Felsőbányai Hírlap, 1906 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1906-01-03 / 1. szám

XI. évfolyam.

1_ szám,

1906. Január S

TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGYESTART ALMI! LAP.

MEGJELENIK NAGYBÁNYÁN MINDEN MÁSODIK SZERDÁN, p

Előfizetési ára : Egész évre 4 korona. Félévre 2 koro a j!| Egyes szám ára 20 fillér. p

Hirdetések és előfizetések Nagybányára, Nánásy István könyvnyomdájába küldendők.

I A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztő czimére Felsőbányára küldendők.

HIRDETÉSEK OLCSÓ ÁRAK MELLETT KÖZÖLTETNEK.

Újévre.

Ha a jó kívánságnak foganatja lenne a mai világban úgy mi egyáltalán nem fukarkodnánk vele. Mivel azonban tudjuk, hogy az isteni végzet csak azt hozza nekünk újévi ajándékul, amire eddigi tetteinkkel érdemet szereztünk, szálljunk magunkba ez uj esztendő első napjaiban s tükörül véve magunk elé a múltat, lássuk: mit várhatunk az immár beköszöntött 1906-dik esztendőről.

Tisztelet a kevés kivételnek, mi bizony az elmúlt évben is, épen mint az előtt, önzők, irigyek, haszonlesők voltunk, ezért nem várhatjuk embertársaink önzetlen jóakaratát, anélkül pedig amint magunk nem boldogulhatunk, épen úgy nem boldogíthatjuk hazánkat, egyházunkat, nemzetünket sem. Ha tehát azt akarjuk, hogy boldogok legyünk és boldogíthassunk, vetkezzük le említett gyarlóságainkat vagy legalább korlátozzuk azokat teljes erőnkből Akkor majd a következő újévben több jogunk lesz várni és remélni a boldogságot.

Nemzeti átkunk: az egyenetlenség, a pártviszály a múlt évben is dühöngött sorainkban, bár, jóleső örömmel, látjuk annak uralmat mírfcl szűke tr és szükebb térre szo- rulni. Ezért, habár hazánk egén most is sürü felhők borítják homályba az áldásthozó béke napját, amiiy mértékben nő köztünk az egyetértés, oly arányban várhatjuk ezen sötét felhők eloszlását,

Az 1904. évi drágaság fenntartotta magát 1905-ben is, bár ez mezőgazdasági szempontból valamivel kedvezőbb volt is elődjénél. Mivel a fogyasztási czikkek áremelkedésével nem emelkedik arányosan a munkabér, különösen a fix jövedelemmel rendelkező osztályoknál, hol az emelkedés határozottan ki van zárva, az elégületlenség a nyomorúsággal együtt átnyúlik az uj esztendőre is, több oldalú társadalmi harcznak válván szülöanyjává.

Szóval: a beköszöntött uj esztendő ismét nem a legkedvezőbb kilátások között nyílt meg, tág teret engedve mindnyájunknak a társadalmi és gazdasági bajok orvoslása végett kifejtene 5 munkásságra, mely, hogy minél sikeresebb legyen, igaz szivböl óhajtjuk!

Városi közgyűlés.

1905. decz. 31-én az esztendő utolsó napján rendkívüli közgyűlésre gyűltek össze a városi képviselők.

Jelen voltak: «Far.sas Jenő polgármester, Spáczay Gyula jegyző, Pap Márton számvevő, dr Csausz Károly v. főorvos, Orbán Károly, Szi- gyártó József, Májdik József, Kerekes Sándor, Tanezel György, Rcth Lázár, Rettegi Károly, Gáspárik Ignácz képviselők

Elnök üdvözölve a megjelent képviselőtestületi tagokat, a gyűlést megnyitja és a gyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére Szigyárló József, Rettegi Károly, r Májdik József képviselőket kéri fel s » hitelesítés idejét 1906. év január 3-ának d. u. 3 órájára tűzi ki.

Olvastatott Wurscher Jáno-’, helybeli vendéglős kérelme, melvbeír az arany korona vendéglő bérletét 1906. évldi további három évre meghosszabbítani kéri. A közgyűlés a bizottság javaslata elfogadásával,1 tekintettel kérelmező megbízhatóságára és szóígálatkészségére, a ké- -raUbimmk—helyt- ad—k—aaAÁrany-44m’öiva- vendéglő bérletét az eddigi 1200 K évi bér mellett 1907. évi január 1-től számítandó további három egymásutáni évre, vagyis 1909. évi decz 31-ig meghosszabbítja, illetve Wurscher Jánosnak adja bérbe az esetben, ha nevezett eddigi bérhátralékát azonnal rendezi, jövőben pedig bérfizetéseit pontosan teljesiti, köteles a meghosszabbított bérlet alatt a vendéglő szobáit saját költségén újonnan festetni, a régi patika helyiségben pedig ezukrázdát rendezni be és tartani fenn, ha pedig a város a bérlet tarlama alatt a vendéglőt kiépítené, minden újonnan épített szoba után évi 50 ötven korona bértöbbletet fizetni.

A tanács beterjeszd Farkas Lipót és társaival a városi gó'zfürészre vonatkozólag 78/905. kgy. sz. határozat alapján kötött szerződést, a felolvasott szerződési a közgyűlés egyhangúlag elfogadja és jóváhagyja azzal, hogy a szerződés kézírással lesz leírandó és minden félremagyarázás elkerülése végeit közjegyzői okiratba lesz foglalandó.

Dal a csókról.

Az első csók kábító, édes csók volt;

Felébresztő az álmodó szivet,

A második csók hymen rózsalánczát Két lángoló szív közt kötötte meg.

S a többi csók . . . kéjes mámorba tűnt el: Alvó tüzek lettek a szép szemek,

Sápadt az arcz . . , s a szív kéjárba úszva Sóhajtozott a játszi lét felelt.

S később, mikor a visszaszálló álom Gyógyithatá a vihardult szivet,

S fájó mosoly jelent meg a bus arezon A csók : hűség s az emlék csókja lett.

Sctllay Mihály.

Két tűz között.

Megyei főorvos a derék ur. Mint ifjú orvos megnősült s beállott a férfiak azon regemenljébe, hol női vezényszó dirigál s gondolkozni is csak ellenőrzés mellett szabad.

A fiatal asszony öreg nagynénjétől levelet kap, kéri, kisérje őt fürdőre.

— Ugye édesem, örömmel megengeded ? — mondja férjének.

Már hogyne engedte volna. De nem is lett volna tanácsos csak egy szót is másként mondani, mert az ügyes női fegyverek rendre kerültek volna: sirás, jajveszékelés, a kartácsok s áléit elájulás a végén, a bomba. A szép asszony elment s a nénivel üdült pár hétig.

A férj kezdett belejönni az elhagvott legényélet zajosabb részébe is. Itt volt a névnapja is, a legjobb alkalom, hogy a régi czimborák, az uj partnerek czéczót csináljanak. Ámde neje a kedves névnapra meglepetésül haza akart jönni. A férj neje távollétét használva okul, a vendéglőben rendelte meg a névestét, s arra meghívta barátait. Ezek vacsoraeiőttre nagy óvátiót terveztek s két megbízott előre megjelent nála, hogy otthon fogják.

Mikor már minden készen van, az ünneplés előtt félórával )jön a sürgöny, hogy neje érkezik. Már késő volt a távollevőket értesíteni, hogy itt a feleség, fucscs mindennek. Egyet gondol, nem szól senkinek, jöjjön aminek jönni kell, ilyenkor legjobb mindent a véletlenre bízni.

Se a vonathoz nem ment, se fogatot nem küldött. Egyszer csak sorakozik a régi partnerek, a jó czimborák hada s a fáklyákat helyettesítő égő gyertyák fénye mellett a nyitott ablak előtt szónokolni kezd egyik jó barát:

— Kedves barátunk, névestéden itt vannak, akik téged tisztelnek, becsülnek és szeretA tanács előterjeszti az újonnan alkotott és jóváhagyott nyugdijszabályzatnak a szolgákra vonatkozó részét. A közgyűlés a bizotttság véleményének elfogadásával a nyugdijszabályzatnak életbeléptetésénél a szolgákra vonatkozólag egyhangúlag elhatározza a következőket: figyelemmel arra, hogy a szolgák és egyéb alkalmazottak között már oly egyének is vannak, kik a város szakadatlan szolgálatában hosszú időt töltöttek, melynél fogva már ezidő szerint nyugdij- képesek lennének, azonban az eddig eltöltött szolgálatuk után járó alapot és illetéket is befizetni nem képesek, ezeknek és pedig Boczor János kézbesítőnek, özv. Fischer Ferdinándné szülésznőnek, Mihalcsik Pál erdőőrnek a nyugdíj igény megállapít, sánál 20—20 (húsz—busz) szolgálati év számiítassék be olyanformán, hogy Boczor János és Özv. Fischer Ferdinándné az életbeléptetés idejétől csak az évi 3"/0 nyugdíj- illetéket kötelesek fizetni; a múltról úgy az alap, mint a nyugdijilleték elengedtetik; Mihálcsik Pál erdőőr a nyugdíj alapra 2 év alatt 5"/u-ot és az évi 3% illetéket fizeti; a többi alkalmazottak pedig felh-ivatnak, hogy jelentsék be, miszerint a szolgálatba lépéstől, vagy a szabályrendelet élet- beléptetése idejétől ohajtják-e nyngdijigényöket megállapittatni. Első esetben kötelesek a szolgálatba lépéstől járó nyugdíjalapot és illetéket befizetni, mig a második esetben az életbeléptetéstől fog rajok nézve kötelező lenni.

Szatmármegye alispánja 24599—905. számú rendeletével Felsőbánya város bérkocsi szabályrendeletét, mely a kereskedelemügyi minister 74856/905-VII. sz. leiratával jAvábaggatott. _***, megküldi. A közgyűlésen a szabályrendelet meg-- híidettetett és 1906. év január 1-től életbeléptéiül határoztatok

Olvastatott a tanács javaslata, melylyel Felsőbánya város gyámpénztári tartalék alapjának 1904. évi jövedelméből az elhagyott szegény gyermekek segély-alapját illető összeget kiutalni javasolja. A közgyűlés a javaslat egyhangú elfogadásával a belügyminiszter 66473jVa. 905. sz leiratában foglaltakhoz képest Felsőbánya város gyámpénztárának tartalék-alapja 1904. évi jövedelméből 444 K 96 fillért azaz négyszáz- üegyvennégy K 96 f-t, az elhagyott gyermekek segély-alapja javára ezennel kiutal és ezen határozatót jogerőre emelkedés után a belügyminiszterhez felterjeszteni határozza.

Olvastatott Felsőbánya város árvaszékének j 13/905/a számú javaslata az 1904. decz. 6-ára meg - i ejtett árvaszéki ügy és pénztári kezeléssel felme- I rült napdijaknak a gyámpénztári tartalékalap ter- ! here kiutalása iránt. — A javaslat egyhangú élnék s ünnepélyesen kivannak neked sok boldog névnapot.

Épp a beszéd kezdetén toppan be a vasúttól gyalogszerrel bejött nő s a köszöntő szavak után bent ő folytatja:

— Te tolvaj, hát ezért nem jöttél te elém és ezért nem vártál s én most megzavartam a czéczót, ugye ?

A férj válaszolt a küut levőknek:

— Köszönöm az uraknak, hogy ily kitüntetéssel fejezik ki szeretetüket ! — mire hátrafordul nejéhez s mondja:

— Ugyan édes lelkem, ne csinálj botrányt. Kérlek, szeress egy kicsit, legalább addig pihentesd a nyelvecskédet, inig ezek elmennek.

Persze a tüntető sereg folyton éljenzett, így hát e csöndes beszédnek is jutott az éljenből, mire az ünnepelt megint megfordult s nagyban köszönte az éljenzést, erre meg a felesége intézett újabb rohamot s a doktor kénytelen volt visszafordulni s az attakot megnyugvással fogadni s mert künn az éljenzés nem szűnik, hamarosan megfordul, újból köszöni az óvátiót s Ígéri, hogy egy fél óra múlva ott lesz a vendéglőben.

Ott is volt, igy ütött rést a női uralmon. Felesége bárom hétig duzzogott, de végre is belátta, hogy a férj is hordhatja néha a kalapot.

Dr Dunciy János.