Felsőbányai Hírlap, 1905 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1905-08-15 / 17. szám
Felsőbányái Hírlap viszontlátás öröme akkor, ha az a jólismert helyen, kedves szülővárosunkban fog történni! Ugyanazért, midőn ezen kedves eszme megpenditőjének és felkarolóinak a legbensőbb köszönetem nyilvánítani kedves kötelességemnek ismerem, egvben fájdalommal vagyok kénytelen kijelenteni, hogy azon résztvenni nem tudok, mert a szigorú sors épen ezen időre rótt rám oly kötelezettségeket, melyek működési helyemről eltávozni egy perezre sem engednek, de biztosítom Nagyságodat, hogy mig földieim a viszontlátás örömperczeit fogják élvezni, fájó lelkem érzelmeivel én is közöttök leszek, mint ahogy mindig is hü fia kívánok maradni szülőföldemnek és hazámnak. — Fogadja Nagyságod őszinte tiszteletem nyilvánítását és nagyrabecsülésem kifejezését, melylyel vagyok s maradok Brassó, 1905 augusztus hó 7-én. kész szolgálattal: Dózsa (Schuller) János, ipari szakiskolai igazgató, szakfelügyelő. Tekintetes Polgármester Ur! Kedves barátom! Ez évi július 15 én kelt becses felhívásotoknak, melyben a Felsőbányáról elszármazottak összejövetelére szólittok fel, a legnagyobb sajnálatomra nem tehetek eleget, mert a »Mára- maros-szigeti dalkör,« melynek én is tagja vagyok, Szombathelyen épen abban az időben tartandó országos dalárversenyen óhajt résztvenni, melyen nekem is részt kell vennem. — Midőn tehát szives meghívásotokat megköszönöm és a felvetett szép eszméhez a legszebb sikert kívánom, egyben biztosítalak benneteket arról, hogy eme szép ünnepélyen szellemileg veletek leszek. — Kiváló tiszteletem nyilvánítása mellett vagyok : M.-Sziget, 1905. augusztus 9. igaz hived : Lukács János bányaszámvizsgáló. Mélyentisztelt Polgármester Ur ! Midőn az »elszármazottak« összejövetelére való meghívóért hálás köszönetét mondanék, nem mulaszthatom el, hogy a szép eszmét örömmel ne üdvözöljem! Sajnálkozva kell azonban kijelentenem, hogy egészségi viszonyaim nem engedik, hogy épen ebben a nagy hőségben oly hosszú útra keljek. — Vajha mennél többen gyűlnének össze az »elszármazottak«, örvendenének a boldog viszontlátásnak és gyönyörködnének édes szülővárosunk oly szépen megindult haladásában! A megjelent »elszármazottakat* a város derék polgáraival együtt hazafias szeretettel üdvözölvén — most, mint mindig, őszinte szívből kívánom, hogy Felsőbánya városa vivat, floreat, crescat! Budapest 1905. augusztus 12 Dr Berks Lajos lovag. _____ vezértörzsorvos. Mé lyentisztelt Polgármester Ur! Édes- atyám, Moldován Antal megbízásából keresem fel Polgármester urat. Atyám ugyanis fekvőbeteg és igy legnagyobb sajnálatára nem vehet részt a tervezett kedves összejövetelen, pedig oly örömmel várta, hogy régi ismerőseit és jóbarátait viszontláthatja. — Most azonban csak gondolatban lehet ott és kívánja, hogy minden oly jól sikerüljön, mint amilyen nemes intentióval terveztetett. Edesatyám a méiyen- tisztelt Polgármester urnák szívélyes üdvözletét küldi és kéri, hogy szíveskedjék az összegyűlt kedves ismerősöknek és régi jóbarátoknak is a legjobb szerencsekivánatok mellett meleg üdvözletét átadni. — Magam részéről is a szép terv sikeres kimenetelét kívánva vagyok Nagybányán, 1905. aug 12. teljes tisztelettel: Moldován Anna. Tekintetes Polgármester Ur ! A megtisztelő meghívást megkaptam. Sajnálatomra az érdekes ünnepélyen családi viszonyaim miatt nem vehetek részt, de gondolataimmal ott leszek és vissza fogok emlékezni régi jóbarátaimra és ott átélt kedves élményeimre. Selmeczbánya, 1904. augusztus 12 Maradok őszinte tisztelője: Hlavacsek Kornál. A nagybányai ev. ref. főiskola története. Hazai történet irodalmunk egy érdekes és becses munkával lett gazdagabb azáltal, hogy Thurzó Ferencz megírta s kiadta: »A nagybányai ev ref. főiskola történetét 1547 — 1755.« Kapható szerzőnél Nagybányán, ára 4 korona. Magyarországi prot. egyházunk kezdettől fogva megértette a próféta szavait: »Elvész a nép, mely tudomány nélkül való«, ezért elejétől nagy gondot fordította nép műveltségét terjesztő alsóbb s felsőbb iskolák létesítésére s fentartására. Voltak ugyan egyes nagy alapítványokat tevő fenkölt gondolkozásu fényes nevek, de bizony a túlnyomó áldozatok az egyes hívek, egyháztagok vállaira nehezedtek, mint ahogy azoknak kell még ma is az óriás terhet hordozni a mindenképen »drága vallást« követő protestánsoknak. A közműveltséget szolgálta századokon az itteni 2 bányavárosban — Nagy- és Felsőbányán — fennállott magasabb fokú iskola is. A Nagybányán 1547—1755 ig fennállott főiskola történetét adta ki most Thurzó Ferencz tanár. E főiskolát a nagy magyar reformátor Kopácsi István alapította mindjárt a reformatio kezdetén. Nevezett halhatatlan férfiú e vidék reformálásával igen sokat tett a magyarság terjesztésére is. Ezért minden magyar há1 áj ára érdemes. S amint működött később a 2 bányavárosban letelepített jezsuitaság ellen- reformatiójával, azon módon fogyott, pusztult a magyarság az egész vidéken Azelőtt egész magyar községek ma már egészen eloláhosod- tak. Szeretnénk okulásul e jeles könyvből sokat közleni, de terünk nem lévén arra — csak keveset vagyunk kénytelenek adni. »A Wesselényi-féle összeesküvés vérbefoj- tása után nagyobb erővel megindult ellenre- formatio, amivel együtt járt a Habsburg-ház hatalmának terjesztése is, Nagybányán is meg kezdődött a magyar prot egyháztörténelemben »gyász évtized« néven ismert időszak, 1671—81 elején«. Ekkor űzték el hajlékaikból, templomaikból a szegény protestáns lelkészeket, tanítókat, hogy pásztor nélkül széledjenek el a nyájak. Ekkor űzték, hajtották az evangéliumi tant tisztán hirdetőket a nápolyi gályákra, hogy az embertelen kínzások alatt veszszeneL el azok. Oh, mily kimondhatatlan kárt okoztak a vak rajongók e hazában a magyarság szent ügyének is! Persze akkor a czél szentesitette az eszközöket! De lássuk tovább a munkát: »1673. április 13-án a szepesi kamara felszólította a várost, hogy a templomot adja át a katholikusoknak. Spankau tábornok 1674. április 14-én fegyveres erővel hajtotta végre a felsőség akaratát. November 25-én az iskolát is elvették A papokat, tanítókat, deákokat szétkergették, jövedelmeit lefoglalták és zár alá tették. I. Lipót 1676. április 15-én Geödy jezsuitát felhatalmazta, hogy az összes protestáns templomokat, az iskolát és prédikátorok lakását minden tartozékaival és jövedelmeivel a protestánsoktól elvéve, a jezsuitáknak örökre adja át. 1677-ben az iskola szünetelt a pestis miatt. 1680. október 25. A ref. egyház szétzava- rása miatt az itteni »öreg deákok« száma igen megapadt, úgy hogy februárban csak kettő, júniusban négy, szeptemberben pedig már hat volt, az év végén azonban már ötre szállott. Ezek tartására havonkint 50 dénárt adott a tanács, kenyérnek való gabonával pedig egész október haváig a piaczi vásárvámul szedett — u. n. »lapát buzá«-ból tartotta, októbertől kezdve a Teleki Mihály által »conferált« dézsma-buzá- ból hetenkint — számukhoz képest — egykét véka búzából süttetett kenveret a tanács.« »l/55-ben szűnt meg a »Schola Rivulina« miután 208 évig nevelte a magyar ifjúságot « »A schola Rivulina« épülete. Az egykori nagybányai református főiskola épülete ma is fennáll, a XVII. századból való. A városi levéltár egy oklevele bizonyítja, hogy 1644-ben a főiskola a mai »Szentháromság«-ról nevezett római kath. plébánia-templom helyén állott »Szent-Márton«-ról nevezett ág- hitv. templommal szemben volt. A főiskola a piacz és czinterem között levő Harácsek-ház telkén épült, a vár-utezai oldalon. Az egyemeletes épületben lakott a rektor és a deákság nagy része. Az iskola bejárata a piacz vagy a városháza felől lehetett, mivel a mai czinterem temető volt, amelytől fal választotta el az iskolát és az iskolai törvények a fal áthágását szigorúan tiltották. Az egykori iskolaépület most lisztraktár. Egy óriási mestergerendán levő vésett feliratból leolvashatjuk, hogy a főiskola itt volt. A gerenda egyik része az emeleten van, másik vége a földszinti padlás gerendázat alatt. Újabb időben az épület megrövidítése alkalmával ketté fűrészelték és egyik darabját a rajta levő felirattal nem törődő ácsok megfordítva tették fel a falra« . . . ., »A ref. főiskola nyilvánosságának megszűntével az iskola épülete és telke 1712. január 15-én a jezsuitáké lett, hol a róm. kath. elemi iskolát helyezték el.« 1770-ben a város az egri püspökség közbejöttével egyezségre lépett a jezsuitákkal, mely szerint a szerzet lemond a kálvinistáktól épített iskola-házról. ' Sok érdekes adat van a III. fejezetben a »Rectorok és praeceptorokról« szóló részben a sok figyelemreméltó közlemény közt. A két évszázadon át fennállott s szellemi világosságot terjesztő főiskola története is igazolja, mennyi küzdelmeken kellett keresztülmenni az Isten dicsőítését, igaz hazaíiságot józan műveltséget szolgáló prot. egyháznak s iskoláknak. Mentse ki azokat a kor sötét szelleme ! Különfélék. Lapunk jelen száma a találkozóra való tekintettel egy nappal hamarább jelenik meg. Személyi hírek. Hollós Jakab ny. máv. főfelügyelő f, hó 8-án a vízvezetéknek a vasúti állomáshoz leendő bevezetése tárgyában; Melker Károly posta- és távirda-biztos f hó 6 án a postahivatal megvizsgálása végett itt időztek. A napokban látogatóba jártak itteni ismerőseiknél, illetve rokonaiknál: dr Fibiger Sándor főgimnáziumi tanár Ungvárról, Mandics János birtokos Husztról és Czir Ferencz volt helybeli káplán, jelenleg róm. kath. plébános Németmokráról, Mladoniczky Ignácz kanonok Győrből, Fasztusz Elek főgimnáziumi tanár Szatmárról. Előléptetés. A vallás és közoktatásügyi miniszter Fülöp Imre nagybányai áll. főgimnáziumi rendes tanárt a VIII. fizetési osztály 3 fokoza- téptette elő. Rendkívüli városi közgyűlés volt e hó 13-án d- e 11 órakor, melyen, a képviselők meglehetős kevés számmal vetttek részt. Hitelesítésre Csausz Károly, Nagy Lajos és Imre Károly küldettek ki, a hitelesítés ideje 19 én d. u. 3 órára tűzetett ki. A vásári szabályrendelet módosítása a miniszteri leirat értelmében fogadtatott el. Boros Mihály és társai, valamint Sár- közy Lajos földtér feladás iránti kérelmét a közgyűlés akként fogadta el, hogy a kért csekély területek dij nélkül adassanak fel. Kovácsek András hasonló tárgyú kérelme elutasittatott, mivel a kért terület gyermekjátszóhelyül szolgál s feladása által az utcza különben is nagyon szűkké válnék. A város czimere a miniszteri leirat értelmében a következő megállapítás szerint fogadtatott el: A hegynek földtalajon kell állania, tehát alája a földtalaj volt alkalmazandó, a hegy csúcsai pedig teljefeen az ősi pecsét után ábrázolíattak. A pajzs fölé a rendes czimer korona volt helyezendő, mert a magyar szent korona csakis az ország czime- rét illeti meg. A város czimerének heraldikai leírása a következő: kék mezőben kilencz, három, kettő, három, egy hengerded sziklából álló hegy két oldalú, a legelő csúcsán egy-egy mezítlábas barna s hátul feltürt köntösbe öltözött csuklyás bányász dolgozik, még pedig a jobboldali két kézre fogott ezüst csákánynyal, a baloldali pedig jobbjában ezüst kalapácscsal, baljaban ezüst vésővel. A pajzsra arany czimer- korona van téve. Mayer E. Ottó és Farkas Lipót közötti, a fűrészre vonatkozó szerződés azzal fogadtatott el, hogy a fűrész most is a város tulajdona s 15 év múlva a városnak nem tulajdonába, hanem használatába megyen át. Révész Ignácz kérelme fizetésemelés tárgyában megadatott úgy, hogy 1906. január 1-től fizetése 1200 koronára emeltetik, ez évre pedig 100 korona pótlék utaltatott ki részére. Dán György kőfejtés iránti kérelme akként nyert elintézést, hogy a Golgota erdőrészben öt egymásutáni évre nyer engedélyt m3-kint 30 f árban, egy évi szünet után azonban a jog megszűnik s azt újból kell kérnie. Az erdőben okozandó károkat pedig megtéríteni köteles. Dr Csausz Károly főorvosnak négyheti, Háder Ferencz pénztárosnak kétheti szabadságot . engedélyezett a közgyűlés. Nánásy Istvánnak, mint a »Felsőbányái Hírlap« kiadójának, tekintettel arra, hogy a város hirdetéseit díjtalanul közölte mindeddig, egyszersmindenkorra 200 K segélyt szavazott meg a közgyűlés. Áthelyezés. Az államvasutak igazgatósága O’chváry Dezső vasúti cénztárnokot, a szolgálat érdekében Rakamazra helyezte át. Kinevezések A vallás és közoktatásügyi miniszter Borbas Géza nagybányai áll. főgimnáziumi és Haller Jenő szatmárnémetii fögitnnáziumi
