Felsőbányai Hírlap, 1906 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1906-08-29 / 18. szám

Felsőbányái Hírlap. ezen tudósítást is a banketten kellett meg­írnunk. Ebéd után a főispán Laczfaluba rándult ki az uj állami iskola és a felső- bánya-kapniki útvonal megtekintése végett. Estére kíséretével együtt visszautazott Nagy­bányára. Városi közgyűlés. — Augusztus 23. — Városunk képviselőtestülete gyéren látogatott rendkivüli közgyűlést tartott f. hó 23-án Farkas Jenő polgármester elnöklete alatt. A gyűlés megnyitása után a jegyzőkönyv hitelesítésére Pap Márton, Hámori Nándor és Kerekes Sándor küldettek ki, a hitelesítés idejét az elnök f. hó 29-re tűzte ki. Napirend előtt a polgármester előterjesztette, hogy mivel a m.-szigeti útvonalon az utkaparói ház részére átengedendő terület ügyében a kép­viselőtestület jelenleg határozatképtelen, ennél fogva szept. 9-re újabb közgyűlés kitűzése vált szükségessé, ehhez a közgyűlés hozzájárult. Át­térve a napirendre, olvastatott Majercsák József földtér feladás iránti kérelme, mely a bizottság javaslata értelmében azzal lett elintézve, hogy a közgyűlés a kért földterületet díjmentesen feladta, kikötvén, hogy a kérelmező a feladott terület mentén a kerítést tartozik saját költségén egye­nes vonalba hozni. Pap János a Stefáné szintén földtér feladás iránt kérelmezett. A bizottság a kért területet Q ölenkint 1 korona arban javasolta feladni, a közgyűlés azonban ezt az árat, mivel a kért te­rület kopár és a városon kívül fekszik, tulmagas- nak találta és □ ölenkint 25 fillérre szállította le. Kovács Sándornak a kért csekély föld­területet díjmentesen határozta feladni a köz­gyűlés a bizottság javaslatával megegyezöleg, mivel az igy nyert földterület felhasználásával telkének az utcza felé eső része kiegyenesittetik s ez által az utcza külcsinja emelkedni fog. A vármegyei közigazgatási erdészeti bizott­ság a rendkivüli fahasználatra az engedélyt azon feltétellel adta meg, hogy az a képviselőtestület részéről is kikérendő. A közgyűlés az engedélyt a külömböző erdőrészekben levő magfák kihasz­nálására a bizottság javaslatával egyetértöleg megadta, mivel az által a városi vízvezetékre kiadott és előre nem látott költségek megtérülnek. Farkas Lipót és társai, fürészgyárosok az országút mentén levő területből kérnek feladni házépítésre. A bizottság a kért területet □ ölen­kint 25 fillér árban javasolta feladni kérelmezők részére s ehhez a közgyűlés is hozzájárult. A közös erdő megosztása tárgyában, a város azon javaslatot tette annak idején, hogy az erdő megosztással egyidejűleg a területek bizonyos része kicseréltessék és a város a köze­lében fekvő részeket kapja, a kincstár pedig a nagybányai és kapnikbányai erdöigazgatósághoz közel fekvő területeket. Mivel azonban a nagy­bányai erdöigazgatóság javaslata szerint a ki­cserélés úgy véleményeztetik, hogy azáltal a vá­ros legjobb erdörészleteit kellene, hogy átadja a kincstárnak, ennélfogva a közgyűlés oly irány­ban hatalmazza fel a polgármestert, hogy az e tárgyban a minisztériumban közelebb várható tárgyalás alkalmával a város részéről a cserébe ne menjen bele, csupán a közös erdők megosz­tását szorgalmazza. A vasúti menetrend megváltoztatása ügyé­ben felolvastatott Berényi államvasuti felügyelő­nek Farkas Jenő polgármesterhez intézett levele. E szerint az 5814. és 5811. sz. vonatok menet­rendjének módosítása végett Hollós Jakabb igaz­gató keresendő meg, mert a kezdeményezésnek tőle kell kiindulnia. Az államvasutak részéről a kívánt menetrend változtatás az 5817. és 5818. sz. vonatok elhagyása mellett csak annyiban ütköznék nehézségbe, hogy a Nagybánya állo­máson végzendő éjjeli tolatáshoz még egy moz­donyra lenne szükség, Felsőbánya állomáson pedig két mozdony személyzet és két vonatkísérő csa­pat, tehát összesen nyolez ember részére kellene a meglevő laktanyát kibővíteni. Ezekkel szemben Felsőbányán az ide honállomásitott két vonat­kísérő fölöslegessé válnék és Szatmárra lenne át­helyezhető. Ha tehát Hollós igazgató ur a kez­deményező lépést megteszi, az üzletvezetöségtől remélhető a kívánt módosítás keresztül vitele. — A közgyűlés a felolvasott levelet tudomásul véve, megbízta a tanácsot, hogy Hollós igazgató úrral érintkezésbe lépve, a rég óhajtott menetrend módosítás megvalósítására nézve intézkedjék. Flórián Vaszalit földtér feladás iránti ké­relmével a közgyűlés elutasította. A Reismann Herman ezég engedélyt kér a vizvezetéknek a fürészgyártelepre leendő beveze­tésére. A közgyűlés a bizottság javaslatát elfogadva, a kért engedélyt megadta azzal, hogy a vezeték akár a hid mellet, akár a telkeken át vezethető lesz, azonban a ezég tartozik vizdijul hektolite- renkint 3 fillért fiizetni, vízórát felállítani, 13 mm. átmérőjű vízóra után 10 koronát, 19 mm. át­mérőjű után pedig 12 koronát tartozik évenként fizetni. Néhai Miskolczy Márton perköltségeinek megállapítása tárgyában felolvastatott a család képviselőjének beadványa és egyéb vonatkozó iratok. A közgyűlés a bizottsággal egyetértöleg a tiszti ügyész véleményének elfogadásával ak­ként határozott, hogy a leszámolás megejtése után a Miskolczy család javára mutatkozó 162 korona perköltség betudásával a szegény ápolda pénztárnál fennálló és Miskolczy Mártont, illetve utódait terhelő 500 korona kötvénytartozás elen­gedtessék. Ezzel az ügy végleg befejeztetvén, egyik részről sem marad fenn semmi követelni való. Özv. Kőrös Jánosuknak a kért földterületet a közgyűlés □ ölenként 50 f árban határozta feladni. Özv. Varga Vilmosné ajánlatot tett az Ab- rahám-féle lakóház bérletére vonatkozólag. Mi­vel ez a lakóház a közgyűlés határozata folytán az adótiszt fegyelmi ügyének befejezéséig a helyet­tes adótisztnek lett lakásra átengedve dij nélkül, az ajánlat ezúttal nem volt figyelembe vehető. Márk Péter földtér feladás iránti kérelme elutasittatott, mivel a háza előtti tér az állami ut árka és háza között az ut-törvényekben előirt távolságnak nem felel meg. Kerekes Sándor a czigánycsorgó megszün­tetését kéri. A közgyűlés a kérelmet teljesítette, mivel azon környék lakossága vízszükségletét a vízvezetéki közkutakból könnyen fedezheti, tehát ezen csorgóra szükség nincs, fentartása által csak. az ottani birtokosok szenvednének. Ennél fogva a közgyűlés megengedte kérelmezőnek, hogy a birtokához vezető utat a szomszédos utolsó ház­nál zárhassa el, illetve bejáró kapuját ide át­helyezze, az ott járó birtokosok azonban az utat továbbra is használhatják. Kerekes Sándor az ekként nyert terület után évenként 1 korona jogelismerési dijat tartozik a város pénztárába fizetni. A f. év végével lejáró bérletek ügyében a közgyűlés aként intézkedett, hogy azon városi javadalmak bérbeadásával, melyeknek bérlete az év végén lejár, a gazdasági és pénzügyi bizott­ságot bízta meg azzal, hogy az eredményről an­nak idején a közgyűlésnek jelentést tenni köteles. Végül a polgármester a tárgysorozat le- tárgyalása után tudomására adta a jelenlevő képviselőtestületi tagoknak, hogy vármegyénk főispánja, dr. Falussy Árpád f. hó 28-án látogatja meg városunkat. Azért már előre felkérte a jelen levő képviselőket, hogy fogadásánál megjelen­jenek és a polgárság körében is hassanak oda, hogy a fogadtatás minél szívélyesebb és inpozán- sabb legyen. Gyümölcskiállitás Budapesten. Gazdáinkra nézve nem kis jelentőségű dolog, hogy a f. év őszén nagyszabású gyü­mölcskiállitás lesz a fővárosban. Az idén, hála Istennek, eredmény mutatkozik s igy módunk­ban van a versenyt ismét fölvenni az ország többi termelő vidékével és szerezni újabb di­csőséget, jó nevet a vidékünkben gyümölcster­melésnek. A nagybányai gazdasági egyesület követ­kező felhívást intézi városunknak és a vidéknek gazdáihoz: Az orsz. magy. kertészeti egyesület folyó évi október hó 13-19-ig Budapesten, a város­ligeti nagy iparcsarnokban gyümölcsvásárral egybekötött országos gyümölcskiállitást rendez. Czélja ezen kiállításnak a folyó évben vidé­kenként mutatkozó gyümölcstermés könnyebb értékesithetésének előmozdítása, valamint a po- •mologia helyesebb gyakorlati irányának meg­jelölése. A kiállításon hazai gyümölcstermesztők, kertkedvelők és kereskedők vehetnek részt. Kiállíthatok alma és körte finom asztali és gaz­dasági fajtákban; szilva, őszi baraczk, dió, gesztenye. Egy-egy gyümölcs fajtából nagy­ság szerint 10-20 drb lesz kiállítandó. Szil­vából, dióból 1—1 kgr. Azok a kiállítók, akik a helyszínen kí­vánják eladni gyümölcsüket, öt és tiz kilós mintakosarakban vagy ládákban is kiállíthatják. A kiállításnál főleg a nagyban termesztendő fajták részesitendők figyelembe. A helyi fajták, melyek nagyban termesztetnek, külön jelölen- dők meg. A kiállítók, a mennyiben egyesületi tagok, négyzetméterenként két korona, nem tagok m2 négy korona térdijat fizetnek. A kiállításra szánt tárgyak a kiállítás helyiségeibe f. évi október 10 éig bérmentve küldendők. Az eladás czéljából 5 vagy 10 kilós cso­magokban beküldött alma és körte darab számra adatnak el, az ilyen gyümölcsöknek egyenlő nagyságuaknak és fajtájúnknak kell lenniök. Ami a kiállítás bezárásáig el nem kél, az fel Delicia hálásan a szeme közé nézett az ifjú­nak, kezet nyújtott neki s halkan csak e szót rebegte: — Köszönöm. László ezután mindennapos lett a háznál. Az első nap nem tanultak, mert Deliciának nagyon sok mondanivalója volt. A második nap meg neki kellett elmesélni élettörténetét. A harmadik, a negyedik nap — egy egész héten és az ezt kö­vető másik héten át Delicia bemutatta a szobá­ban, a kertben legkedvesebb tárgyait, virágjait s azokat a helyeket, hol annyi édes, feledhetlen órát töltött. Mikor László a tanulás megkezdé­sére ezélzott, ügyesen kitért a válasz elől s figyel­met lebilincselő epizódokkal mulattatta. László örült a szerepcserének, mert eddig nem tapasz­talt élvezetben volt része és nem kellett gyönge zenetudománya miatt magának szemrehányást tennie. Egy derült júliusi nap délutánján a tár­salgás szinteréül a vadszőlővel befutott kerti lugast választották. Delicia épen egy érdekes epizódot fejezett be és László most már egész komolyan megismételte a tanulásra való felhívást, — Ne, még nem! Látja, mily szép itt min­den, mily aranyos idő van. Kár volna elszalasz­tani e kedves órákat. Mondja inkább, foglalko­zott-e valaha bizonyos szívügy félével ? — Az igazat megvallva, nem értem rá. Meg aztán ilyen szegény legénynek, mint én is, nem szabad ilyesmire gondolni, legalább addig nem, inig tanulmányaimat be nem fejezem. — Gyermek, igazi gyermek. Mintha a szív világában a komoly élethivatás iránti érzés mel­lett nem foglalna helyet más érzelem is. A í pessimisták gondolkoznak úgy, mint maga, pedig nekem megnyerő egyénisége ellene mondani látszik merev álláspontjának.-— Az lehet, de nem fogja talán kétségbe vonni kedves kisasszony . . . — Hívjon egyszerűen Deliciának. — Köszönöm. Nem fogja talán kétségbe ! vonni kedves Delicia, hogy bizonyos gyöngéd szívügy istápolása a komoly élethivatás iránti törekvés rovására lenne. E kettő egymással ! szemben tűz és viz, ha szabad ezzel a hason- j lattal élnem. Számtalan példa igazolja, hogy nekem igazam van. — Engedjen meg kedves László . . . Sza­bad igy szólítanom ? — Örülni fogok s végtelenül lekötelez. — Engedjen meg kedves László, de nincs igaza. Éljünk e kifejezéssel: szerelmet táplálni, kenyérért küzdeni . . . Tehát szerelmet táplálni s ugyanakkor a kenyérért kitartóan előre törni, szépen összeegyeztethető dolog, csak erős jellem kell hozzá. Azok a maga állal említett elrettentő példák gyönge jellemű emberekkel történtek és történhetnek. Indokaim egyszerűek és mesterké­letlenek ... Ha tudom azt, hogy értem egy szeretett lény szive eseng, a kenyérért kettőzött enerzsiával fogok küzdeni, sőt a küzdelemben ért kikerülhetetlen szenvedések sem fájnak úgy, ha van akivel megosszam azokat. Nem viz tehát | a tűz ellen, hanem éther a tűzhöz, hogy jobban 1 lobogjon, jobban ösztönözzön. Ah, higyje el ne­kem kedves László, hogy az életben boldog ön­bizalommal nem töltheti el semmi jobban a keb­let, mint az, ha küzdelmeink felett — az Istenen kívül — egy szeretett emberi lény gondja virraszt . . . Aztán azt mondja, hogy olyan sze­génynek, mint maga, nem szabad a szerelemre gondolni Különös pesszimisztikus felfogás. Ne vegye zokon megjegyzésemet, de nincs külön­ben. Ez a tér az. amelyen különbség nélkül az emberek között épp úgy nincs, mint az elmúlás­ban. Nos, ezt tudva, mire való némelyek okada- tolatlan meghunyászkodása ? — Meg kell vallanom, kedves Delicia, hogy páratlan ügyességei védi álláspontját. Ámde egy lényeges dologról megfeledkezett. Arról ugyanis, hogy a sors nem olyan bőkezű a szeretett emberi lények osztogatásában és bizony elég sokan kénytelenek nélkülözni azt a nyugvópontot, amelyen — mint igen ked­vesen megjegyzé — édes pihenőt talál a zajgó kebel.. Észrevétele találó és meglehetősen fogas, de nem talál készületlenül. Maga, miként meg­értettem, három kategóriát különböztet meg az emberek között. Olyanokat, kik ráakadtak szi­vük másik felére, olyanokat továbbá, kik sze­rető lény helyett küzdő ellenfélre tettek szert és végül olyanokat, kik sem ilyet, sem amolvat nem kaptak. így igaz e édes László? — Észrevételemet helyesen interpretálja kedves Delicia. — Akkor hát tovább folytatom. Az első ka­tegóriára nincs semmi mondani valóm. A második

Next

/
Thumbnails
Contents