Felsőbányai Hírlap, 1905 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1905-03-01 / 5. szám
Felsőbányái Hírlap a jelenlegi bérlő az újabb, 5 évre történő bérbeadásnál egyenlő ajánlatokkal szemben előnyben részesül. Ha az üzemet a bérlő időközben beszünteti, úgy az ipartelep minden kárpótlás kizárásával a város tulajdonába megy át. A bérlő és neje fenntartják magoknak a jogot arra nézve, hogy a szerződést harmadik személyre is átruházhassák. A szerződést a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Felolvastatott Bay Károly rendőrkapitány és dr Csausz Károly városi főorvos elleni panaszos ügyben hozott képviselőtestületi határozat ellen Csernátoni V. Péter által beadott fellebbezésre hozott alispáni véghatározat, mely a közgyűlési határozatot alaki hiányok miatt megsemmisíti és uj határozat hozatalára hívja fel a közgyűlést. A véghatározat egyhangú tudomásul vétele után a közgyűlés az emlitett tisztviselők ellen a panaszos ügyből kifolyólag a fegyelmi eljárás megindításának szükségét fennforogni ezúttal sem látta s igy annak elrendelését mellőzni határozza. A gyűlés vezetését Nyisztor István h. polgármester vette át, mivel a következő ügynél Farkas Jenő polgármester személyesen volt érdekelve. A polgármester ajánlatot tett a városnak, mely szerint a város tulajdonét képező s jelenleg a gör. kath iskola tanterméül szolgáló épületet és annak telkét óhajtaná megvenni s felajánl érette 2100 korona vételárat. Miután a felolvasott bizottsági javaslatban tett indítványra a valódi vételár az építési és szépitési bizottság á1 tál a közgyűlést megelőzőleg megállapítva lett és az a megajánlott 21000 K vételár összegnél jóval alacsonyabb összegben : 1900 K-ban lett megállapítva, a közgyűlés az eladáshoz elvben hozzájárul egyhangúlag, az ajánlat érdemleges tárgyalására pedig az 1886. XXII. t.-cz. 110. §-ában foglaltak szem előtt tartásával 30 nap kö/.beveteseve! első ízben a közgyűlés f. évi márczius hó 22-dik napjának d. e. 11 órájára tűzetik ki és ezen közgyűlésre a képviselőtestületi tagok jelen határozat meghirdetése és meghívó utján egybehívni határoztattak. A közgyűlés már ez alkalommal is egyhangúlag hozzájárult ahhoz, hogy a szóban forgó épület és telek 210 K vételárban Farkas Jenő polgármesternek eladassék. Kunczli Arnold illetőségi ügyében a nagybányai járási főszolgabíró megkeresésére a képviselőtestület egyhangúlag kimondta, hogy nevezettet felsőbányái illetőségűnek el nem ismeri. Ezek után a közgyűlés véget ért. Február 23-án rövid közgyűlés előzte meg az állatorvosválasztást, ezen közgyűlésre csupán két tárgy volt kitűzve. Felolvastatott az 1904. évi gyámpénztári számadás és mérleg s azt a közgyűlés 69224 K 70 fillér fedezettel, 58401 K gyámoltak követelésével és 10823 K 70 fillér tartalékalappal megállapította és elfogadta. Gáspárik Ignácz kérelmét a reá kirótt telepedési dij mérséklése iránt a közgyűlés elutasította. Következett ezután az állatorvosi állás betöltése Nagy László alispán elnöklete alatt. Összesen nyolcz pályázó jelentkezett, kik közül a közgyűlés az első helyen kandidált Révész Ignácz beregszászi illetőségű állat- olvost egyhangúlag megválasztotta. Révész megválasztása kitűnő képzettségén kívül városunkra nézva azért is előnyös, mert kötelezte magát, hogy ezen állását két éven belül el nem hagyja. A megválasztott állatorvos a gyűlésen az esküt azonnal le is lette Amerikai munkásviszonyok. Azok, akik eddig a magyar lapok hasábjain az amerikai munkásviszonyok ismertetésé- j vei foglalkoztak, részint csak felületesen ismerték a tárgyat, részint hazafias intencziókból származó, megbocsátható tudatos tendencziával igyekeztek a helyzetet akkép ecsetelni, hogy elvegyék a magyar . ember kedvét az Ameri | kába való kivándorlástól. Ez a törekvés azonban — amint a tények bizonyítják — nem vezetett czélhoz,-azaz a kivándorlási kedvet leg- kevésbbé sem csökkentette. Semmi sem bir ak- | kora bizonyító erővel, mint a pénz. hogy pe- | dig- a kivándoroltak jelentékeny pénzösszegeket küldenek haza, azt otthon ezrek és ezrek tudják, de a statisztika is nyilván hirdeti, minélfogva az elijesztő szándékkal megirt hírlapi czikkek hatását már ez az egy argumentum s j lerontja nem is szólva arról, hogy a kivándoroltak otthon levő rokonaikkal körülményesen j közük a való tényállást. Ismerek a többek j közt olyan kivándorolt magyart, aki már há- \ romszor utazott haza abból a czélból, hogy élte fogytáig szülőföldjén marad, de negyedszer is kivándorolt, visszacsalogatta az itt megszokott jóllét, melyet a munkásosztályhoz tartozó honfitársaink — sajnos — otthon nem találhatnak fel. Sokkal czélszerübb volna tehát az amerikai munkásviszonyokat a maguk valódi mivoltában megismerni és megismertetni. Hadd látnok: mi vonzza ide és mi köti itt le annyira a magyar embert, hogy lassankint a haza szeretete is kihalt leikéből. Megismerve a valódi helyzetet, talán képesek leszünk az itteni intézményekhez és szokásokhoz hasonlókat otthon is meghonosítani, miáltal sokkal inkább elérnők a kivándorlási kedv csökkenését, mint mindenféle ijesztgető, a helyzetnek csupán árnyoldalait feltüntető hírlapi czikkek- kel. Ezt a czélt tartja szem előtt a »Magyar Pénzügyinek egy Heronból (Ohio-állam) kelt czikke, mely az amerikai munkásviszonyokat ismerteti a maguk valóságában. A világ egyetlen államában sem valósultak meg a szocziáldemokráczia követelményei akkora mértékben — úgymond — mint az éjszakamerikai Egyesült Államokban, hol a munkaszabadság, a munkásosztály jólléte, függetlensége, más osztályokkal való egyenjogúsága ma már nem ideális fogalmak és hol a munka az ipari produkczió terén a tőkével egyenrangú tényezőnek van elismerve. Csakhogy a szociáldemokraták eme követelményeinek nagyrészben való megvalósulását a munkások itt éppenséggel nem a szocziáldemokraták Európában szokásos agitáczióinak, azok vezérei politikai stréberkedésének, népgvüléseknek, tüntető körmeneteknek stb. köszönhetik. Szocziálde- mokrata politikai párt itt is létezik ugyan, sőt az e párthoz tartozók száma folyvást növekszik, de a párt, mint ilyen, rendszerint csak az elnökválasztás alkalmával adja jelét létezésének A munkások jogos követelményeinek megvalósítása, a munkásügy szervezése terén azonban a szocziáldemokrata párt korifeusainak Amerikában vajmi kevés szerepék van, az amerikai munkások nem is tűrnék meg, hogy legsajátosabb belügyeikbe velők nem egy kenyeret evő, közéjök nem tartozó, esetleg a munkások keresményéből élő agitátorok pláne irányadólag beavatkozzanak Egészen más erőforrásnak köszönhetik az amerikai munkások a nagyszabású viszonyokat: önmaguknak, intelligencziájoknak, összetartásuknak, melyeknek segélyével hozták létre az úgynevezett munkásuniókat. Az amerikai munkásuniók jól megkülön- böztetendők a szocziáldemokrata pártszervezettől, valamint a nálunk is. szervezkedni kezdő szakegyesületektől, melyek nem egyebek, mint a szocziáldemokrata szervezet expoziturái. Az amerikai munkásuniók kizárólag a munkások és pedig az illető szakmabeli munkások anyagi érdekeinek előbbrevitelével foglalkoznak, politikai czéljok nincs, sőt szorosan vett társadalmi czélok elérése sem foglaltatik munka- programmjokban. Az nniónak tagja lehet, sőt sürgős szükség által kényszerítve, tagjává is lesz minden szakmabeli munkás, bármely politikai párthoz tartozik, illetve bármnly vallásu vagy nemzetiségű. Az uniók szakmák szerint alakulnak és müködésök köre vagy csak egy gyárra, vagy ahol több hasonnemü gyár van, a gyárvárosra terjed ki. két forszírozni. Az öreg tanítónak pedig azt mondta, hogy ültesse el arányosan a gyerekeket s az emiatt haragudott meg rá, mert nem lehet ilyesmivel tölteni az időt, nem baj az, ha egyik padban három, másikban hét gyerek van ; hadd menjenek úgy be a gyerekek, ahogy akarnak; igy mondta a tanító is. Egyik tanító sem szerette. Azonban ez még mind semmi ahhoz képest, hogy mennyi bajt csinált ifjúsági egyletével. — Kell is ezeknek a tudatlan falusi fiuknak egylet, nem érdemes ezekkel bíbelődni. De 5 egyik házból a másikba járt s beszélt az embereknek, hogy lépjenek be alapító, pártoló tagnak s fizessenek valami tagsági dijat, a fiukat pedig összehívta s velők töltötte az időt. Sokszor egész lucskosan, sárosán jött haza. Mondtuk mi neki, hogy nem fog az sikerülni. Hogy hogy nem, mé gis megcsinálta, de volt is miatta elég kellemetlenségünk. A fiuk bejártak hozzá. Néha 10 óráig is beszélgetett velők s a szobát összemocskoltak, különösen sáros időben. Hányszor mondtuk neki, hogy ne szaladgáljon annyit, úgyis gyenge, beteges természetű, de mindhiába. Az uj káplán csak hallgatta-hallgatta Julcsa nénit s örvendett, hogy ily hamar megtudta; mit nem szeret Julcsé néni.. Már most vigyázni fog, hogy mindazt kerülje, amiket a régebbi káplánok rosszul tettek; már t. i. a Julcsa néni felfogásához képest rosszul. Nem ment a boltba, nem járt sokat a faluba s mindig bent reggelizett. A tanítók nem tettek eleget a nevelésben a miniszteri s püspöki rendeletnek, mely szerint a gyermekeket a templomba kell vezetni, mire Petresben még külön iskolaszéki határozat is volt, de ö egy szót sem szólt. Az ifjúsági egylet, melyet elődje nagy fáradság s áldozatok árán létrehozott, bomladozni kezdett. Pedig nem lett volna nehéz fentartani Az alapitó jól felszerelte az egyletet, volt benne oltár, gyönyörű oltárképpel, könyvszekrény könyvekkel, játszó asztalok, padok, különféle játékok. Megvolt az alapitó és pártoló tagok díszes rá májú névsora, meg az alapszabályok, házirend, jegyzőkönyv, színpad stb. stb. De az volt a baj, hogy többen is a Julcsa néni véleményét osztották s rábeszélték, hogy nem érdemes fáradozni az egyletért, hagyja, hadd oszoljék fel. S ö jobb meggyőződése ellenére, mégis ezekre hallgatott. Nem volt elég lelki ereje az embereknek balvéleményével szembeszállani, saját jobb meggyőződését követni csak azért, hogy ezek az ö távozása után az uj káplány előtt magasztalják, hogy ilyen meg olyan derék káplánunk volt. Mindenben környezetéhez alkalmazkodott, mint a tehetetlen fabáb, hogy annak jóindulatát megnyerje. Midőn egy év múlva megjött a dispoziczió (áthelyezés) azon tudattal távozott, hogy dicsérni fogják, mert semmit sem tett úgy, mint a régebbi káplánok. El is érte czélját. Midőn Julcsa néni az uj káplánnak segített, igy kezdte mondókáját: — Jaj tisztelendő ur, be örvendünk, hogy uj káplán jött — lágy ember volt a maga elődje ; nem volt abban semmi akaraterő. A tanítók az orránál fogva vezették. Nem járt a faluba, kerülte ! az embereket. Nem rendezett az semmiféle ünnepélyt az ifjúsági egyletben, pedig azelőtt sokszor volt színház s mi is elmentünk, én meg Emmi néni. Mily jó volt az a kis szórakozás, de az ön elödja nem értett ahhoz, hogy ilyesmit rendezzen stb. Julcsa néni véleményéhez hasonló volt e többiek véleménye is a régi káplánról az uj káplán előtt. Lendvai. A faluban ... A faluban czigány-primás hegedül, Későn este elhallgatom egyedül, Hegedűje siró húrja. Lágyan hangzó bus nótája, Könnyet facsar szememből. Czigány-primás hegedűje, nótája, Fájó lelkem, fájó szivem szakgatja. Eszembe jut mesés álmom, Reménységem, boldogságom Régen lehullt csillaga. Szól a nóta fájón, búsan, csendesen, Késő van már, nem hallgatja senki sem. Tündér álmok emlékeit, Fájó szivem keserveit, Elaltatja csendesen. Triff László.
