli az élettől. Ezután külömböző ürügyek alatt mir denkit eltávolított a háztól s kiment a kertb Ott egy dinamit löveget helyezett el kalapját s miután a gyujtózsineget meggyujtotta, reáfi küdt fejével a halálos robbanó anyagot tarta mazó kalapra. Az iszonyatos dörrenésre előszc leánya lett figyelmes és ijedten kutatta anm okát. Csakhamar rájött a borzalmas valór megtalálva atyjának rettenetesen megcsonkító holttestét, melynek feje teljesen hiányzott, megrázó eset hire gyorsan elterjedt a városbr s mindenki mély részvéttel értesült felőle, jobb sorsra érdemes derék polgárt 23-án t mették nagy részvét mellett, koporsója kör állottak megtört családtagjain kívül verk bányásztársai, kikkel együtt töltötte életén« jó és rósz napjait s akik könnyes szemekk kisérték utolsó útjára szeretett társukat. Ny godjék csendesen! Isten legyen irgalmas sze védések alatt megtört lelkének 1 Angol iró vidékünkön. Az angol köny piacon közelebb nagyszabású munka fog me jelenni Magyarországról. E könyv egyik irc mr. Adrian Stokes londoni iró, ki már háro éve járja be hazánkat feleségével együtt, a jeles festőnő, hogy a nagy munka számá közvetlen tapasztalat utján gyűjtsék össze anyagot. Adrian Stokes e hó 2-án és 3-i megtekintette városunkat és ennek vidék feleségével együtt, mely alkalommal Münnf Sándor városi tanácsos kalauzolta őket. A ve dégek el voltak ragadtatva a vidék szépségeit! Itt időzésök alatt a Koronában voltak száll s elismeréssel nyilatkoztak úgy a szállás, mi az ellátás és kiszolgálás felől. Innen Máramaros utaztak s ha azt a vidéket is bejárják, vissz térnek Szatmárra, hol dr. Boromissza püspi vendégei, kivel nehány év előtt Brixenbi ismerkedtek meg. A Villand testvérek cirkusza f. hó 1-én 2-án előadást tartott Nagybányán. 1-én a ti sulat kidoboltatta Felsőbányán, hogy innen este órakor külön vonat fog indulni Nagybányái este 11 órakor pedig onnan vissza. Mivel azo ban a két külön vonatért járó 240 koronát < feledték kifizetni, a közönség hoppon maradt csak kevesen mentek le kocsin az előadást me tekinteni.
