Felsőbányai Hírlap, 1906 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1906-08-01 / 16. szám
élte; akkor oly sok jeles taggal bírt, hogy a rendkívül jól sikerült előadásokat nem csak a közeli vidékről, de még a szomszédos vármegyékből is látogatták. Az előadásokra egybegyült közönség azután nem egyszer azok végezte után is együtt maradt, vig mulatságot rögtönözött, tánczra kerekedett s reggelig mulatott. Mintegy 30 tagja volt az egyesületnek, kiknek csoportos fényképe mint kegyeletes emlék, az Olvasó-Egylet helyiségének falát disziti. A hősszerelmes szerepeket Varga Vilmos és Szabó Lajos adták. Az első társalgási szerepekben keltett nagy hatást, mig Szabó Lajos igen jó énekes lévén, a népszínművek betyár szerepeiben úgy pompás, nyalka megjelenésével, mint szép énekével s kitűnő játékával ragadta el a közönséget. De méltó és bájos társai is voltak. Török Kamilla rendkívül kedves megjelenés volt, ő a szende naiv kisleányok szerepét játszotta. Szaitz Irma férjezett Huntesz- hagen Ödönné pedig rózsás kedélyével, mosolygó szemeivel, napsugaras derűt keltett a színpadon : kedvesen csevegtek, finom könnyedséggel játszottak s szépen énekeltek. Az ajkukon szívhez szólóan hangzottak el a régi jó magyar nóták és a Szabó Lajossal együttesen előadott dalok felejthetetlen hatást keltettek. Öreg urak, a kik az akkori előadásokban részt vettek, még ma is megható lelkesedéssel beszélik, hogy milyen gyönyörűen énekelte Szaitz Irma a hires dalt: »Szeretlek én egyetlen egy virágom!« vagy pedig: Liliom karját ha kitárja, Szeretőjét keblére zárja! hogy az egész közönség lelkileg meghatva tapsolt neki. A nők közül még kiváltak az Ábrahám leányok. Ábrahám Fány kitünően alakította az erélyes mamák, meg a zsörtölődő anyósok szerepét, mig húga Ábrahám Mimi, a vénkisasz- szonyok szerepében mulattatta a közönséget. A férfiak közül kitünően játszott Pap Márton az apa szerepekben, vagy mint falusi biró, kántor, gazda stb. Az intrikus szerepeket Csausz Károly játszotta s úgy ebben, mint a czigány alakításokban valósággal remekelt. Nagyon sok oldalú s igen tevékeny tag volt Kárpáthy Endre, aki a társalgási darabokban a komikus szerepeket játszotta, de legkitűnőbben adta a falusi zsidó, boltos vagy korcsmáros szerepét. Megjelenésével, öltözékével, játékával, kitűnő megfigyelésen alakuló mozdulataival sokszor harsogó kacza- gást keltett. Lehetetlenség mindenkit elősorolnom, aki szép, ügyes játékával kivált, de általában osztatlanul elismerte mindenki, hogy a társulat elsőrendű darabokban oly szép művészies és egybevágó előadásokat produkált, melyekben mindenki gyönyörködött. A társulat »névtelen hősei« Csausz n István gyógyszerész és Gábor János voltak. Ők rendeztek, igazgattak mindent s gondoskodtak a miről csak kellett. Kárpáthy Endre széles látókörű, külföldön utazott egyén volt, kiváló irodalmi tudással, ő választotta meg a darabokat és osztotta ki a szerepeket. Csausz Károly volt városi pénztáros lepetéséböl fölocsudott volna, ott térdelt jegyesével a trón előtt. A király a fejükre tette kezeit és Így szólt: — Lépjetek közelebb híveim és barátaim és legyetek tanúi, hogy én, a vizek ura, egyetlen leányomat egy halandónak eljegyzem. Vedd, te, föld gyermeke. . . Nem tudtam leányom kérésének ellenállni... Neked adom ... tedd boldoggá ! Egyúttal utódommá nevezlek ki. Erre a vadász ujjára húzta a jegygyűrűt és igy folytatta: Most már a mienk vagy. Az esküvőt mához 4 hétre, ebben az időben megtartjuk. A vadász fölállt helyéről. Nem tudta, mi történik vele. Egy sajátságos varázs fogva tartotta őt, sem szólni, sem gondolkozni nem tudott. Hanem az öreg király utolsó szavaira hirtelen magához tért; a fátyol, mely lelkét takarta, egyszerre lehullott. — Mit tettem! — volt első gondolata. — Hiszen csak játéknak tartottam, ami köztünk történt. . . Hiszen csak mint ártatlan gyermekek, Űztük játékunkat; beszélgettünk, nevetgéltü ik, hogy az idő teljék. Feleségem ! Nagy Isten ! Egy vizitündér legyen feleségem ! Hiszen nekem van otthon drága feleségem, kedves gyermekem, birtokom . . . Oh hogyan feledkeztem meg mindenről! Elvarázsolt engem ez a tündér és a varázs most szűnt meg ... de későn! . . . Borzadva érezte ujján a jegygyűrűt . . . Kétségbeesve látta körülötte az ismeretlen, tulvilági alakokat. Fájdalmasan nézett körül, de nem volt ereje, hogy az igazságot kimondja. Perczek múltak ... a teremben halotti csönd volt . . . Előtte látta feleségét, gyermekét, akik oly szivszakadva várják, hogy egészségesen, megerősövde térjen haza. Felsőbányái Hírlap volt a rendező, aki kiváló gondot fordított az összjátékra, csinos díszletekre, ruhatárra, kellékekre. Csausz István gyógyszertárában volt a jegykezelés, legtöbbször már előre le volt minden jegy foglalva s zsúfolt házak előtt játszottak, Csausz István pedig fáradhatatlan volt, ő kezelte a pénztárt, ami bizony sok vesződséggel járt a nagy körültekintést igényelt. A színpad a »seres«- ben a »szállásban volt s azt a díszletekkel együtt Gábor János kezelte. Az akkori idők igényeinek megfelelően igen szép, díszes volt a színpad, csinos függönynyel, díszletekkel s ezt Gábor János tudta legjobban kezelni. Nem egyszer megesett, hogy ha Gábor János a Szinérváralján levő szőlőjében nagyon el volt foglalva,' vagy a rossz idő miatt elkésve érkezett meg, úgy az előadás megkezdésével várni kellett, mert csak ő tudta a színpadi függönyt felhúzni és kezelni; az ilyen apró kis bajokért azonban a közönség sohasem zúgolódott. Rendesen a téli hónapokban minden második héten volt egy előadás, mely iránt az egész város érdeklődött és sok kedélyes tréfa, adoma maradt fenn az akkori jó időkből. Az öreg FüstösíTé- derék magyar asszony volt, szerette a szinielőadásokat, de azért ebben is takarékoskodott. A2—3felvonásos darabokat keveselte s legjobban szeretett az 5—6 felvonásos előadásokra járni. Egyszer megtréfálták s neki olyan szinlapot küldtek, hol a 3 felvonás elé egy 1-est csempésztek be. Füstösné elolvasva a szinlapot rögtön kijelentette, hogy okvetlen elmegy az előadásra, mert »tizenhárom felvonásos színdarabot« adnak. A társulat hosszú ládaszerü támlás ülőhelyeket készített, melyben tartották a díszleteket, ruhaneműt stb. Egy alkalommal két egy felvonásos darabot adtak: a »Tiszaháti libácska« és »Miértnem házasodik a sógor« czimü vígjátékokat. Véletlenül egy ily üres ládára egymás mellé kerültek Lánczky István polgármester neje s Rohm Ágoston, a katholikus plébános. Mindketten jól megtermett kövér egyének voltak. Egyszer előadás közben, hogy hogy nem a láda fedele leszakadt s a két terjedelmes egyén úgy esett be a ládába, hogy csak a fejők meg a lábuk látszott ki. Volt erre nagy ijedtség az előadás félbeszakadt, mig csak a két szerencsétlent ki nem szabadították a kellemetlen, de nagyon komikus helyzetükből, de semmi bajok sem esvén, az eset fölött az egész közönség oly kitünően mulatott, hogy az előadásra alig gondolt valaki. Moldován Pistával pedig az történt meg, hogy egy színdarabban az inas szerepét adván, nagy zavarában a helyett, hogy azt mondta volna, hogy az előszobában egy lefátyolozott hölgy várakozik, azt jelentette, hogy: »az előszobában egy befátyolozott hölgy vakarózik«, ami persze óriási derültséget keltett. F. J. ki orsz. magyar bányászati és kohászati egyesület Nagybánya vidéki osztályának gyűlése. Folyó év julius hó 21-én az osztály igen népes gyűlést tartott városunkban a városház tanácstermében. Megjelentek nemcsak az egyesület — Hatalmas uralkodó — szólt hirtelen — jóságodért fogadd köszönetemet.De egy kegyelmet kérek tőled . . . Mielőtt a földről, melyen ifjú éveimet töltöttem, végleg megválnék és a vizek mélyébe, a te társaid, alattvalóid közé szegődném, engedd meg, hogy hazámba visszatérjek. Még egyszer látni akarom halandó embertársaimat. Egy évet adj nekem ... egy év múlva itt leszek megint. Sötét pillantást vetett a király a vadászra . .. de, mivel leánya szelíd, kedves tekintetéből annak beleegyezését olvasta ki, igy szólt: — Menj haza idegen ! De nincs valami kötelék, ami téged hazafelé húz ? Mert, ha hűtlen leszesz, jaj neked ! A vadász hallgatott. — Tehát a mienk vagy — folytatta a király — barátim, kezdjétek meg a mulatságot! Mához egy évre megint elvárlak benneteket az esküvőre és lakodalomra. Addig pedig e föld gyermekének, aki most már a mienk, adjunk áldásos, dús esztendőt. Halljátok harmat, dér, eső, hó, szél!,.. A ti uralkodótok azt parancsolja, hogy ez évben ezen embert jótéteménynyel halmozzátok el; tartsátok jól a mező, rét és szántóföld növényeit és ne rontsátok eh amit az emberi kéz alkot! — Megértettük, urunk, királyunk — szóltak karban a tündérek. Most a mulatság megkezdődött. Vidám nevetés, ének, táncz, tréfa között telt az idő, mig a hold le nem nyugodott. Ekkor hirtelen elsötétedett, eltűnt minden ... a vadász a tölgyfa alatt találta magát. Nem látott maga mellett senkit . . . csak a jegygyűrű szórta gyönge fényét ... és csakhamar füleiben zúgott: — Mához egy évre ! (Folytatása következik.) tagjai, hanem a városunkban időző nyaralók is igen szép számban. Ott voltak : Neubauer Ferencz bányaigazgató, F'arkas Jenő polgármester, Baumertb Károly, Oblatek Béla, Szeliemy Geyza, dr. Szokol Pál. Süssner Ferencz, Weisz György, Nagy Lajos, Báthy Imre, Burkart Ferencz, Papp Márton, Bertalan Miklós, Mikó Béla, Schmidt Jenő, Gellért Béla, Kováts Géza, Gálfy Pál, Streitmann Antal Szeliemy László, Török Fereocz, Scheerer Gyula Ember Péter, Orbán Károly, Herczegh Pál, Persztik György, Rád Ferencz, ifj. Gálfy J. és Bakó János, F'arkas Jenő — az egyesület alelnöke — szívélyesen üdvözölte az egyesületet, mint Felsőbánya város vendégét, átadva aztán a szót Neubauer F'erencz kerületi bányaigazgatónak, ki mini az egyesület elnöke üdvözölve az egybegyült tagokat, az ülést megnyitotta. Az osztálygyülésen tárgyaltattak Felsőbányát közvetlenül érdeklő ügyek is. Szóba került ugyanis: miképen s mily eszközökkel lehetne föllenditeni a már csak tengődő magánybányászatot. Szóvá tétetett ez annál is inkább, mivel a magánbányászok már előzőleg megkérték az osztályt, karolná föl kérésüket azon tekintetben hogy a beváltott ezüst megszabaduljon egyes reárótt terhektől, hogy ezáltal is némileg segítve legyen a magánbányászaton. Oblatek Béla bánya- tanácsos, kohóügyi előadó azonban számadatokkal bizonyítja, hogy ezen intézkedés nemcsak hogy föl nem lendítené a magánbányászatot hanem igenis sok visszaélésre szolgáltatna alkalmat. Felszólittatnak tehát a magánbányászok hogy közös egyetértéssel alakítsanak oly társulatot, mely garancziát nyújthat a jövőre nézve hogy azon esetben, ha kevés állami segélyber részesülne, a fon álló viszonyok között prosperálna Tehető ez annál is inkább, mivel a pénzügy tárcza az ezüst ár hanyatlása által károsult vidékek felsegitésére évenkint 200.000 K-át vett előirányzatba. Igen érdekes, sok gonddal tanulmányozotl s tanulságos volt Mikó Béla főmérnöknek felolva sása a Magyarországon eddig talált aluminiurr érczekről. A éljenzéssel honorált felolvasás vidékünkkel is foglalkozott s fejtegette, mi módon s mily eszközökkel lenne termelhető az aluminiurr fém, mely ma már igen nagy keresletnek örvend Gyűlés után következett a bányászzenekai térzenéje s társas-estély, melyen igen szép hölgyközönség is résztvett. Jelen voltak asszonyok Baumerth Károlyné, Bertalan Miklósné, Burkarl Ferenczné, Dowe Jánosné, F'ürediné, Kiliát Béláné, Ember Péterné, Scheerer Gyuláné, dr Wagner Józsefné, Harantoé, Husovszkyné, Mészá rosné, Streitmanné, Tomasovszkyné, Tarján Antal- né és Váradioé. Leányok : Babójanka, Baumertl Teréz, Bertalan Mariska, Csausz Etelka, Csordár Leonka, Mészáros Iduka és Mariska, j Scheerei Rózsika és Emmácska, Streitmann Jolánka. Zene is volt. Tánczra is perdült a fiatalság s tartott a jókedv s mulatozás felsőbányái módrí világos kivirradtig. Különfélék. Eljegyzés. Schwarcz Lajos fernezelyi m i kir. kohórnérnök eljegyezte Kende Dánie láposbányai m. kir. főerdész kedves leányát Erzsikét, Farkas Jenő polgármester unokahugát Szatmár uj püspöke. Dr. Boromissza Tiboi püspöki kinevezése általános örömöt kelt a: egész egyházmegyében. A szatmári plébánh templomban f. hó 16-án fényes hálaadó istentiszteletet tartottak, melyen jelen volt az égés; káptalan. Értesülésünk szerint Pemp Antai káptalani helynök, prelátus-kanonok felhívásán az uj püspök kinevezését az egyházmegye min den templomában hálaadó istentisztelettel fogjál megünnepelni. , Áthelyezés. A m. kir. földmivelésügyi mi niszter Beyer Jenő m. kir. erdészt, ki a földmivelésügyi minisztériumba volt beosztva, Nagybányára helyezte át s a nagybányai m. kir erdőrendezőség vezetésével bízta meg. Uj segédlelkész Kertész Pál felsőbánya róm. kath. segédlelkészt egyházi főhatósági áthelyezte Máramarosszigetres hozzánk Boschett Andor segéd lel készt helyezte át a máramaros- vármegyei Nagybocskóról. Kertész Pál tudományos műveltsége, rokonszenves egyénisége és szerénységénél fogva itteni társas életünknél is általánosan kedvelt tagja volt, miért is városunkból történt távozását a legszélesebb körök ben fájlalják a buzgó és tehetséges fiatal lelki- pásztornak, ki koronkint lapunkat is felkereste volt dolgozataival. Az uj segédlelkészt szintér a legkedvezőbb hírek előzik meg. Vendégeink és nyaralóink. Révész Pál posta tiszt Beregszászból, özv. Szenáky Gyuláné tanítónő és Kunczly Ilona Domokosról, (Szolnok- doboka m.) Papolczy Lajos kir. ítélő tábla biró és családja Beregszászból, ifj. Tomasovszky Imre erdész és neje üvizről, Kovács Pálné é< gyermekei Fogarasról, Németh Illés főgimnáziumi tanár és családja Szolnokról, SpiegelT
