Felsőbányai Hírlap, 1906 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1906-01-17 / 2. szám

Felsőbányái Hírlap. vigalmat rendez. Belépö-dij : Személyjegy 2 K, családjegy 5 K. Kezdete este 8 órakor Felülfi- zetések a jótékonyczélra köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtáztatnak. Szövetkezeti vizsgálat. Márkus Béla az Or­szágos Központi Hitelszövetkezet ellenőre f. hó 12-én városunkba érkezett. Megvizsgálta a hitel- szövetkezet ügykezelését, a könyvelést, a pénz­tárt, revideálta a leltározást. Mindent a legjobb rendben találván, 13-án tovább utazott a kerü­letébe tartozó többi szövetkezetek megvizsgá­lására. A tanítók szabadságideje. Az ügyvezető vallás- és közoktatásügyi miniszter több esetből folyólag kimondotta, hogy államköltségvetés hiá­nyában a legszükségesebbekre sem rendelkezvén fedezettel, ezentúl betegség, vagy más okból hu­zamosabb ideig tartó szabadságot tanítóknak és tanítónőknek csak úgy engedélyez, ha a szabad­ságot igénybevevők maguk fizetik a helyettesítés diját. Ehhez a humánus intézkedéshez azt hisz- szük, nem kell kommentár! Tánczestéiy. A Felsőbányái m. kir. bányá­szati és erdészeti altisztek a szegénysorsu gyer­mekek felruházására 1906-ik évi február hó 1-én, a »Korona« vendéglő nagytermében zártkörű tánczestélyt rendeznek. Belépő-dij személyenkint 2 korona, családjegy (4 személyre) 5 korona. Kezdete este 8 órakor. Felülfizetések köszö­nettel fogadtatnak és hirlapilagnak lesznek nyug­tázva. Az estélyen a nagybányai elsőrendű ze­nekar fog közreműködni. A csendőrséget uj lőfegyverrel látják el ez év első heteiben, melynek hivatalos neve: Manlicher-féle kurtály. Az uj fegyver kisebb lesz az eddiginél, de a lövegek romboló hatása sokkal erősebb,kiválta robbanógolyóké, melyek feltétlenül halált okoznak. A szurony szintén kisebb lesz, de sokkal élesebb az eddiginél Az uj fegyverrel perczenkint 8—10 lövést lehet tenni. Iskolák bezárása Nagybányán. A kanyaró oly nagy mértékben lépett fel a szomszéd Nagybányán, hogy a városi hatóság felterjesz­tésére az alispáni hivatal e hó 3-án az elemi iskolákat és a polgári leányiskolát bizonytalan időre bezáratta. Meghívó. A misztótfalusi »Polgári olvasó­kör« folyó 1906. évi január hó 21-én, saját helyiségében, könyvtárának gyarapítására zárt­körű tánczmulatságot tart. Belépő-dij személy­jegy 1 korona, családjegy 3 korona. Kezdete esté 6 órakor. Felülfizetések köszönettel fogad­tatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Tilos az iszákosság. Nagyfontosságu ren­deletet intézett a kereskedelmi ügyvivő az állam­vasutak igazgatóságához a szolgálat biztonsága érdekében. E rendelet megtiltja az üzemszolgálat­ban működő vasutasoknak a szolgálatidö alatt a szeszesitalok élvezetét. Egyben utasítja a hivatali főnököket, hogy esetröl-esetre szerezzenek meggyő­ződést, vájjon a szolgálatba lépő személyzet kö­litóan húzta a czigány! . . . Olyan finom, mint egy isteni gondolat . . . Kedves, a megbolon- dulásig kedves . • . Aranyos a mosolygása ... észbontó a kaczagása . . . Olyan, amilyen ne­kem kell! ... Es hogy húzta a czigány! . . . O, az a walezer! . . . Elvette az eszemet . . . A walezer? A pokolba is! A walezer nem veszi el az ember eszét ... A leány? ... De hát hiszen nem vagyok szerelmes belé! . . . En nem tudok szerelmes lenni. Nekem nincs időm szerelmesnek lenni. Nincs időm, nincs időm! . . . Hát akkor mit akarok? . . . Iste­nem, pedig milyen szép leány és hogy tud parancsolni! »Jöjjön ide! Menjen el!« ... S az ember jön és megy . . . Mert ő mondja . . . Te,Géza, hallod? Ő mondja! Még nem voltam szerelmes soha. Most legyek az? . . . Most mikor nincs időm?! . . . Pedig, hogy szeret­ném, hogy az a leány belevágja a tiz körmét a szivembe és tépje, hasogassa, hogy fájjon, vérezzék, édesen, kéjesen . . . Hát miért nem teszi meg? . . . Mert nem engedem! . . Mert nem vagyok szerelmes . . . nem vagyok sze­relmes ! . ; ... Én helyemen ültem és egyre moso­lyogtam. Ismerem én jól ezt a betegséget. 'Ezt éppen oly biztosan megkapja egyszer az em­ber, előbb, vagy utóbb, mint a gyermek a bá­rányhimlőt ... Elhallgatott, oda állott elém és elképpedve nézte szemtelen vigyorgásomat, ez sók volt. Megragadta a vál lámát és az elkeseredés erejé­vel megrázott erősen és jajgató hangon kiabálta: — Ha mosolyogsz, hát mondd meg: mi bajom van?! . . . zött nincs-e valaki ittas állapotban, akit a sze­mélyi és vagyonbiztonság érdekében a szolgálattól azonnal el kell tiltani. Kinek harangoznak ? (Választási adoma.) A január 10-diki választás alkalmával Földes Bé­lának 585, Bay Lajosnak 130 szavazata volt, mikor megkondult a déli harangszó. — Kinek harangoznak? — Kérdezi egyik nagybányai polgár a másiktól. — Nem is tudja komám? — felelt a má­sik — Hát Baynak . . . Tanítónői kinevezés. A vallás és közokta- lásügvminiszler Pap Gizella eddigi állandó he­lyettes okleveles tanítónőt az apai állami elemi népiskolához rendes tanítónőnek nevezte ki. A szinérváraljai ev. ref. egyház a torony- javitásból származott adósságának törlesztésére 1906 évi február hó 3-án Szinérváralján. a Korona-szálló összes termeiben zártkörű táncz­estélyt rendez Belépési dij személyenkint 2 korona, családjegy 5 korona. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak s hirlapilag lesznek nyugtázva. Kezdete este 8 órakor. Modern tápítal. Idegesség, álmatlanság, vér- szegénység, étvágytalanság ellen leginkább a Herkules-sört használják újabban, mert e kitűnő maláta-tápsör különlegesség hatásos hizlaló is: gyengélkedőknek, lábbadozóknak kiváló erősítő és emellett nagyszerű asztali ital, mint azt első­rendű tanárok és orvosok is igazolják. Kapható minden jobb iüszerüzletben. Nagyban : Herkules- sörfőzde, Budapest, VII., Bethlen-tér 3., honnan árjegyzéket ingyen és bérmentve 5 kg. próba­küldeményt pedig (6 üveg) postán utánvétellel küldenek. Főraktár Nagybányán: Wienerberger és Glavitzky czégnél. Lázadás. A Nagysomkut melletti Gaura községben az Indre Demeter felfüggesztett jegyző által felbujtott lakosság lázadásba tört ki decz. 31-én. A zendülést csak nagy nehezen sikerült a csendőrségnek elfojtani. Székely Ernő török­falui jegyzőt a nép fel akarta akasztani s csak nehezen menekült meg a borzasztó haláltól. Adatok az országos vásárhoz. A f. hó 1. 2-án megtartott országos vásár alkalmával a baromvásárra felhajtatott 250 drb szarvasmarha, elkelt 60; felhajtatott 150 ló, elkelt 50; felhaj­tatott 120 sertés, elkelt 40 drb. A csekély fel­hajtásnak az volt az oka, hogy az előző napo­kon eső esett és nagy olvadás volt, azután hir­telen beállott a 10-os hideg s ennek folytán az utakat mindenütt jégboritotta, mi az állatok hajtását igen megnehezítette. A váltóóvás reformja. Az Országos Ma­gyar Kereskedelmi Egyesülés a váltóóvás re­formja tárgyában anketot tarott. A tanácskozá­sok alapjául az előadói javaslat szolgált, mely belga mintára a váltóóvást a postahivatalokra kívánja bízni. A szaktanácskozmány egyértel­műen állást foglalt a váltóóvás reformjának szük­ségessége mellett s újból hangsúlyozta, hogy az egész vonalon az obligatorius postaóvást tartja szükségesnek. Az epilepsia (nyavalyatörés) gyógyítása Az orvosi szaklapok feltűnést keltő közleményeket hoznak az epilepsiának egy uj és biztos gyó­gyító módszeréről. E czikkek szerzője és az uj gyógymód megalapítója dr. Szabó B. Sándor specialista orvos Budapesten, V. Alkotmány-u. 5. készséggel nyújt felvilágosítást mindazon ily bajban szenvedőknek, kik egészségük teljes belyreállitását az ő uj és bevált módszere se­gítségével elérni óhajtják. Nem ajánlatos a bankjegynek jelzése. Egyre szaporodik azon visszaélések száma, melyekben kézírással, vagy bélyegzővel neveket vagy szá­mokat írnak a bankjegyekre, ami az általános pénztári forgalom gyors lebonyolítását nehezíti. E körülményre való tekintettel az Osztrák- Magyar Bank, mint minden bankjegy kibocsátás alkalmával szokta, újra figyelmezteti a közön­séget arra az elvi határozmányra, hogy minden idegen hozzátétellel ellátott, keresztülirt, nyom­tatott, festett, bélyegzett, perforirozott, vagy más módon megváltoztatott bankjegyet a bank­intézetek csakis a darabonkinti 10 fillér, illető­leg 1000 koronásoknál 30 fillér előállítási, ille­tőleg kezelési költség megtérítése ellenében fo­gadnak el fizetés gyanánt Leforrázott gyermek. Kránvik Gábor szinér­váraljai lakos 2 éves kis leánya ezelőtt nehány nappal egy, forró vízzel telt fazékba esett s oly súlyos sebeket kapott, hogy e hó 11-én roppant kínok közölt meghalt. Öngyilkosság. Szép Samu, nagyákosi szüle­tésű, szinérváraljai asztalossegéd részegségben elkövetett kihágás miatt a szolgabiróság elé volt idézve e hó 9-én. A szolgabiró előtt is része­gen jelent meg és sértő kifejezéseket használt, miért aztán azonnal lezárták. A községházán levő börtönben felakasztotta magát az ablak keresztvasára. Délután 1 óra tájban ebédet hoz­tak neki, s midőn a rendőr a börtön ajtaját ki­nyitotta, Szépet a nadrágsziján függve találta. Mikor levágta még hörgött egyet, de mire az orvos megérkezett, már meg volt halva. Az ön- gyilkosságot valószínűleg önkívületi állapotban követte el. Sertésvész Szatmáron és Szatmárhegyen. A sertésvész fellépte miatt a szatmári rendőrkapi­tány hirdetményileg értesíti a közönséget, hogy úgy a szatmári, mint a szatmárhegyi sertésállo­mányra a zárlat elrendeltetett, a sertésvásárok mindkét helyen be lettek szüntetve, sertéseket idegen helyre kivinni tilos. Egyházi főgondnok. A szinérváraljai ev. ref. egyház a Gerber Ödön lemondásával meg­üresedett főgondnoki tisztségre egyhangúlag Szilágyi Tihamér kir. járásbirót választotta meg. Az uj főgondnok e hó 13-án tette le a hivatali esküt az egyháztanács előtt. Ritka vadásszerencse érte Ercsényi István huszti m. kir. föerdészt az elmúlt vadász szezon­ban. A verchovinai erdőségekben vadászva, ha­talmas szarvast terített le. Aggancsa a legna­gyobb, amit eddig a szarvasok igazi hazájában, Máramarosban lőttek. Súlya 10 kilogramm és 640 gramm. Sok bámulója akad a szép aggancs- nak s még több irigye Nimród fiai között. Irodalom. Méhészeti Szemle. Általános méhészeti értesítő. Szerkeszti és kiadja Pataki Béla, a szatmármegyei Gazdasági Egyesület méhészeti osztályának szakelőadója Nagybányán. Egy csinos kiállítású, egy Ívre terjedő havi folyóirat első száma hagyta el a sajtót Nánásy István nyomdájában a fenti czim alatt. Szer­kesztő-kiadóját : Pataki Bélát, a mi lapunk kö­zönsége már régebben ismeri itt megjelent él­vezetes méhészeti szakdolgozatai után, melyek közül most csak 1901. május 19-iki számunk­ban megkezdett. »Rajzok a méhek világából« czimüt említjük meg, mely tárczarovatunkat két hónapon keresztül látta el osztatlan tetszés­sel fogadott olvasmánynyal s külön lenyomat­ban is megjelent. De ismeri őt az egész ország közönsége is 5 éven keresztül megjelent NJé- hészeti Zsebnaptára, illetve Zsebkönyve révén, melyben a legjelesebb hazai szakírókat csopor­tosítva, valódi hézagpótló művél gyarapította a magyar méhészeti szakirodalmat. A »Méhészeti Szemle« czélját a szerkesztő­kiadó következő bevezetése kommentálja : »Meg vagyok róla győződve, hogy midőn jelen folyóiratommal a nyilvánosság elé lépek, úgy a méhészet nemes ügyének, mint az álta­lános közérdeknek is jó szolgálatot teszek. Hogy ezen meggyőződésem nem puszta önaltatás/azon lelkes üdvözlő iratok és buzdító levelek bizonyítják, melyekkel engem nemcsak több előkelő méhésztársam, hanem a méhésze­tet jóformán csak termékei révén ismerő nagy közönség köréből is többen megtiszteltek. Az érdeklődés ezen jóleső nyilvánulása arról is meggyőzött engem, hogy előfizetési felhívásomban kitűzött czélomat úgy hazai mé­hészeink, mint a laikus nagyközönség egészen helyesen fogta fel, irányelveimet tökéletesen átértette. Irányelveim vezérlőeszméje : egyrészről a termelő méhészek, másrészről a fogyasztó nagy- közönség közt összekötő kapcsot létesíteni ; tehát a méhészet és a nagyközönség érdekét egyaránt szolgáló, olyan szaklapot adni a mé- lyentisztelt olvasóközönség kezébe, amelyben a méhész is feltalálhassa a méhészeti kérdések szakszerű ismertetését, de a tulajdonképeni szaklapokat alig olvasó nagyközönség igénye is kielégítést nyerjen. Ezen kitűzött czélomnak azonban csak igen tisztelt olvasóim, különösen nagyrabecsült méhésztársaim s a méhészeti egyesületek ve­zetői, a méhészeti irodalom művelői és a mé­hészeti czikkeket és termékeket eladni, vagy venni szándékozó termelő- és fogyasztó közöm

Next

/
Thumbnails
Contents