Felsőbányai Hírlap, 1906 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1906-09-12 / 19. szám
X 2SIX. évfol-yam.- 19- szám, 1906. Szeptember. 13. TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGYESTARTALMU LAP. MEGJELENIK NAGYBÁNYÁN MINDEN MÁSODIK SZERDÁN. . Hirdetések és előfizetések Előfizetési ára: Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona ! Nagybányára, Nánásy István könyv- Egyes szám ára 20 fillér. ! nyomdájába küldendők. ’ A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztő czim ; Felsőbányára küldendők. HIRDETÉSEK OLCSÓ ÁRAK MELLETT KÖZÖLTETNEK. A takarékosságról. Az utóbbi liz, vagy még kevesebb év alatt igen súlyosak lettek a megélhetési viszonyok a társadalom minden osztályában. Ennek kettős oka van: egyik az igények növekedése, másik pedig ennek alapján a közhasználatban levő czikkek árának emelkedése. Tagadhatatlan, hogy átmeneti korban élünk s mig egy másik, talán jobb kor alakul ki a mostaniból, sokat szenved egyesek érdeke, nem tudván az egyén eléggé alkalmazkodni az újabb meg újabb áramlatok által szült megélhetési viszonyokhoz. Igen sok életpályán nagy követelésekkel lép fel a társadalmi előítélet a családfenntartóval szemben, melyek alól a legtöbb egyén magát kivonni nem tudván, illetve: nem mervén, ezen bátortalanságnak áldozatul esik a caalád anyagi jóléte, boldogsága. A fogyasztási czikkeknél 60—lOO'Vo áremelkedést tapasztalunk s ma egy háztartás kétszer annyiba kerül, mint ezelőtt 8—10 évvel. Azonban ez nem elég csapás a családfenntartóra, hanem hozzászegődik még a divat és a társas-élet a maga túlhajtott követeléseivel és kész a tönkre- menés . . . Azért a jelen szomorú viszonyok közölt nem lehet eléggé figyelmeztetni a szülőket, hogy gyermekeik zsenge leikébe már elég korán kezdjék el beoltani a takarékosságra való hajlamot. Sok eszköz áll erre nézve különösen az anyának rendelkezésére. Az egyszerű öltözködés, amely azonban nem szükség, hogy a jó Ízlés rovására menjen, a ruházat megkimélése, ennek javarészben házi utón való elkészítése, az oktalan lak- mározások kerülése, az egyszerű, de tápláló házi konyha titkaiba való beavatás, sok aprólékos dologból való pénzszerzés, a társadalmi téren csupán a lélekmivelő társadalmi érintkezés minden léhaság elkerülésével stb. stb. Igaz, hogy az előítélet keményen megróvja azt, ki rabjává nem szegődik, de azt is le lehet ám hasonló fegyverrel győzni. Ha gyermekeink úgy lesznek nevelve, hogy leikökben idegenséget éreznek minden fölösleges pazarlás, fény, czi- czoma, divalmajmolás stb. ellen, akkor az előítélet a józanul gondolkodók pártjára áll és azok fognak szégyenkezve jobb útra térni, kik könnyelműségük által eddig mintegy megigézlék a velők egy társasághoz tartozók gyenge akaraterejét. A szülői ház ilyen irányú nevelését pedig folytassa tovább az iskola. Különösen leánygyermekeinknek van erre szükségük. Belőlük válnak idővel a családanyák, a jövő nemzedék első nevelői s amilyen szellemet ők szívnak magokba, hasonlóban fogják majd nevelni azokat is, kiket a gondviselés reájok biz. De ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy a fiuknál nincs szükség a takarékosságra való nevelésre. A férfi embert is elfogja, különösen ifjú korában valami kimondhatatlan pazarlási vágy, melynek fő oka az, hogy hiányzik belőle a megfelelő szellemi tartalom s ezen hiány érzetében káros szenvedélyek rabjává válik. Meg kell tehát a fiúgyermekkel is gyülöltetni már kicsiny korában mindazt, amiből későbben a pazarlási hajlam .kifejlődhetik, ilyenek a külömböző szerencsejátékok, a pénznek nyalánkságokra való elköltése, a czifra ruházati czikkek óhajtása, holmijának rombolása, meg nem becsülése, a pénz értékének kicsinylése stb. Ezek helyett őket is minden érték megbecsülésére, fillérjeinek megtakarítására, kis vagyonkájok gyarapítására kell szoktatni, hogy később léha, korhely pazarló férfiak ne váljanak belőlük. Oltsuk beléjük úgy a családban, mint az iskolában az önművelésre való hajlamot, hogy ez később valóságos életszükséggé válván náluk, elvonja őket a rossz társaságtól és az anyagi romlásba döntő szenvedélyektől. Tanítsuk meg különösen gyermekeinket arra, hogy a jól végzett munka bárm szakmában becsülésre méltó, hogy csak tarthat számot mások tiszteletére, ki maga munkakörét lelkiismeretesen betö Ez állal útját szegjük az egymás fogl kozása iránt ma mutatkozó lekicsinylésne mely sok jóra hivatott emberből a társáé lom terhére váló kontárt nevel, mivel nt volt bátorsága a családi, vagy társadah előítélet miatt azon életpályára lépni, me iránt hivatást érzett magában. Takarékosságra, tisztességes munká való nevelés, azok iránti szeretet ébres tése, ez legyen a családi és iskolai nevel vezéreszméje előttünk e súlyos viszony* közölt beállott uj iskolai év küszöbén. I. K. A f.-sándorfalui g. katli. temploii Felsősándorfalu, mint egyház a szakálla dombói parochia fi 1 i áj a, fekszik a nagybány járásban, egyházkormányzatilag a felsőbány esperességhez tartozik. Régi, avult fatemploma helyett uj disz házat épit Isten dicsőségére a hívek példás áldoza készsége, mely 15,800 koronába kerül. Ezen na összeg előteremtése első sorban a község ve úrbéreseinek az érdeme, kik erdaiök eladását nyert pénzüket: 9300 koronát áldife:záB|fcJiem czélra, ezenkívül tekintélyes összeg gyTu^oss a templom alapkövének letétele alkalmával fi ajánlott adományokból is: Az építkezés már a befejezéshez közeled s a körül kiváló érdemei vannak Gsokotisí Juon a Nikolájé, Csokotisán Nikoláj a Pávelé, Gs kotisán Kosztán, Csokotisán Efrem, Csokotisi Oneszim, Csokotisán Gavrilla, Csokotisán Tanas: Csernyestyán Pontilimon, Csernyestyán Kosztá Nyikora Indré, Nyikora Árténi, Pap Györg Marosán Átyim, Botos Péter tanító, Laposán Juo Cserei Farkas gondnokoknak, Csokotisán Nikol pénztárnoknak és Kosztróber György ellenőrne ki az egész építkezést nagy szakértelemmel in nyitotta. Kivette méltó részét a munkából Cion Döme, az egyház lelkésze is. Az alapkövet : oltár alapzatába helyezték el f. évi aug. 5-í nagy ünnepség mellett. Ki kell még emelni az erdőkincslár segi ségét, mely az összes fenyőfaanyagot 50% en8e Miért oly hervadt? (Heine.) Miért oly hervadt a rózsa, No, mond meg kedvesem ? A fü közül az ibolya Mért nem beszél velem? Mért oly bágyadt, oly kedvtelen Ma a pacsirladal ? Mért oly rideg a föld nekem Ma, mintegy ravatal ? Mért fedi köd le a mezőt, Mért oly borús a nap ? Mért tölti be a levegőt Ma ez. a kriptaszag ? S hogy én is olyan bús áléit Vagyok, mi leiheteit? . . . Oh, mond szivem bálványa Mért hagytál el engemet? Sulupis. A lóversenytéren. A nagy Széchényi gróf lelki szemei előtt a jövő Magyarország nagy képe lebegett, mikor óriási munkával fáradozott azon, hogy a legműveltebb kultur-államok közt helyet foglaljunk. S mert tudta, hogy a hadászat mindig jelentékeny szerepet visz s a magyar legdélczegebb lovas, amilyen sehol nincs másutt, a lótenyésztés, a jobb fajok áthozatala a magyar lovasba is, jelentékeny dolog, a serkentés előbbvitelére alakult az a társaság, melynek czélja a magyar lovak fejlesztése főként, a magyar lovaregyesület, mely a nagy versenyeket intézi. A futtatásokra az Arena-ut végén, a városliget mellett van a szép tér, bekeritet t nagy hely, hol a nagy futtatásokat öröm is nézni. Három osztályba van osztva a tér, hol a közönség helyet foglal. Az első nagy fedett rész, hol emelkedőleg vannak ülőhelyek, hogy a futó lovakat kényelmesen lehessen látni, itt egy hely 10 korona ; a második hely egy másik fedett helyiség 5 korona s főként a nép részére egy harmadik hely G0 fillér. A nagy térségen körben van a futtatás, a dijakra meg van szabva a távolság, melyet be kell futni, amelyik előbb éri el a czélt, az a nyertes, a második és harmadik beérkezőnek is van kisebb dij. A bírói páholy egy magaslat, a jelzésnél felmegy a zsűri, Batlványi Elemér, Csokonai Gyula és Nádasdy Tamás grófok. Miután lemérték a lovakat, a rajtuk levő su.yt és a zsokékat, kik a lovakon ülnek, a lovak az indulás helyén sorba állanak, a zsoké ügyesen fogja lovát, jól előre hajolva rajta, az indulásnál két oszloptól két kötél kihúzva, ennél egymás mellett állva a lovak, egy táblán kirakják a publikum részére a számokat, mely lova futnak, a számok a kiadott hivatalos programo melyet 10 fillérért bárki vehet, a tulajdonos m vét, a ló nevét mutatják, a szám alatt pedig táblán ott a név, hogy melyik zsoké üli a Iove Az indulás előtt vannak a tétek, ami má abszurd dolog, Széchényi megfordulhat a sírj ban tőle. A lutrit eltörölték, pedig ez szívót valami. Az első osztálynál 10 korona a legkíset lét, a harmadiknál 5 korona, az utóbbi helye főleg a szegény nép foglal helyet százával, ho£ nyerjen, egy kis Monako e hely. Ha egy lóra ar dungja van, hogy az nyerni fog, többen összeá lanak s összeadják az 5 koronát és megteszi ári a lóra. Az indítást jelzi az indító egy fehér zászfi val, magasan feltartva azt, ekkor van a sztei az indítás, a kihúzott kötél felmegy, a lova futni kezdenek. Főként a szegényebb osztály, se nő és férfi lélekzetvisszatartással nézi, s hog lelkesítse azt a lovast, mely lóra tett, hogy el sőnek fog beérkezni, a zsoké nevét harsogv kiabálja, másik a ló nevét, valóságos bábeli z: var, sok ordít, üvölt, hogy belesiketül az embe egyik ló elül vetit, a reája tevők örömtől ugrá nak, mikor egy másik ebbe vág s a zsűri me lett elsőnek érkezik be, lehorgaszlott fejű vés: tesek és ugrándozó győzők csoportja tűnik elén Mi itt az abszurdum ? Fut, tegyük fel, 10 ló. Van száz ember, 1 tesz a lovakra. Tiz koronájával ezer korona, tizedik ló elsőnek érkezik, erre tett 10 embe
