Felsőbányai Hírlap, 1907 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1907-04-10 / 8. szám

Felsőbányái Hírlap Eljegyzés. Dr. Veverán György ügyvéd Szi- lágysomlyóró), eljegyezte dr. Veréczy Antal tábla- biró bájos leányát Margitot. Lelkészi kinevezés. Szabó János szamosuj- vári gör. kath. püspök Lukács Konstántin józsef- házi lelkészt Királydaróczra nevezte ki lelkész­nek, Péter Jusztin szamosujvári képezdei tanárt pedig további intézkedésig megbízta a józsefházi plébánia vezetésével. Dal- és zeneestély tartatik folyó hó 14-én a Korona-vendéglő emeleti nagytermében. A műsor eddig következőleg van megállapítva: Énekel a bányaiskolai énekkar Jékly Károly ve­zetése mellett. Monologot ad elő, esetleg szaval Remisovszky Mariska kisasszony. Énekel, esetleg zongorázik is Szmik Gábor kassai áll. főerdész. Eljegyzés. Száitz Elemér a Nagybánya és Vidéke fogyasztási szövetkezet üzletvezetője el­jegyezte Mészáros Iduskát, néhai Mészáros Gyula abrudbányai m. kir. bánya- és fémbeváltó hivatali főnök leányát. Áthelyezés. Ébert Lajos, kir. betétszerkesztő telekkönyvvezető Szinérváraljáról Nagybányára helyeztetett át. Uj lap. Szatmáron f. é. március 30-án »Iparos Lap« cím alatt uj lap jelent meg, melynek fő- szerkesztője Dr. Glatz József, felelős szerkesztője Polonyi Albert. Tanügyi bizottsági Ülés A nagybányai ev. ref. egyházmegye tanügyi bizottsága folyó hó 10-én Szatmáron ülést tart a Pannónia egyik termében. Tárgyak: 1. Iskolalátogatói jelentések. 2. Indítványok. — Városunkból Nagy Lajos lel­kész és Imre Károly tanító, bizottsági tagok vesz­nek részt a gyűlésen. A nagybányai ref. egyházmegye tavaszi ren­des közgyűlését folyó hó 25. és 26. napjain tartja Nagybányán a városháza tanácstermében. A márc. 28 iki vármegyei közgyűlés hatá­rozatai közül városunkat közelebbről érdeklő ha­tározatok: Hollós Jakabnak a nagybánya—felső­bánya—galgói vasútvonalra megadott engedélye kihirdettetett. A városi képviselő-tagok válasz­tásához elnöknek és az igazoló választmány el­nökének kiküldetett Baumerth Károly, helyette­séül Farkas Jenő. A képviselőtestületnek a rend­kívüli fahasználat (Reismann-féle vétel) tárgyában hozott határozata jóváhagyatott. — Münnich Sándor és társainak fellebbezése a közgyűlés azon határozata ellen, melylyel a Reismann-féle fűrész- gyár részére a vízvezeték használatát évi átalány- összegét engedélyezte, elfogadtatott s a közgyű­lés vonatkozó határozata megsemmisittetett. Pérchy Sándornak és Teleki Győzőnek a városi tisztikar ellen régóta folyamatban levő ügyében a budapesti kir. törvényszék a bizonyí­tási eljárás foganatosítására a nagybányai kir. jbiróságot delegálta, mely folyó hó 6-án Szent- pétery Ferenc vizsgálóbírót küldte ki városunkba, szakértőül pedig Baumerth Károly bányataná­csost. A könyvek átvizsgálása után kiderült, hogy a tisztikar ellen emelt vádak alaptalanok voltak. A felsőbányái hitelszövetkezet f. hó 14-én tartja évi rendes közgyűlését a városháza tanács­termében, mely tekintve, hogy másodízben van összehiva, a megjelenők számára való tekintet nélkül fog határozni. Az ezüst és réz beváltási ára április hóra. A pénzügyminiszter a hazai bányákoan termelt ezüst beváltási árát kilogrammonként 110 koro­nában; Neubauer F'erenc bányaigazgató pedig a bányakerületi fémkohómüveknél beváltandó bánya és kohótermékekben foglalt réznek 100 kgr.-onkénti beváltási árát 262 koronában állapította meg 1907. április havára. Drágul a cukor. A magyar és osztrák egye­sült cukorgyárak bizottsága elhatározta, hogy az árakat 100 kilogrammonként 1 koronával föl­emeli. Eszerint a cukor ára ezentúl Budapesten 74-50 K, Bécsben 73‘50 K lesz. Borellenörző bizottság. A márc. 28-án tar­tott vármegyei közgyűlés városunk területére nézve a borellenörző bizottságot következőleg alakította meg: Elnök dr Csausz Károly, tagok Csausz István és Bónis Sándor. Harencsár bányagyakornok temetéséhez. Fel­elevenítjük a korán elhunyt s városunkban oly sokak által megsiratott néhai Harencsár János emlékezetét néhány adatközlésével, melyekkel a nevezettnek temetésére vonatkozólag a lapunk múlt számában már közölt rövid tudósításunkat most kiegészítjük. A Nagybányán végbement végtisztesség oly impozáns volt, hogy a Nagy­bányán megjelenő lapok azt írták, miszerint ahhoz hasonlót ott 20 év óta nem láttak. De hogy mily impozánsan nyilatkozott meg külö­nösen a felsőbányái közönségnek részvéte a szomorú gyászeset alkalmából, ezt eléggé mu­tatja az, mily nagy számmal voltak, akik el­mentek Nagybányára, hogy jelen lehessenek a közszeretetben állott szelíd lelkű fiatal ember temetésén. Éppen azért ezeknek neveit itt föl­jegyezni kívánjuk: Adámcsik Gyula, Baksay Sándor, Baumerth Károly, Baumerth Károlyné, Baumerth Teri, Bónis Sándor, I. Dowe, Ember Péter, Fizély Sándor, Gretzmacher Gyula, Há­mori Nándor, Hámori Nándorné, Kovács Gyula, Krausz Károly, Lévay Mihály, dr. Moldován Ferenc, Orbán Károly, Orbán Károlyné, Paquet Raoul bányamérnök, Szellemi László, dr. Szokol Pál, dr. Szokol Pálné, dr. Wagner József, dr. Wagner Józsefné, Pázsit Irén, Wagner István, Pázsit István, Vagányi Kálmán, Wurscher János. Ezeken kívül a bányaiskolai tanuló ifjúság testü­letileg. Mintegy 6 vagy 7 nagyobb és díszes élővirág koszorút helyezett a részvét a fiatal halott koporsójára, melyek szalagjai a megfelelő felírást viselték. E koszorúk voltak a bánatos szülőké, a boldogultnak nagybátyjáé, a bánya­hivatali tisztikaré, Hámori Nándor és nejéé, gyakornoktársaié s egy koszorú ezen fölirással: felsőbányái barátaid. Akik ezen utóbbit vitték, következők : Adámcsik Gyula, Baksay Sándor, Bónis Sándor, Dowe János, Kilián Béla, Krasznay Zsigmond, Krausz Károly, Lévay Miska, dr. Moldován Ferenc, Molnár Károly, dr. Wagner József és Wagner Pista. BÚCSÚ. Mindazon jó barátaim, ismerőseim, kiktől elköltözésem előtt személyesen el nem bú­csúzhattam, fogadják ezúton búcsuüdvözletemet s kérem, tartsanak meg jóemlékezetökben, amint én is mindig szeretettel gondolok vissza reájok s kedves szülőföldemre. Nagysomkut, 1907. ápril. 3 Pfeilmayer Simon. Kegyes adományok. A szent missio keresztre egy koszorú és szalag beszerzésere adakoztak: Tomasovszky Imréné, Dimand Károlyné, Alexa Tivadarné, Bernovits Emilné, Harantné Csausz Kornélia, Szőke Károlyné, Likker Szidónia, Süss- ner Ferencné, özv. Konczvald Andrásné 1 — 1 koronát, Háder Ferencné 50 fillért. Ezen össze­get, 9 korona 50 fillért, mint az említett célra szánt koszorú és szalag értékét felvettem. Felső­bánya, 1907. márc. 27. Mikola Antal Gyula. A községi és körjegyzők nyugdíj ügye. A községi és körjegyzők nyugdíjáról alkotott sza­bályrendeletet a belügyminiszter több változta­tással a napokban küldte le a vármegye közön­ségéhez, mely a f. hó 28-iki közgyűlésén ismét tárgyalás alá veszi. Lényegesebb változtatás a többek között az, hogy a törzsfizetés emelkedése esetén a fizetéskülönbözetnek a fizetés emelésben részesült jegyző által egyszersmindenkorra fize­tendő 50% az 1904 XI. t.-c. alapján adott ál­lami kiegészítés összege mint törzsfizetés-emelke- dés az 50% kivetéséhez szintén alapul szolgáljon, továbbá módosította a nyugdijszabályrendelet 10. §-ának 3. pontját akként, hogy a betöltött 10 év után az utolsó évben élvezett és a 4. § szerint megállapított törzsfizetés állami fizetés- kiegészítés és korpótlék 50% helyett 40,J/0 legyen; a nyugdíj jogosultságra nézve pedig azt a vál­toztatást tette, hogy a nyugdíj-jogosultság 60 betöltött életkor helyett 65 betöltött életévben érvényesíthető, a szolgálati időt 36 év helyett, az állami tisztviselőkkel azonosan 40 évben álla­pította meg. Még több lényegesebb módosítást is tett, mely módosítások főleg a jegyzők özve­gyei és árváira előnyösek. Pénzintézeti Tisztviselők Lapja dm alatt uj szaklap indult, mely a pénzintézeti tisztviselők érdekeit kívánja előmozdítani. Az élénken szer­kesztett 1-sö szám tartalma: Mi a célunk? — Az előmenetel kerékkötői. — A hivatalos órák­ról. — Feminizmus a pénzinteknél. — Tisztvise­lők köréből, (A jól elhelyezett óvadék.) — Hírek. — A szöveg közt jelmondatok. — Hirdetések. A lap, melynek szerkesztője Fenyő Márton, ha- vonkint kétszer jelen meg és előfizetési ára egész évre 8 korona. Az előfizetési pénzek a kiadóhi­vatalba : Budapest, VI. Dessewffy utca 22. szám alá kü dendök. Közgazdaság*) A hernyóirtás leghelyesebb keresztülvitele. Ha széttekintünk gyümölcsfáink között, azt látjuk, hogy jelenleg a szokottnál számosabb hernyófészek éktelenkedik rajtuk, nemcsak az alma-, szilva-, körte-, de még a barackfákon is van hernyófészek, mert az utóbbi száraz évek és a felületes hernyóirtási eljárás elősegítették a lepkék szaporodását. Eltekintve a földmivelésügyi minisztérium által kibocsátott szigorú hernyóirtási rendelettől, minden szőlős-gyümölcsös gazdának érdekében áll gyümölcsfáit úgy a hernyóktól, mint egyéb káros féregtől megszabadítani. Sajnos, hogy ezt a fontos munkát a legtöbb esetben csak felülete­sen és helytelenül végezik. A hernyóirtást kétfélekép szokták végezni: 1. Kézzel leszedegetik nagyjából az ágakon fi­*i A Biharmegyei Gazd. Egyesület hivatalos köz­lönyéből. tyegö hernyófészkeket, az ágakra tapasztot hernyóivadékos száraz leveleket. Nagy, maga fáknál hosszú létrákat és rúdra erősített hernyózi ollókat használnak. Eltekintve attól, hogy ez i bizonyos nehézkes és szaporátlan munka, miköz ben a kíméletlen munkás sok gyümölcsbimbót le roncsol, még gondos kivitel mellett is csak fé munka, mert a fa ágaira elterjedt peték kikelés^ után a fákat ellepi a hernyó. 2. Mások egyálta Ián nem bíbelődnek a hernycfészkek leszedésével hanem bevárják azt az időt, amidőn a fák meg lombosodtak s akkor azután, ha sok a hernyó, szőlő permetezésével egyidejűleg ugyanazon réz gáücos (bordói) lével megpermetezik a fákat is Ennél a munkánál lecsavarják a permetezőgépre! a diót s azt a magas permetezésre szolgáló (dur ván működő) sugárcsővel helyettesítik. Megfigyelésem szerint az igy bepermetezet fán a hernyók élete koránt sincs veszélyeztetve eleintén egy kis koplalásra vannak ugyan kény szerintve, mert a rézgálicos levelet nem szeretil de pár napi böjtölés után rájönnek arra, hog; különösen a fa koronájának belsejében sok leve permetezetlen maradt, egy szapora eső pedig levelek nagyobb részét élvezhetővé teszi. így az után a hernyók, habár kissé elsanyarodva ií valamennyien kifejlődnek, bebábozzák magukat mint előbuvó lepkék özönével gondoskodnak ar ról, hogy jövőre még nagyobb számmal légyénél Én a hernyóirtást a hernyófészeknek lehető séghez képest való összeszedése után a fák kifa kadása alkalmával, azután pedig, a lombozat ki fejlődése után mérgező anyagokkal történő per metezéssel eszközlöm. Nehány évig erre arzén; kumos oldatot használtam. Utóbb jó eredmény értem el a 2%-os kénmáj-oldattal, melyhez 1°, oltott meszet kevertem és a kénmájat rügyfaka dás előtt alkalmaztam. A kénmájnak az az előnyt hogy olcsósága mellett gyorsan öli a hernyóka s egyéb férgeket és azok petéit és bábjait. A permetezést a szölöpermetezéshez has nált finom porlasztó permetező diókkal vége; tettem, magasabb fáknál a permetező csövét to yialék rézcsövekkel meghosszabbítom. A fák kérges törzseit és az ágait megfele kaparókkal, az élöfarészek megsértése nélkül tis tára kapartatom s azután 3'’/0-os kénmáj-oldatt (-J- l"/0 mész) bemeszeltetem vagy dúsan mej permeteztetem. 1905. március havában a megtis togatott fatörzseket carbolus mésztejjel vonatta be, de ezzel a gyümölcsfákon élősködő paratizi kát nem lehetett úgy kiirtanom, mint a kénmá jal, csupán a rákbajban szenvedő almafákat sik rült azzal meggyógyítanom. Sajnos, hogy ezt a munkát évről-évre i mételni kell s abból lealkudui semmit sem lehe mert a szőlősgazdák zöme az ö kényelmes és j hiszemü — de mitsem érő eljárásukkal milli számra tenyésztik a hernyónevelö lepkéket és ij átvándorlás utján mindig lesz annyi hernyó egyéb parazita a fákon, hogy ha egy évig ne védekeznénk, a jövő évre annyira elszaporodn nak gyümölcsfáink ellenségei, hogy a terme újra tönkretennék. Egészen másként lenne a dolog, ha mi denki már téli alakjában kiirtaná a hernyókat a gyümölcsfák többi ellenségeit. így megszün az átvándorlás és akkor nem kellene ezt a mu kát évről-évre ismételni. Petrovits István A Triesti Általános Biztositó Társaság (Assii razipni Generali) f. évi március hó 21-én tartott 75 közgyűlésén terjesztettek be az 1906. évi mérlegek, i ból a ritka alkalomból, hogy az intézet ezúttal fennál sának 75 éves fordulóját ünnepli, a társaság közpo igazgatósága sok ovációban részesült, melyek a vi minden részéből a legszivélyesebb formában megn; vánultak. Az előttünk fekvő jelentésből látjuk, hogy 1906. december 31-én érvényben volt életbiztosit tőkeösszegek 849.570,242 korona és 52 fillért tettek és az év folyamán bevett dijak 38.862,8t7 korona és fillérre rúgtak. Az életbiztosítási osztály dijtartalé 23.657,486 korona 07 fillérrel 232.734,149 korona 05 fiilé emelkedett. A tüzbiztositási ágban, beleértve a be réses- és tükörüveg-biztositást a díjbevétel 15.386. korona biztosítási összeg után 25.505,395 korona 14 fii volt, miből 9.3U6,ü44 korona 45 fillér viszontbiztositá fordittatott, úgy, hogy a tiszta díjbevétel 16.199, korona 69 fillérre rúgott, mely összegből 11.638,632kori 29 fillér, mint díjtartalék minden tehertől menten j évre vitetett át. A jövő években esedékessé váló dijki lezvények összege 103.743,787 korona 95 fillér. A sj litmánybiztositási ágban a díjbevétel kitett 3 916, korona 47 fillért, mely a viszontbiztosítások levon után 1.676,243 korona 96 fillérre rúgott. Károkért at saság 1906-ban 34.650,665 korona 27 fillért folyósít Ehhez hozzáadva az előbbi években teljesített kárfizi seket, a társaság alapítása óta károk fejében 861.570, korona és 95 tillérnyi igen tekintélyes összeget íize ki. A nyereség tartalékok közül, melyek össze 25-014,452 korona 75 fillérre rúgnak, különösen kié lendők; az alapszabály szerint nyereségtartalék, n 5,250.000 koronát tesz ki, az értékpapírok árfolyamú dozására alakított tartalék, mely a 3 729,624 korona fillér külön tartalékkal együtt 17.013,704 korona 71 lérre emelkedett, továbbá felemlítendő a 160.000 ki nára rugó kétes követelések tartaléka és az ingatlan talék, mely az idei átutalással 1.119,637 korona 54 fii tesz ki. Ezeken kívül fennáll még egy 1,471.110 koron; fillért kitevő tartalék, melynek az a rendeltetése, b az életbiztosítási osztályban a kamatláb esetleges ci kenését kiegyenlítse. A társaság összes tartalékja

Next

/
Thumbnails
Contents