Felsőbányai Hírlap, 1906 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1906-08-29 / 18. szám
Felsőbányái Hírlap. ezen tudósítást is a banketten kellett megírnunk. Ebéd után a főispán Laczfaluba rándult ki az uj állami iskola és a felső- bánya-kapniki útvonal megtekintése végett. Estére kíséretével együtt visszautazott Nagybányára. Városi közgyűlés. — Augusztus 23. — Városunk képviselőtestülete gyéren látogatott rendkivüli közgyűlést tartott f. hó 23-án Farkas Jenő polgármester elnöklete alatt. A gyűlés megnyitása után a jegyzőkönyv hitelesítésére Pap Márton, Hámori Nándor és Kerekes Sándor küldettek ki, a hitelesítés idejét az elnök f. hó 29-re tűzte ki. Napirend előtt a polgármester előterjesztette, hogy mivel a m.-szigeti útvonalon az utkaparói ház részére átengedendő terület ügyében a képviselőtestület jelenleg határozatképtelen, ennél fogva szept. 9-re újabb közgyűlés kitűzése vált szükségessé, ehhez a közgyűlés hozzájárult. Áttérve a napirendre, olvastatott Majercsák József földtér feladás iránti kérelme, mely a bizottság javaslata értelmében azzal lett elintézve, hogy a közgyűlés a kért földterületet díjmentesen feladta, kikötvén, hogy a kérelmező a feladott terület mentén a kerítést tartozik saját költségén egyenes vonalba hozni. Pap János a Stefáné szintén földtér feladás iránt kérelmezett. A bizottság a kért területet Q ölenkint 1 korona arban javasolta feladni, a közgyűlés azonban ezt az árat, mivel a kért terület kopár és a városon kívül fekszik, tulmagas- nak találta és □ ölenkint 25 fillérre szállította le. Kovács Sándornak a kért csekély földterületet díjmentesen határozta feladni a közgyűlés a bizottság javaslatával megegyezöleg, mivel az igy nyert földterület felhasználásával telkének az utcza felé eső része kiegyenesittetik s ez által az utcza külcsinja emelkedni fog. A vármegyei közigazgatási erdészeti bizottság a rendkivüli fahasználatra az engedélyt azon feltétellel adta meg, hogy az a képviselőtestület részéről is kikérendő. A közgyűlés az engedélyt a külömböző erdőrészekben levő magfák kihasználására a bizottság javaslatával egyetértöleg megadta, mivel az által a városi vízvezetékre kiadott és előre nem látott költségek megtérülnek. Farkas Lipót és társai, fürészgyárosok az országút mentén levő területből kérnek feladni házépítésre. A bizottság a kért területet □ ölenkint 25 fillér árban javasolta feladni kérelmezők részére s ehhez a közgyűlés is hozzájárult. A közös erdő megosztása tárgyában, a város azon javaslatot tette annak idején, hogy az erdő megosztással egyidejűleg a területek bizonyos része kicseréltessék és a város a közelében fekvő részeket kapja, a kincstár pedig a nagybányai és kapnikbányai erdöigazgatósághoz közel fekvő területeket. Mivel azonban a nagybányai erdöigazgatóság javaslata szerint a kicserélés úgy véleményeztetik, hogy azáltal a város legjobb erdörészleteit kellene, hogy átadja a kincstárnak, ennélfogva a közgyűlés oly irányban hatalmazza fel a polgármestert, hogy az e tárgyban a minisztériumban közelebb várható tárgyalás alkalmával a város részéről a cserébe ne menjen bele, csupán a közös erdők megosztását szorgalmazza. A vasúti menetrend megváltoztatása ügyében felolvastatott Berényi államvasuti felügyelőnek Farkas Jenő polgármesterhez intézett levele. E szerint az 5814. és 5811. sz. vonatok menetrendjének módosítása végett Hollós Jakabb igazgató keresendő meg, mert a kezdeményezésnek tőle kell kiindulnia. Az államvasutak részéről a kívánt menetrend változtatás az 5817. és 5818. sz. vonatok elhagyása mellett csak annyiban ütköznék nehézségbe, hogy a Nagybánya állomáson végzendő éjjeli tolatáshoz még egy mozdonyra lenne szükség, Felsőbánya állomáson pedig két mozdony személyzet és két vonatkísérő csapat, tehát összesen nyolez ember részére kellene a meglevő laktanyát kibővíteni. Ezekkel szemben Felsőbányán az ide honállomásitott két vonatkísérő fölöslegessé válnék és Szatmárra lenne áthelyezhető. Ha tehát Hollós igazgató ur a kezdeményező lépést megteszi, az üzletvezetöségtől remélhető a kívánt módosítás keresztül vitele. — A közgyűlés a felolvasott levelet tudomásul véve, megbízta a tanácsot, hogy Hollós igazgató úrral érintkezésbe lépve, a rég óhajtott menetrend módosítás megvalósítására nézve intézkedjék. Flórián Vaszalit földtér feladás iránti kérelmével a közgyűlés elutasította. A Reismann Herman ezég engedélyt kér a vizvezetéknek a fürészgyártelepre leendő bevezetésére. A közgyűlés a bizottság javaslatát elfogadva, a kért engedélyt megadta azzal, hogy a vezeték akár a hid mellet, akár a telkeken át vezethető lesz, azonban a ezég tartozik vizdijul hektolite- renkint 3 fillért fiizetni, vízórát felállítani, 13 mm. átmérőjű vízóra után 10 koronát, 19 mm. átmérőjű után pedig 12 koronát tartozik évenként fizetni. Néhai Miskolczy Márton perköltségeinek megállapítása tárgyában felolvastatott a család képviselőjének beadványa és egyéb vonatkozó iratok. A közgyűlés a bizottsággal egyetértöleg a tiszti ügyész véleményének elfogadásával akként határozott, hogy a leszámolás megejtése után a Miskolczy család javára mutatkozó 162 korona perköltség betudásával a szegény ápolda pénztárnál fennálló és Miskolczy Mártont, illetve utódait terhelő 500 korona kötvénytartozás elengedtessék. Ezzel az ügy végleg befejeztetvén, egyik részről sem marad fenn semmi követelni való. Özv. Kőrös Jánosuknak a kért földterületet a közgyűlés □ ölenként 50 f árban határozta feladni. Özv. Varga Vilmosné ajánlatot tett az Ab- rahám-féle lakóház bérletére vonatkozólag. Mivel ez a lakóház a közgyűlés határozata folytán az adótiszt fegyelmi ügyének befejezéséig a helyettes adótisztnek lett lakásra átengedve dij nélkül, az ajánlat ezúttal nem volt figyelembe vehető. Márk Péter földtér feladás iránti kérelme elutasittatott, mivel a háza előtti tér az állami ut árka és háza között az ut-törvényekben előirt távolságnak nem felel meg. Kerekes Sándor a czigánycsorgó megszüntetését kéri. A közgyűlés a kérelmet teljesítette, mivel azon környék lakossága vízszükségletét a vízvezetéki közkutakból könnyen fedezheti, tehát ezen csorgóra szükség nincs, fentartása által csak. az ottani birtokosok szenvednének. Ennél fogva a közgyűlés megengedte kérelmezőnek, hogy a birtokához vezető utat a szomszédos utolsó háznál zárhassa el, illetve bejáró kapuját ide áthelyezze, az ott járó birtokosok azonban az utat továbbra is használhatják. Kerekes Sándor az ekként nyert terület után évenként 1 korona jogelismerési dijat tartozik a város pénztárába fizetni. A f. év végével lejáró bérletek ügyében a közgyűlés aként intézkedett, hogy azon városi javadalmak bérbeadásával, melyeknek bérlete az év végén lejár, a gazdasági és pénzügyi bizottságot bízta meg azzal, hogy az eredményről annak idején a közgyűlésnek jelentést tenni köteles. Végül a polgármester a tárgysorozat le- tárgyalása után tudomására adta a jelenlevő képviselőtestületi tagoknak, hogy vármegyénk főispánja, dr. Falussy Árpád f. hó 28-án látogatja meg városunkat. Azért már előre felkérte a jelen levő képviselőket, hogy fogadásánál megjelenjenek és a polgárság körében is hassanak oda, hogy a fogadtatás minél szívélyesebb és inpozán- sabb legyen. Gyümölcskiállitás Budapesten. Gazdáinkra nézve nem kis jelentőségű dolog, hogy a f. év őszén nagyszabású gyümölcskiállitás lesz a fővárosban. Az idén, hála Istennek, eredmény mutatkozik s igy módunkban van a versenyt ismét fölvenni az ország többi termelő vidékével és szerezni újabb dicsőséget, jó nevet a vidékünkben gyümölcstermelésnek. A nagybányai gazdasági egyesület következő felhívást intézi városunknak és a vidéknek gazdáihoz: Az orsz. magy. kertészeti egyesület folyó évi október hó 13-19-ig Budapesten, a városligeti nagy iparcsarnokban gyümölcsvásárral egybekötött országos gyümölcskiállitást rendez. Czélja ezen kiállításnak a folyó évben vidékenként mutatkozó gyümölcstermés könnyebb értékesithetésének előmozdítása, valamint a po- •mologia helyesebb gyakorlati irányának megjelölése. A kiállításon hazai gyümölcstermesztők, kertkedvelők és kereskedők vehetnek részt. Kiállíthatok alma és körte finom asztali és gazdasági fajtákban; szilva, őszi baraczk, dió, gesztenye. Egy-egy gyümölcs fajtából nagyság szerint 10-20 drb lesz kiállítandó. Szilvából, dióból 1—1 kgr. Azok a kiállítók, akik a helyszínen kívánják eladni gyümölcsüket, öt és tiz kilós mintakosarakban vagy ládákban is kiállíthatják. A kiállításnál főleg a nagyban termesztendő fajták részesitendők figyelembe. A helyi fajták, melyek nagyban termesztetnek, külön jelölen- dők meg. A kiállítók, a mennyiben egyesületi tagok, négyzetméterenként két korona, nem tagok m2 négy korona térdijat fizetnek. A kiállításra szánt tárgyak a kiállítás helyiségeibe f. évi október 10 éig bérmentve küldendők. Az eladás czéljából 5 vagy 10 kilós csomagokban beküldött alma és körte darab számra adatnak el, az ilyen gyümölcsöknek egyenlő nagyságuaknak és fajtájúnknak kell lenniök. Ami a kiállítás bezárásáig el nem kél, az fel Delicia hálásan a szeme közé nézett az ifjúnak, kezet nyújtott neki s halkan csak e szót rebegte: — Köszönöm. László ezután mindennapos lett a háznál. Az első nap nem tanultak, mert Deliciának nagyon sok mondanivalója volt. A második nap meg neki kellett elmesélni élettörténetét. A harmadik, a negyedik nap — egy egész héten és az ezt követő másik héten át Delicia bemutatta a szobában, a kertben legkedvesebb tárgyait, virágjait s azokat a helyeket, hol annyi édes, feledhetlen órát töltött. Mikor László a tanulás megkezdésére ezélzott, ügyesen kitért a válasz elől s figyelmet lebilincselő epizódokkal mulattatta. László örült a szerepcserének, mert eddig nem tapasztalt élvezetben volt része és nem kellett gyönge zenetudománya miatt magának szemrehányást tennie. Egy derült júliusi nap délutánján a társalgás szinteréül a vadszőlővel befutott kerti lugast választották. Delicia épen egy érdekes epizódot fejezett be és László most már egész komolyan megismételte a tanulásra való felhívást, — Ne, még nem! Látja, mily szép itt minden, mily aranyos idő van. Kár volna elszalasztani e kedves órákat. Mondja inkább, foglalkozott-e valaha bizonyos szívügy félével ? — Az igazat megvallva, nem értem rá. Meg aztán ilyen szegény legénynek, mint én is, nem szabad ilyesmire gondolni, legalább addig nem, inig tanulmányaimat be nem fejezem. — Gyermek, igazi gyermek. Mintha a szív világában a komoly élethivatás iránti érzés mellett nem foglalna helyet más érzelem is. A í pessimisták gondolkoznak úgy, mint maga, pedig nekem megnyerő egyénisége ellene mondani látszik merev álláspontjának.-— Az lehet, de nem fogja talán kétségbe vonni kedves kisasszony . . . — Hívjon egyszerűen Deliciának. — Köszönöm. Nem fogja talán kétségbe ! vonni kedves Delicia, hogy bizonyos gyöngéd szívügy istápolása a komoly élethivatás iránti törekvés rovására lenne. E kettő egymással ! szemben tűz és viz, ha szabad ezzel a hason- j lattal élnem. Számtalan példa igazolja, hogy nekem igazam van. — Engedjen meg kedves László . . . Szabad igy szólítanom ? — Örülni fogok s végtelenül lekötelez. — Engedjen meg kedves László, de nincs igaza. Éljünk e kifejezéssel: szerelmet táplálni, kenyérért küzdeni . . . Tehát szerelmet táplálni s ugyanakkor a kenyérért kitartóan előre törni, szépen összeegyeztethető dolog, csak erős jellem kell hozzá. Azok a maga állal említett elrettentő példák gyönge jellemű emberekkel történtek és történhetnek. Indokaim egyszerűek és mesterkéletlenek ... Ha tudom azt, hogy értem egy szeretett lény szive eseng, a kenyérért kettőzött enerzsiával fogok küzdeni, sőt a küzdelemben ért kikerülhetetlen szenvedések sem fájnak úgy, ha van akivel megosszam azokat. Nem viz tehát | a tűz ellen, hanem éther a tűzhöz, hogy jobban 1 lobogjon, jobban ösztönözzön. Ah, higyje el nekem kedves László, hogy az életben boldog önbizalommal nem töltheti el semmi jobban a keblet, mint az, ha küzdelmeink felett — az Istenen kívül — egy szeretett emberi lény gondja virraszt . . . Aztán azt mondja, hogy olyan szegénynek, mint maga, nem szabad a szerelemre gondolni Különös pesszimisztikus felfogás. Ne vegye zokon megjegyzésemet, de nincs különben. Ez a tér az. amelyen különbség nélkül az emberek között épp úgy nincs, mint az elmúlásban. Nos, ezt tudva, mire való némelyek okada- tolatlan meghunyászkodása ? — Meg kell vallanom, kedves Delicia, hogy páratlan ügyességei védi álláspontját. Ámde egy lényeges dologról megfeledkezett. Arról ugyanis, hogy a sors nem olyan bőkezű a szeretett emberi lények osztogatásában és bizony elég sokan kénytelenek nélkülözni azt a nyugvópontot, amelyen — mint igen kedvesen megjegyzé — édes pihenőt talál a zajgó kebel.. Észrevétele találó és meglehetősen fogas, de nem talál készületlenül. Maga, miként megértettem, három kategóriát különböztet meg az emberek között. Olyanokat, kik ráakadtak szivük másik felére, olyanokat továbbá, kik szerető lény helyett küzdő ellenfélre tettek szert és végül olyanokat, kik sem ilyet, sem amolvat nem kaptak. így igaz e édes László? — Észrevételemet helyesen interpretálja kedves Delicia. — Akkor hát tovább folytatom. Az első kategóriára nincs semmi mondani valóm. A második