Felsőbányai Hírlap, 1907 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1907-06-05 / 12. szám
IS. széirű.. 'J&U&& *'S löOTA <TxinivLs 5. IIIRLAP TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGYESTARTALMU LAP. MEGJELENIK NAGYBÁNYÁN MINDEN MÁSODIK SZERDÁN. Előfizetési ára: Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona Egyes szám ára 20 fillér. Hirdetések és előfizetések Nagybányára, Nánásy István könyvnyomdájába küldendők. ■ A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztő czimé ‘ Felsőbányára küldendők. HIRDETÉSEK OLCSÓ ÁRAK MELLETT KÖZÖLTETNEK. Tisztújító közgyűlés. A városi tisztviselői kar megbízatása ez évben lejárt, tehát a törvény értelmében szükségessé vált az uj tisztikarnak választás utján való megalakítása. E célból május hó 23-án d. e. 10 órára lettek összehiva a városi képviselet tagjai. A választás nem vert nagyobb hullámokat, amennyiben előre tudva volt, hogy változások nem fognak történni. Mindössze az adóliszti állás betöltése körül volt kilátás szavazásra, mert ez állásra két pályázó jelentkezett: Bretschneider Béla és Papp János. A választáson dr. Péchy István vmgyei főjegyző, alispánhelyettes elnökölt, kit a közgyűlésre Nagy Lajos, Csausz István és Likker Károly képviselők hívtak meg. Elnöklő főjegyző a választó közgyűlést megnyitván, felhívta a közgyűlést a bizalmi férfiak megválasztására. Megválasztattak: Mikola A. Gyula, dr. Csausz Károly, Tánczer György és Kerekes Sándor. A kijelölő választmányba az elnök Csausz Istvánt és dr. Szokol Pált nevezte ki, a közgyűlés pedig Likker Károlyt és Almásy Jánost válaszlotta meg. A szavazatszedő küldötség elnöke Nagy Lajos, jegyzője Spáczay Gyula, tagjai pedig ifj. Lévay Sándor és Orbán Károly lettek. Miután Farkas Jenő polgármester liszttársai nevében is megköszönte a közgyűlésnek a lefolyt hat éven át beléjök helyezett bizalmát, bejelentette az egész tisztikar lemondását s a város pecsétjét az elnöklő főjegyző kezébe tette le. Ezután elnök a gyűlést felfüggesztette, hogy a kijelölő választmány visszavonuljon a polgár- mester kijelölésére. A választmány megbízatásában eljárván, a közgyűlés újból megnyittatott. A polgármesteri állásra Farkas Jenő pályázott, kit az elnök egyhangúlag megválasztott polgármesternek jelentett ki a közgyűlés lelkes éljenzése mellett. Dr. Szokol Pál, Nagy Lajos és Csausz István az ujonan megválasztott polgármestert meghívták a közgyűlésre, kit a terembe léptekor raeg-megujuló éljenzés fogadott. Farkas Jenő nyomban letette a hivatalos esküt. Ekkor megszólalt a kath. templom nagy harangja, hírül adván a város lakóinak, hogy a polgármester meg van választva. — Farkas Jenő rövid lelkes beszédben mondott köszönetét a képviselőknek újból megnyilatkozott bizalmukért, kérte további támogatásukat, valamint a vármegye jóindulatú támogatását. . Ezután az elnök újból felfüggesztette a közgyűlést a többi állásokra leendő kijelölés megejtése végett. Ez a munka néhány percet vett igénybe, mivel a lemondott tisztviselők helyére mások nem pályázlak rajtok kívül, csupán az adótiszti állásra volt két pályázó, kiket a választmány ki is jelölt, első helyen Bretschneider Bélát, második helyen Papp Jánost. A gyűlés újból történt megnyitása után az elnöklő főjegyző egyhangúlag megválasztottaknak jelentette ki: Spácav Gyulát aj-özigazgatási tanácsosi, Münnich Sándort a gazdasági tanácsosi, Stoll Bélát a tiszti-ügyészi, Papp Mártont a számvevői, Háder Ferenczet a pénztárnoki, Bernovits Emilt az ellenőr-, közgyámi állásra. Az adótiszti állásra szavazást nem kértek, ennélfogva a nagy többség Bretchsneider Béla mellett nyilatkozván meg, őt az elnök megválasztott adólisztnek jelentette ki. Az állatorvosi és irnoki álláspályázók hiányában betölthető nem volt. A megválasztott tisztviselők Stoll Béla t. ügyész kivételével, ki a megjelenésűi akadályozva volt, az esküt letették. Végül Farkas Jenő polgármester k szönetét fejezte ki dr. Péchy István alispá helyettesnek a választás vezetéséért s kér a város részére továbbra is a vármeg támogatását. Dr. Péchy kifejezte, hogy öröi mel látja a város fejlődését minden téri s a vármegye kedves kötelességet teljes midőn a magyarság e végvidéki bástyáj a haladásban támogatja. A közgyűlés a jegyzőkönyv hitelesítő felől való intézkedés után az alispánt: lyettes és az uj tisztikar éltetésével ért vég Városi közgyűlés. — Május 29. — A képviselőtestületnek a választás ut május 29-én volt-az első érdemleges gyülé melyre 25 tárgy volt kitűzve. A közgyűlés ű nepélyes aktussal, Stoll Béla tisztiügyész esk tételével kezdődött, kit az eskütétel után Fark Jenő polgármester üdvözölt. Bővebb eszmecsere a napirend 9. pont nál fejlődött ki, midőn a vármegyei közgyü határozata olvastatott fel a Reizman Herrn: céggel szemben a vizhasználati dij tárgyában, cég nehézményezi, hogy megfellebbezték a ki gyűlés azon multévi határozatát, melyben szére a vízvezeték vizének használata igen olc évi átalányösszegért lett megengedve, mit m a vármegye feloldott s a polgármester el azon kijelentést tette, hogy ily elbánás mell kénytelen lesz üzletét 3 év alatt lebonyolita A bizottság 600 K évi általányért javasolja vízhasználatot megadni 10 évi időre. Dr Szók Pál kevesli a javaslatba hozott dijat és soka a 10 évi időt. Imre Károly az általány-össz mellőzésével a vízóra felállítását és a fogya: tott vízmennyiség megfizettetését javasolja, m: legigazságosabb módot e kérdés megoldásán Lévay Károly méltányosabb elbánásban kivái a céget részesíteni. Végre is szavazattöbbsi gel a vízóra alkalmazását s az elhasználan víznek Hl.-enként 3 fillérben való megállapi sát mondotta ki a közgyűlés. napja van . . . Add vissza őt nekem ... irg mazz . . . hallgass meg! Az atya nem tudta magát tovább türti telni, hangosan sírni kezdeti. Megint néma minden. Nem tekint ide sen az ég csak pusztítani, büntetni tud, de irgalma nem? Az égen tündöklő, de most felhőborilo csillagok pazar ragyogásából csak egy, cs egyetlen egy sugár sem lop be vigaszt, reményt Ha az egymást szerető szivek megtörtek, n élesztheti fel őket a szánalom, a siralom ? Aludtak. Nyugodtak. A szív alig dobogc a már-már hideg szív még mindig melegen zett ... A mécses fellobogott. . . sötét mind Megint fel pislog, ismét elalszik. Csillámlik n: mindig. Mivel küzd elhaló fénye? A sötétségg Az éjjel ? Vagy tán remény gyanánt szerel tovább fényleni, hogy a kétségbeesés minél 1 sőbben lépjen be ide ? . . . Ki beszélt ? Mi szc Megint? . . . Te vagy ? Az ég dörgése felel és csend mindem Szabad a rab. Megnyílt börtöne. Másr életébe került, neki csak lelki rugékonyságá! s ereje felemésztődött. Ifjú tüzét, lángoló leli sedését — hideg volt börtöne, érzéketlenek falak — a kövek letudták hűteni. Mintha sir hói bocsátották volna ki. Nem bámulta, ni csodálta a világot, a természetet. Mit is látl tott volna, ami elragadhatná ? Viruló életet ? Viszontlátás. Abban az időben történt, mikor egy szelíd lelkű, sokat szenvedett költő börtönéből kikerült s hazatérve nem lelte otthonát; nem ellenség égette fel, asszonyi hűtlenség, csallaság kergette el onnan a családi béke angyalát. Csüggedten, szótlanul ültek a tűz körül egy ősz férfi és két kis gyermek. Fekete volt az" éj, erős szél sivitott végig a sötét utcán, az ajtó és az ablakok megremegtek. Aszóba egyik szögletében beteg nő feküdt. A zörejre körülnézett. — Ő az, ő jött! Halljátok, mint zörgeti a kaput ? Nyissátok ki neki. Ah, mért nem jön még? — Az aggastyán ágyához tipegett. — Nyugodj, lányom! Aludjál csendesen, nem ő zörgetett, a vihar volt, mely künn dühöng. — Zivatar van? Hogy jön haza a férjem? — Zegernyés az idő. Majd világit neki valami fény; Isten hazahozza őt hozzád, hogy meggyógyítson. Nehéz, komor felhők tornyosultak felettünk, — mondá s könnyei kicsordultak. — Óh, könyörülj rajtam, ne hagyj oly soká kétségben Az élet, melyet a kór kiszi belőlem, csak annyira tart fenn, hogy megtudhassam a valót. Mondd, ugy-e nem tér már vissza ? — De visszatér! Ha tudná, hogyan fekszem itt, ha sejtené, mily erőfeszítéssel tartom távol magamtól a halált, mielőtt becsukódnéktörökké a szemem, még megölelhetném egyszer. — Isten csapásai sűrűn látogatlak meg minket. Másképpen lesz; felejtsd el ezt az életet, nyugodjál,, hogy szebbre ébredjél; olyanra, minőt álmodban fogsz látni. — Csak a halál az . . . — susogta és erőtlenül hanyatlott vissza fekhelyére. Az öreg meghatóban folytalá : — Ó eljön hozzád, nem kell nélkülöznünk többet ... — Úgy fáj . . . atyám . . . atyám! Atyja elfojtotta zokogását. — Nem álkozódom, nem panaszkodom, óh Istenem, szánjál meg, lehelj életet belém, hogy megláthassam őt, küldd el hozzám, hogy boldogítson. Elhallgatott . . . Lehunyta szemeit, ajkai csak némán mozoglak. A zápor csattogásán kívül nem hallatszott semmi. A két gyermek gondtalanul aludt tovább. — Hallod ? — riadt föl a beteg. — Hallod ? Mi az ... ? — Meglásd, holnap hirt hallasz róla. Innén elmegyünk. Nem kell annyit aggódnunk a megélhetésért. — Nem kínoz már semmi . . . Könnyebben lélegzem . . . Holnap . . . holnap . . . nevem női és férfi-divat, vászon, szőnyeg és rövidáru-üzlete (Ezelőtt Hanzulovits K. és Fia) Jjjjjjj ||j2jj|]j||| Alapittatotc: 1850. évben. inni íratali .Mit“ tutiul intézete. » Olcsó, jó és szolid bevásárlási hel
