Felsőbányai Hírlap, 1907 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1907-02-27 / 5. szám
Felsőbányái Hírlap imi elviselhetetlen, lehetetlen zenészek hangjai lehelt, melyek között legédesebb muzsika még nagy-dob volt. A menet maga igazán a legszemenszedettebb alakokéból állott. Volt azok között szakács, volt izoltó, volt sátán, voltak bohócok, dummer ugustok, de milyenek! sőt egy ur (K. A.) hatal- las zöld pezsgés üveggé átváltozva sétált a tö íegben. A menet tagjai között feltűnt és nem is vidámságot keltett egy ur, mondjuk : a tul- isok ifja (G. Gy.), az a frakkos ur, a kinek linder alá bujtatott tekintélyes fejéi alig lehe- ;tt felfedezni óriás gallérjai között. Ott diszel- 3tt a menetben még egy rituális öltözékben levő irfiu is (B. S), egy másik ur pedig (H. Z.) ne- ét mintegy megtagadva gyöngéden tartott keb- re szorítva egy pólyás babát. A szakács (K. B.) igyon természetes volt a maga egészen élethü iházatával s talán azért is volt oly végtelenül izü s hatott annyira. De tegyük hozzá, jól is stett az imént még frakkos alak patyolat fehér ;akács-kosztümjében. Nagyon tetszett a tűzoltó (Dr W. J.) egy igazi és valóságos tűzoltó, a ki iszkén lépegetett a menetben vontatva maga án cérnaszálnál fogva egy miniatűr vizipuskát. lök jele talán vagy mi ? de legjobban mégis indenki a szarvacskákkal ékeskedő kis ördögöt ;erette egész estén (Dr M. F-et). Még egy »köz- ;dveit« gramophont is »felléptettek« egy ke- slyes színházi jelenet előadásánál, melynél ;y csinos Othello (W. P ) és egy szerfölött nőiet- n Desdemona (L. M.) szerepeltek. Kellett volna programm szerint ezeken kill egy Kalala nevű úri embernek is holmi ipró tragikomédiák« gyűjtő neve alá foglalt kis érseket elmondania, de csak kellett volna, mert ig kezdett hozzá, dühösen abba hagyta. Alig ondott el hármat-négyet. Elszámitotta magát ő meg az egész rendezőség is, mely olyan sóit ígérőknek találta az apró verseket; a ter- zgetés nyugalmas perceiben persze nem jutott zökbe. hogy az ördögnek kellenek versek, mi- ir a sarokban a cigánybanda kezében tartja a 'nőt s a bálterem közönsége táncolni szeretne kább, mintsem ötleteket élvezni. Szerencsésebb volt később előadásával egy rpe, a kiről nem tudta kitalálni senki, hogy r az illető jóval magasabb az átlagnál, asztal tején állva miként válik félméteres alakká. — i hogy is ne sikerült volna az a temérdek óka, melyeket itt mind fel sem is sorolunk, ikor a társas életnek van Felsőbányán ez idő 3rint egy olyan kitűnő erő-je, mint az a karcsú tál ur, akitől ha kell százszámra kerülnek ki legkülönfélébb produkciók. Mikor éjfél lett, ismét félbe szakadta tánc, irt a fiatalság annak a bizonyos hires »herceg- ki a temetését tartotta meg. Valósággal egy ur emélyesitette Carnevalt, a kit mint halottat leltek a többiek s hordtak körül a teremben s cigányzene mellett. A menetben résztvevő mezes alakok hatalmas gyászfátyolt viseltek, legjobb farsangi tréfát azonban mégis aligha aoz való igaz magyarságát, azt maga vére ki- dásával is megpecsétlésével való nagy kész- géb Ugyanakkor minden fejedelmi Méftóságát és iztit resignálta (lemondott) és magát egysze- élyü ns. embernek declarálván (jelentvén ki) n. Haza javát és régen kívánt békeségének jó inkálódását a n. Haza tetszésére bízván, kezé- I kibocsátotta. Ugyanakkor az f. angliai királyné és hol- ídiai respublica (köztársaság) köveljeinek 3. 7br. tált (kelt) levelek olvastattak: hogy a ns. za és ausztriai Ház között levő Guarantia iztositás mellett) .... ezen gyűlésre cum bona ouritate (jó indulattal) ide jönni készek ; amint- gy ugyanakkor a n. Haza jó szívvel vévén, seribalt, (azt válaszolta) hogy jó szívvel elvárja. Die. 14. (14,-kén) A n. evangelius Státus- k m. Gnrlis Petróczi István ur eő Nga sátorá- n conferentiája (tanácskozása) lévén, a n. Haza ülésének folyására ilyen modalitást (megoldási) ált: A mél. Clerus és Mágnások külön Sessió- n (ülésben) a nemesi és városi Státusok pe- ! más Sessióban együtt consideáljanak (iilje- k össze.) Die eodem. A n. nemesi és városi Státusok izéről t. Radvánczi János ur Praesesnek, Bu- :zki Dániel és Krucsaj István urmék Secretá- soknak declaráltattanak (választatnak), kik ál- kgluHs Urunknak megizenvén, eő Nga feje- Imi kegyelmessége szerint, posito, (feltéve) ha ns. Státusoknak úgy fog tetszeni, admittálni ;ja (helyben fogja hagyni.) Die eodem. A t. evangelicum Státusoknak dt. Petióczi István ur eő Nga sátorában confe- ítiája lévén, ilyen quaestio proponáltatott: irdés tétetett föl) Utrum libelli in negotio ligionis confecti et compilati ante ve! post harationem Principis vei alicujus Publicae rsonae debeant Regno repraesentari ? disputanem egy kis fiú csinálta akaratlanul is. Egy kedves ismerősünknek fiacskáját, ki hogy-nogy- nem jelen volt, szintén belevette a rendezőség a temetési menetbe, Vörös bohócruhában a kedves kis szőke fiú nyitotta azt meg, zsebkendőjét szemeire szorítva, mintha sírna. Egyszer fölemeli tekintetét s hátra nézve látja, hogy már nincs háta mögött a temetési menet, s hogy ő már rég egyedül ballag a teremben ünnepélyes las susággal. Megszégyelte magát s elszaladt hangos derültségtől kisérve. Hogy pedig teljes legyen a farsangi kép, szünóra alatt a társaság két ifjú női tagja (B. T. és H I) szintén jelmezben jelentek meg, nem szenzációt keltve. Egyik érdekességéül tekinthetjük még e táncestélynek a cotillon felelevenítését, mi igen szerencsés gondolat volt a rendezőség részéről. A cotillon, ez a régi szép tánc, mely már eny- nyira kezd kifele menni a divatból, a maga kedves változatosságával nagy mértékben fokozta az estély kellemes voltát. Hány kedves ötlet érvényesült, hány bájos momentumot vitt bele az érintkezésbe! A coltillonhoz szükséges összes kellékek különben Wienből voltak beszerezve, mig magát a táncot Dr . Wagner József rendezte mesterileg. A kaszinó ezen esiélyénél egyúttal egy kis anyagi haszonra is számított s ezen számításában nem is csalódott, mert mig egyrészt belépő dijakat szedett a jelenlevőktől a kaszinó javára, másrészt az elnökség sorsolást rendezett a társaság minél teljesebb szórakoztatása céljából, a kevásbé alkalmasnak látszó tombola helyett egyszerű tárgysorsjátékot,, s az eladott sorsjegyek ára természetesen a kaszinói pénztár bevételét képezte. Az áldozatkész közönség mintegy 64 dartb ajándéktárgyat küldött a sorsjáték céljaira, ehhez képest 128 darab sorsjegy volt kibocsátva, melyeket négy ilju hölgy sózott nyakába bal elején az érkezőknek — az igaz elég mérsékelten megállapított árban. A mondottak szerint minden második sorsjegyre nyeremény jutott, s igy bőven hullott az ajándék nagy megelégedésére a jókedvűen lutriázó közönségnek. Jöjjön most már a névsor, a bálon részt vett hölgyek névsora Asszonyok', özv Alexa Tódorné, Baumerth Károlyné, dr. Csausz Ká- rolyné, Ember Petemé, Farkas Jenőné, Hámori Nándorné, Harantné Cs&uaz Nelly. Imre Károlyné, Kilián Béláné, özv. Kremnitzky Albertné, Mikola Antalné, Münnich Sándorné, Nagy Lajosné, Szálai Lászlóné, id. Tomasovszky Imrémé és dr. Wágner Józsefné. — Leányok: Bálhy Juliska, Baumerth Teri, Hanzulovics Ilonka, Nagy Lenke, Pázsit Irén és Remisovszky Mariska. S mikor visszagondolunk e bálra, annak mozgalmas farsangi képeire, az ember bizonyos megelégedéssel igy szólal meg magában : Tessék ! Ki hitte volna? Hát ilyet is megtudunk mi csinálni felsőbányaiak ? Arakszyn. tor. (Váljon a vallás ügyében összeállított és beterjesztett kérdések a fejedelemnek, vagy más előkelő személynek megkérdezése előtt vagy után bocsátassanak-e az országgyűlés elé ? megbeszéltek ti) 1. Debent repraesentari et complanari Ratio: Quia Princéps seu Publica Persona debet habere confoederalionem cum externis vicinis Provinciis. Sic ad illorum objectionem et diffi- cultatem possit reponi: Non ego et tempore Prio- cipatus mei, séd, jam antea Status et Ordines Regni impenderunt sibi satisfactionem. Ergo non sum causa. (Előterjesztendő és elintézendő, hogy mivel a fejedelemnek, akár más előkelő személynek a szomszédos külső államokkal szövetségben kell lenni, — tehát azoknak ellenvetésére, vagy nehézményére azt válaszolhatja: nem én, vagy nem az én uralmam a>att, hanem már előbb a Karok és Rendek igényelték az elégtételt. Tehát nem én vagyok oka.) Példával erősittelik, mely vétetik a soproni diaetában adott felelettől, midőn in ao 1681. Leopoldus római Császárságra felkoronáztatott és a Coronatió után az evangelicum Státus (felekezet) a Vallás dolgában satis- factiót impendáltatni (elégtételt szolgáltatni) kívánt volna, ilyen feleletet tött-a m. Cardinális (bibornokok) Etiamsi Sua Mattas Sama vehett, non posset et non fiet. (Még ha a szentséges felség is kívánná, nem lehet és nem is fog meg adatni.) Azért most is félő, hogy most is ilyen vagy ehez hasonló felelet ne adattassék. Melyre igy replicált (válaszolt): Mert Leopoldus igen félt az excommunicátiotól (kiközösítéstől mint egy fulmentől (villámtól) de Kglmes Urunk attól nem annyira fél, a praemittálc rátiokra (föntebb jelzett kérdésekre) nézve. (Befejező közlemény következik.) Kivonat a felsőbányái takarékpénztár 1906. évi zárszámadásából. Az elmúlt 1906. évet, amint az a zárszámadásban látható, igen szép és nem várt eredménynyel zárták le. Egyes üzleti ágaknál a forgalom az 1906-ik évben volt: Készpénz: 1906. évi január 1-cn . . . 11662 K 40 f Bevétel 1906. évben .... 1181755 K 29 f Összesen 1193417 K 69 f Kiadás 1906. évben .... 1179745 K 80 f Maradvány 1906. december 31-én 13671 K 89 f Betétszámla: A betevők követelése volt 1906. január hó 1-én ................... 1139875 K 67 f Az év folyamán betét . . . 308403 K 27 f összesen 1448278 K 94 f Az év folyamán kifizettetett . 278596 K 86 f Maradt a betevők követelése 1906. dec. 31-én .... 1169682 K 08 f Ehhez az 1906. év I. és Il-ik felében tőkésített kamat . 55019 K 75 f Összesen 1224701 K 83 f Váltószámla ■ Az intézet váltó követelése volt 1906. január 1-én .... 168122 K 34 f 1906. évben kölcsön adatottt(leszámitoltatott)................... 451749 K 82 f Összesen 619872 K 16 f 1906. évben törlesztve lett . 406639 K 84 f Maradt váltó-készlet 1906. dec. 31-én.................................. 213230 K 32 f Jelzáloggal és kezességgel biztosított hitelkötvény töke: Az intézet követelése volt 1906. év január 1-én................... 1053142 K 03 f 19 06. évben kölcsön adatott . 314771 K 23 í Összesen 1367913 K 26 f 1906. évben törlesztetett . . 217599 K 38 f Maradt követelés 1906. dec. 31-én 1150213 K 88 f Folyó számla töke: 1906. január 1-én követelés volt 55443 K 41 f 1906. évben kiadatott . . . 43502 K 12 f Összesen 98945 K 53 f 1906. évben befolyt .... 94000 K — f Maradt 1906. dec. 31-én követelés 4945 K 53 f Az összforgalom volt: 1906. évi bevétel................... 1193417 K 69 f 19 05. évi bevétel................... 1172412 K 71 f Több az 1906. évben .... 21004 K 98 f Az 1906-ik üzleti év tiszta nyereménye volt: 21792 korona 13 fillér. Ennek felosztására nézve az igazgatóság — miután azt a felügyelő-bizottsággal együtt az alapszabály értelmében letárgyalta — a következő indítványt tette: Osztalék részvényenkint 16 = K 16°/o 6400 K —f Tartalék-alapra ........................ 10000 K — f A tisztviselők nyugdij-alapjára . 5200 K — f A szegény városi gyermekeket segély zö egylet javára és jótékony célokra .................................. 192 K 13 f Össz esen 21792 K 13 f Az alapszabályok XII-ik fejezetének 87. §-a szerint az igazgatók, igazgatósági és felügyelő- bizottsági tagok évi fizetést élveznek, azért a szokott jutalmazások kimaradtak az 1906. év zárszámadásából. Az elhunyt aligazgatóról az igazgatói jelentés a következő meleg szavakban emlékezik meg : »Szivünk kegyeletes érzésével kell megemlékeznünk b. e. Jlyisztor István volt aligazgatóról, ki múlt 1906-ik év február 27-én munkás élete delén, intézetünknek is mérhetetlen veszteségére meghajt. Ő az intézetnek egyik hatalmas tervezője volt, mint ilyen, kezdettől fogva minden erejével munkálta ennek előmenetelét, virágzását. Mint megalakulásától kezdve igazgatósági tag, 15 éven át pedig aligazgató itt is hervadhatatlan érdemeket szerzett. Legyen tehát áldva tőlünk is jó emléke!» Különfélék. Díszes esküvő volt városunkban folyó hó 19-én délután. Veres Barna érendrédi földbirtokos és Baithos Mariska, Barthos Mihály nyug. körjegyző szeretetreméltó kedves leánya esküdtek egymásnak örök hűséget. Farkas Jenő polgármester megkötvén a pobári szövetséget, a városházáról egyenesen a reform, ’templomba ment az előkelő nászsereg, ahol az egyházi szertartást Nagy Lajos ev. ref. lelkész végezte, a nagyszámmal összegyűlt közönség előtt megható
