Felsőbányai Hírlap, 1905 (10. évfolyam, 1-26. szám)

1905-10-11 / 21. szám

sülni. Ezen okoknál fogva a vizvezetéknek az állomási fütőházig leendő kiépítését a közgyűlés egyhangúlag engedélyezni hatá­rozta a következő feltételek mellett: 1. A vasúttársaság egyszer-mindenkorra a város pénztárába 1000 (egyezer) koronát lefizet. 2. Joga lesz a vasúttársaságnak a vízveze­téket a jelegi végpontjától a fütőházig meg­hosszabbítani a vasúti terület éjszaki olda­lán, a pályatest mellett. 3. A város, vagy bárki a vasút által lefektetendő ezen ve­zetékből tetszése szerint bármely ponton létesíthet csatlakozást, de az indóház, illetve a pályaudvar határáig a vasúttársaság maga köteles ezen csatlakozást készíttetni oly mi­nőségű vezetékkel, mint a szabályrendelet­ben elő van Írva. 4. Addig. mig a viz a pályaudvartól magánházakhoz vagy városi területre elvezetve nem lesz, a közönség a pályaudvaron létesítendő főcsapról nappal szabadon hordhat vizet. 5. A vasúttársaság kötelezettséget vállal, hogy a kutat a víz­tartó elkészültéig csak éjjel tölti meg. 6. A vasúttársaság az általa lefektetendő vízve­zetéket saját költségén tartozik letesiteni és fentartani. 7 Felsőbánya város a viz meny- nyiségéért felelősséget nem vállal és a víz­vezeték használatát addig engedélyezi, mig a vizmü fennáll. Ezen pontok szerint meg­szerkesztett és felolvasott szerződést a köz­gyűlés egyhangúlag elfogadta és jóváhagyta. Lévay Sándor timár kérelmét a Kohó- csorgót levezető piaczi patak további fen- tartása iránt a közgyűlés a következő in­dokokkal utasította el a bizottsági javaslat elfogadásával: Az állami ut kiépítésével a Kohó-csorgó levezetésére szolgáló csatorna megszűnik, a patakba folyó többi viz pedig a pataknak vízzel való állandó ellátására nem elegendő; a patakra a vízvezeték létesíté­sével sem közegészségügyi, sem tűzrendé­szed szempontból szükség nincs. Lungauer János és özv. Máriás Györgyné földtér-feladás iránti kérelmükkel elutasit- tattak. Kizbaján Gábor hasonló tárgyú ké­relmének a közgyűlés h^lyt adott, kimond­ván a bizottság javaslatával egyetértöleg, hogy nevezett részére egy lakóház építésé­hez szükséges területet a Hámor-árok és az állami ut között levő térből felad az esetben, ha az építési szabályrendeletben előirt csinos kőházat épit -megfelelő csinos kerítéssel ellátva; a földtér kijelölésével a tanács lett megbízva. Itt egyik képviselő felvetette azon indítványt, hogy az előbb említett téren már most tervszerüleg kijelöl­tessék egy, a vasúthoz vezető utcza és ezen terv keretében történjenek a további föld­tér feladások lakóházak építésére, ekkép megelégedés, jóllét virányos terére vezesse el­nyomott honfitársait: Te tudod, mikép nyo­mott el az álnoksággal kezetfogott erőszak min­den hazafias szívből jött nemes törekvést, Te tudod, mikép hullott le hóhér bárdja alatt a hő­söknek magasztos gondolatoktól hevített feje s mint vérzett el sokaknak nemes szive ! Oh Atyánk, hogyan emlékezzünk ezekről a szív, lélek legna­gyobb fájdalma, keserűsége nélküli! Kérünk, jó Atyánk, nézz alá mennyei fény­lakodból ! Magyar nemzetünkre ismét szenvedés, küzdelem vár. Lásd meg csüggedésünket, lásd bizonytalan reménytelensegünket. Lásd meg, mint ügyekszik a nemzet jogos törekvéseinek, alkot­mányának királyi esküvel is biztosítani Ígért meg­őrzésére. Lásd meg, hogy a magyar nemzet alkot­mányára királyi esküt tett koronás király, ahe­lyett, hogy a neki királyi hatalmat adó nemzet emelkedésére, virágzására munkálkodnék, idegen, gonosz sugalmazókra hallgatva, ennek jogos igé­nyeit megbénítani min': ügyekszik. Oh kérünk, lágyítsd meg szivét, hogy tud­jon bölcsen s különböző népei felett tudjon igaz­sággal kormányozni. Oh, vajha adnál bölcs, igazságos király mel­lett hivatásuk magaslatán álló. okos tanácsoso­kat, kik az uralkodóval vállvetve tudnák szere­óhajtván megvetni a leendő vasúti utcza alapját. Utolsó tárgya volt a közgyűlésnek Műn- nich Sándor gazdasági tanácsos kérelme nyugdij-igényének megállapítása iránt. E tárgynál elvi szempontból felszólal­tak Süssner Ferencz és Imre Károly kép­viselők, de a polgármester azon megnyug­tató kijelentése után, hogy kérelmezőnek csak előbbi állásában szerzett nyugdij-igé- nyét kell nyugdíjaztatása alkalmával azon összegre kiegészíteni, amelyet a városnál eltöltött szolgálata alapján igényelni jogo­sult leend, ez pedig ez idő szerint a vá­rosra semmi terhet nem róna, a közgyűlés a bizottság javaslatának elfogadásával, te­kintettel kérelmezőnek a város szolgálatá­ban eddig kifejtett tevékenységére, a ké­relemnek helyt adott. E szerint Münnich Sándor nyugdijképességét szolgálatba lépése idejétől számitólag a nyugdíjaztatása alkal­mával érvényben leendő nyugdijszabályzat szerint megállapította, kötelezvén őt a szol­gálatba lépése napjától járó nyugdíjalap és illeték összegnek az időközi kamatokkal együtt f. évi nov. 1-től számított 12 havi egyenlő részletben leendő lefizetésére. Ezen határozatról úgy a kérelmező, mint szám­vevő utján a pénztár értesittetni rendeltetett. Előfizetési felhivás A „Méhészeti Szemle“ czimii havi fo­lyóiratra. Mindazok, akik a méhészettel kisebb vagy nagyobo terjedelemben foglalkoznak, vagy mint a méhészeti termékek fogyasztói és feldolgozói, aziránt érdeklődnek, régóta érzik hiányát egy olyirányu irodalmi vállalatnak, mely a termelő méhtenyésztők és a fogyasztó nagyközönség kö­zös érdekeit felkarolva, köztök mintegy állandó összekötő kapcsot képezzen. Vannak ugyan kétségtelenül kitünően szer­kesztett méhészeti szaklapjaink, melyeket nem­csak a kezdő, hanem a szakképzett méhész is haszonnal olvashat, ezek azonban kizárólag mé­hészek számára vannak Írva s a méhészetben nem jártas laikus alig találhat bennök oly tárgyat, mely őt a társadalmi élet különböző viszonyai között gyakorta előforduló méhészeti kérdésekre vonatkozólag tájékoztatná. Pedig ezen, méhészekre nézve nélkülözhe­tetlen szaklapokon kivül úgy a szakszerű méhész­nek, mint a méhészeti termékek iránt érdeklődő fogyasztó közönségnek okvetetlenülszüksége van egy oly rendes időszaki közlönyre, mely egyes actuális kérdéseket szakszerüleg tárgyaló méhé­szeti czikkek közlése mellett a fösulyt arra fek­tesse. hogy a méhészet, e nem csekély jelentő­ségű Közgazdászai ág folytonos fejlődésével ál­landóan lépést tartva, a méhészet körében fel­merülő újabb mozzanatokat figyelemmel kisérje és a közönséggel megismertesse s ezáltal nem­csak azoknak, akik a méhészettel, mint közgaz­___________F E IS 6 BÁNYAI_HI R LAP.________ te tt országunknak kétség, bizonytalanság, remény­telenség hullámai között hányatott hajóját biztos révpartra vezetni. Vajha meggyőznéd sokat küzdött agg ural­kodónkat is afelől, hogy a hűséges nemzet nem akar egyebet most sem, csak élni, csak oly sok­szor nyirbált alkotmányát óhajtaná védeni. Vajhá meggyőznéd, hogy e nemzet erősbödése a kirá­lyi trónnak is védbástyája, e honnak gyengülése a királyi koronának is homályba borulása. Vajha felmutatnád neki uralkodóháza itteni százados történelméből, hogy akkor, mikor min­denfelől veszedelem fenyegette, mikor minden­felől vészfelhők tornyosultak fejők felett: a hű magyar nép ótalma alatt találtak egyedüli me­nedéket. A hü magyar főrendek voltak azok. kik a mindenfelől szorongatott királynő bátorítására egy szájjal szóltak: »Életünket és vérünket!« Hajtsd azért, kegyelmes Istenünk, a csüg­gedő, aggódó nemzethez a királyi szivet. Lá­gyítsd meg s indítsd szeretetre. bizalomért, hű­ségért a nemzeti jogos törekvések megadására. Légy e hazának támasza, ótalma, mint voltál elejétől fogva. Adj, oh magyarok Istene ! e Ironnak gyarapodást, virágzást! Adj ennek, ha kell, haláltól sem rettenő bátor vitézeket! Ámen. dászati termelési ággal hivatásszerüleg foglalkoz­nak, hanem magának a nagyközönségnek is hasz­nos szolgálatot tegyen. Ezen czél lebegett szemeim előtt, midőn magamat a »Méhészeti Szemle« czimü havi fo­lyóirat megindítására határoztam. Nem az a czélom tehát, hogy a méhész­kedő közönséget az okszerű méhészet titkaiba beavatni hivatott s e ezéinak teljesen megfelelő méhészeti szaklapokkal versenyre keljek s azok számát oknélkül szaporítsam. Egyedüli czélom az lesz, hogy a »Méhé­szeti Szemle« : 1. úgy a szakértő méhészt, mint a laikus közönséget egyaránt érdeklő, tehát közérdekű méhészeti mozzanatokat, — 2. a méhészeti egyesületeknek az ország méhész-közönsége által alig ismert működéseit s bizonyára ügybuzgó tevékenységét, — 3 a méhészeti irodalom terén fel feltűnő újabb sajtótermékeket — és 4. az újabb hazai és külföldi méhészeti vív­mányokat éber figyelemmel kisérve, megismer­tesse és kritikailag méltassa; 5. a közönségnek a méhészeti müvek, élő - méhek, méhlakok, kezelési eszközök és méhészeti termékek eladását és bevásárlását megkönnyítse s szakértői ellenőrzés mellett közvetítse; 6. a méhészkedő és nem méhészkedő kö­zönség körében felmerülő kérdéseknek és ezekre adandó feleleteknek teljesen díjtalanul állandó tért nyisson és eshe töleg ezekre szakvéleményt adjon ; 7. végre, hogy ezáltal a méhészkedés ne­mes szenvedélyét a nagyközönségben felébreszsze s az okszerű méhészetet megkedveltesse, azt népszerűsítse és terjeszsze. Eszerint a «Méhészeti Szemle« kiváló jó- Szolgálatot fog tenni úgy a hivatott méhésznek, mint a laikus nagyközönségnek; a hivatott mé­hésznek folytonosan tiszta képet fog felmutatni a hazai és külföldi méhészet minden mozzanatáról s állandó jóakaró barátja és lelkiismeretes köz­vetítője lesz minden igénye és szükséglete kielé­gítésében; a laikus nagyközönségnek pedig egy­részről alkalmat fog nyújtani — nem szakszerű méhészeti oktató, hanem — a méhészet köréből vett kellemes szórakoztató és a méhészetet in­kább csak mint kö/.gazdászati ágat ismertető czikkek olvasására s ezáltal a méhészet nemes élvezetének megismerésére és megkedvelésére, — másrészről szintén segítségére lesz a méhé­szeti termékek, u. m : méz- és viasz-szükségleté­nek beszerzése körül. A»Méhészeti Szemle« 1906. évi január hó 1-jétől kezdve havonkint 8. r. ivnagyságban leg­alább 1—1 iv, vagyis 16 oldal terjedelemben, csinos borítékban fog megjelenni. Előfizetési dij egész évre 4 K, félévre 2 K, negyedévre 1 K. Egyes szám ára 40 fillér. Gyűjtőknek minden, egyszerre beküldött 10 példány után 1 tiszteletpéldánynyal szolgálok. Az »Adásvételek« czimü állandó rovatban közölt hirdetések dija soronkint előfizetőknek 10 f, más hirdetőknek 20 f. Egyéb rendes hirdetések a lap végén vagy a színes borítékon: 1 egész oldal 12 K, feloldal 6 K, negyedoldal 3 K. Többszöri hirdetésnél megegyezés szerinti árleengedés lesz. Hogy a nyomatandó példányok számára nézve magamat idejekorán tájékozhassam, kérem az előfizetési dijakat legkésőbb folyó 1905. évi deczember hó 1-jéig saját czimemre megküldeni, hová az eshetöleges közlemények és a hirdetési dijak is — még pedig ezek mindig előre-lesznek beküldendők. Kelt Nagybányán, 1905. évi szeptember 1. Hazafias tisztelettel: Pcitahi Béla, mint a »Méhészeti Szemle« szerkesztője és kiadótulajdonosa. * E felhívást bizalommal ajánljuk olvasóink szives figyelmébe. Pataki Béla szerkesztő szak­szerű tevékenységét megyénkben a gazdasági egyesület keb .‘lében kifejtett munkássága és mé­hészeti előadásai révén úgyszólván mindenki is­meri, »Méhészeti Zsebkönyve« által pedig orszá­gos nevet is szerzett magának. Mindezek alapján megérdemli a legszélesebbkörü támogatást ezen újabb vállalkozásához is. Szerh. Különfélék. Nemzetünk tizenhárom vérta­núja haláláuak emlékünnepét minden igaz honfi megünnepeli. E szomorú évfor­duló alkalmából ünnepi istentisztelet volt a hely­beli ref. templomban. A XC. zsoltár (Te benned bíztunk eleitől fogva . . .) eléneklése után Nagy Lajos hazafias lelkesedéstől lüktető igen szép al­Október 6.

Next

/
Thumbnails
Contents