Felsőbányai Hírlap, 1906 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1906-05-23 / 11. szám
Felsőbányái Hírlap a) Kiadás: 1. Tény észtör zsek. 1. 5 apaállat á 6 K \ a szövetkezet 30 K 2. 50 anyaállat » 5 » J utján beszerezve 250 » összesen 280 K Kétévi használási értékveszteség . . . 140 K II. ólak. 1. 300 ketrecz, házilag részletekben elkészítve . . . . 600 K 1. Deszkabódé a ketreczeknek átalányban 150 » összesen 750 K Esik, 10 évi törlesztést számítva évenként 75 K 111. Eltartás. 1. Házi s kerti hulladékon felül szükséges : a) 50 q széna á 4 K ...... . 200 K b) 20 » apró burgonya á 2-50 K . . . 50 » c) 30 » répa vagy csicsóka á 2 K . . 60 K d) Félnapos bejáró öreg cseléd 1 korona átlagnapszámmal ............................. 360 * ös szesen 670 K Ismétlés. I. Tenyésztörzsön veszteség . . . . 140 K II. ólak törlesztése . ...............................75 » Il í. Eltartás........................................... 670 » év i kiadás 885 K b) Bevétel: 1. Évi szaporulat nyolczszori ellés mellett á 5 drb 2000 növendék. Ebből: a) Hathetes kora után eladható 200 | £ £ darab tenyészanyagul á 3 K . { t | 600 K b) Egy éven belül piaczra kerül 800 ; drb á 2 kilós, kilóját 60 fillérbe I £ -u számítva..................................) jí 906 » c) Az eladott 800 darabból 400 téli gerezna á 60 fillér........................................... 240 » d) A többi 400 drb gereznájáért nyáron eladva á 10 f..................................40 » e) 1000 drb növendék átl. á 1 korona értékben továbbtenyésztve .... 1000 » összesen 2840 K levonva a kiadást 885 » évi haszon 1955 K Ezen igénytelen fejtegetés befejezéséül ismételten meg kell emlékeznem a bevezetésben említett husdrágaságról a nagybirtokosság szempontjából. A husnemek drágasága okozza, hogy az ország munkáslakossága nem bírja beérni azokkal a munkabérekkel, melyeket neki a mezőgazdaság adhat. Kénytelen odavándorolni, ahol a megélhetéssel kedvező arányban van a keresmény. Ha a gazdasági munkás és cseléd olcsó és jó élelmezése biztosítva van, akkor kevesebb fizetéssel is megélhet annál is inkább, mert az élelmi czikkek ára az elsőrendű tényező, a többi szükségleti czikkek árának a szabályozására, vagyis ha olcsó az élelem, olcsóbb a munka, olcsóbb más iparczikkek ára is, melyek előállításánál az emberi munkára szükség van. Hogyha tehát a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének hazafias terve megvalósul és a gazdaközönség nem zárkózik el a tenyésztés vállalása elől, lekicsinylés, vagy előítéletből; akkor bztos évi bevételre tesz szert úgy a kisember, mint a tenyésztő gazda, másrészt a házinyulte- nyésztés elterjesztése által úgy a falusi, mint a városi megélhetést határozottan és tartósan megkönnyíti és ezzel egyben a gazdasági és ipari munkásviszonyokon is jelentékenyen segít. Oly szép czélok ezek, melyek eléréséért áldozatokat is lehetne hozni, pedig erről nincs szó, csak a magán- és a közérdek kellő fölfogását igénylik azok. * * * A Mezőgazdák sohasem öltöztetik a véletlenül kínálkozó üzletágakat ethikai köntösbe; hanem megfordítva jár el, úgy, hogy : az ethikai jelmez viselésére jogosult ágakat karolja fel kizárólag. Így vagyunk a nyultenyésztés ügyével is. Látjuk egyfelől az elemi szükségletek ijesztő megdrágulását, másfelől a munkabérek felcsigázásá- val gúzsba szorított gazdát. Látjuk egyfelől a husélvezet követeléséig felvilágosult munkást; másfelől a magán segíteni nem tudó munkáselem vészes fogcsikorgatását. Tehát keressük a két véglet között enyhületre kínálkozó áthidalást az olcsó hús előteremtésében. Legolcsóbban, legbiztosabban, legrövidebben kínálkozik az alkalom a nyultenyésztésben. Ha ez nem kell is talán a jövőbe látó gazdának magának, elfogadja s támogatja azt munkásaiért, akiknek sem le, sem föl nem mondhat végképen. Áldozatot sem kívánunk az ügyért, legföljebb csekély előleget s némi bizalmat, melyet biztosan beválthatni reményiünk. A szövetkezet a t. tagokhoz szétment körlevél várható jegyzéseiben tájékozódni akar a terjeszkedési keret mekkorasága iránt. Ez fogja eldönteni, mennyi pár tenyész-állat behozatalára lesz szükség, hogy egy éven belül az érdeklődésben mutatkozandó kivánalmaknak eleget tehessünk, természetesen a jelentkezések sorrendjében. A tenyészanyagot szakértő vezető ellenőrzése mellett elszaporitjuk, aklimatizáljuk és a tenyésztörzseket, aminőt szaporításra magának szétosztjuk. Minden ilyen telep fiók raktárrá lesz, melyből elsősorban a belső cselédség, később a környék népe, beszerzi a saját törzsállatait. Ez érdekes czikket a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének hivatalos lapjából vettük át. Vidékünkön is élénken érzi mindenki a hús drágaság nyomasztó hatását, ezen enyhítene a házi nyúlnak — habár kis mértékben leendő tenyésztése. Ha pedig beválik, be lehet rendezkedni a nagyobb arányú tenyésztésre is, mely mint e czikk Írója elég tárgyilagosan kimutatja, szép mellékjövedelmet biztosit. Melegen ajánljuk ez ügyet minden érdeklődő figyelmébe. Szövetkezetünk szívesen vállalja a tenyészanyag beszerzésének közvetítését. Szerk, Különfélék. Bocskay ünnepély. A bécsi béke megkötésének háromszázados évfordulója alkalmából az ország összes protestáns egyházai hálás kegyelettel adóztak e hó 20-án Bocskay István erdélyi fejedelem emlékének. A helybeli református templomban ez alkalomból a délelőtt folyamán Nagy Lajos hazaszeretetre buzdító alkalmi egyházi beszédet tartott. Az ünnepélyre a városi és kincstári tisztikar előzetesen meg lett hiva és a nagy közönség a tágas templomot egészen megtöltötte. Isteni tisztelet után az iskolás növendékek Bocskay ünnepélye tartatott meg ugyancsak a templomban a következő műsor szerint: 1. Hymnus két hangra. 2. Bocskay életrajza, előadta: Lévay Erzsébet. 3. Tündérország földjén, szavalta : Hajdú Ilona. 4. Él magyar, áll Buda még. Losonczy L.-tól; szavalta: Kántor Sándor. 5. Szózat, két hangra. 6. Magyar fiuk, magyar lányok, szavalta: Szi- gyártó Erzsiké. 7. Hazafiság és magyarság, szavalta; Hajdú József. 8. Egy szabadsághös szózata a magyar néphez, szavalta : Csepregi Marika. 9. Isten segíts, királyok Istene. Vörösmartytól. Szavalta Bikky László. 10. Háromszinü zászló lobog. Dal két hangra. 11. Magyar lányok, szavalta: Kormos Irén. 12. Erősödünk, gyarapodunk, Szavalta: Boczor János. 13. Csak magyarok legyünk. Dalmady Győzőtől. Szavalta: Spáczay Arthur. 14. Bocskay. Sáfrány Lászlótól. Szavalta Spáczay Irén. 15. Kossuth Lajos, dal két hangon. Az előadott dalokat a fiú és leánynövendékek két hangon énekelték. Tiszteletbeli vármegyei ügyész. Dr Falusy Árpád, vármegyénk főispánja a beiktató közgyűlés alkalmával többek között dr Vass Gyula nagybányai ügyvédet is tiszteletbeli vármegyei ügyésszé nevezte ki. Gratulálunk a megérdemelt szép kitüntetéshez! Lemondott rendőrkapitány. Dr Komoróczy Iván, Nagybánya város rendőrfőkapitánya állásáról lemondott, de utódja kinevezéséig tovább vezeti hivatalát. Utódjául dr Vass Gyula nagybányai ügyvéd, vm. tb. ügyészt emlegetik. Egyházkerületi közgyűlés. A tiszántúli ev. ref egyházkerület folyó hó 15., 16., 17. napjain tartotta közgyűlését Debreczenben. A közgyü lésen a nagybányai egyházmegyét Széli György esperes, Sátor Dávid lelkészi tanácsbiró, Hel- meczy Imre főgondnok-helyettes és Torday Imre világi főjegyző képviselték. Városi közgyűlés. A képviselőtestület f. hó 23-án rendkívüli közgyűlést tartott a következő tárgysorozattal: 1. 1905. évi zárszámadások. 2. Grigor Gábor földtér feladás iránti kérelme. 3. Steyner Ottó illetőségi ügye. Tanulmányi kirándulás A zilahi polgári fiúiskola 20 — 25 növendéke földrajzi ismereteik gyarapítása végett tanulmányútra indulnak és e hó végén három tanáruk vezetése alatt városunkba érkeznek. Mennyibe került a vízvezeték ? Városunk már kifizette Knuth Károly vízvezetéki vállalkozónak még fenállott követelését. A végleges leszámolásból kitűnik, hogy Felsőbánya városnak a vízvezetéki mű teljes felszereléseivel együtt nyolczvanegyezernégyszáztiz (81410) korona 54 fillérbe került. Anyakönyvi kinevezések. A m. kir. belügyminiszter a batizi anyakönyvi kerületbe Kemény Ferencz körjegyzőt anyakönyvvezetővé ; az avasujvárosiba Jerebi Gábor István s. jegyzőt, a királydarócziba Szűcs Dávid s.-jegyzőt, a remetemezőibe Roth Samu s.-jegyzőt, a csekeibe Lahoczinsky Sándor földbirtokost, a géresibe Schvarcz Gyula segédjegyzőt, a nagypaládiba Krausz József jegyzői gyakornokot, a mező- petriibe pedig Csilléri Ferencz segédjegyzőt anyakönyvvezető helyettesekké nevezte ki. Kitüntetés. Őfelsége a király Lacheta János m. kir. bányatanácsosnak nyugalomba vonulása alkalmából sok évi hű és érdemdús szolgálatai elismeréséül a fóbányatanácsosi czi- met és rangot adományozta. Helyettesítés. A m. kir. pénzügyminiszter a fernezelyi kohómüvek főnöki teendőinek helyettesítésével Hullán János kohómérnököt bízta meg. Papi gyűlés. A nagybányai r. kath. espe- rességi kerület papsága Pály Ede helybeli es- peres-plebános elnöklete alatt tartotta Nagybányán rendes tavaszi gyűlését. Sötétség Feisökapnikon. A felekezeti türelmetlenség szomorú példája az az eset, mely FelsŐkapnikon történt folyó hó 12-én. Ember János róm. kath. vallásu rótabányai altisztnek elhunyt a felesége, aki protestáns vallásu volt és az említett napon temették el a református egyház szertartása szerint. A lakosság közt méltó felháborodást keltett a felsőkapniki róm, kath. lelkésznek azon lelketlen eljárása, hogy a halott feletti harangozást betiltotta. így a temetés úgy ment végbe, mintha nem is keresztyén, hanem legalább is pogány lett vólna a halott! Csak arra vagyunk kiváncsiak, hogy a lelkész ur saját felelősségére, vagy felsőbb utasításra gyakorol ilyen egyházi fenyítéket, mert a szeretet vallásához aligha illik az ilyen szere- tetlenség. Úgy halljuk, hogy a róm. kath. hívek illetékes helyen panaszt emelnek papjuk eljárása ellen, amin nem is lehet csodálkozni, hiszen ők nem azt nézik egymásban, ami elválasztja, hanem ami összeköti őket és ez a felebaráti szeretet . . . Adalékok Felsőbánya szabad királyi bányaváros monográfiájához. Irta Szmik Antal okleveles mérnök. A szerző tulajdona és saját kiadása. Ára fűzve 8 korona. E nagyszabású munkát tárczarovatunkban ismertetjük, de ez utón is felhívjuk rá a figyelmet. Mint értesülünk, szerző e könyvét 500 példányban nyomatta és Felsőbánya városnak ajánlotta fel oly czélból, hogy azt értékesítvén, a befolyt összeget édesanyja emlékére Szmik Juliánná alapítvány czi- men a felsőbányái takarékpénztárban helyezzék el. Ezen alapítvány kamatai közművelődési czélokra, elsősorban a felsőbányái muzeum czéljaira lesznek fordítandók. Vármegyei közgyűlés. Vármegyénk törvény- hatósága folyó hó 29-én tartja Nagykárolyban rendes tavaszi közgyűlését. Ezen a gyűlésen töltik be az alispáni állást, még pedig az általános hangulatból Ítélve, e díszes hivatalra egyhangúlag Ilosvay Aladár alispánhelyettes főjegyző lesz megválasztva, kinek a vármegye közönsége ezen választással fényes elégtételt fog szolgáltatni a letűnt rendszer alatt szenve^ dett zaklatásokért. Főjegyzőnek valószínűleg Mangu Béla I. aljegyző lesz megválasztva. Több oldalról hallottuk kifogásolni Mangunak a nemzetiségét, ami pedig megbocsáthatatlan hiba, mert ő román nemzetisége daczára a nemzeti ellenállásban egy szemernyivel sem bizonyult kisebb hazafinak a többieknél, és ez nála különösen kiemelendő és feltétlenül jutalmazandó. Mert ha valakinél, úgy egy születésére nézve nemzetiségi tisztviselőnél igazán nagy érdemszámba megy az, hogy az alkotmányvédelemben együtt küzdött faj magyar tiszttársaival. Ezt tette Mangu, furcsa viszonszolgálat volna tehát, ha őt most elejtenék s a nemzetiségek körében sem tenne kívánt hatást. A kiket az előbb említett szempont vezet, azok Péchy Péter erdődi főszolgabíró mellett csoportosulnak. A Rozsály-Guttin hegyvidékről nagyérdekü előadást tartott Siegmeth Károly nyug. m. kir. államvasuti igazgatósági helyettes, városunk polgármesterével együtt folyó hó 16-án Szat- máron az államvasuti internátus nagytermében. Az Ismertetést Farkas Jenő polgármester olvasta fel, mit Siegmeth 120 vetített képpel kisért. A felolvasás tiszta jövedelme az. internátus növendékei karácsonyi ajándékainak beszerzésére fog fordittatni. f Fürészgyári balesetek. A Farkas Lipót és társai türészgyárában f. hó 17-én két baleset is történt. Gombos Demeter szatmári illetőségű gyári munkásnak a fűrész munkaközben bal hüvelyujját teljesen lemetszette. Libotyán Györgyné helybeli
