Felsőbányai Hírlap, 1905 (10. évfolyam, 1-26. szám)

1905-10-25 / 22. szám

Felsőbányái Hírlap. Decz. 2-án Morvay ugocsavármegyei Ordi­narius fiscus ismét irt levelet, kérve, hogy még sürvebben érintkezzenek vele. Egy szóval, mint látjuk, minden követ megmozgattak a jó atyafiak, hogy egyházukat visszaállítsák Azonban a kir. helytartótanács 1782 ben deczember 23-án, 9013. szám alatt kelt leiratában úgy döntött, hogy mivel 100 család nincs Nagybányán, tehát sem nyilvános, sem magános vallásgyakorlatot nem engedélyez s igy sem papot, sem tanítót nem hívhatnak. Erre aztán a készséges Höncz Dániel Kassára utazott, éjjet a nappallal egygyé téve, hogy az ott időző császárral személyesen talál­kozzék. Fölkereste Sonntag superintendent és dr. Mayert, akik azt tanácsolták neki, hogy a felségnek adjon át egy kérvényt, mikor korán reggel 6 órakor a templomba megy. A szép kérvényt, »Eperjesről való Toperczer ur« irta meg, aki éppen Kassán időzött s Höncz csak­ugyan át is nyújtotta az uralkodónak a tervbe vett időben és helyen, aki azt kegyelmesen elfogadta. Mikor Höncz haza jótt, elmondta szeren­csés utazását, a hívek nagy örömmel felbuz­dultak s a templomra és iskolára 1104 forintot, a lelkész és tanító fizetésére 112 irtot írtak alá. Morvay József maga 260 frtot adott. Az idő azonban telt s a kegyelmes Re- solutio nem érkezett le, Höncz Dániel tehát M -Szigetre sietett, mivel II. József akkor éppen ezt a várost ejtette útjába. Pogány László házá­ban nyújtotta át a kérvényt az uralkodónak. Az engedély még erre sem érkezett, a gyü- ennélfogva Bécsbe küldte ki Hönczöt, aki oda is elment s ott Drozdek János ágens segítségével a harmadik felségkárvényt nyújtotta át II. Józsefnek. Ezalatt idehaza hiába zörgettek a hívek a tanácsnál a resolutióért, hiába kérték, hogy csak 2—3 napra hozhassanak papot, mert »sok öregek, betegek vágynak közöttünk«, hogy tőlük egy asszony templomba ment, 17 hetes fiúgyermeket vitt magával, halva hozták haza, hogy könnyebb papot idehozatni, mint nekik sok "költséggel messzire járni, a tanács csak az 1782. decz. 23-iki rendeletre hivatkozott, és semmit nem engedett. Panaszkodnak arról is, hogy a választások­nál a luth. polgárokat teljesen mellőzik. Höntz Dániel, a merész polgár (szabó mester) végre győzött harmadszor. A superin- tendens egyik levelének hátán önmaga Höntz, ezeket jegyzetté fel: »1785. aug. 6 án küldtek ki Bécsbe. Szept. 5-én a császárral elintéztem a dolgot, okt. 10-én hazaérkeztem, nov. 9-én kezembe adták az írásbeli engedélyt idehaza s a 8 f. 48 krt érte lefizettem. A nagy- és felsőbányái evang. ecclesia magános szabad vallásgyakorlatot kapott a Felségtől 1785 október 11-én. Ez a magános gyakorlat majdnem olyan volt, mint a nyilvános, imaházat építhetnek, lelkészt, tanítót hívhatnak, csakhogy a templomnak nincs tornya és a bejárata nem az utczáról van. A szabadságlevél birtokában kimondhatat­lan örömet éreztek a lelkes hívek s köztük a sokat buzgólkodott Höncz, ki egy egész győztes hadjáratot vezetett. Most arra gondoltak rögtön, hogy a régi templomnak tájékára, a mai Deák-térre (Czin- terem) építik az uj ecclesiát, kérvényt adtak be a császári kommisariushoz, hogy a jezsuita re- sidentiától a Szent István templomig terjedő térséget pénzért megveszik, hova templomot, iskolát, paplakot építenek. Mig azonban ezek felépülnének, addig kérik az üresen álló s hasz­navehetetlen kis kath. templomocskát használa­tul. Válaszul azt nyerték, hogy a kis templomot semmi szin alatt meg nem kapják, habár haszna­vehetetlen is és rendezkedjenek be magán házban. A város Ígérte ugyan, hogy az egyházi épületeknek ad ő alkalmas teret, az evangé­likusok azonban ezt nem várták, hanem magán telkeket vásároltak. Először megvették a Maday- féle, vagy mint akkor nevezték, Koretkó-féle telket a felsőbányái utczában, mivel azonban ez kicsi volt, visszaadták és a Schubert Ferencz házát vették meg 800 írtért. 1786 márczius 25 én, ugyanabban az utczában, ugyanazon a helyen, a hol a templom jelenleg is van. A ház a Lendvay és Szakmáry telke közt feküdt 280 —281. szám alatts két rét tartozott hozzá. A tanács előtt kötött szerződés azt mondja, hogy »felsőbányái utczában a Rák-utczára járó köz sikátor s Lendvay ur két fél szomszédsá­gokban fekvő házokat, a postfundualissal s az udvaron levő kisebb házacskával együtt eladják az aug. conf. communitásnak. Ez a ház tehát a mai templom és közkút helyén feküdt s telke a mai ev. kántoriakig terjedt ki. És igy téves azok nézete, kik azt tartják, hogy a mai ev. templom helye hajdan temető volt; a temető a várdombon feküdt, ezen a telken eredetileg egy magánház állott kerttel. Ugyanabban a hónapban, mikor a telket ezen az igen alkalmas helyen megvették, márcz 10-én tanítót is hívtak mindjárt Mkel István személyében, akinek hiványa szerint 50 forint évi fizetést adnak, nagy temetéstől 30 kr., közönséges temetéstől 17 kr, minden gyermektől hetenként 3 kr.. ugyancsak minden gyermektől egy szekér fa és a pünkösti offertórium. Mivel azonban Nikelt nem igen kedvelte az ecclesia, azért mihamar elment s helyére Schavolt Mihályt választották, aki mivel fiizetését évi 10 írttal fölemelték, itt állandóan meg is maradt.« Az értékes munkát ajánljuk az olvasók méltó pártolására. Székely jrj)ád Casino. A felsőbányái Olvasó egylet története. — Irta: Vagányi Kálmán. — Ha a festő képet akar festeni, szükséges, hogy rendelkezzék a munkájához szükséges kel­lékekkel; azonkívül kell, hogy festménye tár­gyát kellő távlatból kellő világítás mellett szem­lélhesse, mert csak igy érvényesítheti müvében eszményeit és érzelmeit. Ha a rajzolandó kép a várakozásnak meg nem felel, gyengének érzett tehetségem mel lett legyen azon körülménynek betudva, hogy nem rendelkeztem az alapszínnel, melyre az esemény tárgyai rajzolandók valának, elvesztek ugyanis az egylet első három évének jegyző­könyvei, továbbá az egylet történetét igen tá­volról és igen rövid vázlatokból közvetve szem- lélhetém. Különben is egyletünk nem volt tenger vészekkel és gyöngyökkel, de csendes tó vala, mely gyengéden enyhité és üdité fel kis kö­rének és környezetének levegőjét. A nemzet első napszámosa, a legnagyobb magyar, gr. Széchenyi István meginditá a tár­sadalmi téren való szellemi összpontosítást; s különféle egyletek és társulatok megalakulását. Az eszme városunkba is elszárnyalt és a fel­támadás ünnepén, 1842. év április 17-én öltött testet, akkor alakulván meg a felsőbányái »Ol­vasó társaság.« L. Berks Nándor volt választmányi tag megőrizte a »Vereinigter Ofner Pesther Zeitung« 1842. április 28-án kelt 34 számát, melyben, a 409. oldalon a következők foglaltattak : »Felsőbánya április 17. Itt ma egy kaszinó egylet jött létre, melynek elnökéül Puskás Ti­vadar ur, a város főbírája, vezénylő tagjaiul pedig Kreit Vilmos kir. bányatörvényszéki toll - nők (egyszersmind az egylet alelnökéüljtováb- bá Csausz Albert és Farkas János városi taná­csosok és Hoffer Ferencz kir. bányaszámvevő ir nők, L. Berks Nándor kir. kémlész és idősb Lugossy József reform, lelkész, pénztárnoknak Rézler György és jegyzőnek Kerekes József ügy­véd urak titkos szavazásáltal választattak. Egy ál­talában kis helyiségünk körülbelül 3 év lefolyta óta igen emelkedett, mely idő alatt egy lottó és levélgyűjtődé birtokába is jutott Farkas János vá­rosi tanácsos urnái és egy gondviselő intézeti ügy nökséghez lovag Berks Nándor kir. kémlész ur gondozásában. Ily előhaladásnál teljes meggyő­ződéssel bizton nézünk elébe többféle, a köz­jólétre nézve elérni kívánatos czélok megvaló­sulásának, ami csak egyetértés és együtt mű­ködés által lehetséges.« Az egyletnek megalakulása első évében volt 66 tagja és pedig : Elnök : Puskás Tivadar, alelnök : gr. Kreith Vilmos, pénztárnok: Rézler György, jegyző : Kerekes József Választmányi tagok' L Berks Nándor, Farkas János, Csausz Aibert, Hoffer Ferencz, Lugossy József. Rendes tagok: Abrahám Alajos, Bartók József, Bartók Vilmos, Barthos József, Báthy Lajos, Bereczki Sándor, Biegelbauer József, Bojthor Endre, Borza Elek, Cseh Lajos, Czehe Ágoston, Dorogi An­tal, Éckhardt József, Fázsy Teofit, Figuli Ignácz, Forthuber Mátyás, Frank Vilmos, Frisch József, Füstös István, Gaal Károly, id. Gödri János, ifj. Gödri János, Heverr János, Herr György, Hitter Alajos, Hitter József, id. Kererekes Jó­zsef. Krassai András, Krassai József, Kotró Jó­zsef, Kunczl Ignácz, Ládái Bogdán, Lánczki István, Lévay Sándor, Jeszenszki Sándor, Mike Ferencz, Moldován Antal, Molnár János, Pap | Ferencz, Pelládi Márton, Rudolf József, Szaitz Károly, Sánta János, Sasku János, Szaitz József, Sinka Miklós, Szabó Lajos, Schvarcz Máté, Sztancsek János, Szarukán László, Szarukán Márton, Török József, Varga József, Vanitsek Janos, Vojtánek András, Zazula József. 1842. évben a következő hírlapok járattak a7. egyletbe: »Regélő«, »Magyar Gazda«, »Pesti Hírlap«, »Erdélyi Híradó«, »Világ«, »Atheneum« és »Ofner-Pesther Zeitung«, melyeknek félévi előfizetési dija 38 forintot tett ki. Az egylet a második évben megmaradt nyugtatványok sze­rint 136 forintot fordít könyvek beszerzésére, melylyel megveti alapját könyvtárának is. (Folyt, köv.) Különfélék. Személyi hir. Ifj. Tomasovszky Imre óvizi m. kir. erdész, kincstári erdőgondnok és neje szüleik látogatására rövid időre Felsőbányára érkeztek Áthelyezések. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Ilosvai István apai állami iskolai ta­nítót a lippói állami iskolához, Móricz Imre ál­lami iskolai tanítót pedig az apai állami elemi iskolához helyezte át jelen minőségökben. Anyakönyvi kinevezések. A belügyminisz­ter az istvándi-i anyakönyvi kerületbe Tolnay János népiskolai tanítót anyakönyvvezetővé, a csanálosiba pedig Tötös János segédjegyzőt anyakönyvvezető helyettessé nevezte ki. Tudori felavatás Dunay János szatmáregy- házmegyei áldozópap, lapunk munkatársa a na­pokban tette le az egyházjogból kitűnő ered­ménynyel a tudori szigorlatot a budapesti tudo­mány-egyetemen, hol az egyházjog tudorává avatták. Gratulálunk! Uj bányaorvos. A m. kir. pénzügyminisz­térium vezetésével megbízott miniszterelnök dr. Kulcsár Vidor magyarláposi magánorvost a kapnikbányai bánya és kohóhivatalhoz bánya­orvossá nevezte ki. Gyászhir. Bariha Miklós iró és országgyű­lési képviselő, a magyar stilmüvészet nagy mestere, a Magyarország vezérczikkeinek hír­neves írója, e hó 19 én Budapesten .elhunyt. A boldogultnak halála felett méltán borult gyászba a magyar iró világ, mert a szép prózának mes­teri művelőjét veszítette el benne. Temetése f. hó 21 én történt meg az ev. ref. egyház szertartása szerint. A székesfőváros disz-sir- helyet engedélyezett holttestének. Nyugodjék békében! Lévay Lajos jubileuma Városunk egyik el­származott fia : Lévay Lajos sárkereszturi ref. lelkész a napokban töltötte be lelkészi műkö­désének 25 dik évét, mely alkalomból szép ünneplésben részesült. A községházán diszköz- 1 gyűlést tartottak, melyen az egész környék előkelősége résztvett. A képviselőtestület ne­vében a jubilánst a község jegyzője köszön­tötte fel, a ref. egyház nevében Nagy László, a kath. egyház nevében Sauer László plébános, az izr. egyház részéről pedig dr. Vész Ignácz üdvözölte a jubilánst. Nagy László értékes em­léktárgyat nyújtott át az ünnepeltnek és érte- I sitette, hogy a község Lévay nevére 200 koro- I nás alapítványt tett- Kívánjuk, hogy az ünne­pelt lelkipásztor 50 éves jubileumát is egész­ségben és boldogságban érhesse meg 1 Értelemzavaró sajtóhiba csúszott be lapunk múlt számába. A »Különfélék« czimü rovat­ban egyik czimben a »hatvanas bizottság« he­lyett a »katonai bizottság« volt olvasható, amit ezennel helyreigazítunk. A nagybányai muzeum építése. A nagybá- \ nyai muzeum egyesület felterjesztést intézett a | múzeumok és könyvtárak orsz. főfelügyelősé­géhez a muzeum építése tárgyában. E felter- ! jesztésre a főfelügyelőség hosszabb leiratban vá­laszolt, öt tervet küldvén le az építendő mú­zeumra vonatkozólag Az építés tárgyában ki­küldött bizottság e hó 10-én tartott ülésében a 7 szobás tervezetet fogadta el. A muzeum ideiglenes elhelyezésére vonatkozólag a bizott­ság a minoriták uj épületét hozta javaslatba. A szatmári püspöki szék betöltése. Mint egyes lapok Írják, Meszlényi Gyula utódának kinevezése mindennap várható. Az uj főpász­tor Mayer Béla v. püspök, kalocsai egyházme­gyei kanonok lesz. A póttartalékosok visszatartása. Mint a Nagybánya Írja szatmári értesülése alapján, azo­kat a póttartalékosokat, akik még kiképzésben nem részesültek és e czélból most vonultak be, nem szándékoznak a nyolczheti kiképzés után hazabocsátani, hanem visszatartják őket az ujonczhiány pótlása végett a jövő tavaszig.

Next

/
Thumbnails
Contents