Felsőbányai Hírlap, 1906 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1906-10-24 / 22. szám
Felsőbányái Hírlap. össze hoznunk? Áldjuk azért azokat a jó lelkeket, kik segítettek a részint anyagiakban, részint a hitben gyengéken könnyíteni. Akik megemlékeztek, hogy Istentől kapott javaikból az Ur oltárán is áldozzanak. Áldva legyen tőlünk Asztay József emléke is!! Megemlítem itt, hogy egy nem városunkban lakó, nem is szorosan ref. egyházunkhoz tartozó, magát megnevezni nem akaró úri ember — mint tavaly úgy most is — 20 korona ajándékkal gyarapította egyházi pénztárunkat. A jó Isten áldja meg érette. Felsőbánya, 1906. okt. 20. Nagy Lajos, ev. ref. lelkész. II. Rákóczi Ferenc emlékezete. Születés és halál, bölcső és koporsó, mily közel állótok egymáshoz! ll. Rákóczi Ferencz! Emelj kalapot, magyar, e nagy név hallatára, melyből a szilárd, önzetlen becsületesség, a lángoló honszeretet, ingatlan nemesszivüség és önfeláldozó hősies bátorság fénye csillog feléd s e fény, mint szövétnek világánál, jer, kisérjük lelki szemeinkkel a mesés hős dicsőséges földi pályáját! Március 27. és április 8. napja képezi Rákóczi F'erencre nézve azon két határvonalat, melyek között éleiének vész és vihartól hányatott sajkája mozgott. II. Rákóczi Ferenc az 1676. év március 27-én Borsiban született, tehát ezelőtt 230 esztendővel; 1735. április 8-án Rodostóban halt meg, vagyis ebben az évben a nagy ember halálának 171-ik évfordulója. Hány embernek jutott ez eszébe ? Istenem, hát csak a halál birodalmának kapujáig, a sírig hat az emberek emlékezete ? Hát limes oly nemes élet, melynek alkotásai örökké élnek az emberek szivében ? De van! Ilyen élet volt a 11. Rákóczi F'erenczé. Nem feledi, nem képes őt feledni a magyar; s ha az élet fáradalmai leplet vonnak is a mnllak ködébe tekintő szemek elé, felpattan egy szikra a nemesen érző magyar kebelben, a honszerelem s — mintegy varázsütésre — lehull a lepel a dicső nagyok emlékéről: tisztán lát a szem. lm, lehullt a sötét lepel, elolvadt a jégkéreg a szeretet melegétől, lemosalott a gyalázat homlokunkról, mely miatt egymás szemébe pirulás nélkül nem nézhettünk. El van törölve a Rákóczit megbélyegző törvény, a nagy szent hazajön, hogy halottaiban élesztője, ápolója legyen az önzetlen hazaszeretet magasztos érzelmének! Március 27-én látta meg először a napot, október 27-én látja koporsóját a nap a haza földén! * * * A XVII. század egyike hazánk történelmében azon századoknak, melyekben e drága földön vérből kelt a növény, vérrel önlöztetett. Oly nehéz idő volt ez, melyben a sok zaklatás következtében elgyengült nemzet saját erejében nem bízván, kénytelen volt a szomszéd hatalmasságokkal szövetkezni azon célból, hogy a támogatás mellett a magyar állam önállását legalább egyik fél ellen biztosítsa. Nem kell Persze jó tréfát akart csinálni. Mikor aztán mondják, hogy ez játékpénz, egyre csak azt hajtogatja, hogy akármit is beszélnek, ez mégis ezeres, hisz rá is van írva. Olt a tréfát félreértik s őrültnek gondolván, a kórházba vitetik s ő nyugodtan is megy a tréfa nagyobb kedvéért, hol az inspekcziós tiszt kérdi: — Hogy hívják? — Pignatelli Frazanelli Monitelli lovag Künselmann Holofernes! — Hol született? — A Földközi tengeren! — Mikor? — ... év február 29-én. — Hol keresztelték? — A hajón! — Apja micsoda? — Orvos! A tiszt nagyot néz s az adott válaszokból őrültnek gondolván, a III. emeleti magasságból hideg zuhanyt adatott neki. Másnap ismétlődött a dolog. Most már a jó ur kétségbeesett, mert a tréfa balul ütött ki, valóban bolondnak hitték, hiába beszélt, pedig vallomásai igazak voltak, mikor neje rendőri keresés után érte siet s előadja, hogy az a férje neve, atyja katona orvos volt s mikor nejével a Földközi tengeren hajón utazott, itt született a derék Holofernes egy szökő évben éppen febr. 29-én, a hajón is keresztelték meg. Persze a nyert válaszok után rögtön kibocsájtották a derék Holofernest, ki már majd megbolondult a sok beszéd és sok hideg zuhanytól. Dr. Dnnay János. mondanom, hogy az egyik hatalmasság a török, másik az osztrák volt. Magyarországon két nevezetes politikai párt keletkezett. Az egyik legelső hazafiui kötelességnek a pogány törökök kiszorítását tekinté s e célra képes volt még az ormányos osztrákkal is szövetkezni. A másik — sajnos — elég szomorú példákra hivatkozva, az osztrákot tartá legnagyobb ellenségének. Az első párt hívei labancoknak neveztettek, az utóbbiak a kuruc pártot képezték. Hogy melyik párt gondolkodott helyesen, kitetszik a Budavár visszavételét követő idők osztrák-politikájából és az e párthoz tartozó győri bíboros püspök, Kolonics hírhedt mondásából: »Magyarországot előbb koldussá, azután németté, végre kalholi- kussá kell tenni.« E nemtelen cél ellen küzdöttek már előbb: Bethlen, Bocskay, Thököly s ilyen időben született II. Rákóczi F’erencz, fia I Rákóczi Ferencnek és a hőslelkii Zrínyi Ilonának. Csak sast nemzenek a sasok! Rákóczi 12 éves koráig Munkácson nevelkedett, de a bécd kormány már magától a névtől is rettegvén, újabb »rebellion elkerülése céljából helyesnek látta őt a német szellemben nevelni; miért is anyjával és nővérével, Júliával együtt egy bécsi kolostorba hurcoltalolt. És a nevelés — legalább egy időre nem téveszté célját s annyira megváltoztatta az osztrák körben már ifjúvá nőtt Rákóczi érzését a magyarok iránt, hogy egykor így kiáltott fel Kellio szerzetesfőnök előtt: »Ha tudnám, hogy melyik bordám húz a magyarokhoz, kiszakítanám azt magamból.« De akkor megjelenik a kolostorban Bercsényi Miklós gróf a makovici segédlelkész álruhájában s mielőtt őt ebben megakadályozhatták volna, feltárta Rákóczi előtt azon kör szellemét és céljait, a melyben neveltetett. E perctől kezdve nem volt, mi Rákóczi vonzódását a magyarokhoz kiirthatta volna szivéből. Midőn nagykorú lett, megnősült s birtokainak azon részét, mely a zsarnok kézből kiszabadult, kezéhez vette. Sárosi várában fényes udvart tartott, melyben a magyar urak legszívesebben látott vendégek volíak. De a bécsi udvar, mely akkor a kákán is csomót keresett, itt sem hagyott neki békét. Kémekkel zárta őt körül s ezek jó bérért szívesen hazudozlak a magyar hercegre minden rosszat. Igv lön, hogy egy éjjel katonaság leple őt meg ágyában, Kassára, innen Bécs-Ujhelybe kisérték. — Ki lelt mondva, bár titokban, hogy a kormány nyugalmáért Rákóczinak pusztulni kell! Az Ítélet, ha előre meg van állapítva, ürügyet könnyű reá találni. Ártatlanul kellett neki szívni a börtön büzhödt levegőjét. Meg kelle barátkoznia azon gondolattal, hogy abból csak a halál válthatja meg. De Isten látta a Rákóczi ártatlanságát s nem engedte őt ifjan elveszni. Két angyal sebes szárnyakon jött segítségére: neje, Amália és ennek barátnője: Magdaléna, darmstadli hercegnő s megnyitók előtte titkon a szabadulás ajtaját. Rákóczi megszökött a börtönből, melyben nagyatyja. Zrínyi Péter élte keserű végnapjait, amelyből egy ut nyílt számára csak s ez a bitófához vezetett. Rákóczi Lengyelországba menekült. Ho.g>’ mi történt ezután, ami Rákóczinak hősies jellemét lulajdonképen mutatja, azt a történelemből mindnyájan tudjuk. Követ követnek adta át Rákóczi kilincsét, kik valamennyien arra kérték őt, hogy álljon a sokat zaklatott nemzet élére s tűzze ki a szabadság zászlóját. Rákóczi sokáig habozott, de végre is győzött a hazaszeretet. Kibontja zászlóit az »hímért, a hazáért és a szabadságért« s nem sokára olt látjuk őt a harc mezején. Szétküldi hires kiáltványát az országban: »Recrudescunt vulnera inelytae genlis hungarae/« Nevének hallattára seregesiől tódul táborába a nép s mig a nagy Leopold császár seregei Olaszország ellen járnak, addig Munkács, N.-Bánya, Somlyó, N.-Kálló, Tokaj és más várakon büszkén leng a Rákóczi zászló. Tokaj várában fogadta Rákóczi a lengyelek küldöttségét, Ulisnyovszki és Potocki lengyel grófokat, kik őt a nemzet nevében Lengyelország királyságával megkínálták. Nem! uraim. — Így szólt — hazámnak születtem, egyedül csak azért akarok élni és azért halok meg! Győzelemről győzelemre vezelé hős táborát, már Bécset is megközelité és . . . és . . . letűnt a csillag, elfogyott a türelem. A béke Rákóczi akaratának félreértéséből megköttetett, még mielőtt a Basta, Caraífa Antal, Nendinyi Lob F'arkas, Strasoldo Káról}7, Caprara, Otlinger F'arkas, Schlick Leopold és a többi vérszomjasok teltei méltóképen meg leltek volna boszulva. De hát nem is a boszu, hanem a magyar nemzet szabadsága vezelé Rákóczi F'erencet hallatlan lettekre ; e tiszta, nemes kebel elölte magában ezen, igazságos teltekre vezetni nem képes érzelmet. És mi lelt jutalma, hogy nemzetéért, annak szabadságáért annyit küzdött? Midőn a legmagasabb polcon állva a koronát könnyű szerrel kezébe keríthette volna, nem tévé azt, mert királyához hü akart lenni s csak környezőinek arcátlan kegyetlenkedései, a magyar nemzet jajkiáltásai adták kezébe a kardot. Nemes lélek, mi lelt jutalmad ily hűségért s ennyi önzetlen küzdelemért ? . . . Rodostó ! Volenti non fit injuira! Ismétlem: Le a föveggel magyar, e nagy hős emléke előtt! Itt a nemes példa; tanuld meg ebből, hogyan kell a hazát igazán szeretni, hogyan kell azért meghalni! Őrizd, ápold emlékét a dicső hazafinak s áldd a seregek Urát, hogy magyarnak születtél. E név hoz téged kapcsolatba ama dicső nagyokkal, a kiknek legelsőbbje volt II. Rákóczi F'erenc! Fábián István. Pénzközvetitő irodák. A fővárosi és most már a vidéki lapok kishirdetési rovatában nap-nap után tiz-tizenöt olyan hirdetést lehet olvasni, amelyben úgy állami, mint magántisztviselőknek hitelközve- titők »kedvező« feltételek mellett, rövid idő alatt, néhány napon belül — sőt akad olyan is, ki néhány óra alatt — kölcsönpénzt szerez, még pedig kezes nélkül, rendkívül olcsón és a legkellemesebb visszafizetési feltételek mellett. Akik először- fordulnak ilyen üzérekhez, azt hiszik — és a hirdetés alapján joggal — hogy ezek fogják nekik a kívánt kölcsönt folyósitani. Csakhamar az első beszélgetés vagy levélváltás után megtudják azonban, hogy ő, az üzér, csak közvetíti az ügyletet, azaz a hitelt megszerzi, amelyért oly rettentően magas jutalékot köt ki, hogy ez a kölcsön veendő tőkének 15—20 %-át teszi: ha a kölcsönvevő ebbe belemegy, akkor jön csak aztán a tulajdon- képeni üzletmegkötés, t. i. a pénzüzér az uzsoráshoz továbbítja az üzletet, illetve a klienst, akit most ez zsarol meg olykép, hogy állítólag 8°/0-nyi kamat mellett folyósítja a kölcsönt, mely azonban tényleg uzsora kamattá növi ki magát. Tudja mindenki, akinek ezekkel a hiénákkal valaha dolga volt, mit jelent ez a 8V0! Ez a legtöbb esetben nem évi kamatot jelent, hanem azon rövid időtartamra jár, amelyre az üzlet szól, úgy, hogy a tényleg fizetett kamat a különböző czimek alatt felszámított tetemes költségekkel együtt sokkal magasabb évi kamatlábnak felel meg. A költségek, informáczió dij, nyugtabélyeg, okmánybélyeg, átiratási dij és különféle czim alatt szerepelnek, úgy, hogy a fiatal bank- és állami tisztviselők, akik fiatalságuknál és tapasztalatlanságuknál fogva amúgy is könnyen hajlanak az adósságcsinálásra, a hitelközvetitő províziójával és a kölcsönvett összeg kamataival 20—30’/0-ot fizetnek és hogy ebbe mégis belemennek, ennek oka a fentebb említett tapasztalatlanság és könnyelműségen kívül ezen üzérek csábitó ajánlatai is, akik a legvakitóbb hazugságokkal csalják lépre tudatlan és tapasztalatlan áldozataikat. A koronáját ennek a zsarolási szisztémának azzal teszi rá a hitelközvetitő ur, hogy a váltólejáratkor, amikor az adósnak rendszerint megint nincs pénze, hogy váltóját beválthassa, felkeresi áldozatát és maga tanácsolja, hogy ezt nem kell okvetlenül kifizetni, mert hisz mire való a prolongáczió. A pénzközvetitő rögtön felajánlja szolgálatait és hajlandó a kölcsönt további 3 hóra meghosszabbítani, ami ujabbi üzletet eredményez. Adós kénytelen megint a pénzadónak ugyanannyi kamatot és a közvetítőnél megint ugyanoly magas jutalékot fizetni és igy egy rókáról, amelyet már egyszer lenyúzott, újabb bőrt húz le, vagyis ezt a prolongálást ujabbi, az előbbitől teljesen független üzletnek minősiti, amiért neki ugyanolyan nagy közvetítési dij jár. Láthatja mindenki, milyen brilliáns üzlet a pénzközvetités és igy meg fogja a publikum érteni, hogy miért szaporodnak gombamódra nap-nap mellett az ily természetű irodák a fővárosban és miért kell a napilapoknak a hirdetések‘között ma már egy teljesen specziális felirásu rovatot vezetni ily czim alatt: »Pénz- kölcsönök.« S minthogy azon pár tragikus kimenetelű eset, amelyet a közönség a lapok utján megtud, nem józanitja ki az embereket és évenkint számos fiatal ember kerül ily módon a bűn lejtőjére (mert az utolsó stáczió a börtön vagy revolver), legfőbb ideje volna, hogy az igazságügyminiszter a főváros területén virágzó rabló- gazdálkodást, mely számos fiatal egzisztencziát tett erkölcsileg és anyagilag tönkre, .tanulmányozná és módot találna, hogy ezen, csak a zsebmetszéshez hasonlítható üzérkedést valami módon eltörölje a föld színéről.
