Felsőbányai Hírlap, 1905 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1905-05-24 / 11. szám
IXL_ évfolyam. 11_ szám 1905. UVUdjuis 24, FELSŐBÁNYÁI IRLÁP TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGYESTARTALMIJ LAP. MEGJELENIK NAGYBÁNYÁN MINDEN MÁSODIK SZERDÁN. Előfizetési ára: Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona Egyes szám ára 20 fillér. I s < » i Hirdetések és előfizetések i Nagybányára, Nánásy István könyv- | nyomdájába küldendők. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztő czimére Felsőbányára küldendők. HIRDETÉSEK OLCSÓ ÁRAK MELLETT KÖZÖLTETNEK. Városi közgyűlés. Igen érdekes és mozgalmas volt a képviselőtestületnek f. hó 13-án tartott rendes tavaszi közgyűlése. Maga a gyűlést összehívó polgármester is számított rá, hogy ez a közgyűlés ki fog emelkedni a megszokott sablonszerüség keretei közól s azért azt a szokásos 11 óra helyett d. e. 10 órára tűzte ki. így is csak pár perez ^íija volt, hogy a déli harangszó nem találta a tanácsteremben a városatyákat. A közgyűlés iránt az érdeklődést különösen a tárgysorozat két pontja költötte fel: a vízvezetéki szabályrendelet alkotása és a vágatási szabályrendelet módosítása. Mindkettő zsebbevágólag érdekelt mindnyájunkat, ennek tulajdonítható, hogy a képviselők rég nem látott számmal gyűltek össze. Úgy a vízvezetéki szabályrendelet keretében javasolt vizhasználati dijak, mint a vágatási szabályrendelet módosítása folytán életbe léptetni szándékolt magasabb vágatási és szemledijak újabb teher gyanánt lebegtek a fejünk felett és ezeket bárminő néven nevezzük is, csak a pótadó természetével bírnak, emiatt csodálkozni sem le- .het rajta, ha a közgyűlés szinte egyértelműig foglalt állást a bizottsági javaslatok ellen és az alacsonyabb díjszabást emelte érvényre, — sajnos — a vízvezetéki dijaknál csak erre az évre. Addig biztasson mindenkit a remény, hogy a jövő évben nem hogy emelni fogná, de sőt lejjebb szállitandja a közgyűlés a vizhasználati dijakat. Mert végre is ennél a hasznos műnél nem az a czél, hogy a kerüár amortí- zaczionális részletét fizessük érette és igy a jövő nemzedéket a magunk megrontásával kíméljük, vagy mint a tisztiügyész kifejezte, a városnak tőkét gyüjtsünk, hanem hogy a vízmű fentartási költségeit fedezzük és hagyjuk meg azt beruházásnak, ne törekedjünk azt quasi megvásárolni. A váZoltán fiamnak. Éltem delén állok; már deres a hajam. Az évekből hátra kitudja mennyi van ? Mint felhő, mit szél hajt, repülnek az évek . . . Egy-két év még ... s én is őseimhez térek. Tudod : szegény vagyok : pénzt rád nem hagyhatok; De — mi felér pénzzel — tanácsot adhatok. Ez az utravaló meg nem óv a vésztül, De tán fáklyád lehet, ha majd rádsetétül. Ha majd egykor felnőlsz, szeretett kis fiam, — Bár a sorskönyvébe Írva ki tudj’ mi van ? Ha majd iskolába adván, elvezetlek, Hol téged a tudás mezején vezetnek : Müveid a szivedet, lelkedet egyaránt. Tanítód magvetőd: tudásrnag alá szánt. Használd fel az időt; figyelj tanítódra.Mert mit tőle látsz, hallsz : szolgál majd javadra. Használd fel az időt; mert az repül, elszáll ; Halad maga utján és senkire sem vár. Aki dolog nélkül tölt el tavaszt s nyarat: Ne csadálkozzék, ha majd kalászt nem arat. Gyüjts sok ismeretet; élesítsd az eszed. A tudásnak egykor, meglásd hasznát veszed. A tudás többet ér minden pénz-vagyonnál: Azért: »tanulj, fiam, légy okosb apádnál«! ros költségvetése az amortizácziónak legalább felét megbirja, a másik felére és a fentartásra bizonyára elég lesz a most megállapított alacsonyabb díj is. A szemledijak emelésével az állatorvos jövedelmének fokozása czéloztatott, de ezáltal ismét csak a közönség lett volna megterhelve a húsárak arányos emelkedésében, ami szintén nem óhajtandó. így is Felsőbánya az ország drágább városai közé kezd emelkedni hová-tovább a megélhetést illetőleg. Igenis, emelni kell az állatorvos jövedelmét, de fizetés-emelés alakjában, mert az utóvégre is nem járja, hogy egy akadémiai képzettségű embernek 800 K fizetésből kell megélnie. A fizetésemelésre a bányakárpótlás jövedelméből még tetemes összeg áll rendelkezésre, nem szükséges tehát a fogyasztást drágítani, ha az állatorvos helyzetén javítani akarunk. A bányakárpótlás kifejezett czélja a közigazgatás javítása, az állatorvos is egyik faktora a közigazgatásnak, tehát abból a pénzből ót is tisztességes fizetésemelés illeti. A vizhasználati dijak megállapításánál felszólaltak: Imre Károly, ki a bizottság által javasolt dijakat egy harmadra óhajtotta leszállítani, Nagy Laj s czintén a? alacsonyabb díjtételeket ajánlotta, dr Szokol Pál pedig szerette volna az egész ügyet egy ad hoc bizottsághoz utasittatni, Dimand Károly a közkutak közelében levő, de nem a fővezeték mentén fekvő házaknak a fővezetéki díjtételek alá vonására hívta fel a figyelmet, dr Berks Aurél óhajtotta volna, ha a vezeték végső kútja állandóan nyitva tartatnék, hogy a csőhálózatban állott viz ne legyen, Stoll Béla tiszti ügyész elvben a bizottság javaslata mellett foglalt állást, végre azonban a megoldás kedvéért ő is a mérsékelt dijak elfogadását ajánlotta. Még többekhozzászólása után a közgyűlés 1905 -re megállapította a vizdijakat, mint azt alább közölni fogjuk. A vágatási szabályrendelet módosítását Boldogságnak hívják azt a csalfa árnyat, Mely előled elfut, elmarad utánad. Ha ifjú szived majd ezért vágyak lepnék: Te, fiam, ne kergesd ezt a színes lepkét, Mert nincsen boldogság. Nincs; az csak képzelet, Amely mint fényárnyék, játszadozik veled . . . Ami mégis a lét nyugalmát megadja : Az a tiszta szív és léleknek összhangja. Ha kihív az élet a lét küzdterére; Intelmem legyen az életed vezére; Szeresd a munkát, bár durvuljon tenyered . A nehéz munkában : — édes lesz kenyered. Ha sorsod leigáz, a föld poráig ver: A mnnka és a hit az, ami felemel!.. . — Légy jó, igaz, helyes; senki meg nem átkoz. Mig élsz, fiam, kérlek, »dolgozz’ és imádkozz’« Ne azt nézd, hogy díjul mit ad ez az élet, Hogy örömben kevés, búban lesz sok részed. — Nem lehetnek mindig verőfényes napok. Lásd, a nap fénygolyó, mégsem mindig ragyog ; Mert elfödi néha sürü, terhes felleg — Ép’ úgy, mint a bánat felhője a lelket . . . — Azért, ha az élet gondjai levernek: Légy férfi; állj elé az újabb tehernek! Ha hiába küzdesz, mások megelőznek, S szolgája kell lenned az önző erősnek ; Imre Károly javaslata értelmében fogadta el a közgyűlés Hajdú Lajos és Medvecz Lajos hozzászólása után. A többi tárgyak kevés időt vettek igényba. A közgyűlésről részletes tudósításunk a következő: Jelenvoltak: Farkas Jenő polgármester, mint elnök, Spáczai Gyula jegyző, Bay Károly rendőrkapitány, Stoll Béla tiszti ügyész, Mün- nich Sándor gazd. tanácsos, Pap Márton számvevő, Háder Ferencz pénztárnok, dr Csausz Károly főorvos, — dr Szokol Pál, Nagy Lajos, Csausz István, Kováts Gyula, Róth Lázár, Róth Mihály, Hajdú Lajos, Medvecz Lajos, Rettegi Károly, Imre Károly, Gasparik lgnácz, Dimand Károly, dr Berks Aurél, Orbán Károly, Tury Ferencz, Szigyártó József, ifj. Szabó Károly, Májercsik József, Roth Salamon, YLajdik Józsel, ifj. Lévay Sándor, Kerekes Sándor, Koncz- vald András, Márjás György, Jékly Károly, Hámori Nándor, Tánczer György és Salamon Mayer képviselők. Az elnöklő polgármester a közgyűlést megnyitva, a jegyzőkönyv hitelesítésére Kováts Gyula, Orbán Károly és Kerekes Sándor képviselőket kérte fel, a hitelesítés idejét pedig e hő 17-ének d. u. 3 órájára tűzte ki. A tanács beterjesztette a számvevő, által összeállított, a gazdasági és pénzügyi bizottság által felülvizsgált 1904. évi zárszámadásokat a gazdasági pénztárról, valamint a kezelése alatt álló egyéb alapokról, melyek f. évi április 15-től 30-ig közszemlére voltak kitéve, előadva, hogy azok ellen észrevétel vagy felszólalás be nem adatott. A közgyűlés a beterjesztett zárszámadásokat a bizottság javaslata értelmében egyhangúlag elfogadta és jóváhagyta s a következőleg állapította meg: I. A város gazdasági, illetve házi pénztáránál: 153,322 K 03 f bevétellel, 148,676 K 23 f kiadással, _____ 4,6 45 K 80 f maradványnyal. II. A szegény-ápoldánál: 5,786 K 37 f bevétellel, ' ______5,337 K 35 f kiadással,_____ 44 9 K 02 f maradványnyal. III. A Viktória-alapnál: 648 K 76 f bevétellel, ________425 K 84 f kiadással,_____ 22 2 K 92 f maradványnyal. ■ Magyar Regényírók. A tavalyi karácsonyi könyvpiacz legértékesebb meglepetése egy nagyszabású regény- gyűjtemény megindulása volt, Magyar Regényírók czímmel. Mikszáth Kálmán terve volt ez a gyűjtemény, amely a magyar regény száz- esztendős pályafutásában felhalmozódott kincseket gyűjti egybe hatvan díszes formájú, művészileg illusztrált és emellett olcsó kötetben, s a 2v£ai számunk S oldal. Ha kebledben ezért fájó érzés támad S szivedet, lelkedet emészti a bánat: Ne foszoljanak szét lelked szép álmai. . . Tanulj felejteni és megbocsátani. Ne törje meg lelked a kínzó fájdalom : Az önbecsérzet az, ami magasba von! Küzdj és remélj, oh mert az élet küzdelem. Útja kevés rózsát és sok tövist terem, Élni: Kötelesség. Ez legyen jelszavad! A munka felemel; az ima nyugtot ad. Legyen élted munkás, hasznos, gyümölcsöző. Ne légy haszonleső, kapzsi, irigy önző . , . Ezen tanácsokkal amidőn ellátlak: Utadra bocsátlak s két kézzel megátdlak! ■ ■ Pap. Márton.
