Felsőbányai Hírlap, 1906 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1906-05-09 / 10. szám
I ton kívüli hordó, fényes lokalitást képez részére. Amit hogy sok tenyésztő tényleg üres petró- leumos hordókban helyezi el állományát. Ebből a czélból, a hosszába fektetett hordó alá, deszka lábat helyez. A hordó fenekétől néhány ujjnyira feneket tol be. Hátul egy kis előkam- rát rekeszt el. Elül fa vagy sodrony rostélyt alkalmaz és ezen és a hátsó részen ajtót nyit föl és kész a két szobás lakosztály. Ily egyszerű az igénye a házinyulnak az elhelyezés tekintetében és mégis elegendő arra a nagy produkczióra, mely tőle várható, mert ez az első lépés a haszonvétel felé abból az állapotból, amelyben Magyarországszerte eddig élt, t. i. az istállók jászola alatt, a saját, valamint egyéb háziállataink és az istálló épületének kárára. El lehet bátran mondani, hogy ott kezdődik a házi nyultenyésztés haszna, amikor a jászol tövéből saját külön helyiségébe kerül. Ez, mint látjuk sokba nem kerül, sőt sokszor másba semmibe, mint egy kis munkába, mely- lyel a házkörül található anyagokból összeütik az ők tartózkodásukra szánt ketreczet. Lehet a házinyulnak száraz helyre deszkából ketreczet készíteni és ezeket a ketreczeket 3—4 sorban egymásra rakni egy deszka bódéban s igy kis helyen nagyon sok állat fér el. A növendékeket pedig nyulkertben tartani. Takarmányozás. A takarmányozás tekintetében bátran állítható, hogy a házinyul minden háziállatunknál igénytelenebb. Szükség esetén elél azokon az anyagokon is, amelyek eltávolításáért sokszor nem átallanánk még napszámost is fizetni. Ilyen takarmányok majdnem az összes kertihulladékok, a konyha hulladékok növényi részei, majdnem az összes kerti és erdei fagalyak, a réti füvek legnagyobb része, különös tekintettel a bogáncskóróra, mely még gyógyhatás- sal is van a házinyulra. A szárított kenyérdarab meg már valóságos csemegeszámba megy nála, de nem veti meg a luczernát, szemes takarmányokat és gumós növényeket sem. Ezen értékes dolgokból azonban módjával szokás bánni. Fejlődési kor, a párzási és hizlalási idő az, a midőn szintén mérsékelten ellátjuk nyulainkat ilyen erőtakarmánnyal. Az elfogyasztott takarmány értékére nézve sok számítást tettek már. Egy kiló hús, annak, akinek termőterülete nincs, hanem gyűjtésre van utalva, talán 2 kraczárjába sem kerül, mig a város-lakónak 30 krajczárért sem áll az elő. Gondozás. Már ami a gondozást illeti, nem lehet azt tanácsolni, hogy csak úgy istenigazában bánjunk a házinyullal. Éppen ez az állatfaj az, amely a gondozást nagyon meghálálja. A gondozás különben főként a tisztántartásban nyer kifejezést éppen a gondozás hiánya okozza azt, hogy amig a házinyul á jászol alul ki nem kerül és külön elhelyezésre nem méltatjuk, nem egyéb, mint gyermekjáték, minden szóbajöhető haszonvétel nélkül; mert gondozásban nem részesíthető és tenyésztése nem ellenőrizhető és nem irányítható. De háta gondosság nem kerül pénzbe,csak egy kis fáradságba, ez utóbbit pedig úgy lehet megfelezni, hogy tegyük a házinyultenvésztést hasznos mulatság tárgyává, igy lesz a munka pasz- szióvá, sporttá, olyanná, mely jövedelmet hoz. A magyarázatnak az lett a yége, hogy lel- kemre kötötte, hogy csak barátkozzam meg a tokánnyal, mert az itt igen nagy szerepet játszik, sokszor kerül az asztalra. Én magamban megesküdtem mind a húsz ujjamra,hogy minden erőmmel azon leszek, hogy a tokánnyal mennél szorosabb viszonyba léphessek. És különös, én, aki azelőtt csak a nép- leirásokból olvastam a mamaligáról, a polen- táról . . . rövid idő alatt úgy megszerettem azt a jámbor ételt, hogy még a reggeli kávéhoz is azt készíttettem . . . úgy megszerettem, hogy még most is ünnepnap-számba megy, ha tejestokány- hoz ülhetek. Mert itt a kukoriczalisztnek nagy szeme van, csak télen őrlenek a parasztok. Egyébkor úgy jutok hozzá, hogy egyik-másik rokonom ereszt meg egy-két kilót; aztán meg, ha valamelyik meglátogat, lelkére kötöm, hogy egy sta- niczli kukoriczalisztet hozzon; anélkül ide be ne tegye a lábát! Néha vendégeimet is megtraklálom tokány- nyal. Az eredmény persze változó. Mert hát azt itt nem ismerik. A mi népünk azt látja, hogy a a kukoricza csak a sertésnek való és csak akkor jó az embernek, ha a sertésen átfiltrálódik, át- desztillálódik. Azért hát megetetik a sertéssel, a sertést meg megeszik maguk. És ha jól meggondoljuk, meghányjuk-vetjük a dolgot. . . úgy átalán véve aligha a mi népünknek nincs igaza! Felsőbányái Hírlap. Leszögezhető tényállás, hogy ahol a kettő: gondózás és tisztántartás meg van, ott betegség és elhullás után, a károsodás ki van zárva. A reprodukczió. Az elsorolt kis kívánalmakkal szemben a házinyulszaporaság a közmondásos. Hogyne! hisz a vemhesség 30 napos s a nőstényt már 7—8 hónapos korban tenyésztésre lehet fogni. Es a nőszülési vágy minden ellés után, nehány napra előáll. A pepinériák. A házinyul főhaszonvételei a következők : A tenyészanyag eladás. Nem megvetendő haszonvétel ez a házinyultenyésztésnél, ha meggondoljuk, hogy 8—10 hetes állatokért nem sajnálja a továbbtenyésztő megadni sokszor a 10—15 koronát sem, sőt külföldön a 100 koronás vételár sem ritkaság. Aki a házinyul tenyésztésnek ezt a bevételi forrását akarja kihasználni, az legyen az összes tenyésztői ösme- retek birtokában, szerezze be a legtökéletesebb apa és anyaállatokat hozzá, és legyen áldozatkész az anyagnak úgy elhelyezése, mint takarmányozása tekintetében és ne akarja az összes növendék állatait tenyészanyagként értékesíteni, hanem csak a javát és mégis nagyon szép üzletet fog csinálni. Különösen az, aki mostanság a házinyultenyésztés föllendülésének első éveiben fog a tenyészállat előállításához. Különfélék. Mai számunkhoz negyediv melléklet van csatolva. Egyhangú képviselőválasztás. Az egész országban domináltak most az egyhangú választások az öntudatra ébredt nemzeti szellem hatása alatt. A nagybányai választókerület polgárai között sem akadt 10 ember, dicséretére legyen mondva az egész kerületnek, akik dr. Földes Bélával szemben más jelöltet ajánlottak volna és igy mindnyájunk által szeretett és nagyrabecsült jelöltünket a választási elnök egyhangúlag megválasztott képviselőnek jelentette ki. A választási aktusra most bódékat sem csináltak, de azért a választás napján, május 3-án, az eljárás megkezdésétől d. e. l/a 9 óráig, mint az ajánlás benyújtására kitűzött ideig úgy a küldöttség tagjain, mint a nagyszámú érdeklődő közönségen ideges izgatottság uralkodott, nem lesz-é ellenjelölt. A félóra letelt... Ekkor. Gellert Endre választási elnök a városháza ablakából kihirdette az eredményt, mely szerint egy jelölt, dr. Földes Béla ajánltatván a határidő leteltéig, őt a kerület egyhangúlag megválasztott orsz. képviselőjének jelenti ki. Hatalmas, szűnni nem akaró éljenzés zúgott fel erre, mely beleolvadt a kincstári bányász zenekar által intonált Rákóczy induló diadalmas zenéjébe. 9 óra után a választási küldöttség, élén Gellért Endre nagybányai polgármester, választási elnökkel, több érdeklődőtől kisérve, felkereste dr. Földest, ki nejével együtt Hanzulovits Kristófék vendége volt, hogy neki a mandátumot átadja. Ügy a mandátum átadása, mint átvétele szép beszédek kíséretében történt. A választási elnök beszéde után dr. Vass Gyula a nagybányai függetlenségi párt nevében üdvözölte a képviselőt. — Majd asztalhoz szólitá a vendégszerető háziasszonyvendégjeit, hol kedélyes beszélgetés közben gazdag villásreggelit szolgáltak fel. 10 órakor Dr Földes körútra indult egy kis társasággal és sorban felkereste a Rumpoldnál, Gyulainál és Szásznál vigadó választókat, mindenütt szívélyesen elbeszélgetve velők. 11 órakor pedig úgy ő, ; mint neje külön-külön nehány látogatást tettek. Este a polgári olvasókörben társas vacsora volt a megválasztott képviselő tiszteletére, ki I azon feleségével együtt vett részt. A kör helyiségei ez alkalomból szorongásig megteltek s a társaságban hölgyek is nagy számban jelentek meg Az este vidáman és a kivívott fényes győzelem felemelő érzetében szellemes felköszöntőktől fűszerezve telt el. Dr. Földes Béla képviselőnk e hó 4-én utazott el Nagybányáról a déli vonattal. Itt említjük meg, hogy a választásra kivolt rendelve a 76. gyalogozred egy százada és a 14. huszárezred félszázada. A derék hadfiak arczán ott ragyogott a mindnyájunkkal közős öröm, hogy a kurucz magyar egybeforrt érzelmekben és nem kell a választáshoz katonai asszisztenczia.. . Díszpolgár választó közgyűlés volt városunkban f. hó 6-án. 1. Farkas Jenő és társai indítványára Kossuth Ferencz, gr. Andrássy Gyula, gr. Apponyi Albert és Darányi Ignácz minisztereket; 2. Csausz István és társai indítványára pedig Baumerth Károly bányatanácsost választotta a közgyűlés egyhangúlag a város disspol- gárai közé. Baumerth bányatanácsosnak a vízvezeték és fürdőépités során kifejtett műszaki tanácsait és közreműködését akarta a közgyűlés a rendelkezésére álló ezen egyetlen módon viszonozni. Mindkét indítványt nemcsak az egész képviselőtestület, hanem rajta kívül a város számos polgárai is aláírták. Dr. Földes Béla programmbeszéde. Kerületünknek immár egyhangúlag megválasztott képviselője : dr. Földés Béla udvari tanácsos, az orsz. függetlenségi páut egyik oszlopos tagja ápril hó 29-én d. u. 4 órakor látogatott el városunkba, hogy itt is elmondja programmbeszédjét. Ez útjára a képviselőjelöltet Nagybányáról igen sokan elkísérték. — Dr. Földest a városháza előtt Farkas Jénő polgármester üdvözölte rövid, lelkes beszédben a város nevében, mire ő szintén röviden válaszolt. Ezután pedig a polgármesternél szállottak meg. Itt hat tagú küldöttség kereste fel, melynek tagjai voltak: Mikola A. Gyula, Münnich Sándor, Nagy Lajos, Turv Ferencz, Tury István és Hámory Nándor. A küldöttség élén Mikola A. Gyula a 48-as függetlenségi párt elnöke hívta meg a jelöltet, hogy a városháza előtt programbeszédét megtartani szíveskedjék. A városháza lépcsőzetének tetején levő teraszon Imre Károly üdvözölte dr. Földest első sorban a felsőbányái függetlenségi párt, továbbá az egész polgárság nevében. Beszédében visszaemlékezett 1906. január 10-re, amikor még a függetlenségi eszme üldözött volt e hazában, de a benne rejlő varázserő mégis kivívta a függetlenségi zászló diadalát és a nagybányai választókerület mandátumát dr. Földes kezébe juttatá. Majd örömét fejezte ki a politikai viszonyok újjáalakulása s a tiszta nemzeti törekvések diadala felett. Ezen diadalt azonban csak békekötésnek tekinti, mely alatt nekünk, mint egykor Madarász Henrik német király tette, kötelességünk erősíteni a mi városunkat, amely az alkotmánynak vára. Ezen megerősitő munkában kerületünk, sőt az egész ország számit a dr. Földes Béla hatalmas erejére. Ezután felkérte őt programmbeszéde megtartására. — Képviselőjelöltünk körülbelül ezer főre menő hallgatóság előtt fejtette ki a maga és a függetlenségi párt, úgyszintén az egész kormány várható programját, melynek mintegy gerinczét a választói jog kiterjesztése, az önálló vámterület létesítése, ennek alapján a magyar ipar és mező- gazdaság felvirágoztatása, továbbá a készfizetések felvétele képezi. Érintette a nemzetiségi kérdést is, kifejtvén, hogy e tekintetben a teljes jogegyenlőség alapjára kell helyezkedni és a nemzetiségi gravameneket meg kell szüntetni. A mi a helyi érdekeket illeti, azoknak őszinte istápolását ígérte. A programmbeszéd egy óráig tartott. Utána Kertész Pál róm. kath. segédlelkész mondott szónoki hévtől lüktető beszédet, melynek során hazafiui örömét fejezte ki a függetlenségi zászló azon hatalmas diadala felett, hogy itt, e végvidéken is várható a függetlenségi jelölt egyhangú megválasztása. A beszédek előtt és után a kincstári bányászzenekar hazafias dalokat játszott. Dr Földes a programmbeszéd végeztével nehány látogatást tett. A választók közül sokan a nagybányai vendégekkel együtt a Korona-vendéglőbe vonultak, hol barátságos poharazás közt telt az idő. Később képviselőnk is megjelent a társaságban nejével együtt. A nagybányaiak 8 óra tájban haza hajtattak, de a helybeliek a késő éjjeli órákig maradtak együtt. Föispáni beiktatás. Vármegyénk ujonan kinevezett főispánjának: dr. Falussy Árpádnak beiktatása a megye székhelyén, Nagykárolyban f. hó 8-án ment végbe fényes ünnepségek között. Az ünnepélyen városunk küldöttségileg vett részt. A küldöttség tagjai voltak: Farkas Jenő polgár- mester, Baumerth Károly bányatanácsos, Nagy Lajos ref. lelkész, Münnich Sándor gazd. tanácsos, Csausz István takarékpénztári pénztáros, dr. Csausz Károly v. főorvos és Gábor Sándor m. kir. főerdész. Szatmáron a beiktatás e hó 10-én tartatik meg. Háromszázados emlékünnepély. Az 1606-ik évben Bocskay István, Erdély nagy fejedelme közbenjárására létre jött bécsi béke háromszázados évfordulója alkalmából, mint az ország összes prot. templomaiban, úgy ref. egyházunkban is hálaadó isteni tisztelet fog tartatni f. évi május 20-án d. e. 9 órakor. A templomi isteni tisztelet után az iskolás gyermekek ünnepélyét tartjuk meg. Ez ünnepélyekre a t. olvasóközönség figyelmét ezúton is felhívjuk. Anyakönyvi kinevezés. A m. kir. belügyminiszter a mátészalkai anyakönyvi kerületbe Elsztoer Rezsőt anyakőnyvvezetővé nevezte ki. Felelős szerkesztő: Imre Károly. Kiadótulajdonos: Nánásy István.
