Felsőbányai Hírlap, 1906 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1906-05-23 / 11. szám
Felsőbányái Hírlap. jeles főispánja is, ha e megyében minden hatalmával azon lesz, hogy az iskolák jó karban tartassanak, a művelődés zászlóját fennen lobogtatván vármegyénk egész területén. Megnyugtatólag halott mindenkire ama kijelentés is, hogy a mezőgazdasági, ipari s kereskedelmi érdekek istápolására is gondja lesz főispán ur ő méltóságának. Ily felemelő hangulatban járult főispán urat üdvözölni a 48 küldöttség. Kimondani is sok. Hát még annyi üdvözletét meghallgatni s mindeniknek megfelelő jó szótmondani. Mi innen Felsőbányáról 40-ik helyen mentünk heten hozzá. Farkas Jenő polgármester megragadva a programbeszédből a reánk közelebb vonatkozót, találóan kérte főispán ur Ígérete szerint támogatását,mit az ismételten ígérve,kilátásba helyezte minél előbb városunk meglátogatását is Véget érvén a küldöttségek tisztelgése, fél három óra tájban kezdődőit aztán a közebéd. Nem hallgathatjuk itt el, hogy a nagykárolyiak nem akarnak érteni a bankett rendezéshez. Nagy-és Felsőbánya küldöttsége hasztalan jelentkezett előre, helyet az ebédnél nem kapott közülünk senki. Ügy látszik azt tartják: én az első, te a második személy. Magyarország legtöbb megyéje, úgy mi is független érzelmű főispánt kaptunk. Független gondolkozásu a kormány, ugyanolyan a főispán. A mostani kormány és mindazok, kikre a nemzet sorsa bízva van, kiktől az uj korszak hajnalán jövő nagyságát várja, — hogy úgy szóljak — egy váltót állítottak ki, s e váltón számmal ki nem fejezhető összeg mint tartozás van Írva. Az adósság: a magyar nemzet minden reménye. Szerencsés nemzet és boldog vezetők, ha az adós lejáratkor a váltót törleszteni tudja. Ellenben óriási a veszteség itt s ott. Az adós veszíti a hitelt, hitelező veszíti egyéb mellett a bizodalmát. Azért az ékesszólás minden hatalmával, a tudás minden fegyverével, az akaraterő egész teljességével kell odahatni, hogy lássa mindenki, lássa az egész müveit világ, hogy a nemzet nem akar egyebet, mint bölcs uralkodó, atyai vezérlete alatt, minden önző érdektől menten, függetlenül, szabadon fejleszteni anyagi és szellemi előhaladását biztosító intézményeit. Erre ezredéves dicső múltjánál fogva is Istentől adott természetes joga van. Nagy L. Magyar pénzintézetek hitelbankja. Végre elkövetkezik az idő, midőn a vidéki pénzintézetek nagy serege egv táborban, egyesülten, egymással kezet fogva, egymást támogatva küzd anyagi és erkölcsi érdekeiért. Ez az a végczél, melynek megvalósításáért évek óta küzdöttünk, nem adva fel az egy táborban való egyesülés eszméjét akkor sem, amikor egyidejűleg két, — sőt több táborra oszlottak vidéki pénzintézeteink. Hittük akkor is, hogy a pénzintézetek a közös érintkezési pontot előbb-utóbb megtalálják és ha egyelőre a teendők sokaságának megosztása végett két, vagy több szervezet fogja is szolgálni a pénzintézetek érdekeit, a legfontosabb, a leglényegesebb akczió kifejtése mégis csak egyetlen szervezet kezeibe összpontosul. E czélt szolgálja az az akczió, melyet a magyar pénzintézetek országos szövetsége mint részvénytársaság és a magyarországi pénzintézetek országos szövetsége, mely tudvalevőleg egyesületi alapon áll, együttesen kezdeményeztek a magyar pénzintézetek központi hitelbankja r.-t. létesítése érdekében. Már maga az a tény, hogy a két szervezet az uj bank létesítése érdekében együttes munkásságot fejt ki, biztosítékul szolgál arra nézve, hogy a két szervezet munkásságának iránya a pénzintézetek összességének érdekeit igyekszik kielégíteni. Tulajdonkép azonban nem egy uj intézmény létesítéséről, hanem arról van szó, hogy a magyar pénzintézetek országos szövetsége r.-t. alakul át a magyar pénzintézetek központi hitelbankjává. A munkamegosztás helyes elvének alkalmazásával állunk tehát szemben; a magyar- országi pénzintézetek országos szövetsége, mint egyesület, eredeti czéljához híven, továbbra is a vidéki pénzintézetek erkölcsi érdekeinek marad szolgálatában, mig az uj hitelbank azok anyagi szükségleteinek ellátásáról fog tőle tel- hetőleg gondoskodni. Ily körülmények közt a két szervezet nemcsak megfér egymás mellett, de sőt egyik a másikat kiegészíti, minélfogva a vidéki pénzintézeteknek most már az a feladatuk, hogy mindkét szervezetnek tagjaivá váljanak, mert mig amott szervezetük tökéletesebbé tételének, az ellenőrzés sikeresebbé válásának, pozicziójuk erkölcsi súlyának emelése érdekében találják fel a támogatást és az egyesülésben rejlő nagy erőt, itt üzleti működésűk sikeresebbé tételének anyagi eszközeit és biztosítékait lelik fel, A házinyul tenyésztés jelentőségéről. Irta: Antlrássovicli Géza. III. A hústermelés. A húsra való értékesítés már szerényebb jövedelmet hajt, de biztosabbat. A házinyul húsának a vegyelmezése azt mutatja, hogy fehérje tartalom tekintetében az összes fogyasztási hu* mint a legrégibb felsőbányái egyház és a református főiskola története, melynek szervezete megegyezik a nagybányai Schola Rivulináéval, irodalmi történeti, szempontból felette értékesek. A IV. rész az I. után a legnagyobb terjedelmű és 115 oldalon foglalkozik a következőkkel: 1. Nyelvjárás. 2. Játékok. 3. Kuky Ferencz (érdekes szerelmi dráma ) 4. Rossz napok. 5. Kuruzsló asszony, ü. Házi orvosságok. 7. Szokások, babonák : a) Ujeszlendő. b) Lakodalmi szokások és versek, c) Karácsonyi kántálás. d) Karácsonyi pásztorjáték, e) Kortesversek, f) Gyermekversek. g) Allathivogatók és hangutánzók, h) Különfélék. 8. Adomák. 9. Régi versek és dalok. 10. Pintye Gregor. 11. Pintye Gregor elfogatása. Ez a rész egyike azoknak, amelyből a szerző szülőíöld-szeretete hatványozott mértékben árad szét. Máskülönben hogy is tudott volna annyi aprólékos dologra kiterjeszkedni, amely itt található? Különösen érdekes a karácsonyi pásztorjáték, mely a nép ajkáról lett leírva és 28 oldalra terjed. E játék szájhagyományképen szállott apáról fiúra s kezdetét megállapítani nem lehet. Az utolsó rész a következő négy fejezetre oszlik: 1. Olvasó-egylet. 2. Színészet. 3, A felsőbányái konyha. 4. Régi jó idők. A két első rész városunk közelebbi múltjával foglalkozik s művelődés történeti szempontból érdekes. A felső bányai konyha különösen a hölgyekre nézve fontos. Le van olt írva 70 különböző étel, többnyire tészta, készítési módja, melyek Felsőbányán a régi és újabb időben közkeletűek voltak. A régi jó idők, kedves visszaemlékezések régi, ma már nem létező épületekre, a sírban porladó bácsikra és nénikre, kihaló félben levő szokásokra stb. A vasul előtti utazás, a debreczeni vásárra való készülődés, levelek és egyéb bizalmas természetű küldemények továbbítása ismerősök, kereskedők állal, az utczai kis padokon való ' kaszinózás, az intim családi mulatságok, bálok, 1 kirándulások, a város jellegzetes férfi és nő alak- j jai, kik mintegy közvetítői, központjai voltak a társas érintkezésnek, a régi tanítási rendszer, a felsőbányái országos vásárok, a régi olcsóság, mint kedves panorámái képek vonulnak el e fejezetben szemeink előtt . . . Valóban hasznos, kedves és érdemes munkát végzett Szmik Antal úr e könyv megírásával. Nagyon kevés hiányzik belőle ahhoz,hogy »Adalékok« helyett valóban »Felsőbánya monográfiája« legyen. Külön monográfiát Írni Felsőbányáról most j már — mondhatni — fölösleges. Ami e műből I hiányzik, azt a szerző túrgyszeretete, törhetetlen kutatási és anyag gyűjtési kedve bizonyára rövid időn összehozza majd egy pótfüzetben, vagy kötetben. Felsőbánya város minden igaz fia és leánya bizonyára velem együtt mond hálás köszönetét Szmik Antal úrnak kedves könyve megírásáért s igyekezni fog azt mindenki megszerezni kedves és hasznos emlék gyanánt, hogy még a késő unokák is tanulhassanak abból haza- és szülőföld szeretetet. Imre Károly. ' sok között első helyen áll. Emellett nagyon egészséges husnem, mi több, szokatlan nagy tápereje mellett, nagyon könnyen emészthető. Ez a magyarázata annak, hogy a külföld fogyasztója nyáron leginkább háziszárnyassal és házinyullal táplálkozik ; húsételt illetőleg, mert a gyomor elé nehezebb föladatok nyáron nem szabhatók. Ezért a kórházak étekrendjébsn is erős tényező a házinyul hús. Ami a húsnak ingyenes szempontból való bírálatát illeti, az egy patyolat fehér, minden kellemetlen Íztől és szagtól mentes, valóságos gurmánczikk. A gereznatermelés. A gereznatermelés pedig a hússal majdnem egyenlő jelentőségű tényező, ha meggondoljuk azt a tényállást, hogy alig van olyan állati termék, mely oly sokfele és nagyértékü iparczikk előállítására lenne alkalmas; mint a házinyul bőre, szőre és az egész gereznája. A bőrből czipőt, czizmát, enyvet; a szőrből nemezt, az egész gereznából pedig a vad prémek utánzatait, bundabélést, gallért, sapkát, nyakbavetöt (boá), karmantyúkat, stb. stb. állítanak elő. Hogyha a külkereskedelmi forgalom statisztikájába beletekintünk, meglepődünk azokon az óriási összegeken, melyeket évenként ezekért a most felsorolt árukért a külföldnek adunk, amelyeknek legalább felét megtakaríthatnánk, ha házinyultenyésztésünk volna és az egészet megtakarítanánk, sőt erős kivitelre volna megokolt reményünk, ha a házinyul és ragadozó vadaink gereznáját itt a hazában volnánk képesek ipari czélokra feldolgozni. A végösszegek kerek számokban a következők. 1902-ben: majdnem 8 és fél millió korona, 1903-ban : 9 és fél millió koronán felül és 1904-ben: majdnem 11 millió korona a külföldnek fizetett önkéntes adó. És még erősen is emelkedik évröl-évre, tehetetlenségünk eme dijja, amint fokozatosan hódítja nálunk is a tért a prémviselés és a finom nemezáruk divatja. Ha hozzátesszük még, hogy az igazi drága prémek viselői, a ragadozó vadak, viszont folyton fogynak, egész valójában látjuk a nagy jelentőségét a szó komoly értelmében vett házi- nyultenyésztésnek, amely hivatva van ezen áru anyagát — a maga valóságában —- és hamisítványként szolgáltatni. A belek értékesítése. A házinyul beleiből Francziaországban hurt készítenek, de tervezik nálunk, hogy mint kolbászhüvely nem felelne-e meg és nem lohetne-e ezáltal egyévi két millió koronás behozatali czik- ket némileg szintén házinyultermékkel szorítani vissza, A fajták. A szó komoly értelmében vett házinyultenyésztés csak úgy képzelhető, ha erre a czélra a megfelelő tenyészállatokat alkalmazzuk, melyeket a nyugati kultúra haszonállattá tenyésztett ki. Nem szándékom az összes fajok leírását adni, hanem csakis tervbevett két házinyulfaj ösmerte- tésére szorítkozom legjobb tudomásom szerint. Ezüst nyúl. Első helyre kell helyezni ezen fajtát, mert a legértékesebb prémet szolgáltatja, mely a maga eredetiségében nagyon szép áruczikkek készítésére alkalmas, de hamisítási alanyul is szolgál. Nevezetesen drága csincsilla utánzatokat készítenek belőle. A húsa nagyon Ízletes és az állat levágása után kevés súly esik az értéktelen részekre, Vagyis bizonyos mennyiségű takarmány után a legtöbb szinhust szolgáltatja. Elevenen 3 — 31/3 kilót nyom ugyan csak, de ennek legnagyobb része értéket képvisel. Minthogy nagyon régen kitenyésztett fajta, visszaütések nem ked- vetlenitik el tenyésztőjét, valamint szaporasága és igénytelensége is kiváló. Egészsége is nagyon megnyugtató. Normandiai. Normandiai nyúl, EYanCziaország legkedvel • tebb piaczi husnyula. Némrég nyerte kitenyésztését, mégis fajta szilárdnak láttam hazájában és itthon is. Súlya 4—6 1/2 kiló. Gyors növésű, szapora, kevés igényű, egészséges fajta. Gereznája festöárunak (utánzatok) nagyon alkalmas. Páris- ban és Londonban is láttam, hogy milyen pompás szilszkint készítenek bundájából. Színe a mezei nyulhoz hasonló ; egyik füle lekonyuló. Jövedelmi számítás. A fönt elösoroltaknak egy számítás keretében való beillesztése mutatná meg egy ezüst házinyultenyésztés pénzügyi eredményét. Alapul - e czélra egy 100 holdas földbirtokosnak ötven anyás tenyészetét veszem, ki a szövetkezetnél szerezve be tenyészanyagát abból a czélbél, hogy kiváló egyedeit tovább tenyésztésre adja el, a húst és gereznát pedig a szövetkezet utján értékesíti.
