Felsőbányai Hírlap, 1905 (10. évfolyam, 1-26. szám)

1905-11-22 / 24. szám

Bajfalu és Pusztatelek községeknek egy közös gör. kath. jellegű iskolájuk van, melyben Miháska Mária oki. tanítónő működnék. Ebben a tanévben még csak 10 tanköteles lett beiskolázva, kik közül a látogatás alkalmával egy sem volt jelen. Az iskola állapota kevésbé kielégítő. A tanteremben taneszközök helyett a következő tárgyak találhatók: szövőszék, almárium, zsák liszt, befőttek, cserepes virágok stb. A tanítónő az észlelt hibákért a felelősséget a községi előljáróságré hárítja. Az elöljáróság előhivatván, a tanfelügyelő erélyes felszólítására ígéretet tett, hogy a tankötelesek szüleit még azon éjjel felszólítják, hogy névleg megnevezett gyermekeiket másnap haladéktalanul iskolába küldjék. A tapasztalt nagyfokú hanyagság miatt külömben a tanfelügyelő az elöljáróság ellen a fegyelmi eljárás megindítását helyezte kilátásba.

A tapasztalt elszomorító eredmény hatása alatt Gálffy Lajos kir. s.-tanfelügyelő, bár a némely helyen nem egészen hibás tanítókra való tekintettel fájó szívvel is, de azt a kijelentést tette tudósítónk előtt, hogy úgy az egyházi főhatóságnál, mint a minisztériumnál kénytelen oly értelemben javaslatot tenni, hogy mindazon iskolák tanítóitól, hol a tanítási eredményt kielégítőnek nem találta, az állam segély haladéktalanul megvonassék.

E hó ll-én Gálffy Lajos kir. s. tanfelügyelő innen Nagybánya vidékére utazott azon szándé kának adva kifejezést, hogy vidékünket rövid időn belől ismét meglátogatja.

Színházunk.

A felsöbányaiaknak a jelen hó folyamán színházuk volt.

Palotaif Antal, jobb hirü vidéki színigazgató, miután pár héten nem kis küzdelmek Között Nagybányán töltött, néhány előadásra átjött hozzánk Felsőbányára.

Mindenek előtt magát a társulatot mutatjuk be a következőkben.

A társulat a vidéki színtársulatok szerényebb kiadásából való, azaz alantabb áll mint pl. Krecsányi, vagy Janovics, vagy Komjáty, Zilahi stbiek társulatai, de azért koránt sem harmad-negyed rangú, mit igazolni látszik már csak az is, hogy az igazgató némi mérsékelt állami subvenciót élvez. Nem nagy a tagok száma, sőt elég kevés, de ezek a javából vannak válogatva. A társulat inkább operettekre és vígjátékokra van berendezkedve. Van jó primadonnájok, ez lényeges s van kitűnő komikusuk, a mi szintén fontos. Tenoristájuk? baritonistájuk? Volna az is, de minek az a mai világban ? Az uj sütetii operetteknél primadonnák kellenek s ezzel meg van. Bob herczeget, János vitézt, vagy Katalinban a hadnagyot mind-mind nem asszonyok ját- szák-e? — A társulat szubrettje az országosan is eléggé ismert Molnár Bella, a vidék jobb prima donnáinak egyike, szép terjedelmű és jól iskolázott hanggal, rutinos játszó-képességgel, a fiatal- sággal együtt járó jó kedvvel és — szép ruhatárral aki a székesfővárosi közönség előtt sem ismeretlen, a múlt évről, mikor a Városligeti Szinkörnek volt primadonnája.

Aki tulajdonképen koloratur-énekesnö, Szilágyi Erzsébet, egyúttal igen jól beválik mint vígjátéki szubrett is. A fönnebb említett jó komikus Madas és szintén mindjárt itt említjük meg Lomniczy Bélát is, mint aki jellemszinész is, bonvivant is, operette-buffó is, vagy ha akarom komikus, ha akarom akár apaszinész, sőt ha akarom színházi titkár is avagy igazgató-helyettes, tehát minden és ami fő, mindent jól csinál.

Zenekara a társulatnak ez idő szerint nincs, azt az igazgatóság nem rég feloszlatta, úgyszintén teljességgel nincs kar sem, hanem ezt két fiatal segédszinésznö szokta helyettesíteni.

Városuok közönsége átalában örömmel és érdeklődéssel várta és fogadta a nemzeti közművelődés fáradhatatlan munkásait. S elég érdé kés volt már megjelenésük is.

Úgy október második felében sokzzor volt szó róla ismerősök között, vájjon eljönnek-e ide is Nagybányáról a színészek, de bizonyosat nem tudott senki. Egyszer csak megjött a hir, hogy jönni fognak, de ezt még bizonyosra nem lehetett venni. Nem sokára azonban megjelentek az utczasarkokon az »előleges színi jelentések« s rá pár nap múlva, október vége felé megjelent Bérezi titkár is bérleteket gyűjteni. A dolog úgy volt megállapítva, hogy a tervezett előadások okt. 31-én fognak kezdődni. Ez később nem mutatkozott czélszerünek s a terv megváltozott olyformán, hogy csak nov. 3-án kezdődnek az előadások. Mikor ez a nap közeledett, hire jött,

Felsőbányái Hírlap.

hogy az előadások egyaltalábau elmaradnak. Nov. 3-án hire jött. hogy lesznek előadások s ezek nov. 5-én vasárnap fognak kezdődni. Nov.

4-én azt mondták, hogy csak hétfőn kezdődnek. Nov. 5 én végre hire ment, hogy egyes helyeken szir.lapok vannak kifüggesztve, melyek 7-ikére, keddre csakugyan előadást hirdetnek. Nov. 6-án aztán feltűntek a falakon a legvalódibb szinla- pok s 7-én, kedden este végbe is ment az első szinielöadás.

Színészeink itt időzése azonban úgy értendő, hogy ők Nagybányán nem hagyták el szállásaikat, hanem csak naponkint az előadásra érkeztek ide kocsikon s előadás után ismét visszatértek Nagybányára, amiben ha éppen lealázót nem is láthatunk magunkra nézve vagy kicsinylést, pedig de azt legalább is váltig szokatlannak találhatjuk. Mert habár szent igaz, hogy a közönségnek semmi köze ahhoz, hol van a lakása a színészeknek és hol étkeznek,*) de hát már ahhoz vagyunk szokva, hogy a színészek közönségük körében élnek, s ha ez nincs úgy, ez talán még a küzhahangulatra is befolyással lehet kis mértékben. Színészeink persze úgy fogták fel a dolgot, hogy egy pár napért nem érdemes megválni lakásaiktól akkor, amikor Nagybányára úgyis olyan közel van Felsőbányához. Vagy hogy itt talán nem lehetne alkalmas lakásokat kapni? Hát ha nem volná hozzánk közel egy másik város, akkor nem láttunk volna színházat.

öt előadást láttunk tőlük, általában elfogadható, összevágó és jó előadásokat. Itt működésűk kezdetben három estére volt tervezve s e három este : nov. 7-én, 8-án és 9-én három Operette ment; 10-én pénteken nem tartottak előadást ; mivel pedig a pártolást — úgy látszik — kielégítőnek találták, itt időzésüket még megtol- dották két előadással s e két előadás — nov. 11. és 12-én — már franczia vígjáték volt. A három operette volt: János vitéz, Orfeusz a pokolban és Bobherczeg, a két vígjáték: Csodagyermek és Mintaférj, A legelső előadáson zsuf- folt ház volt, a másodikon és harmadikon jó félház, a két franczia vígjátékot már gyér közönség nézte.

A megnyitó előadás — mi lett volna más? János vitéz volt. Akár ki is tudtuk volna találni előre, hogy János vitézzel, ezzel a csodaszép ze- néjü, igaz magyar daljátékkal fog kezdődni a cyclus.

Azonban jelentésünket szomorú hangon kell kezdenünk, mert a megnyitó előadás a legjobb akarattal sem mondható sikerülnek. Nem érthetjük okát, de az előadás nem volt olyan gördülékeny, minőnek azt óhajtottuk volna látni, annak egész menetét bizonyos nehézkeség, vontatottság és szintelenség jellemezte — kivéve talán Bagónak és Jancsinak kék tó melletti jelenetét, mely még legjobbnak volt mondható. Miért himezzünk- hámozzunk ? Közönségünk teljesen elégedetlen volt, a miről ilyen kis városban, minő a miénk, nem nehéz értesülést szerezni. Tartozunk az igaz- | ságnak annak konstatálásával, hogy ez este maga j a különben igen kedves primadonna, Molnár \ Bella sem bírta magával ragadni a közönséget, J mely hideg maradt dalaival, játékával szemben. Molnár Bellának valóban gyönyörű ruháit megdicsérjük, de mennyire sajátságos az, hogy a mig Molnár Bella maga is szép nő, s mig kosztümjei is igen szépek, ennek daczára a kettő együtt még sem volt s/.cp, vagyis hogy ö nem volt szép Kukoricza Jancsi. Ez igy van, amint hogy nem szép Kukuricza Jaucsi külömben egy sem az ország összes primadonnái közül, nem véve ki Fe- dákot sem. Már hogy is volna szép, női ruhának a lobogós ing és gatya? és sokan vannak, akik úgy találják, hogy a művésznők úgynevezett nadrág szerepben soha sem tudnak olyan hódítók leuni, mint asszonyi mivoltukban.

Azonban, ha igazságosak akarunk lenni, nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy volt olyan része is Molnár Bella szerepének, melyet jól csinált meg. így azt a mély fájdalmat és meg- rendültséget, melyet János vitéz érez, mikor Bagó közli vele, hogy Iluska meghalt, ezt a néma fájdalmat Molnár mesterileg, igaz színekkel s valóságos drámai erővel festette meg s ezen alkalommal éneke is, melylyel Bagó énekét megismételte, a maga pianissimójával igazán szép és megható lett volna, nagy kár, hogy éppen ekkor, mintha egy-két hamis hangot kellett volna észrevennünk.

Közönségünk, mely oly lelkes érdeklődést tanúsított a hires János vitéz iránt, ez előadás után •— mint már mondottuk is — csalódottnak érezte magát, odáig azonban még sem mehetünk. hogy azt mondanék, miszerint színészeink lejáratták előtte a szép darabot, mert ha az előadás nem is volt mintaszerű, a közönségnek imitt-amott

*) Egyeseket ez is érdekelhet. Szedő.

[ mégis csak föl kellett ismernie, meglátnia és él- I veznie a zseniális alkotásnak szépségeit, melyekben e poétikus daljátéknak úgy librettója, mint muzsikája annyira bővelkedik. Mennyire meghatott pl. mindenkit a színházban az a szép rész, mely a magyar föld elpusztíthatatlan szereteté- nek apotheosisa, mikor Bagót a trombitást hiába marasztalják a tündérországban, a szive visszavágyik Magyarországba és vissza is megy, magában ilyenformán tűnődve: odahaza most virít a pipacs, meg a szarkaláb; mire hazaérek, aratni fognak, ott, ahol igy alkonyaikor kolompolva jön haza a nyáj a faluba, a toronyból meg a kis harang szava hangzik s összevegyül az aratók dalával ; -—• nem, dehogy maradok, megyek én haza! A közönség könnyezve tapsolt. Sőt — csodák csodája! — ugyanezt még János vitéz meg- í ismétli, pedig neki Iluskától kell megválnia, akit annyi küzdelmek után sikerült csak feltalálnia. Valóságos tanítás ez a népnek a mai világban, a mikor tömegekben vándorol a magyar az uj világba. Szintoly könnyekig megható volt, mikor János vitéz Tündérország határánál, mig pajtása szalonát pirít, amaz a földön heverészve megpillantja a felhők között a költöző madarakat, melyek Magyarorázágba mennek s aztán zokogva küld általuk köszöntést hazájába. Nézd, nézd csak Bagó ! nézd ott a felhők között a vándormadarakat 1 Kiáltja valóságos extázisba esve és térdre borulva. És meg kell adni, hogy ezeket a kedves részleteket úgy Molnár Bella, mint Badnay, illő módon interpretálták, s azért hatást is értek el.

Szilágyi Erzsébet Iluskájáról nincs semmi mondani valónk, ö inkább mint franczia királyleány nyújtott elfogadhatót.

Ha valakit mégis megdicsérhetünk, ez Badnay Bagó trombitás személyesitöje, akinek játékában is volt melegség, szép és jól színezett éneke pedig szintén tetszett, csupán annyit kifogásolunk, hogy a rózsaszálról szóló dalnál, melyet különösen szépen énekelt, a dal 14-ik és 30-ik ütemében levő 4-ik nyolezadot minden ok nélkül mind a három versszakban kellemetlenül megnyomta. (Például: »és aki küldfe . . .« ». . . rózsa . . .«)

Madas a franczia király szerepében talpraesett mókáival nemcsak a karzatot nevetette meg, hanem a nézőteret is.

Arakszyn.

Különfélék.

Személyi hir. Ifj. Münnich Sándor vezérkari százados, ki közelebb tartotta esküvőjét Fazekas Juliska úrnővel, nehány napra feleségével együtt szülei látogatására városunkba érkezett.

Tanfelügyelői látogatás. Gálffy Lajos kir. s. tanfelügyelő e hó 7., 8., 9., 10. napjain városunkban és környékén időzött s több iskolát meglátogatott, azok közt a helybeli ref. iskolákat és a gör. kath. iskolát. Itt idözése alatt látogatást tett a polgármesternél és a lelkészeknél.

Uj kaszinói tagok. Az olvasó-egylet (felső kaszinó) f. hó 10-én Herczeg Pál és Spitzer Fülöp kincst. bányagyakornokokat tagjai közé választotta.

Állami utak felülvizsgálása. A nagybányakolozsvári és nagybánya—m.-szigeti állami útvonal felülvizsgálása e hó 20—21. napjain történt meg. Ez aktusból városunk polgármestere: Farkas Jenő törvényhatósági megbízottul lett kiküldve, mi okból nehány napig hivatalát kénytelen volt elhagyni. Ez idő alatt a polgármesteri teendőket Nyisztor István h. polgármester látta el.

Kuszkó István betegsége Mint részvéttel értesülünk, Kuszkó István hírlapíró, a kolozsvári mértékhitelesítő hivattál főnöke súlyos betegen fekszik a múlt hó közepe óta. A napokban a mentők beszállították a Vöröskereszt kórházba, hol súlyos operácziót hajtottak végre rajta. Állapota most már javulófélben van s remélhető, hogy pár hét alatt ismét talpra áll, mit a magunk részéről is őszintén óhajtunk!

A felsőbánya — kapniki-ut az utóbbi években, mióta a községek jóvoltából tengődött, hires volt rósz hidjairól. Most ezen a bajon segítve van, amennyiben a rósz hidak rendbehozattak Felsőbánya, Laczfalu és Bajfalu határában. Az átvételt e hó 14-én foganasitotta a végrehajtó bizottság Farkas Jenő polgármester elnöklete alatt.

Irnokí kinevezés. Az ügyvezető igazságügyminiszter Literáty Dezső nagybányai járásbirósági dijnokot a mátészalkai járásbírósághoz Írnokká nevezte ki.

Hymen. Liha Bertalan János ózdi társulati bányamérnök e hó 21-én kötött házasságot özv. Szüts Illésné úrasszony kedves és müveit leányával: Szüts Ilona Emma urleánynyal. A házasságkötésnél tanuk voltak: Baumerth Károly bányatanácsos és Fizély Sándor főmérnök. Az ifjú párnak boldog házas életet ki- I vánunk.