Felsőbányai Hírlap, 1905 (10. évfolyam, 1-26. szám)

1905-03-01 / 5. szám

Felsőbányái Hírlap a jelenlegi bérlő az újabb, 5 évre történő bérbeadásnál egyenlő ajánlatokkal szemben előnyben részesül. Ha az üzemet a bérlő időközben beszünteti, úgy az ipartelep min­den kárpótlás kizárásával a város tulajdo­nába megy át. A bérlő és neje fenntartják magoknak a jogot arra nézve, hogy a szer­ződést harmadik személyre is átruházhassák. A szerződést a közgyűlés egyhangúlag el­fogadta. Felolvastatott Bay Károly rendőrkapi­tány és dr Csausz Károly városi főorvos elleni panaszos ügyben hozott képviselőtes­tületi határozat ellen Csernátoni V. Péter által beadott fellebbezésre hozott alispáni véghatározat, mely a közgyűlési határozatot alaki hiányok miatt megsemmisíti és uj ha­tározat hozatalára hívja fel a közgyűlést. A véghatározat egyhangú tudomásul vétele után a közgyűlés az emlitett tisztviselők el­len a panaszos ügyből kifolyólag a fegyelmi eljárás megindításának szükségét fennforogni ezúttal sem látta s igy annak elrendelését mellőzni határozza. A gyűlés vezetését Nyisztor István h. polgármester vette át, mivel a következő ügynél Farkas Jenő polgármester személye­sen volt érdekelve. A polgármester ajánlatot tett a város­nak, mely szerint a város tulajdonét ké­pező s jelenleg a gör. kath iskola tanter­méül szolgáló épületet és annak telkét óhaj­taná megvenni s felajánl érette 2100 ko­rona vételárat. Miután a felolvasott bizottsági javas­latban tett indítványra a valódi vételár az építési és szépitési bizottság á1 tál a köz­gyűlést megelőzőleg megállapítva lett és az a megajánlott 21000 K vételár összegnél jóval alacsonyabb összegben : 1900 K-ban lett megállapítva, a közgyűlés az eladáshoz elvben hozzájárul egyhangúlag, az ajánlat érdemleges tárgyalására pedig az 1886. XXII. t.-cz. 110. §-ában foglaltak szem előtt tartásával 30 nap kö/.beveteseve! első ízben a közgyűlés f. évi márczius hó 22-dik napjának d. e. 11 órájára tűzetik ki és ezen közgyűlésre a képviselőtestületi tagok je­len határozat meghirdetése és meghívó utján egybehívni határoztattak. A közgyűlés már ez alkalommal is egyhangúlag hozzájárult ahhoz, hogy a szóban forgó épület és telek 210 K vételárban Farkas Jenő polgármes­ternek eladassék. Kunczli Arnold illetőségi ügyében a nagybányai járási főszolgabíró megkeresé­sére a képviselőtestület egyhangúlag ki­mondta, hogy nevezettet felsőbányái illető­ségűnek el nem ismeri. Ezek után a közgyűlés véget ért. Február 23-án rövid közgyűlés előzte meg az állatorvos­választást, ezen közgyűlésre csupán két tárgy volt kitűzve. Felolvastatott az 1904. évi gyámpénztári számadás és mérleg s azt a közgyűlés 69224 K 70 fillér fedezettel, 58401 K gyámoltak követelésével és 10823 K 70 fillér tartalékalappal megállapította és elfogadta. Gáspárik Ignácz kérelmét a reá kirótt telepedési dij mérséklése iránt a közgyűlés elutasította. Következett ezután az állatorvosi állás betöltése Nagy László alispán elnöklete alatt. Összesen nyolcz pályázó jelentkezett, kik közül a közgyűlés az első helyen kandidált Révész Ignácz beregszászi illetőségű állat- olvost egyhangúlag megválasztotta. Révész megválasztása kitűnő képzettségén kívül vá­rosunkra nézva azért is előnyös, mert kö­telezte magát, hogy ezen állását két éven belül el nem hagyja. A megválasztott állat­orvos a gyűlésen az esküt azonnal le is lette Amerikai munkásviszonyok. Azok, akik eddig a magyar lapok hasáb­jain az amerikai munkásviszonyok ismertetésé- j vei foglalkoztak, részint csak felületesen ismer­ték a tárgyat, részint hazafias intencziókból származó, megbocsátható tudatos tendencziával igyekeztek a helyzetet akkép ecsetelni, hogy elvegyék a magyar . ember kedvét az Ameri | kába való kivándorlástól. Ez a törekvés azon­ban — amint a tények bizonyítják — nem ve­zetett czélhoz,-azaz a kivándorlási kedvet leg- kevésbbé sem csökkentette. Semmi sem bir ak- | kora bizonyító erővel, mint a pénz. hogy pe- | dig- a kivándoroltak jelentékeny pénzösszege­ket küldenek haza, azt otthon ezrek és ezrek tudják, de a statisztika is nyilván hirdeti, mi­nélfogva az elijesztő szándékkal megirt hírlapi czikkek hatását már ez az egy argumentum s j lerontja nem is szólva arról, hogy a kivándo­roltak otthon levő rokonaikkal körülményesen j közük a való tényállást. Ismerek a többek j közt olyan kivándorolt magyart, aki már há- \ romszor utazott haza abból a czélból, hogy élte fogytáig szülőföldjén marad, de negyed­szer is kivándorolt, visszacsalogatta az itt meg­szokott jóllét, melyet a munkásosztályhoz tartozó honfitársaink — sajnos — otthon nem találhatnak fel. Sokkal czélszerübb volna tehát az amerikai munkásviszonyokat a maguk va­lódi mivoltában megismerni és megismertetni. Hadd látnok: mi vonzza ide és mi köti itt le annyira a magyar embert, hogy lassankint a haza szeretete is kihalt leikéből. Megismerve a valódi helyzetet, talán képesek leszünk az it­teni intézményekhez és szokásokhoz hasonló­kat otthon is meghonosítani, miáltal sokkal in­kább elérnők a kivándorlási kedv csökkené­sét, mint mindenféle ijesztgető, a helyzetnek csupán árnyoldalait feltüntető hírlapi czikkek- kel. Ezt a czélt tartja szem előtt a »Magyar Pénzügyinek egy Heronból (Ohio-állam) kelt czikke, mely az amerikai munkásviszonyokat ismerteti a maguk valóságában. A világ egyetlen államában sem valósul­tak meg a szocziáldemokráczia követelményei akkora mértékben — úgymond — mint az éjszakamerikai Egyesült Államokban, hol a mun­kaszabadság, a munkásosztály jólléte, független­sége, más osztályokkal való egyenjogúsága ma már nem ideális fogalmak és hol a munka az ipari produkczió terén a tőkével egyenrangú tényezőnek van elismerve. Csakhogy a szociál­demokraták eme követelményeinek nagyrész­ben való megvalósulását a munkások itt ép­penséggel nem a szocziáldemokraták Európá­ban szokásos agitáczióinak, azok vezérei politi­kai stréberkedésének, népgvüléseknek, tüntető körmeneteknek stb. köszönhetik. Szocziálde- mokrata politikai párt itt is létezik ugyan, sőt az e párthoz tartozók száma folyvást növek­szik, de a párt, mint ilyen, rendszerint csak az elnökválasztás alkalmával adja jelét létezésének A munkások jogos követelményeinek megvalósítása, a munkásügy szervezése terén azonban a szocziáldemokrata párt korifeusai­nak Amerikában vajmi kevés szerepék van, az amerikai munkások nem is tűrnék meg, hogy legsajátosabb belügyeikbe velők nem egy ke­nyeret evő, közéjök nem tartozó, esetleg a munkások keresményéből élő agitátorok pláne irányadólag beavatkozzanak Egészen más erőforrásnak köszönhetik az amerikai munkások a nagyszabású viszonyo­kat: önmaguknak, intelligencziájoknak, össze­tartásuknak, melyeknek segélyével hozták létre az úgynevezett munkásuniókat. Az amerikai munkásuniók jól megkülön- böztetendők a szocziáldemokrata pártszervezet­től, valamint a nálunk is. szervezkedni kezdő szakegyesületektől, melyek nem egyebek, mint a szocziáldemokrata szervezet expoziturái. Az amerikai munkásuniók kizárólag a munkások és pedig az illető szakmabeli munkások anyagi érdekeinek előbbrevitelével foglalkoznak, po­litikai czéljok nincs, sőt szorosan vett társa­dalmi czélok elérése sem foglaltatik munka- programmjokban. Az nniónak tagja lehet, sőt sürgős szük­ség által kényszerítve, tagjává is lesz minden szakmabeli munkás, bármely politikai párthoz tartozik, illetve bármnly vallásu vagy nemze­tiségű. Az uniók szakmák szerint alakulnak és müködésök köre vagy csak egy gyárra, vagy ahol több hasonnemü gyár van, a gyárvárosra terjed ki. két forszírozni. Az öreg tanítónak pedig azt mondta, hogy ültesse el arányosan a gyereke­ket s az emiatt haragudott meg rá, mert nem lehet ilyesmivel tölteni az időt, nem baj az, ha egyik padban három, másikban hét gyerek van ; hadd menjenek úgy be a gyerekek, ahogy akar­nak; igy mondta a tanító is. Egyik tanító sem szerette. Azonban ez még mind semmi ahhoz ké­pest, hogy mennyi bajt csinált ifjúsági egyleté­vel. — Kell is ezeknek a tudatlan falusi fiuknak egylet, nem érdemes ezekkel bíbelődni. De 5 egyik házból a másikba járt s beszélt az embe­reknek, hogy lépjenek be alapító, pártoló tagnak s fizessenek valami tagsági dijat, a fiukat pedig összehívta s velők töltötte az időt. Sokszor egész lucskosan, sárosán jött haza. Mondtuk mi neki, hogy nem fog az sikerülni. Hogy hogy nem, mé gis megcsinálta, de volt is miatta elég kellemet­lenségünk. A fiuk bejártak hozzá. Néha 10 óráig is beszélgetett velők s a szobát összemocskoltak, különösen sáros időben. Hányszor mondtuk neki, hogy ne szaladgáljon annyit, úgyis gyenge, bete­ges természetű, de mindhiába. Az uj káplán csak hallgatta-hallgatta Julcsa nénit s örvendett, hogy ily hamar megtudta; mit nem szeret Julcsé néni.. Már most vigyázni fog, hogy mindazt kerülje, amiket a régebbi káplánok rosszul tettek; már t. i. a Julcsa néni felfogásához képest rosszul. Nem ment a boltba, nem járt sokat a faluba s mindig bent reggelizett. A tanítók nem tettek eleget a nevelésben a miniszteri s püspöki ren­deletnek, mely szerint a gyermekeket a tem­plomba kell vezetni, mire Petresben még külön iskolaszéki határozat is volt, de ö egy szót sem szólt. Az ifjúsági egylet, melyet elődje nagy fárad­ság s áldozatok árán létrehozott, bomladozni kezdett. Pedig nem lett volna nehéz fentartani Az alapitó jól felszerelte az egyletet, volt benne oltár, gyönyörű oltárképpel, könyvszekrény köny­vekkel, játszó asztalok, padok, különféle játékok. Megvolt az alapitó és pártoló tagok díszes rá májú névsora, meg az alapszabályok, házirend, jegyzőkönyv, színpad stb. stb. De az volt a baj, hogy többen is a Julcsa néni véleményét osztot­ták s rábeszélték, hogy nem érdemes fáradozni az egyletért, hagyja, hadd oszoljék fel. S ö jobb meggyőződése ellenére, mégis ezekre hallgatott. Nem volt elég lelki ereje az embereknek balvéle­ményével szembeszállani, saját jobb meggyőző­dését követni csak azért, hogy ezek az ö távozása után az uj káplány előtt magasztalják, hogy ilyen meg olyan derék káplánunk volt. Mindenben kör­nyezetéhez alkalmazkodott, mint a tehetetlen fa­báb, hogy annak jóindulatát megnyerje. Midőn egy év múlva megjött a dispoziczió (áthelyezés) azon tudattal távozott, hogy dicsérni fogják, mert semmit sem tett úgy, mint a régebbi káplánok. El is érte czélját. Midőn Julcsa néni az uj káplánnak segített, igy kezdte mondókáját: — Jaj tisztelendő ur, be örvendünk, hogy uj káplán jött — lágy ember volt a maga elődje ; nem volt abban semmi akaraterő. A tanítók az orránál fogva vezették. Nem járt a faluba, kerülte ! az embereket. Nem rendezett az semmiféle ünne­pélyt az ifjúsági egyletben, pedig azelőtt sokszor volt színház s mi is elmentünk, én meg Emmi néni. Mily jó volt az a kis szórakozás, de az ön elödja nem értett ahhoz, hogy ilyesmit rendezzen stb. Julcsa néni véleményéhez hasonló volt e többiek véleménye is a régi káplánról az uj káp­lán előtt. Lendvai. A faluban ... A faluban czigány-primás hegedül, Későn este elhallgatom egyedül, Hegedűje siró húrja. Lágyan hangzó bus nótája, Könnyet facsar szememből. Czigány-primás hegedűje, nótája, Fájó lelkem, fájó szivem szakgatja. Eszembe jut mesés álmom, Reménységem, boldogságom Régen lehullt csillaga. Szól a nóta fájón, búsan, csendesen, Késő van már, nem hallgatja senki sem. Tündér álmok emlékeit, Fájó szivem keserveit, Elaltatja csendesen. Triff László.

Next

/
Thumbnails
Contents