Felsőbányai Hírlap, 1907 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1907-01-02 / 1. szám

osztályainál és a falusi értelmiségnél. És ez osztrák selejtes, de olcsó fércmüvek tényleg megfojtották az empire-stilba mélyedt sa régihez ragaszkodó öregeinket s a mohácsi vész óta haldoklófélben tengődő úgynevezett kézmű­iparunknak halálra válásához ez nagy mérték­ben hozzájárult. A nagy osztrák nyomást még növelte és mint a történet igazolja, végzetessé tette a 67-es kiegyezés után hozott ipari törvény, melyről s a már nem élő szerzőről az illem tiltó ujjának en­gedve, csak annyit mondhatunk, hogy bár a céhrendszer által támogatott s udvarházainkban tengődő, tehát még saját lábán járni nem tudó iparunkat, a merev céhrendszert, egy toll­vonással hirtelen minden átmenet nélkül a köztársasági szabadság légkörében megizmoso­dott amerikai iparszabadság mintájára, annak szolgai másolásával szerkesztette meg, de viszont zsenge iparunkat az eddigi céhrendszer védő szárnyai alól hirtelen kikergette, s igy a mér­téktelen szabadság azt elhervasztotta, züllésnek inditotta. A bécsi császári udvartartás hathatós tá­mogatása, vállveregetés, rendjelesője, czim- és rangosztogatása által és a letűnt szabadelvű kor­mányainknak alvó iparpolitikájával szemben az ügyes osztrák kormánynak külügyminiszteri vé­delemben és vámmentes melegedőjében talpra- keltett, az újabb igényekhez átreformálódott s teljesen kifejlett osztrák ipar, magyar udvartartás hiányában, á központtól távol eső udvarházakba és uradalmi központokba magukat meghúzó kézmüiparosainkat elnyomta. És mint a lefolyt három évtized alatt ta­pasztalhattuk, lassankint elbukott s alig volt képes azóta lábra állani. Iparunk elszomoritó helyzetét mindezideig a nemzet képviselete összefont karokkal nézte volna, ha meglátta volna; tisztelet a kevés ki­vételnek, de sem a képviselők nagy zöme, sem a műkedvelő szakminiszterek a vészthozó jbajt nem látták meg. Az nj ipartörvény által a főnemesi udvarok­ban állandóan szerződtetett ipari erők immár elhunytak, s az uj nemzedék sorából nem voltak pótolhatók, mert a külföldi vándorlás nem lévén kötelező, az eddig ott szerzett gyakorlat híján, a régi műhelyek jó nevét föntartani nem tud­ták. A műhelyt az uraság bezáratta, az eddig onnan kikerült bútor, hintó stb. ipari terméke­ket vasút hozta Bécsből az uraság számára. Az eddigi kormányok pedig csak itt-ott szórványos intézkedésekkel igyekeztek az elhanyagolt kül­földi vándorlás-okozta hiányokat pótolni. Ez is az oka'annak, hogy müipari téren mozgó iparosaink mügyakorlata lassankint a/O-es évektől hanyatlásnak, még az élő öreg iparosok szemeláttára rohamosan pusztulásnak indult. Csak most veszik észre a vezető körök ezt teljes ijesztő nagyságában; kézmü- és gyári iparunk kifejlesztésének egyetlen főeszközét, a külön magyar vámsorompó fölállítását tervbe vették és gyáriparunk kifejlesztésére angol összeköttetéseket keresnek. Kezdetnek kez­dete. . . . Mindezek elvonulnak lelki szemeink előtt. Följajdulunk, hogy ily magunkra hagyott hely­zetben hogyan lehetne az udvar és az eddigi kormányok és a nagytőke mulasztásait pótolni, hogy a külföld fejlett, nagyméretű iparának fo­gyasztóivá s ezzel együtt annak fizető rabszol­gáivá ne legyünk. Előfizetési felhívás. A beállott 1907. esztendőben a Felsőbányái Hírlap XII. évfolyamába lépett. Nagy idő ez egy vidéki lap életében s hogy ezt megérte, bizony­sága annak, hogy szükség van reá. További fenn­maradása érdekében, mint eddig, most is a közön­ség támogatására van szükségünk. És mi ezt bizalommal kérjük, mert érezzük, hogy a magunk kötelességét mindenkor híven teljesítettük. A köz­érdek szolgálatában nem riadunk vissza anyagi kártól, kellemetlenségtől, hanem híven kitartottunk mindig az igazság mellett. Ezt fogjuk tenni to­vábbra is. Hogy azonban fáradságunk, bár csekély mértékben is, jutalmazva legyen, arra kérjük olvasóinkat, hogy lapunkra szíveskedjenek ponto­san előfizetni, esetleges hátralékaikat rendezni, fiiért a lap nyomdai előállítása és expediálása tetemes költségbe kerül. A Felsőbányái Hírlap előfizetési ára : egész évre 4 K, fél évre . 2 K. Helybeli előfizetések a szerkesztőhöz, vidékiek a kiadóhoz, Nagybányára küldendők. Felsőbánya, 1907. jan. 4. Hazafias tisztelettel Imre Károly Nánásy István. szerkesztő. kiadó. Különfélék. Lapunk olvasóinak és munkatársainak boldog Újévet kívánunk! Kinevezés. A vallás és közoktatásügyi mi­niszter Balázs Vilma , nagybányai áll. polgári leányiskolái segédtanitónőt a X. fizetési osztályba rendes tanitónőnek nevezte ki. Karácsony. Deczember 25. 26-án ünnepelte a keresztyén világ a Megváltó születésének emlék­ünnepét. Az ünnep első napjának szép téli idő kedvezett, hó borította az utczákat s vígan repült a könnyű szánka, azonban 26-án meglágyult az idő s a csikorgó havat felváltotta a kellemetlen locs-pocs. Hymen. Vettük a következő eljegyzési kár­tyát: »Brrthos Mariska — Felsőbánya, Veres Barna — Érendéd, jegyesek.« Az ifjú jegyes­párnak tartós boldogságot kívánunk ! Karácsonyi szünidő. A helybeli rom. kath. és ev. ref. elemi iskolákban a karácsonyi vakáció december 22-től január 2-ig lett kiadva. Sylvester-est. Az év utolsó estéjét a múlt évben két helyen ülték meg nagyobb társaság­ban : a polgári olvasókörben és a Korona ven­déglőben. Mindkét helyen számosán virrasztották át a két esztendőt összekötő éjszakát. A vizkereszti országos vásár ez évben váro­sunkban f. hó 14. és 15. napján fog megtartatni. Az állami óvoda karácsonyfájára utólag dr. Szokol Pál bányatanácsos 2 koronát volt szives adományozni. Szerkesztő változás. Hantz Jenő dr, ki a Szamosnak 10 éven át volt szerkesztője, e hó 1-én a szerkesztőségtől megvált. Jegyzői gyűlés. A szatmármegyei községi és körjegyzők egyesülete deczember 19-én gyű­lést tartott Nagykárolyban Bodoki Béla elnök­lete alatt. A gyűlés egyetlen tárgya az anya­könyvi törvény módosítása folytán szükségessé vált szabályrendelet-tervezet elkészítése volt. Az elnök által bemutatott tervezet csekély mó­dosítással elfogadtatott. Stoll alapítvány. Nagybányán gyűjtést in­dítottak Stoll Gábor Kir. közjegyző elhunyta alkalmából, hogy a közügyek terén tevékeny férfiú emlékét alapitványnyal örökítsék meg. Minthogy az elhunyt az áll. polg. leányiskolá­nak előbb gondnoka, majd gondnoksági'elnöke yolt, az alapítvány ez intézet tanulóinak segé­lyezésére, vagy jutalmazására fog fordittatni. Vármegyei közgyűlés volt Nagykárolyban decz. 28-án, melynek városunkat érdeklő ügye a Felsőbánya-kapnikbányai útnak a törvényha­tósági utak közé leendő felvételét tárgyaló kereskedelemügyi miniszteri leirat volt. A köz­gyűlésen Farkas Jenő polgármester vett részt városunkból. Eljegyzés. Kende Dániel, láposbányai tfő- erdész kedves leányát Erzsikét, eljegyezte Schwarcz Lajos fernezéíyi m. kir. kohómérnök. Uj igazgató. A szatmári ev. ref. főgimnázium igazgatójául a tanárkar javaslatára az igazgató- tanács Bakcsy Gergely tanárt választotta meg. Az uj igazgató a szünidők s hosszas betegeske­dése alatt folytonosan helyettesítette Borsos Benő elhalt igazgatót. Elismerés egy tanítónak. Méder Mihály szatmári rom. kath. tanító, ki a magyar zenészét terén is tiszteltté tette nevét, nyugalomba vo­nult. Ebből az alkalomból a szatmári püspök és a kultuszminiszter elismerését fejezte ki Méder Mihálynak. Szép, szép! Ebből élünk mi, népta­nítók. Éhen halhatunk ugyan tőle, de azért ezt is alázatosan megköszönjük. Hiszen oly lágy szivüek vagyunk, hogy ha egy-egy magasabb kéz szorítja meg kezünket, elolvadunk ^ boldogságtól. Fizetést, uram, fizetést! Igazgatói kinevezés. Vaszary Kolos herceg prímás Ember Károly tanítóképző intézeti tanárt a budapesti angolkisasszonyok nevelőintézeté­ben levő elemi iskolai tanitónőképző intézethez igazgató-tanárnak nevezte ki. Adó hátralékok késedelmi kamatjai. Egy pénzügyminiszteri rendelet szerint az 1905. évet megelőző időbőlefennmaradt adóhátralékok és az 1906. év III. negyedétől kezdve esedékes adótartozások után késedelmi kamatok a sza­bályok szerint rendesen számítandók: az 1905. és 1906. év I. negyedi adótartozások után 1906. évi julius hó 1 étől a befizetés napjáig 5°/0 kamat jár, az 1906. évi II. negyedévi adótartozások után pedig a késedelmi kamat csak 1906. évi julius 15-től kezdve számítandó. Persely-rablók. A lacfalusi gör. kath. temp­lomban dec. 19-én isteni tisztelet után vissza­maradt Csokotisán Nuc 9 éve$ gyerek, miután a templomajtót bezárták, kényelmesen feltörte a perselyeket. Hogy a sulyhiány feltűnést ne okozzon, a perselyekbe vizet töltött. A rabolt pénzen azután 3 társával osztozott, kik szintén 8—10 évesek. A felsőbányái csendőrség erélyes nyomozása a bűntettet egész részletesen kide­rítette. Ennek folyamán kitűnt, hogy az apró Felsőbányái Hírlap. gonosztevők lelkét a mostanin kívül még két persely feltörés bűne nyomja, mit 1906. nyarán követtek el. Az utóbbi betörés szerzeményéből a csendőrség mintegy 40 korona pénzt talált meg a tetteseknél. A csendőrség ez ügyben dec. 29-én lett kihallgatva a nagybányai járás­bíróságnál. Közismert tény, hogy a dadogok, főleg ha izgatottac, nem képesek egy szót sem kiejteni. Ilyenkor legegyszerűbben olyformán segít magán az ember, ha a dadogót felszóllitja, hogy énekelve mondja el, amit mondani akar. Tragikomikus hasonló eset történt a minap egyik tiszaparti községben. Az ottani gyógyszerész Eszter nevű 7 éves leánykája anyja engedelmével felment a padlásra a ruhát felaggató cseléddel. Egyszerre beront a 9 éves Pistika s elrémült arccal mondaná, ha tudná, mert dadogó, hogy : Le ... le ... le .. . e . . . e . . . sett ... a ... a ... az Esz . . . esz. . , esz............Jézus, Mária! Kiált az anyja, abban az ijedelemben, hogy Eszterke lesett a padlásról. Rohan az udvarra, de nem látja Esztikét, vissza­szalad a szobába s kérdi Pistukát: hová esett, hová, hol van. De Pistika csak hebeg, mig végre rászól az anyja: énekeld, amit mondani akarsz és Pistika vigan énekli az »uram, uram, biró uram, kendet arra kérem« dallamára: Leeset az Észter- házi cognac az állványról! ............ A magyar ipartermékek védelme. Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter igen üdvös rendelelet bocsájtott ki, amely hivatva van a védjegy bitorlása meggátlására. A rendelet, amely a II. fokú iparhatósághoz lett intézve, kivonat­ban igy szól: Panasz tárgyává tétetvén előttem, hogy a belföldi forgalomban magyar szárma­zásúaknak feltüntetett áruk tekintetében ipar­hatósági magatartása nem felel meg mindig a törvény követelményeinek és hogy ez is hozzájárul annak az eredménynek előidézésé­hez, hogy a közönség valótlan jelzések hasz­nálata által az áru származása tekintetében gyakran félrevezettetik; a tisztességtelen verseny ellen irányuló védekezésnek hatályosabbá és egyöntetűbbé tétele céljából szükségesnek tar­tom az iparhatóságoknak, mint a tisztességtelen verseny elleni védekezés legfontosabb szervei nek és' az itt figyelembe jövő igen fontos haza közgazdasági érdekek leghivatotlabb őreinek figyelmét következőkre felhívni. Az ipartörvény 58.' §-a, mely szerint »egy iparos vagy keres kedő sem használhat cégén, nyomtatványain vagy hirdetéseiben oly jelzőket, jelvényeket vág} adatokat, melyek a tényleges üzleti viszonynál vagy a valóságnak meg nem felelnek« — kiter­jed azokra az esetekre is, melyekben külföldi származású áruk bizonyos jelzők, jelvények fel- használásával, vagy hamis adatoknak közlésévé hazaiak gyanánt lüntettettek fel. Kiterjed neve­zetesen e szakasz tilalma arra, hogy ily félre vezetésre alkalmas jelzők, jelvények és adatok a cégen, cégtáblán, a nyomtatványokon, üzleti leveleken, körleveleken, az áru burkolatán, £ hirdetésekben és pedig akár a kitett árukon vagy árumintákon alkalmazott feliratokon, ár jegyzékekben, akár pedig újság vagy élőszóvá való hirdetésekben, sőt magán az árun sem al kalmaztassanak. Mert habár a törvény a cég nyomtatvány, hirdetmény mellett magát az áru kifejezetten nem említi is, a törvény célzata kétségtelenül az, hogy valótlan adatokkal a kö­zönség egyáltalán ne legyen megtéveszthető már pedig az árun magán alkalmazott megté­vesztő megjelölt hatása még fokozottabb mérvű mintha az ilyen megjelölés, például a címkéi vagy a göngvöleteu foglaltatik. A kivándorlás korlátozása. A belügyminisz­ter a kivándorlás korlátozására rendeletet kül­dött az ország összes törvényhatóságaihoz, méh ben a 13 éven aluli gyermekeknek az utlevé kiállítását akarja szigorúbb korlátok közzé venni A rendelet értelmében a 15 évnél fiatalabb gyermekek csak teljesen megbízható kísérők társaságában hagyhatják el a magyar határt. É: pedig első sorban felnőtt nők kíséretében 5 másodsorban ékesebb férfiak társaságában. A rendelet a legszigorúbb elővigyázatot Írja elő s az ellene vétőket szigorú böntetéssel fenyegeti Ez a helyes miniszteri intézkedés sok ifjú éle idegen földön való elzüllését, elpusztulását var hivatva meggátolni. Gyászhir. A nagybányai ref egyházmegye egyik régi lelkipásztorát vesztette el dec. 25-én amikor Papolczi Károly szatmárhegyi lelkész 8 éves korában elhunyt. Halálát nagy ki terjedési] családja gyászolja. A boldogultban Papolczy 1st ván apai lelkész édes atyját gyászolja. Az agf lelkész temetése decz, 27-én ment végbe. Nyu­godjék csendesen az Urnák megfáradt szolgája Uj postautalványok és távirati űrlapok, A m kir. posta- és távirdahivatalok postautalványokat és táviratokat 1907. évi januárjió elsejétől csald: oly utalvány- és illetve távirati űrlapokon fogad nak el, amelyeken az űrlap ára (a nemzetközi forgalomban használatos sárga szinti utalvány

Next

/
Thumbnails
Contents