Felsőbányai Hírlap, 1907 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1907-05-08 / 10. szám

lázuknál. Jó barátaim voltak a fiai. Kellemes írákat töltöttem szép leányai társaságában. De i mi leginkább megragadt és lebilincselt, az a ;zép harmónia volt, amit a Pfeilmayer család lázi életében tapasztaltam. Nehéz munkaköre /olt az öreg Ferenc bátyánknak. Mint zuzó- :előr az időben tulon-tul volt terhelve teen- lőkkel. Ő készítette azokat a terjedelmes, nehéz, lágy figyelmet és gondosságot kívánó lajstro- mókát és kimutatásokat a zuzómunkások járan­dóságairól. Ezenkívül külső felügyeleti szolgá­lata is volt. Fizetése az időben mértéktelenül isekélyre volt megszabva. Ám azért soha ;em elégedetlenkedett s nem panaszkodott. Nagyszámú családjának, eleven eszü gyerme­keinek mind olyan szép nevelést adott, hogy azok tisztes pozíciót foglalhattak el a társadalmi életben. A takarékosságot nejével együtt a művészetig tudták vinni. Minden feleslegest megvontak maguktól, hogy minél többet ál­dozhassanak gyermekükért. Vagyontalanok vol­tak, a kis fizetésből éltek, de a terhes család dacára, a szerény életmód tisztes öltönyén, a gyomornak semmi foltja sem volt látható. Lelki erő', helyes beosztás, művészi számítás cell ahhoz, hogy valaki ilyen nehéz viszonyok között ura maradjon a helyzetnek. Mint serdülő fju, midőn be-betértem szép családi körükbe, ól megjegyeztem magamnak a nemes példát, hogy nem csupán dús jövedelemmel lehet tisz- :es életmódot folytatni, közbecsülést kivívni, hanem lehet szerény anyagi eszközökkel is. Egy ilyen család (különösen ahol annyi szép eány van, mint egymásután feslő bimbók az élet rózsafáján) a legjobb élet iskolái a serdülő fjaknak. És ezt az iskolát, amint látom, át­plántálta gyermekeibe, vejeibe is. Itt Kolozs­várt él 28 év óta nagyobbik leánya férjnél. Férje, Stepper József főmozdonyvezető. Nagy családja van. Nagyobb gyermekeinek mind tisz- :es életmódot biztosított. Leányait jól adta férj­hez. Egyik fia gépészmérnök. Másik máv. mű­vezető s igy tovább. Stepper a maga kis kö­rében szintén kitudott emelkedni annyira, hogy az uralkodó legfelsőbb elismerését is kiérde­melte. Hű és buzgó szolgálatában szerzett ér­demei elismeréséül koronás érdemkeresztet ka­pott. Fizetését is a legmagasabb fokra emel­ték. Megnyugvással térhetett tehát az öreg Pfeil­mayer egy küzdelmekkel teljes hosszú élet után sírjába. S a hitnek eszményi világából nyugod­tan tekinthet le nagyszámú övéire, mert egy egész nemzetséget adott a hazának, akikbe kö­telességtudást, munkaszeretetet, hazafias érzést és életrevalóságot oltott. Szemlélő. Az m MtMlp térvény is a iiiMisili. Folyó április 6-án szentesítést nyert az 1907. XIX. törvénycikk, mely az ipari és kereske­delmi alkalmazottaknak betegség és baleset nyeink úgy sem engedik meg nekem a kártya­játékot. A papa. Ez gyöngéd célzás akar lenni, ügy beszélsz, mintha már is éheznétek. A vő. Tudtad jól, mikor leányodat megkér­tem, hogy nem ülök pénzes zsákon. A papa. Sajnos. Emlékezzél csak vissza, hogy akkor a pénzdolgokról mit sem beszéltél. A vő. Igaz, de hát minden megváltozik a világon: az élet, az emberek és a körülmények. Egyébiránt szerettem leányodat és nem gondol­tam a mindennapi élet szomorú prózájára. A papa. Ezek üres kifogások. A vő. Papuskám, gondolj csak vissza fri­gyünk első idő korszakára. Megtagadhattam-e bár­mit is az én édes kis feleségemtől ? És most.... most.... kis feleségemnek olyan vágyai vannak, melyeknek kielégítése igen is költséges és ame­lyeket nem lehet tőle megtagadni. A mama. (hol sápad, hol pirul az örömtől:) ' Vágyak! Jer anyád keblére, édes leányom! ne­ked vágyaid vannak és én azokról a mai napig J mitse tudtam. Légy nyugodt, édes jó vöm, ezek j a vágyak teljesedésbe fognak menni, kerüljön bármennyibe is. A papa (vejének kezeit szorongatva.) Kö­szönöm neked, köszönöm! Végre legfőbb ki- | vánságom teljesedésbe megy. De esküdj meg nekem, hogy ezek nem hamis vágyak. A vő. Nem, papa, már három hónapja tartanak. A papa. Hurrah ! F'élév alatt nagyapa vagyok. A mama (az örömtől zokogva) Mit gon­doltok, gyermekeim, ne állítsuk össze a keresz­telőre meghívandó vendégek névsorát ? A papa. Ha fiú lesz, kétszeresre emelem az apanaget. A mama. En ugyanezt teszem, ha leány lessz. A vő (magában.) Jóságos ég, adj nekünk — ikreket! Dory. * Felsőbánya R l a p esetére való biztosításáról szól. Ez a törvény folyó évi julius 1-én lép életbe. Ez az uj törvény nevezetes változásokat rendel el. Mert mig a régi törvény jórészt csak az ipartörvény alá tartozó vállalatok alkalma­zottait vonta be a biztosítás körébe, addig az uj munkás biztosítási törvény már a biztosítási kötelezettséget egyáltalában minden vállalat alkalmazottjára kiterjeszti, mely vállalat iparsze- rüleg folytattatik. így esik meg az a súlyos erkölcsi sérelem, hogy a magántisztviselőt a munkással egy ka­lap alá fogják. A munkással, a ki keze tisztes keresete révén bizonyára megérdemli ember­társainak becsülését és akinek jogait megrövi­díteni nem lehet szándékunk. Ám mindazon­által ki tagadhatná, hogy a munkásnak egészen más az eszmeköre, mások a nézetei, más a célja, mint a magántisztviselő? Ki ne tudná, hogy a gyalu, a kalapács, a tű és az ár forgatói meg­élhetésük biztosítása végett a burzsoá társada­lommal szemben folytonosan újabb igényekkel lépnek fel és abba a burzsoá társadalomba — jogosan — a toll embereit, magántisztviselőket is foglalják. Arra való volna talán az uj törvény ez intézkedése, hogy az osztályok ellentéte elsi- mittassék ? Nem igen hiszük, hogy józan szo­ciálpolitikus ilyent feltételezhetne. Sokkal kö­zelebb esik annak a valószínűsége, hogy ezzel az intézkedéssel a kisebb fizetésű tisztviselőket (az uj törvény csak a 2400 korona és ennél kisebb fizetésű tisztviselőkre vonatkozik), a szociálizmus karjaiba vesse. Magukra vessenek azok, kik elvetették a rossz csirát. A tisztviselők mindent elkövettek, hogy e rendelkezés ne kerüljön az uj törvénybe. Mikor látták, hogy eredményt nem érhetnek el, legalább azt akarták kieszközölni, hogy ma­gasabb fizetésű tisztviselők is vonassanak bele az uj betegsegélyző pénztárba. így a tisztviselők az országos betegsegélyző pénztár tagjainak so­rában mégis tekintélyesebb számot képviseltek volna és nem kellett volna magukat szőröstül- bőröstül ^ munkások rendelkezéseinek kiszol­gáltatni. Azzal érveltek a tisztviselők, hogy a régi törvény szerint a 2400 korona fizetést meg nem haladó tisztviselők voltak kötelesek a bal­eset és betegség esetére biztosítani, ez a maxi­mum azonban most már azért is legalább 3600 koronára volna felemelendő, mert időközben a megélhetési viszonyok legalább ötven száza­lékkal emelkedtek. Nem használt semmit. Bele­vetettek nehány ezer tisztviselőt a munkások milliói közé. Majd elválik, mi lesz ennek kö­vetkezménye. Az erkölcsi sérelmen kívül anyagilag is rosszul járnak a tisztviselők. — A tisztviselők ugyanis, minthogy általában magasabb a fize- tésök, mint a munkásoké, nagyobb járulékot fizetnek, mint azok. Hiába kérdeznők, hogy miért ? A veszélyesség a magántisztviselőnél úgy a betegséget, mint a balesetet illetőleg aránytalanul kisebb, mint a munkásnál. A ma­gántisztviselő tehát többet fizet, mert keveseb­bet veszi igénybe az országos betegsegélyző pénztárt. Hol itt az igazság? Vagy tán azt akarták elérni, hogy a tiszt viselők koronáival segélyezzék a munkásokat? Úgy tudjuk, hogy az önérzetes munkások ezt szépen megköszönik, de nem kérnek belőle, valaminthogy egyáltalán nem kérnek a tisztvi­selőkkel való szövetkezésből. A kénytelen sze­retkezés árát azonban mégis a tisztviselőknek kell megfizetniök, holott a munkások nem a csekélyfizetésü tisztviselők kegyelemfilléreit, ha­nem üdvös, hasznos szociálpolitikai reformokat követelnek. Már a lisztet is pótolják! A behozott amerikai lisztek egy idő óta bizonyos érdekes sajátságokat tüntettek fel és célszerű, ha azokat szemügyre veszszük. Nin­csen ugyan tulajdonképeni hamisításról, hanem csak egyszerűen újításokról szó. Mindenesetre azonban ajánlatos azokat ismerni, ha a hala­dással lépést akarunk tartani. Első sorban egy amerikai eredetű, keményítő tartalmú termény­ről kell szólni, mely kukoricaliszt név alatt sze­repel és kenyérgyártáshoz használtatik. Újabban ebből meglehetősen nagy mennyiséget impor­tálnak Francziaországba, még pedig Belgiumon át, hol az már hetven év óta ismeretes. Ezt a lisztet az Egyesült Államokban állítják elő, még pedig silány minőségű kukuricalisztből és néha búzaliszttel is vegyítik. Igen fehér, ahelyet, hogy sárgás szinü volna, mint a francia kukurica- lisztek, könnyebben oldódik a vízben, mint más lisztek, mintha semmiféle zsíranyagot nem tartalmaznának. Górcsövi vizsgálatnál világo­san megkülömböztetjük a közönséges kukurica- liszttől és annál könnyebben a búzaliszttől. Azt állítják e liszt árusítói, hogy az oly termény, mely gabonaliszttel vegyítve igen fe­hér kenyeret ad, mely egyúttal igen ízletes is. Azt mondják továbbá, hogyha a búzalisztet 20 százalék kukuricaliszttel vegyitik, akkor 150 százaléknyi kenyeret ad, mig közönséges liszt­tel csak 130 százalékot lehet elérni. A Belgiumban ebből a lisztpótlékból elő­állított kenyeret »Marphy-kenyér«-nek nevezik. Általában nem jó szemmel nézik e liszt­pótlék behozatalát. Figyelmeztetünk arra, hogy azokban az országokban, melyekben sok kuku- ricát fogyasztanak, az emberek nagyon fogé­konyak egy bizonyos szociális betegség az úgy nevezett »pellagre« iránt, ami nem egyéb, mint egy kellemetlen kiütésekkel fellépő betegség, mely úgy az emésztési, mint az idegszervezetet rontja. Ez pedig bizonyára nem jó ajánló levél. Inkább tehát elállunk attól, hogy igen fehér kenyeret együnk, mintsem kitegyük magun­kat a betegség veszélyének és kívánatos, hogy a »Murphy-kenyér« ne terjedjen mértéken fe­lül. Ellenfelei azt állítják, hogy a buzakenyér nem több, mint 35 százalék vizet tartalmaz, mig a kukuricakenyér könnyen 45 százalék vi­zet is felvesz. Némi megnyugvásul szolgálhat, hogy — mint már megjegyeztük — a mikroszkopiái vizs­gálat könnyű szerrel megállapítja a kukurica- lisztet és az olyan kenyeret is, amelyhez azt használják. De mindenesetre előnyösebb, ha óvatosak vagyunk. Különfélék. Uj postafőnök. A kereskedelmi miniszter Stella Sándor budai helyettes postafőnököt a nagybányai postahivatalhoz posta-és távirdafő- nöknek nevezte ki. ti Áthelyezés. Őfelsége a király Szappanos József nagysomkuti kir. járásbirónak saját kérel­mére megengedte, hogy a máramarosszigeti kir. járásbírósághoz áthelyeztessék. Mérnöki kinevezések. Fábián Lajos kir. mér­nököt a pénzügyminiszter Nagybányáról Kapnik- bányára főmérnökké nevezte ki s ott a főnöki teendőkkel megbízta, helyére pedig a veresvizi kincstári bánya főnökéül Muzsnay Ferenc kir. mérnököt nevezte ki. Érettségi elnök. A szatmári ev. ref. főgim­náziumban junius hó 24-től 29-ig megtartandó érettségi vizsgálatokra a tiszántúli egyházkerület részéről elnöknek Erdős József debreceni theolo- giai tanár küldetett ki. Uj tanácsbiró. SinkaLajos krassói nyugalma­zott ev. ref. tanító, a nagybányai egyházmegye 33 szavazattal megválasztott tanácsbirája az ápril 25-én tartott egyházmegyei közgyűlésen foglalta el tanácsbirói tisztét, magvas és választékos be­szédben mondva köszönetét az iránta megnyilat­kozott bizalomért. Tanítói kinevezés. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Kerekes Irma okleveles tanitónöt a szatmárzsadányi állami elemi iskolához rendes tanítónővé nevezte ki. Uj tanítói állások Nagybányán. A vallás- és közoktatásügyi miniszter f. évi szeptember 1-re az állami elemi iskolához hat uj tanítói állást engedélyezett. Magyar Bertalan nagybányai kir. közjegyző f. hó 1-én foglalta el hivatalát. Esküvő. Dr. Ajtai Nagy Gábor ügyvéd f. hó 9-én tartja esküvőjét Torday Imre, h. polgár- mester leányával Gizikével Nagybányán. Tartós boldogság kisérje frigyüket! Uj postaügynökség. Kányaháza községben Kányaháza elnevezéssel f. hó 1-én postaügynök­ség lépett életbe, melynek kézbesítési köre Ká- nyaháza, Kőszegremete és Lekencze községekre terjed ki. Egyházmegyei közgyűlés. A nagybányai ev. ref. egyházmegye ápril hó 25. és 26. napján tar­totta Nagybányán rendes tavaszi közgyűlését Szél György esperes és Helmeczy József fögond- nok elnöklete alatt. A közgyűlést az esperes igen szép imával vezette be és gondolatokban gazdag beszéddel nyitotta meg. Ebből kiemeljük lelkes buzdítását arra nézve, hogy az 1848 : XX. t.-c. végrehajtása végett társadalmi akciót kell indí­tani. A közgyűlés első napján a tárgysorozat leg­nagyobb része elintézést nyert. Gyűlés után 80 tag részvételével ebéd volt a kaszinóban. Délután közigazgatási és fegyelmi ügyeket tárgyaltak. Este sikerült összejövetel volt a polgári körben. Másodnap bevégezték a hátramaradt tárgyakat s a gyűlés tagjai az elnökség és a jegyzőkönyv hitelesítők kivételével a d. e. 1/i 12-kor induló személyvonattal elutaztak. A Széchényi Társulat múlt hó 24-én választ­mányi ülést tartott, melyen Nagy Béla elnök le­mondott s helyébe Madarassy Dezső pátyodi földbirtokost választották meg.

Next

/
Thumbnails
Contents