Felsőbányai Hírlap, 1905 (10. évfolyam, 1-26. szám)

1905-02-15 / 4. szám

Felsőbányái Hírlap

Életmentés.

Irta: Dr FODOR JÓZSEF.

Az ember egészségét és életét számtalan veszedelmek fenyegetik, melyek gyakran váratlanul crik a testet. Ily szerencsétlenségek alkalmával az egészség, sőt. az élet is sokszor attól függ, hogy nemes szivü, értelmes embertársak a veszedelemben forgónak gyorsan segítséget nyújtsanak.

Leghelyesebben és ennélfogva a legtöbb sikerrel az orvos adhat segítséget; azonban az orvos csak ritka esetben van a szerencsétlenül járt ember közelében, hogy a segítséget gyorsan megadhassa s amig odahivatják, perczek, sőt órák múlnak, amelyek alatt a megtámadott élet végképen és menthetetlenül kialhatik.

Ennélfogva emberbaráti kötelességünk mindenkor készen állani társaink mentésére. Hogy azonban képesek legyünk veszedelemben foigó társaink mentésére helyesen és értelmesen cselekedni, meg kell ismernünk az életet leggyakrabban veszélyeztető véletlen szerencsétlenségeket, meg kell tanulnunk, hogy mit tegyünk a szerencsétlenség esetén addig is, mig szakértő orvos hívható a veszedelemben forgóhoz.

Röktön támadó veszedelmek enyhítésére minden községben elengedhetetlenül szükség volna egy vagy több mentöszekrénye, amelyekben a sérülések bekötözésére és az eszméletlenek élesz- tésére legfontosabb tárgyak vannak, u. m. bekötöző vatta, kötözésre való pólya, vérzés csillapítására alkalmas kötöző, törött tagok bekötésére való sínek, továbbá kés, olló, izgató szerek (alkohol, aether) stb.

De lássuk ezek után, minő röktön támadó veszedelmek fenyegetik az embert, amelyeknél az értelmes mentésre szükség van.

Magyarországon az egészségügyi törvény rendeli, hogy balesetek, valamint gyanítható tetszhalál alkalmával (a segélynyújtás mindenkinek, aki ahhoz tettel vagy tanácscsal hozzájárulni képes, köteleségében áll Ugyané törvény a népesebb városok hatóságának kötelességévé teszi, hogy mentő intézeteket állítsanak fel s azokat szükséges mentőeszközökkel és gyógyszerekkel ellássák; végre elrendeli a törvény, hogy a lakosságot népszerű oktatással világosítsák fel az életmentés módjai felöl.

Az ember egészségét és életét röktön támadó veszedelembe sodorják: a) sérülések, b) vérzések, c) eszméletveszités, d) napszurás, meg- fagyás, villámsujtás, e) fuladás, f) mérgezés. Lássuk tehát ezeket külön-külön.

Sérülések. Sérülést szenvedhet az ember pl- utczán közlekedő kocsik által, vasúti szerencsétlenségek alkalmával, gépek körül, építkezések alkalmával stb. A sérülések főbb alakjai a következők : rázkódás, zúzódás, ficzamodás, csonttörés, továbbá mindenféle sebesülések.

Rázkódás éri a testet, ha pl valaki magasról vagy ha lóról, kocsiról leesik vagy ha nagy erővel valami meglöki, megüti. Erős rázkodtatás után a következő tüneményeket tapasztaljuk: az ember halavány, eszméletlen, alig lélekzik, néha hány, szive alig ver. Az reős rázkódás gyakran halált okoz, kivált ha nincsen segítség kéznél.

Eszméletlen embert hanyatt kell fektetni,

— Bravó fiuk! ezt jól csináltátok! — kiáltá elismerőleg.

— Éljen a vitéz parancsnok! kurjantott a legénység.

A hőstettnek viszhangja kelt és a parancsnok akora érdemkeresztet kapott, mint a tenyerem.

Igaz ni, a darázs elpusztult A lovat megették a varjak. Még csak katonai pompával se temették el őket.

Látod, anyám.

Szivem boldog örömben úszott,

Látogatóba jött anyám.

Sokat beszéltünk s végül igy szólt A csendes este folyamán:

»Későre jár, fiam, bocsásd meg:

Fáradt vagyok, lepihenek ;

De nincs itt az imakönyvem,

Add csak kölcsön a tiedet!«

. . . »Az imakönyvemet?« — S zavarban Pirulva lesütöm szemem . . .

»Mivé nem tett az élet engem,

Látod, anyám, el is feledtem,

Hogy imakönyvem nincs nekem!«

Havas István.

szoros ruháit tágítsák meg, hogy lélekzete köuy- nyen történjék s hagyják nyugalomban, hogy eszméletlenségéből magához térjen. Ha */*, l/a óra alatt nem tér magához, ellenben lélekzete egyre fogy, akkor tagjait dörzsölni, melegíteni kell; mossák meg az arczát hideg vízzel s szerezzenek jeget feje borogatására.

Zúzódást szenvedünk, ha valami kemény tárgy nagy elemi erővel éri testünket. Az ilyen sérülésnél a bőr ép maradhat vagy csak kevéssé horzsolódik, azonban alatta, az izmokban vagy a belső szervekben a legveszedelmesebb sérülések lehetnek.

Ha csupán az izomzatot érte a zúzódás, akkor a sérült hely fáj és csakhamar megdagad, mert a zúzott tagokból vér ömlik ki, ami kékesen áttünik a bőrön.

Ha belső szervek zúzódtak, akkor nagy fájdalma van a sérültnek és a szervhez képest, amely elzuzódott, majd vérest köp, majd vérest hány. Zuzódáskor a sérült testrészt teljes nyugalomba kell helyezni, különösen pedig emelkedett- ten kell azt fektetni, hogy a belső vérzés megálljon.

Czélszerü nedves ruhával, hideg tárgygyal óvatosan elnyomni a zúzott részt s ezáltal a vérzést megakadályozni.

Ha nagy fájdalma van a sérültnek, a zúzott hely hideg borogatása enyhíteni fogja.

Tompa tárgygyal ütés, továbbá elesés, megrántás, lezuhanás stb. következtében gyakran ki- ficzamodnak egyes csontok a helyükből, sőt el is törnek.

Ficzamodásra támadhat gyanúnk, ha valamely mozgatható testrészt a rendestől, valamint a másik oldalom levő páros testrésztől eltérő alakot kap, eltérő helyzetben áll s abból elmozdítása nagy fájdalmat okoz, sőt a mozdítás erö- megfeszitéssei sem sikerül. Csonttörésre pedig akkor gondolhatunk, ha valamely csont sérülés után olyan helyen hajlítandó, mozgatható, amely helyen ép csont nem mozog.

Sok esetben ficzamodásnak, sőt csontörés- nek tartják az Ízületnek egyszerű megrándulását, ami hasoulóképpe i nagyon fájdalmas s akadályozza a testrész mozgását, amennyiben a sérült, fájdalma miatt, ellentáll a mozgatásnak. Azét a megrándult tagot alvásközben lehet ízületében mozgatni, ellenben a ficzamodott tag alvásközben is merev. A csonttörést is álvásközben lehet legkönnyebben kipuhatolni.

Ilynemü sérüléseknél nyugalmat kell adni a sérült tagnak s hideg borogatással enyhíthetjük a fájdalmat, mig orvos érkezik.

Ha a sérülés a lakáson kívül történik, vigyázattal kell a sérültet hazaszállítani. A törött csontot czélszerü ilyenkor támogató bckötözéssel ellátni. E czélra zsindelyszerü fát, deszkát, léczet vagy egyebet használhatunk, melyhez a törött testtagot hozzákötözzük. Ahol mentőszekr ínyek vannak, ott rendesen alkalmas, zsindelyszerü tárgyak is találhatók a szekrényben a törött tagok bekötözésére. A fa-, lécz-, deszkakötéseket előbb puha anyaggal, vattával, ha van, kibéleljük és arra fektetjük a törött tagot s egyenletesen, de elég feszesen hozzákötözzük. A bekötözés, valamint a beteg tag emelgetése, fektetése kevésbé fájdalmas, ha a törött tagot oly módon huzzuk gyengéden, hogy a törés két vége egymástól szétrontassék.

Bekötözés előtt a szoros ruhát fel kell vágni, nehogy leszorítsa a vér keringését a tagban. Ha pedig pl. kart vagy lábszárt kötözünk be, a kézfejet és lábfejet mérsékelten szorító kötözővel hasonlóképen és egészen be kell kötözni, hogy a kéz vagy láb feje meg ne dagadjon.

Ha az eltörött csont vége keresztülszakitja a bőrt, akkor különös gondot fordítsunk 'arra, hogy a seb tisztátalansággal (ronda vízzel, piszkos rongygyai s effélével) be ne szennyeztessék, mert ettől a sebnek fertőzése támadnat. ami igen veszedelmes. Ha pedig beszennyeződött a seb, akkor mielőbb és gondosan meg kell tisztogatni s meg kell mosni tiszta, ha lehetséges, kfiözött vízzel.

(Folytatjuk.)

Különfélék.

A felsőbányái takarékpénztár folyó február hó 5-én d. e. 11 órakor tartotta meg 14-ik évi rendes közgyűlését Süssner F'erencz igazgatósági elnök vezetése mellett. E gyűlésen a részvényes tagok örömmel vették tudomásul, hogy a szépen fejlődő intézet immár megháromszorozta a 40000 korona alaptőkét. Sőt amennyiben a rendes évi külön tartalék-alap 40—40,000 koronáján felül a kétes követelések alapját is 9000 koronára emelte — amennyit pedig az utóbbi alap

fel nem emészt — meg is haladta már az alaptőke háromszorosát. Egyik felemlíteni való ténye a közgyűlésnek, hogy az igazgatóságnak és felügyelő-bizottságnak az eddigi °/0-os pótlék helyett, állandó fizetést biztosított s a nyugdíj-alaphoz az eddiginél jóval nagyobb összeget 500 K-át adott Kiváló mozzanata volt Stoll Béla ügyész ama szép indítványa, hogy a városi köztéren felállítandó szökőkút létesítésére ajánljon az intézet bizonyos összeget, s ö sajátjából ugyan annyit ad. Erre a részvényesek egyhangúlag felajánlottak 200 koronát. S ehhez a nemeslelkü indítványozó ugyanannyit adván, 400 koronával lett megvetve a leendő városi szökőkút alapja. A gyűlés után a szokásos gazdag és nagy ebédre Süssner Ferencz igazgató úrhoz gyűltek a meghívott vendégek, ahol a nagyságos házi úrnő és házi ur szives, lekötelező vendégszeretetéből egész d. u. 5 óráig élvezték a jól folytatott munka után kedélyes társalgás és pohárköszöntések mellett a test áldásait. Pohárköszöntőket mondta •: Stoll Béla, Farkas Jenő, Nagy Lajos, Süssner Ferencz, Csausz István, Kondor Sándor.

Olvasóköri közgyűlés. Tartatott a közgyűlés f. hó 11-én d. u. 5 órakor. Első tárgya volt a már pár éve elkészüli alapszabály felolvasása, némi észrevétellel elfogadta a benyújtott javaslatot a kö gyűlés. Következett ezután egy 35 olvasóköri tag által benyújtott indítvány, mely a február 5-iki számában megjelent s a dicsöült nagy hazafit, Kossuth Lajost sértő kifejezéséért a Borsszem Jankó ez. élczlapot az olvasó egyletből kitiltani kérte Az indítvány egyhangúlag lett elfogadva, megérdemli az ellene inditott országos mozgalmat a honfiúi kegyeletről megfelejtkezö lap. Az indítvány elfogadása után Nagy Lajos ref. lelkész s választmányi tag állott fel, s kifejezve, hogy minden magyar ember szivét öröm tölti el, látva, hogy mily kegyeletben tartják Kossuthnak dicső alakját, sérthetetlen személyét, most tűnik ki, hogy városunkban is mily sok igaz tisztelője van a nagy hazafinak, indítványozza azért, hogy ragadja meg a közgyűlés ez alkalmat és egy mulasztásának pótlására szerezze be Kossuth Lajosnak képét s méltó diszül tegye olvasó termének kiváló helyére. Ez is egyhangúlag el lett fogadva. Nem volt ily szerencsés Nagy Lajos a következő indítványával. Nevezetesen azt ajánlotta azután, hogy amennyiben pár év óta a »Herkó Páter« ez a faj és felekezeti gyűlölettől telt, élőt és holtat — ki vele nem egy téren s nem az ő fegyverével harczol és harczolt — gúnyoló, becsmérlő vicczlap az olvasó terem asztalán állandóan ott van, melyet ö részint bot- ránkozva, részint szánalommal néz, csodálkozva azon, hogy pláne a kereszténység firmája alatt hogy lehet ily pogány módon írni kéressék fel hát a lapot az olvasó asztalra vivő egyleti tag, hogy kímélje meg őket ettől. Az indítványnak sok ellenzője akadt. Azt jól tudta indítványozó is, hogy a közgyűlésnek kényelmesebb lesz leszavazni öt, mert hiszen a nehézményezett sajtótermék ajándék, már pedig a közmondás is azt tartja: »ajándék marhának nem kell fogát nézni«. Az indítvány mellett ketten álltak fel. Egy tag, egész helyesen, nem ismervén a lapot, nem szavazott. Természetesen igen egyszerűen lehetett volna e kérdést elintézni, mire az inditványozó számított is. Azt mondta egy tag: aki nem akarja, ne olvassa. Ez igaz. Ami pedig ama másik kijelentést illeti, hogy vigyünk oda mi is prot. lapot: azt mondja Nagy Lajos, hogy azokat olvashatná is mindenki, mert a prot. szerkesztők ismerik a Krisztus evangéliumát, s higye el bárki, hogy ha oly hangon, és tartalommal Írnának, mint a Herkó Páter, megtagadná prot. voltát, de igy annál nagyobb dicsekedéssel vallja magát szent egyhá/a tagjának. Denique a Herkó Páter továbbra is ott marad sokak lelki épülésére O tempóra! O mores!

A rongyszedés veszedelme. A belügyminiszter rendeletet intézett a vármegye törvényhatóságához, melyben kifejti, hogy a rongynak, nyers bőröknek s egyéb hulladékoknak gyűjtése valóságos melegágya a himlőnek, difteritisznek, vör- henynek és lépfenének. A miniszter elrendeli, hogy a csont, rongy, nyersbőr és hulladék szedőknek a rendőrhatóság által kiállított és megbízhatóságukat igazoló bizonyítványt kell beszerezniük, nem árusíthatnak nyalánkságot s oly játékszereket, (pl. sípot) melyeket a gyermekek a szájukba vesznek, ilyesmit ajándékba sem adhatnak. Végül megtiltja, hogy azon kereskedők, kik a hulladékok gyűjtésével foglalkoznak, játékszert, vagy nyalánkságot árusítsanak.

Öngyilkos nő. Fischer Gézáné, sülelmedi pályafelvigyázó felesége, mig férje hivatalos teendőit végezte, forgópisztolylyal szivenlőtte magát.