Felsőbányai Hírlap, 1906 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1906-07-04 / 14. szám
Felsőbányái Hírlap neknek, e jelen levelünk rendjén, akiknek illik ; hogy midőn a közjót és városunk boldogulását érdeklő tárgyaknak elintézésök végett, az arra ! rendeltetett helyen összegyűltünk és közös ülést tartottunk, polgári erényeinek elismeréséül, kiváltképpen pedig abbeli fáradozásaiért, melyekkel a városi vízvezeték és fürdő építésénél, továbbá minden közügyben eljárt és eljár, nagyságos Baumerth Károly m. kir. bányatanácsos urat köz - I akarattal városunk díszpolgárává választottuk ; fölruházván öt e czimen mindazon jogokkal és kiváltságokkal, melyek e város született és letelepedett polgárait a törvények és statútumok alapján megilletik. Minek nagyobb hiteléül kiadtuk ezen városunk ősi pecsétjével megerősített és saját kezünk aláírásával ellátott levelünket. Kelt Felsőbányán, az Urnák 1906. esztendejében, május hó 6-dik napján tartott képviselőtestületi közgyűlésből. Farkas Jenő polgármester, P. H. Spáczay Gyula jegyző.« Ezen díszpolgári oklevelet junius 21-én, déli 12 óra tájban vitte el és adta át egy nagyszámú küldöttség Baumerth Károly bányatanácsosnak Farkas Jenő polgármester vezetésével. A polgár- mester meleghangú beszéd kíséretében adta át a város színeit viselő fehér-kék selyemboritékba helyezett oklevelet. Beszédére Baumerth bányatanácsos meghatottságtól remegő hangon hosz- szasabb, költői lendületű és tartalmas beszéddel válaszolt. Majd asztalhoz szólitá kedves vendégeit a szeretetreméltó háziasszony s a kedves körben vidáman telt az idő, miközben Ízletes villásreggelit szolgáltak fel. Este 8 órakor volt folytatása az emlékezetes ünnepélynek a Korona vendéglő nyári helyiségében, hol Baumerth bányatanácsos és kedves családja tiszteletére társas vacsorára gyűltek össze: a polgárság, a kincstári és városi tisztikar, a kincstári altisztikar, körülbelül 70-en. Vacsora alatt az udvaron elhelyezett kincstári bányászzenekar játszott művészi darabokat, melyeknek precíz előadásáért méltó elismerés illeti a derék karmestert. A vacsora végeztével a czigánybanda lépett a porondra és húzta világos virradtig. Az első felköszöntőt Csausz István mondotta Baumerth Károlyra, Baumerth Károly Farkas Jenő polgármesterért ürített poharat. Felköszöntőket mondtak még: Imre Károly Baumerth Károlyra, Farkas Jenő Baumerth Ká- rolynéra, dr Szokol Pál a tisztikar nevében éltette a város díszpolgárát, Nagy Lajos a Bau- merth-családért ürítette poharát, Farkas Jenő a miniszter díszpolgárokat, Nagy Lajos a hölgyeket, Csausz István Süssner Ferenczet éltették. A társaság vidám hangulatban a hajnali órákig maradt együtt s akik e kedves és megható ünnepélyen részt vettek, annak emlékét bizonyára soká, igen soká meg fogják őrizni... . . r .. . r . .. Városi közgyűlés. Rendkívüli közgyűlést tartott városunk képviselőtestülete junius hó 2i-én, melyen a tisztikar részéről Farkas Jenő polgármester, Spánay Gyula jegyző, Bay Károly rkapitánv, Münnich Sándor gazd. tanácsos, Pap Márton számvevő, dr. Csausz Károly főorvos; a képviselők közül pedig dr Szokol Pál, Likker Károly, Roth Lázár, Imre Károly, Ferencz Mihály, Smil- lár Mihály, Orbán Károly, Tury Ferencz, Almásy János, Szigyártó József, Jékly Károly, Hámori Nándor, Salamon Mayer, Kilián Béla vettek részt. Farkas Jenő polgármester a gyűlést megnyitván, a jegyzőkönyv hitelesítésére a tisztikar részéről Pap Mártont, a képviselők részéről pedig Imre Károlyt és Almásy Jánost kérte fel, a hitelesítés idejét jun. 27-ének d. u. 3 órájára tűzte ki. Napirendre térve, előterjesztetett a városi közvilágításnak acetylénnel leendő ellátására benyújtott javaslat, melyet a közgyűlés, tekintettel az acetylén-világitás veszélyes voltára, nem fogadott el, mivel a villanyvilágítás sokkal előnyösebben lehetne keresztülvihető a meglevő vizi erők felhasználásával Olvastatott Beregszász r. t. város képviselő- testületének átirata a községi törvény 16. §-ának módosítása tárgyában. A közgyűlés elhatározta, hogy a felolvasott felterjesztéssel egyértelmű felterjesztést intéz a képviselőházhoz az említett törvényszakasz módosítása iránt. Ezután tárgyalás alá került az államépité- szeti hivatal átirata a nagybánya—m.-szigeti közúton, a 23—24 Km. szakaszon tervezett utkaparóház építéséhez szükséges terület átengedése iránt. A közgyűlés a megejtett névszerinti szavazás során egyhangúlag elhatározta, hogy az említett czélra szükséges földterületet a kir. kincstár javára átengedi s az annak átírásához és bejegyzéséhez szükséges nyilatkozat kiadására és aláírására a polgármestert felhatalmazza. Az esetre pedig, ha ezen ügy lebonyolításánál az 1886. XXII. t. ez. 110. §-ában előirt eljárás betartása a felsőbb hatóság által kivántatnék, az első izbeni tárgyalásra f. évi jul, hó 22-ének d. e 11 óráját kitűzni határozta. Kerekes János földtér-feladás iránti kérelmét — mivel a kért területre a városnak is szüksége van és annak feladásával a közlekedés is gátolva lenne — a közgyűlés elutasította. Rusiczki Antal hasonló tárgyú kérelme már kedvezőbb elbánásban részesült, mivel részére a kért terület 6 évre átengedtetni hatá- roztatott azon feltétel mellett, hogy köteles a Zazar-partot az átengedett területen rendben tartani és megerősíteni, mihez a szükséges tetőfákat a város díjtalanul szolgáltatja ; egyidejűleg kilátásba helyezte a közgyűlés, hogy ha kérelmező a feltételeket pontosan betartja, a terület használatára adott ezen engedély továbbra is meg fog hosszabbittatni. Dr Berks Aurél városi alorvosnak a kért 5 heti szabadság azzal lett megadva, hogy szabadsága megkezdését a főorvossal közölni tartozik. Merzenich Hubert vizjogositványa engedélyét kérte meghosszabbittatni. A képviselő- testület a kérelemnek helyt adott és hozzájárult ahhoz, hogy nevezettnek vizjogositványa az eddigi feltételek mellett továbbra is meghosz- szabbittassék. Végül felolvastatott azon előterjesztés, melyet többen aziránt tettek, hogy a hetivásárok ideje keddről és péntekről szerdára és szombatra tétessék át. A képviselőtestület az áthelyezést nem tartotta helyesnek, mivel az már évekkel előbb is megkiséreltetett, de a forgalom nem hogy emelkedett volna, sőt inkább csökkent és emiatt lettek a hetivásárok a ma is szokásos napokra, keddre és péntekre visszahelyezve. Ennélfogva a közgyűlés kimondotta, hogy a hetivásárok czélszerüségi szempontból továbbra is kedden és pénteken tartassanak. Ezek után elnöklő polgármester a közgyűlést berekesztette. Vasúti állomásunk kérdéséhez. Városunk polgármestere a nagyközönség tájékoztatása végett Hollós Jakab vasúti igazgatónak alábbi levelét adta át lapunknak, melyet minden kommentár nélkül közlünk : »Igen tisztelt Polgármester Ur ! A Nagybánya és Vidéke f. évi 25. számában említés tétetik a »Városi palota pályatervei« alatti vezér- czikkben, valamint a »Vasúti bejárás« czimü czikkben a felsőbányái vasútról is és természetesen, mint minden alkalommal, ezúttal sem hízelgő hangon mond kritikát. Nincsen kifogásunk az- ellen, ha a sajtó minden közérdekű ügyet szóvá tesz és kellő bírálatban részeltet, azonban kell, hogy a bírálót elsősorban szakszerűség, és nem, mint jelen esetben is, animozitás vezérelje. A Reisman féle vágány bejárásánál csak iparvágányról volt szó, melyet akár 30°/00 emelkedéssel is lehet építeni, holott a nagybánya — felsőbányái vonal rendes másodrangu vasút, melynél a tényleges emelkedés 18°/00 már a maximum volt, mely mellett üzemi és gazdasági szempontok figyelembevételével vasutat építeni lehet. Az ipar/ágányon alig 3 — 5 kocsit tolat, fel a mozdony egyszerre, melynek menetsebessége lehet csak 8-10 km. óránkint, de nem tudom, mit szólna az utazó közönség, ha a személyvonatok 8 — 10 km. sebességgel közlekednének? Különben is ott, hol most a fűrész épült, nem találtunk volna megfelelő helyet a pályaudvar számára, amennyiben tudvalevő, hogy állomást legfeljebb 21/2°/o0 emelkedéssel szabad épiteni, tehát itt a pályaudvar legalább is 8 — 10 méter bevágásban feküdt volna és esetleg minden télen a hófúvások ellen, egész éven at pedig a talajvíz ellen védeni kellett volna. Szükséges lett volna azonkívül bent a pályaudvaron hidakat épiteni, mert a vízfolyásokat nem lehet teljesen elvezetni. Hátra volna még a hámor kisajátítása, melyről egyátalán nem kívánunk szólni, mert a nagybányai kisajátításról különben is szép történeteMulatságos epizódok. Befejező közlemény. Egy szép vasárnap reggelén Kapcsos bácsi inasa husért küldetett a mészárszékbe. Sokáig várták hazajövetelét — már délfelé jár az idő — végre keresésére indult felbőszült gazdája és csodák-csodája: ott találja őt fel a Zazarnak partján, nagyon elaléltan — mint ki jól berúgott — tengeri betegség tünetei közben. Pedig ez a jámbor semmi szeszt nem ivott: csupán vágya támadt a szép hab-leányra é; hogy felült rája, hát ott beleszédült a nagy élvezetbe. És most, kedves olvasóm, ha még bele nem untál ebbe a körforgós komédiába — jer, forduljunk meg egy kissé a »Petőfi-ligetben«. Szép nyári alkony van. Augusztus hónap közepe. Mária nevenapjá. Nagy ünnep : templomunk névnapja. Ott van most e vidék bucsujáró népe, ott e városnak apraja -és nagyja. Szól a vig muzsika. Czigányzene hangzik, meg kintorna hangja, ott forog most körbe a vig komédia: a Remetyán hintája. Kincstári tisztek, városi tisztviselők, jókedvű polgárok vígan mulatoztak a filagoriákban. Egyszer az urak közt az az eszme támadt, hogy ki kellene próbálni a Náczi hintáját, vájjon meddig bírja és hogy milyen erős a hordké- pessége. Milyen mulatságos jelenet lenne az, hogyha megterhelten, a nagy forgatagban bordája megroppan. — Nosza rajta, legények, leányok ! ingyen lesz a mulatság, üljön fel mind, aki ráfér: a fizetség az uraké. Nem kellett ott sok biztatás, hogy: Lóra katona! Tengerre magyar! Pár pillanat alatt zsúfolva volt minden. A négy üléses kocsin 10 -12 pasas. Lovon, hattyún kettő-három: ki hova férkőzött. Boldogult Pap Márton volt a számvevője, hogy fejenkint hánytól járjon ki | a garas* az urak zsebére. Meg is indult a gép. Szép lassú tempóban. Bent a dobogóján teljes gőzerővel nyomták a polgárok** a hajó rudakat, miként bő szüretkor a borsajtót szokás. Pár pillanat alatt a nagy forgatagba egybe olvadt minden. Repült a viganó és repült sok kalap; ámde hiába volt minden obstrukció: birta az alkotmány. Szilárdul kitartott minden újabb próbát. — No de ha nincs siker, volt azért mulatság, hangos hahotával, volt Homéri kacaj, mert 1 sok vállalkozó pasasernek ez volt a legelső gyors kör-utazása. Volt nagy ribillió egy-egy telt kocsiba mikor már nem birta a felesleges podgyászt némely kábult utas. Ki előbb bátor voltba berúgott lovas, megállásért esdett és ' aléltan borult a lova nyakára. És mikor megállóit szédítő forgása, futott kinek birta még ingadozó lába — miként megriadt fürj a sűrű vetésbe — bokrok sűrűjébe, árnyas fák tövére, kipihenni magát: nagy ut fáradalmát. És ez a mulatság éjfélig is tartott, nem gondolt ott senki a hazamenésre. íme: kedves olvasóim, — ilyen vig élet I volt ott hajdanán, ahol most elvétve andalogva j jár a csendes magányban egy-egy boldog pár------------- y ♦Ga ras itteni értéke : 5 kr. **Piac2i csavargók neve ] gúnyból. és megpihennek — a hajdan annyi vig napokat látott — most már szú ette, avult fa-padon. — Hova lett a kedély az emberekből?-— Hova tűntek el a jó mulatók? A jó borivók, akik fogadásból egy ülőhelyükben képesek voltak meginni 10 — 12 iteze bort. A vig po- harazók? A mérsékelten duhajok: a hires Kántor Jánosok, akiknek szerény asztaluknál — vig baráti körben több bor folyt el egy-egy összejövetel alkalmával, mint egy mai farsangi bálon. Es akinek abban telt legnagyobb öröme, ha minden vendége vele versenyt ivott; de le- győzetni nem hagyta magát soha. Ha ürült a kancsó, vastag szemöldökének jelentős mozdulatával, vastag bajusza alól mély bassus-hang- jával, intett és szólt hü élete párjának: Mama! — egy kis bort! — Es újra telt a kancsó aranyszínű borral. Es ha nem ürült a pohár kellő erélylyel, ha meglazult a jó kedv a társaságban, két erős tenyerét a megrakott asztal szélének vetve, a hangja megcsuk lőtt: Haklc! Az istenit! — ez volt a szava járása — Zsivány vagyok, báró és gróf netalán visszavágólag! .... És e varázsigés titkos jel-szavakra — gyors kéz mozdulatra — felfordult az asztal minden tartalmával. Minél nagyobb volt a meglepetés, annál nagyobb volt a riadalom a nem várt fordulatra és annál derültebb lett utána a kedély. Hiszen esik most is egy-egy kis mulatság, egy vidámabb névnap vagy egy-egy kirándulás, azonban ideges és kényesebb már a mai nemzedék. Csak nem régen történt, hogy egy házigazda jókedvű vendége csak úgy markirozta a
