Felsőbányai Hírlap, 1906 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1906-04-11 / 8. szám
Felsőbányái Hírlap lalatokba fektetnék. Születési és pénzarisztok- rácziánknak derogál leereszkedni a gyárak és iparmühelyek talán kissé bűzös asmoszférájába, pedig sokszor ugyan erősen dokumentálják ám, hogy a pénznek nincs szaga . . . Szomorú igazságok ezek, amelyeken változtatni kell! Örömmel konstatáljuk, hogy — igaz, nem épen gazdasági indokból — mindjobban kezd hódítani hazánkban a honi ipar pártolásának eszméje. Meg kell ragadnunk ezt az alkalmat és mindjobban szítani az itt-ott fellobbanó tüzet. Legyen minden magyar ember egy egy külön, lelkes apostola magyar ipar pártolásának. Tanítsuk az iskolákban, propagáljuk a társas körökben, családi összejöveteleken, utczán, vasúton, szóval mindenütt, hogy iparunk pártolása elsőrendű nemzeti, nemzetgazdasági kötelességünk. Az iskolában dicsérjük meg azt a tanulót, aki honi kelméből készült ruhát visel, honi iparczikkekkel látja el magát, tanítsuk meg őket arra, hogy ez az igazi, gyakorlati hazafi- ság, nem a nagyhangú, üres frázisok. Férfiak és nők csoportosuljanak s ne vásároljanak semmit, ami nem itthon készült. Ne rettentsen vissza bennünket a hazai gyártmányok egyszerűsége és kissé drágább volta, mert amit látszólag vesztünk a divat terén, bőven kárpótol érte a tartósság és az a megnyugtató tudat, hogy hazánkon segítünk egy kis önmegtagadással. Őseink vérüket áldozták a hazáért, mi sajnálnánk nehány fillért, vagy bizonyos fokú lemondást? Nem hiszem! Akik a társadalomban vezető szerepet visznek, azok tegyék meg itt is a kezdő lépést, meglássák, mily szívesen követi őket mindenki. De ezt se várjuk, kezdje el mindenki maga az akcziót, vonja magához testvér a testvért, barát a barátot, kiki a hozzá legközelebb állókat és észre se vesszük, midőn már egy hatalmas táborrá növekedtünk. így, a tömeges pártolás által a honi készítmények rövid időn Ízlésesebbek, olcsóbbak lesznek a külföldieknél s a mellett megmarad a jó magyar tartósságuk. Aki e sorokat olvassa, fogadja fel szentül, hogy a mai naptól kezdve nem vásárol idegen árut, csak akkor, midőn már hazait épen nem kaphat. Iparczikkeinkkel szemben pedig egyelőre ne legyünk tulkövetelők, ne legyünk fösvények, gondoljuk meg, hogy amit látszólag a külföldi áru felett a magunkéra ráfizetünk, azt a haza oltárára tesszük. Legyünk összetartok legalább ebben az egyben s a felemelő eredmény rövid időn belül mutatkozni fog! I. K. Megint a rossz menetrendről. Azt hittük, már nem kell több tintát és nyomdafestéket fogyasztanunk ennek a közérdekű ügynek a rendezése érdekében. Fájdalom, nem hiába van megírva: »Csalódás az ember napi kenyere,« nekünk is csalódnunk kellett. Pedig oly tárgyilagosan kifejtettük lapunk folyó évi 3. és 4. számában, hogy miért nem egyeztethető össze a mi sajátos érdekeinkkel és az ide utazó közönség érdekével a most érvényben levő menetrend, hogy azt kellett hinnünk, miszerint érveink nemcsak a laikus közönséget, de az érdekelt szakembereket: a nagybánya—felsőbányái vasút intézőségét is megfogják győzni. És a helyett mi történt? A közönség elismeréssel honorálta az általuk megindított akcziót a rossz menetrend megjavítására, nem úgy a vasút matadorjai. Ők azt mondják, hogy nekik az egész menetrend Hekuba! Utazzék a n. é. közönség olyan menetrend szerint, amilyen van, ha nem tetszik, járjon gyalog, fiakkeren, automobilon, léghajón. Utóvégre a vendéglős- és fiakker-ipart is támogatni kell . . . Erre az indolentiára vall azon legújabb értesülésünk, hogy a májusi menetrendben az összes változás annyi lesz. hogy újra beállítják a forgalomba az innen este 8 órakor induló 5211-es sz. helyi vonatot. Utóvégre ez is valami. Hálások lehetnek érte a nagybányai turisták. Nem tudjuk, mivel tudták ennyire lekötelezni vasutunk igazgatóját. Eddigi felszólalásainkból kimaradt azon sérelem, hogy postaközlekedésünk rosszabb, mint mig nem volt vasutunk, mert a személyvonatok nem szállítanak, csak levélpostát. így tehát Felsőbányáról tulajdonképen egyszer van teljes posta indítás a d. u. 2 óra 27 perczkor induló vonathoz és egyszer is kaptunk teljes postát: a d. e. V* 11 órakor érkező vonattal. Ezúttal megismételjük a mi konkrét kívánságainkat, amint lapunk f. évi 4. számában előadtok: Most az innen d. e. 11 órakor induló 5201. sz. és az ide este 6 óra 9 perczkor érkező 5202. sz. vonatok személyvonatok; a Nagybányáról reggel 5 óra 15 perczkor induló és oda este 10 óra 34 perczkor érkező 5211. és 5214. sz. vonatok pedig vegyes vonatok, melyeknek lassú és pontatlan közlekedése a teheráru-szállitással, annak fel és lerakásával áll összefüggésben. E két utóbbi vonatot óhajtjuk mi és kívánja a helyes vasúti politika Felsőbányáról és Felsőbányáig közlekedtetni. Hogy azonban ez lehetővé tétessék, át kell változtatni az 5211. és 5214-es sz. vonatokat személyvonatokká, aminők most az 5201. és 5102. számuak, ezeket pedig vegyesvonatokká. Lássuk, szenvedne-e ezáltal a czél: jó összeköttetést tartani fenn a fővonalakkal és Szatmárral, vagy pedig nyerne? Határozottan nyerne! Az 5211-es, mint személyvonat, innen reggel 5 óra 30 p.-kor indítva, Szatmárra érne a rendes időben: 8 óra 30 p.-kor, viszont az 52l4-es is Szatmárról este 7 ó. 23 p.-kor indítva, ide érkeznék este 10 ó. 23 p.-kor, vagyis az esteli érkezés és a reggeli indulás közt még volna a személyvonatnak ideje a pihenésre is, ami nincs, ha ezek a vonatok vegyes vonatok maradnának. Az 5201-est, mint vegyes vonatot, lehetne innen indítani d. e. V2 10-kor, vagy 10 órakor, és akkor az is elérné czélját, a szatmári gyorsvonatot d. u. 1 ó. 50 p.-kor. Az 5202-es a gyorsvonattól d. u. 2 ó. 55 p.-kor indulva, ide érkeznék este 6 ó. 9 p. helyett 7 órakor, esetleg egy fél órával később, ami az utazó közönségre sem volna annyira terhes, mint most Nagybányára vagy Felsőbányára kocsin tenni meg az utat az 5211-es, vagy az 5214-es mellett. Röviden összefoglalva: a nappali vonatok : az 5201-es és 5202-es, legyenek a vegyes vonatok ; a reggeli, illetve az éjjeliek : az 5211-es és az 5214-es a gyorsított személyvonatok így aztán az utazó közönség és a vasúti társulat megkárosítása nélkül el lehetérni azt, hogy Felsőbánya minden vonatra nézve végállomás legyen. Ennek keresztülvitelét kérjük mi vasutunk igazgatóságától, ha hamarabb nem, ez évi május 1-re. Hisszük, hogy mint eddig, úgy ezután sem lesz foganatja e rationalis javaslatnak, hogy miért, annak okát igazán kiváncsiak volnánk megtudni. De ezen hitben előre kell gondoskodnunk sérelmeinknek más utón leendő orvoslásáról. Itt magának a városi hatóságnak kell kezébe vennie az intézkedést. Ha az igazgatósághoz teendő felterjesztése nem járna sikerrel, úgy más utón kell keresztül vinni, amit akarunk. Hogy melyik az a másik ut, feltettük a nagybánya—felsőbányái vasút igazgatóságáról, hogy eltalálja anélkül, hogy megmondanók. De reméljük, hogy a hatóság felterjesztésének meglesz a kellő foganatja, s nem kell az igazgatóságot megkerülve, kiküzdenünk a magunk igazát. Jelszavunk ez: »Legyen Felsőbánya minden vonatra nézve végállomás!« Különfélék. Lapunk olvasóinak és munkatársainak boldog húsvéti ünnepeket kívánunk ! Az uj kormány tagjai. Miniszterelnök és pénzügyminiszter: Wekerle Sándor dr. Kereskedelemügyi miniszter' Kossuth Ferencz. Belügyminiszter: Andrássy Gyula gróf. Vallás- és közoktatásügyi miniszter: Apponyi Albert gróf. Földmivelésügyi miniszter: Darányi Ignáoz. A király személye körüli miniszter: Zichy Aladár gróf. Igazságügyminiszter: Polónyi Géza. Honvédelmi miniszter: A jelölt Hoffmaun Hugó, vezérőrnagy a kassai honvédkerület parancsnoka, ideiglenesen Wekerle Sándor. Horvát tárcanélküli miniszterséget ideiglenesen Wekerle Sándor miniszterelnök látja el. Előléptetés. A volt ügyvezető pénzügyminiszter Gá.ffy Pál ni. kir. főbányabiztost a Vili. fiz. oszt. 2. fokozatába léptette elő. A jól megérdemelt előléptetés barátai és tisztelői sz.éles körében általános örömet keltett s ahhoz mi is sok szerencsét kívánunk ! Uj bányatanácsos. Oblatek Béla m. kir. bányafőmérnök a bányászati tisztviselők egyesített létszámába bányatanácsossá neveztetett ki. A rom. kath. egyház köréből. Horváth György nagybányai róm. kath. segédlelkész Csanálosra helyeztetett át ideiglenes lelkésznek, helyébe nagybányai káplánnak Varga József munkácsi s. lelkészt helyezték át. Törvényhatósági ipartanácsosok. A debre- czeni kereskedelmi és iparkamara Nagybányáról Glaviezky Károly kereskedőt és Kupás Mihály iparost Szatmármegye törvényhatósági ipartanácsába tanácsosoknak választotta meg. Egy érdemes tanító kitüntetése. A magyar tudományos akadémia közelebb döntött a báró Wodiáner Albert-féle 50,000 koronás alapítvány kamatai felett. Ezen kamatokat, két egyenlő 1000—1000 koronás részletben az alapitó rendelkezése szerint két oly néptanítónak adják évente, akiket az Akadémia erre a kitüntetésre legméltóbbaknak ítél. Ez évben az egyik jutalmat Sinka Lajos krassói ev. ref. tanítónak, a nagybányai egyházmegyei tanítótestület és a magyarországi ref. tanítók országos egyesülete elnökének Ítélte oda az Akadémia. Érdemekben gazdag tanítót ért ez esetben ajutalom, ki vármegyénk tanítói karának méltó büszkesége volt eddig is — és hogy vezető, irányitó munkásságát még igen sokáig folytathassa, szivünkből óhajtjuk 1 Figyelmeztető. F. hó 14-én, szombaton városi közgyűlés lesz, melyen egyebeken kívül Reisman Hermann fürészgyáros földtér feladás iránti kérelme és a Haller-féle ház megvételének ügye kerül tárgyalás alá. Házasság. Wagner Rezső inaszói bányamérnök-márcz. 27-én kötött házasságot Puskás Antal nyugalmazott magyar királyi pénzügyőri felügyelő, és neje Rössner Vilma leányával: Mariskával. A polgári házasságkötés FarKas Jenő polgármester előtt ment végbe, az egyházi esketést Pály Ede esperes-plebános végezte. Tanuk voltak: Süssner Ferencz nyug. m. kir. bányatanácsos és Ember Péter bányahivatali pénztárnok. Esküvő után az ifjú pár elutazott. Isten áldása legyen a szívből kötött házasságon ! Egyházmegyei közgyűlés. A nagybányai ev. ref. egyházmegye f. hó 19. és 20. napjain tartja meg tavaszi rendes közgyűlését Nagybányán, a városháza tanácstermében. A nagybányai elemi iskolák, miután a járvány megszűntnek mondható, f. hó 18-án megnyílnak. A vizdijak fizetése Több oldalról megnyilatkozott óhajnak adunk kifejezést, midőn a hatóságot felkérjük a múlt évi vízvezetéki dijak beszedésén, nehogy az ex-lex megszűntével az összegyűlt adók behajtásán kívül a lakosság még a 2 évi vizdijak befizetésével is meg legyen nyomorítva! A Rozsály- Guttin hegyvidékről felolvasást tartott Siegmeth Károly máv. főfelügyelő, igaz7 gató helyettes több érdekes vetített kép egyidejű bemutatása mellet Budapesten, a Magyar Vasúti és Hajózási Klub dísztermében, (VI., Andrássy-ut 69. sz. I. em.) A vidékünk ismertetését czélzó érdekes felolvasáson vendégeket és hölgyeket is szívesen láttak. Egy pályázat eredménye. A nagybányai városi szálló építésére hirdetett pályázat márcz'. 31-én járt le. A polgármesteri hivatalhoz összesen 15 pályamű érkezett be. A rossz vasúti menetrend ugylátszik nagyon megtetszett Hollós Jakab ügyvezető igazgató urnák, mert kétszeri tárgyilagos panaszunkra mindössze annyi változást eszközölt rajta, hogy f. évi május hó 1-től ismét beállítja az 5211. sz. s innen este 8 órakor induló vegyes vonatot a forgalomba. Hát ezzel mi nem érünk semmit, legfeljebb a nagybányaiak, kik kényelmesen hazamehetnek felsőbányái kirándulásaikról. Nem hiába ex-lexben élünk, de már a méltányosság érzete is kivesző félben van . . . Különben tovább zörgetünk! A lap elkobzások már nemcsak a fővárosban, de a vidéken is napirenden vannak. Újabban a Nagykárolyban megjelenő Szatmárvár- megye czimü politikai lap márczius 31-iki számát koboztatta el az ügyészség. A tavaszi hadgyakorlatok. A magyarországi hadtesteknél a rendes tartalékosokat a hadügyminiszternek a hadtestparancsnokságboz intézett rendelete értelmében ez évben április hó 23-tól. május 5-ig, a póttartalékosokat ugyanezen időben, majd folytatólag május 7-től 19-ig terjedő időközben hívják be tavaszi fegyvergyakorlatokra. Meglepetés a tanítóknak. A Heti Szemle írja: »Kellemes meglepetésben részesítette a tanítókat a kultuszminiszter. (?) Megengedte nekik, hogy a Magyar élet- és Járadékbiztosító Intézet képviseletét elvállalhassák minden kü-
