Felsőbányai Hírlap, 1906 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1906-10-10 / 21. szám
Felsőbányái Hírlap A vízműről alkotott szabályrendeletet a /ármegyei törvényhatósági bizottság szeptember 5-án tartott ülésében a felebbezések elutasításával jóváhagyta és jóváhagyás végett abelügy- niniszteriumhoz is felterjesztette, amennyiben \z egyes szakaszok ellen vétő cselekmények cihágásnak vannak benne minősítve. A közgyűlés az ezt tudató határozatot tudomásul vette s elhatározta, hogy a vizhasználati dijak most már a szabályrendelet értelmében kivettessenek, a kivetéssel a tanácsot bízta meg. A közgyűlés hozzájárulásával tárgyalás alá került végül a helybeli m. kir. bányakincstárnak időközben érkezett beadványa a telefon- hálózat kiegészítése végett oszlopfák elhelyez- hetése ügyében. A közgyűlés megengedte, hogy a szükséges oszlopfák a város nyugati végén levő betonhid és a Klein Hermann féle ház közötti üres téren, a Kossuth Lajos utczában, valamint a régi kohó előtt felállittassanak azon feltétel alatt, hogy a bányakincstár a Kossuth Lajos-utcza szabályozása esetén az oszlopok áthelyezését saját költségén tartozik eszközölni. Kereskedelem és iparpártolás. Mostani kormányunk nagynevű kereskedelmi minisztere, Kossuth Ferenc, a budapesti kereskedelmi és iparkamara küldöttségének fogadásánál azt a nagyfontosságu kijelentést tette, hogy hazánk önállóságát, függetlenségéta nemzet gazdagodása által érjük el. Meg kell szívlelni ezt a kijelentést hazánk minden polgárának, mert az agrárgazdálkodás maga már nem képes a nemzet kulturális feladatában a vagyonosodást fejlesztő tényező szerepet egymaga magára vállalni. Tehát: ipart, ipart! És ez a feljajdulás, hogy magyar ipart teremtsünk, kell hogy visszhangra találjon minden hazafinál és igv visszhangra kell, hogy találjon a modern magyar kereskedelemben is. Hazánknak a nagyipar kiépítéséhez szükséges alapfeltételek majdnem mindannyija megvan adva. Nem is azon múlik, mintha mi, magyarok, hazánknak nem volnánk épp oly jó fiai, mint mások az ő hazájuknak, azon sem múlik, mintha a magyarban nem volna meg ugyanaz a tehetség és szívós munkaképesség és akarat, mint más nemzetben, de ipar tekintetében úgy a kereskedelemben, mint az általános fogyasztó nagyközönségben, de főleg a kereskedelemben egy régi meggyökeredzett, meg- szokottságban élünk, t. i. megszoktukr, hogy ipari szükségletünk javarészét a külföld és elsősorban Ausztria fedezi és ezen megszokottságban nem is látjuk, észre sem vesszük saját iparunk fáradozását. Más országoknak nincsen Ausztriája és ha jó magyar hazafiak maradunk is, szükségleteink beszerzésénél mégis meggyökeredzett szokássá vált, íőleg kereskedelmi gyakorlatunkban és üzleti ténykedésünkben Ausztriát belföldnek tekinteni. Téves tehát szomszédjaink azon kifakadása, mintha mi iparpártoiási mozgalmainkkal talán az egyéb és élesebb politikai viszonyok folyományát demonstrálnék; nem az osztrák ipar elleni harcot, hanem a magyar iparnak saját hazájában való fellendülését, saját nemzetünkkel Rémes sötét képek rajzolódtak az ő becsületes lelki világa elé. Féltette urát, a maga viruló fiatal életét, de magát Mártont is. . . De hát /választani kellett. Vagy jobbra, vagy balra. És Rózái választott. Hirtelenében furfangos terv fogamzott meg agyában. A sikerről is meg volt győződve s ezért az előbbi akadékos vászon cseléd egyszerre kezes bárány- nyá lesz. — Hát tudja mit Márton lelkem, meggondoltam a dolgot, szólt édesen Rózái. Nem bánom hát, ha úgy is lesz minden, aminthogy gondolja. Csak vigyázzunk aztán, hogy az uram meg ne tudja. Holnap Sándor éppen a debreceni vásárra megy és már estére a kertben találkozhatunk ... és akkor...------Áldjon meg az Isten szépséges tulipá ntom jóságodért, mondá Márton azon hirtelenében és nagy megnyugvással. Nálad leszek este, eszem az eperajkadat s akkor majd meglátod, hogy mint is tud szeretni az az Ángya Márton, akit te egykor semmibe sem vettél. * Karancsfalura az est néma csende borult. A siri csendet a nagy természetben csak a mezőn legelésző nyáj méla kolompja s egy-egy madár csicsergése zavarta meg. No meg Ángya Márton szeges csizmájának kopogása, aki űzetve volt a viszontlátás és a remélt édes csókok, meleg ölelések varázsától. Ugyancsak szaporította lépteit, hogy Baksai kertjében Rozáliái minél előbb találkozhasson... Még a kutya sem vakvaló megismertetését célozzák iparpártoló intézményeink. Ezen feladat mellett azonban az első és legfontosabb kötelesség a magyar kereskedelemre háramlik. A kereskedelem az ipar sokféle ágazatai között nem csupán összetartó elem gyanánt fut össze, hanem a kereskedelem az ipar tulajdonképeni alapja, főéletidege és hatalmas oszlopa is, melyen az ipar nyugszik. A tevékeny agilis kereskedelem ama fontos tényező, a mely iparának racionális gyártási alapot és versenyképes gyártási képességet biztosit. A modern nagykereskedő igen hathatós módon gyakorolhatja e tekintetben befolyását az ipar sok ágában. A nagykereskedő közvetlen közvetítője az iparcikkek terjesztésének. Az árukat ő viszi át a közép és kiskereskedelembe és igy a fogyasztó kezébe; fel kell tehát hívnunk a fogyasztók figyelmét eselről-eselre a magyar ipartermékek megfelelő pártolására; az eddig ez irányban elért eredményigazolja ennek tért- hóditó célszerűségét is. Határozott meggyőződésem, hogy kereskedelmünk ez irányú ténykedése fogyasztó közönségünknél teljesen megfelelő és rokonszenves talajra talál. Ezen ténykedés a közép és kiskereskedelemben talán némi külön j munkával, egyes esetekben talán némi fáradsággal is jár, de okvetlen meghozza úgy az üzleti rehabilitásban, mint a hazai ipar terjesztése körül a várt eredményeket. Előnyösen megköny- nyitené az iparpártoló kereskedelem üzleti ténykedését, ha az összes iparcikkek a gyártás eredetével láttatnának el, hogy fogyasztó közönségünk maga is tisztában legyen vele, mely esetekben lesz tényleg hazai gyártmányokkal kiszolgálva. Határozott tény, hogy igazi pártolása a magyar iparnak egyes egyedül csak a kereskedelem utján érhető el. Minden törekvése az összes létező iparpártoiási testületeknek kárba vész, hogyha ezeknek nem sikerül legelső sorban közvetlenül a kereskedelembe azon dogmákat bele vinni, melyek az iparpártolásnak fontosságát, mint szükséges kereskedelmi feltételt igazolják. A magyar kereskedő saját egyéniségében oly értelmességi és műveltségi fokon áll, mely őt külföldi kereskedő-társaival egyenrangúvá teszi. De ezt éppen a modern üzletvezetés követeli, hogy minden kereskedő általános üzleti ügyeiben és a különféle üzleti kalkulációkban száz és száz fajta tényezői közé, mint egyik tényező a saját iparát vegye fel. Tekintetbe veendő továbbá a kereskedelmi árukalkuláció külömböző tényezői közt a közgazdaság fejlődése is. Igen czélszerü volna, ha az egyes szakmák nagykereskedői a külömböző iparpártoiási testületeknek tudomására juttatnák, hogy minő cikkekben mennyit fogyasztanak magyar gyártmányokban. Ez hasznos gyökeret verne a magyar iparfejlesztés érdekében a kereskedelem azon rétegeiben, a hol ilyenre mégis szükség van. A nagy, közép és kiskereskedelemben a leghatalmasabb iparpártolás akkor fog érvényre jutni, ha mi kereskedők magunk azon leszünk, és iparosainkkal karöltve azon fáradozunk, hogy oly esetekben, melyeknél a hazai ipar ár, vagy minőség tekintetében tényleg még nem állanak kantott, Márton oly ügyesen jutott a kertbe. Amint ott óvatosan körülnézett — habár sötét volt — széles utón azonnal szemébe ötlött a némberi alak. Úgy rohant Márton feléje, mint a tó vizére szomjazó jószág Nem is csoda, hisz három hosszú évi kínos epekedése, még a rögnek is szárnyakat nevelt volna. — Röviden összefoglalhatjuk, hogy mi történt. Egy forró ölelés és rémes sikoltás . . . Es az a sikoly nem a Rózáié volt, hanem a falu eszelős leányáé: a Czinege Terkáé . . . Szegény Ángya Márton, csúfot űztek belőled és éppen attól kaptad ezt a kegyetlen döfést, akit te legjobban szerettél a széles világon. De még ha ezzel be volna fejezve minden. De hogy is van! . . . A bokrok közül a sikoltásra négy öt vászon cseléd ugrik elé és egyszerre mintha, betanulták volna, ráakaszák a fejére szegénynek, hogy: — Ángya Márton gyalázatos ember, mert más feleségét akarta elcsábítani. Mondtak még sok mást is nekis ha olyan hirtelenséggel meg nem ugrik, mint a milyennel a kertbe jött, amúgy igazában helyben is hagyták volna. í * * Dorka néni, aki nekem ezt a históriát elmondta, még azt is hozzá tette, hogy Ángya Márton meg azon éjjel ott hagyta Karancsfalvát s hogy szégyenében hol bujdosik, ezt senki sem tudja. a kereskedelmi verseny magaslatán, hogy minél értelmesebb tanácsainkkal és saját magunk munkájával is igyekszünk ezen hazai iparágakat is, kereskedelmünk létfeltételeivel összhangzásba hozni — de azután olv esetekben, a hol ez eléretik, vagy már is megvan, hazai gyártmányainkat minden magyar kereskedő okvetlen előnyben részesítse. Ez a magyar kereskedelmi ipaipái tolás. Kellner Antal. Különfélék. Dr. Boromissza Tibor szatmári püspök felszentelése szeptember 30-án ment végbe Egerben. A szentelést Samassa József bíboros érsek végezte a székesegyházban Párvy Sándor szepesi és Szmre- csányi Lajos egri püspök segédletével. Az uj püspök f. hó 7-én foglalta el Szatmáron püspöki székét nagy ünnepségek között. A főispánná betegsége. Dr. Falussy Arpádné, főispánunk szeretetreméltó felesége, mint örömmel értesülünk, szerencsésen kigyógyult a tífuszból, amely hetek óta az ágyhoz kötötte. Házasság. Sloll Tibor, Stoll Gábor kir, közjegyző fia szept. 29-én esküdött örök hűséget Nagybányán dr. Kádár Antal kincstári bányamű- orvos leányának: Ilonkának. A nagybányai gimnázium igazgatója. A vallás és közoktatásügyi miniszter a nagybányai áll. főgimnázium vezetésével Rentes János ujonan kinevezett tanárt bízta meg. Ügyészi kinevezés. Ő felsége a király Papp Béla nagykárolyi ügyvédet a szatmárnémetii kir. ügyészséghez kir. ügyésznek nevezte ki. Tornatanári kinevezés. A vallás és köz- oktatásügyi miniszter Uj Gyula okleveles tornatanárt a nagybányai áll. főgimnáziumhoz nevezte ki. Tanítói kinevezések. A vallás és közoktatás- ügyi miniszter Szabó Matild oki. tanítónőt a kapnikbányai, Könnyű József kántor-jánosii ev. ref. tanítót a nagyszakolezi áll. elemi iskolához rendes tanítóknak nevezte ki. Kinevezés. A vallás és közokt. miniszter Lessián János volt nagybányai gör. kath. egyházi tanítót az ottani állami iskolához rendes tanítóvá nevezte ki. Áthelyezés. Szaucsek Dániel kapniki állami tanítót a miniszter Nagybányára az állami iskolához állandó helyettesül rendelte ki. Eljegyzés. Perecz István, nagyharsányi ev. ref. lelkész eljegyezte Széli György avasujvárosi esperes-lelkész leányát: Iduskát. Egyházmegyei közgyűlés. A nagybányai ev. ref. egyházmegye szept. 27-én tartotta őszi rendes közgyűlését Szinérváralján, melynek kiemelkedő része az újonnan választott gondnok, Hel- meczy József eskütétele és székfoglalója volt. Az uj gondnokot az egyházmegye részéről Széli György esperes, a tanácsbirói kar részéről Sátor Dávid szinérváraljai lelkész, a lelkészek nevében Hajdú Albert udvarii lelkész, a tanítói kar nevében pedig Imre Károly egyesületi elnök üdvözölte. A közgyűlés mintegy 40 ügyet tárgyalt le s utána társas-ebéd volt a »Koronádban, hol számos felköszöntő hangzott el nagy részben az uj egyházmegyei gondnok egészségére. Tanári áthelyezések. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Neuberger István rendes tanárt a szakolezai kir. kath. algimnáziumtól a nagybányai főgimnáziumhoz; innen pedig dr. Kovács Károly rendes tanárt Újvidékre helyezte át. Gombfeltétel. A nagybányai ág. hitv. ev. templom renovált tornyára f. hó 1-én tették fel a gombot és keresztet. Nyugdíjazott föszolgabirák. Ilosvay Endre mátészalkai és Böszörményi Endre csengeri főszolgabírók nyugdíjazása ellen beadott fellebbezéseket a belügyminiszter elutasította. A vármegye nyugdíjazó határozatai e szerint jogerőre emelkedtek s az ezek következtében megüresedett két állás a f. hóban megtartandó vármegyei közgyűlésen fog betöltetni. Korai fagy. Szeptember vége felé hirtelen lehűlt a levegő. 25., 26., 27-én oly hidegek voltak, hogy sok növény levele, köztök a szőlőé is elfagyott. A szőlőben a fagy a nem teljesen érett bogyóknak is sokat ártott s ezen korai fagyok miatt az idén vidékünkön korábban kell tartani a szüretet, melynek kilátásai most már nem valami kedvezők. Az osztrák esernyö-karte! felbomlása. Az osztrák esernyő gyárosok azonos eladási feltételeire és árlimitójára vonatkozó egyezmény már régebben megszűnt és utóbb csupán az inkasszót végeztették közösen egyik bank által, ami megadta a lehetőségét a faktúrák azonnali 70%-os leszámolásának és lehetővé tette a vevők hitelének ellenőrzését. Felmerült nehézségek miatt azonban e közös behajlási eljárás megszüntetését is elhatározták.
