Felsőbányai Hírlap, 1904 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1904-11-09 / 23. szám
Felsőbányái Hírlap réleg elmosatása meggátoltatott és a forrásfoglalás is csinosabb külsőt kapóit. Ily fontos munkáknál a csinos kivitel ép oly lényeges, mint maga a munka, mert a kezelő személyzet ily munkát szívesebben gondoz, mint valami idomtalan alkotást. Már messziről szembe ötlik, bogy a for- rásfoglalások műtárgyak. A forrásfoglalási munkálatokat a város házilag végeztette: a hozzátartozó különleges szerelvényeket pedig a vizmü építő czégtől szerezte be, mely czég a műszaki vezetést is végezte. A források vize öntöttvas nyomócsövekben megy a víztartóhoz s a csövek minden szakasza lü atmosphera légkörnyomásra kipróbáltatok Tekintve azt, hogy a csővezeték csak félig telve folyik s folytonos mozgásban van, a csővezeték a víztartóig csak 1 mtr. mélységben van elhelyezve. Ezen vezeték hossza kitesz 110U métert; átmérője pedig 5—19 czen- timéter közöli váltakozik. A vizmedencze a 2 kamrás rendszerhez tartozik s oly magasan fekszik, mint a róni. kath. templom keresztje. Mindkét kamra 200 nT vizet tartalmaz, úgy, hogy az összes víztartalom 100 m* vagyis 400 UUO liter. A medencze arra szolgál, hogy azon vízmennyiség, mely a varosban el nem íogy, veszendőbe ne menjen, hanem szükség esetére összegyűlj lessék. Azon nappali órákra, melyekben a források vize nem lenne elegendő, a vizlartány fogja a még szükséges vizet szolgáltatni; éjjeli szakban pedig midőn a városban úgyszólván semmi viz nem l'oly, a források a víztartót fogják megtölteni, Nappal tehát a tartányban levő viz előreláthatólag fogyni fog, éjjel pedig szaporodik. Legfontosabb szerepe a víztartóm nak tűz esetén van. Tegyünk erre egy kis számítást. A tűzcsapok bármelyike a szokásos átmérőjű tömlőn m.-perczen- kint ad 6 liter vizet. A város (5 helyre való tűzoltási készletet szerez be. Ha ezek egyidőben működnek, úgy mp.-ként 30 liter vizet fogyasztanak és a viztarlany 3 óra 42 p. alatt ürül ki. A források, mint fent említettük, 3,48 liter vizel adnak mp.-ként, mi a viztartány nélkül egy tűzcsap részére sem elegendő. Valószínű, hogy hat tűzcsappal csak nagyon ritkán fog kelleni dolgozni s akkor sem lesz szükség mp.-ként hat liter vízre. A viztartány kamrái külön is használhatók s mindkét kamra külön el van látva a szükséges szerelvényekkel, melyek arra szolgálnak, hogy a meggyűlt viz folytonos mozgásban legyen. A viztartány szellőző kéménynyel van ellátva s minden része könnyen megvizsgálható és hozzáférhető. A viztartány teljesen portland cement betonból készült, mely úgy kevertetett, bogy 1 térfogatrész cementre, 3 térfogatrész tiszta homok s 4 térfogatrész kavics esett. A külső és belső felületek vakoltaltak, de a belső felület azonkívül teljesen simára is csiszollalott. A viztartánv- nak a város felé csinos homlokzata van, melynek közepén egy vasból készült ajtó a lépcső fokokra nyílik. A medenczénél kezdődik a városi csőhálózat, melynek hossza circa 2.7 km. Ezen vezeték a Hunyadi Mátyás-u. a Hunyadi János-téren, a Nagybányai-utezan, az Árpád-ut- czán és az Iskola-ulczán vonul végig és a városi fürdőhöz és vágóhidhoz is elvezeti a vizet. A Zazar folyón három helyen van átvezetve. A főcső az Ökörbánya zuzójánál a Zazar feneke alatt, a medren megy keresz tül s külön tiszti tó elágazásai van ellátva s az Árpád-utczában és a vágóhíd felé pedig a cső a kőhidon s egy fesz- müvön halad át. E helyeken a csővezeték víztelenítő csappal van ellátva, melyből a viz egész télen át folyik s ez áltál a vizeía hídon, illetve a feszmüvön folyton mozgásban tartja, hogy a fagy miatt a cső meg ne repedjen. A csövek a talaj földszinétől 1,5 m. mélységben vannak lefektetve. A földmunkát a város házilag készítette, s e munkánál a sok szikla nagy nehézségeket okozolt úgy, hogy számos helyen a dynamittal való robbantás vált szükségessé. Minden csővonal végén tűzcsap van, hogy ezáltal a vezetéket öblíteni lehessen, ami Felsőbányán annyival inkább szükséges, mert a város bosszant fekvése miatt olyan egymásba közlekedő ágazatokat nem lehetett készíteni, melyekben a viz állandóan mozgásban lett volna. Minden nagyobb utczával szemben már most elágazó csodarabok leltek elhelyezve azo czélból, hogy a későbbi esetleges bővítések alkalmával ezen munkálatokat zavartalanul lehessen eszközölni. A csővezeték 15 atmoszférára lelt kipróbálva. A városnak tiiz ellen való biztosítására 19 tűzcsap van elhelyezve, melyeknek távolsága egymástól 120 —120 mtr, A tűzcsapok a föld alatt vannak, azaz úgynevezett »altalaj tűzcsapok«, hogy télen be ne fagyjanak, önműködő víztelenítő készülékkel vannak ellátva, melyen át használat után a tűzcsapban maradt viz rögtön lefolyik, ügy a tolózárak, mint a tűzcsapok könvebb megtalálása czéljából a falakon jelző-táblák vannak. Ezen jelző-táblákon fehér alapon piros szinti T belli van, a rajta levő számok mutatják a hydrans távolságát és irányát Az elágazó vezetékek tolózárak állal ki és be kapcsolhatók, A tolózárak a falakon fehér alapon kék színű Z betűvel vannak jelezve. A városban 8 közkút van, melyből a lakosság szabadon és könnyen viliét vizet. A kutak emeltyűvel vannak ellátva, melynek leszorítása után a viz hatalmas sugárban ömlik ki. A vízszolgáltatás csak addig tart, mig az emeltyű le van szorítva. A következő pillanatban az ömlő viz fagymentes mélységbe folyik vissza. A kutak tehát télen is állandóan működhetnek. A kútoszlopok tetszetős alaknak s a város régi czi- merével vannak diszilve. A telesleges .viz elvezetésére^ lefolyó rács és szekrény szolgál. A vízmű tervezetét Knuth Károly mérnök budapesti czég készítette; ugyanezen czég vállalatába lelt kiadva az egész vízmű építése is A város nem kiméit semmi költséget, hogy a legmodernebb műszaki ismeretek felhaszná lása mellett és a legjobb szerkezetek és anyagok kiválasztásával oly alkotás birtokába jusson, mely nem csak a lakosság vagyonát megóvja a tűzveszélytől, hanem mindenkinek hosszú időre könnyen és bőségesen tiszta, kitűnő ivóvizet szolgáltat. Sztrájk-jog. A munkaadók állandó veszedelme: a sztrájk, napjainkban nagyon gyakorivá vált. A sztrájkok napirendre kerülésével az érdekeltek szervezetei, iparkamarák, iparteslülelek, az Országos iparegyesülcl stb törvényhozási és közigazgatási intézkedéseket sürgettek a kormánynál a sztrájkok tárgyában. Egy idő óla a sajtóban mindenféle alakban tartotta magát az a hir, hogy a kereskedelmi minisztériumban készül a sztrájk törvény tervezete. E helyett a miniszterelnök mint belügyminiszter és a kereskedelemügyi miniszter rendeletet bocsátott ki a közigazgatósági hatóságokhoz, melyben a sztrájkokkal szemben a következő magatartás iránt adnak utasítást a törvényhatóságoknak s iparhatóságoknak: Tisza István gróf belügyminiszter rendeleté kijelenti, hogy az ipartörvény, amidőn érvénytelennek mondja a munka feltételeknek megváltoztatására irányuló összebeszéléseket, ezzel nem kívánja a tömeges munkabeszüntetést, tehát a sztrájkot etiltani — holott az iparhatóságok a törvény e világos rendelkezését eddig legnagyobbrészt igy magyarázták — hanem csak azt az elvet akarja kifejezésre juttatni, hogy a munkabeszüntetés minden egyes munkás szabad elhatározásának a kifolyása legren. Ha tehát minden egyes munkás szabad elhatározásból szünteti be a munkál tömegesen, azaz sztrájkol, ezt az ipartörvény említett rendelkezése ellenére jogos cselekedetnek minősiti a miniszterelnök rendelete. Közelebbről határozza meg a sztrájk megengedettségének teltételeit a kereskedelemügyi miniszter rendelete, mely szerint a munkásoknak jogukban áll a munkaszerződés feltételeinek betartása mellett, tehát a felmondási határidő eltelte után a munkát tömegesen beszüntetni. Mindkét sztrájkren delet csak azt követeli a munkástól, hogy a szerződésben elvállalt kötelességeknek tegyen eleget. Pedig a munkások nemcsak akkor károsítják meg, esetleg teszik tönkre munkaadójukat, ha a szerződésileg elvállalt munka elvégzése után tagadják meg egyszerre a inunkat, ; hanem épp oly mértékben ártanak az iparosnak, ha a tömeges összebeszéléssel való munkabeszüntetést bármikor jogosan használhatják fel jobb munkafeltételek kicsikarására. Egy sztrájktörvény beívelt tehát, mely az amúgy is ezer baj között élő magyar ipart a folvlonos sztrájkok ellenében biztosítsa s a termelés körülményeit lehetőleg állandóvá legye, kaptunk korinamrendeleleket, melyek a sztrájkol legális eszköznek jelentik ki. A rendelet arra vezethet, hogy a munkaadó kénytelen lesz vagv mindig akkord munkát végeztetni, vagy pedig munkásaival a mindenkor elvállalt munka elkészítése iránt külön szerződést kötni Ilyen módon a munkafeltételek stabilitásáról szó sem lehet majd. De semmi garancziát nem nyújtanak a rendeletek arra nézve sem, hogy a munkások a felvállalt munkát a kikötött feltételek mellett tényleg el fogják végezni. A sztrájkrendelet megkönnyíti a sztrájkok szervezését, ipar- szerüleg űző szlrájlevezetők és szervezetek mun ■ kaját — kiket jellemző elnevezéssel újabban »sz.trájkmeslerek«-nek kereszteltek el — mint hogy a rendeletre való hivatkozással mindig biztatni fogják a munkást, hogy Íme, maga a kormány is a tömeges munkabeszüntetést jogosnak és megengedettnek vallja. Erre pedig aligha volt szükség. Vegyes bizottsági ülés. — Felsőbányán 1904 okt. 26-án. — A gazdasági, pénzügyi és jogügyi bizottság e napon tartott ülésén jelen voltak: Farkas Jenő polgármester, mint elnök, Spáczay Gyula jegyző, N'yisztor István, Münnich Sándor tanácsosok, Stoll Béla tiszti ügyész, Pap Márton számvevő, Háder Fercncz pénztárnok, — Baumerth Károly. Nagy Lajos, Likker Károly, Konczvald András tagok. Elnök üdvözölve a megjelent bizottsági tagokat, a gyűlést megnyitja és felolvaslatja özv. Bátliy Sándorné kérelmét, melyben néhai férje Bálhy Sándor volt városi ellenőr halála után Felsőbánya város pénztáránál talált hiány miatt a felelőség elvénél fogva őt és utódait terhelő követelés ügyében a maguk részéről felajánl kártérítésül 2000 (kettőezer) koronát, tiz éven át visszatartott '/„ özvegyi nyugdiját és ezen felül megtéríti a városnak a perből származott költségeit. — A bizottság, tekintettel arra, hogy a hiány fedezését megelőző időben Felsőbánya városánál a pénztári kezelésnél a kellő ellenőrzés nem volt meg s nem volt az sem megállapítható, bogy a felelős ellenőrzés elmulasztása és a kiderült pénztári hiány nem terhelt-e más tisztviselőket is; tekintve továbbá, hogy nevezett városi ellenőr oly csekély javadalmazást húzott mi felelőséggel járó hivatalának egyáltalán nem felelt meg; tekintve továbbá, hogy nevezett volt ellenőr részessége föltétlenül megállapítva sem lelt, végül tekintve, hogy az egész megállapított összeg behajtása esetén az özvegy és gyermekei vagyonilag tönkretétetnének: a lett ajánlatot feltétlenül elfogadandónak javasolja azzal, hogy a megajánlott összegek lefizetése után ezen kártérítési ügy özv. Báthy Sán- dornéval és gyermekeivel szemben teljesen rendezettnek fog tekintetni s hogy a felajánlott összeg befizetése után özv. Báthy Sándorné teljes nyugdíjban fog részesittetni. — A közgyűlés határozata jóváhagyás végett a vármegyei törvényhatósághoz és a nagyméltóságu m. kir. belügyminiszter úrhoz is felterjesztendő lesz. 2. sz. A Nyires gyümölcsössé átalakítása ügyében 11 ül—904. sz. főispáni rendelet. — A főispáni rendélettel közölt belügyminiszteri leiratot a bizottság örvendetes tudomásul venni és a Nyires további használatával az állami főerdész meghallgatása mellett a tanácsot megbízni javnsolja, 3. Elnök bejelenti, hogy a fogyasztási adók megváltására a szerződés meg lelt kötve 1905-907. évre és hogy a bérösszeg az eddiginél 1200 koronával magasabb. — A bizottság a szerződést, miután a bértöbblet a városnak a fogyasztási adósegélynél megtérül, tudomásulvételre ajánlotta. Különfélék. Vasutmegnyitás. A nagybánya-felsőbánvai vasul megnyitása ma 1904. november 9-én történt meg, erre a nevezetes ünnepélyre a következő — névre szóló meghívót bocsátották ki: »A nagybánya-felsőbánvai h. é. vasút rnűtan- rendőri bejárása f. évi november hó 9-én fog megtartatni, mely alkalomra, valamint a bejárást követő és a felsőbányái nagyvendéglőben tartandó ebédhez van szerencsénk tisztelettel meghívni. — Indulás Nagybánya állomásról d. e. 9 órakor. — Hollós 1. engedélyes, Mandel, Révész és Czinner vállalkozók« A vasutmeg- nyilá'i ünnepély leírását jövő számunkban hozzuk. Állomási elöljáró A felsőbányái állomásra Pfeil may er József van állomási elöljárónak kinevezve s ő vezeti az állomás összes ügyeit. Menetrend. A reggeli vonat indul Felsőbányáról 423, Giródtótfaluból 436, Nagybánya- Sz.-lérről 4 51, Nagybányára érk. 456; a délutáni indul Felsőbányáról 227, Giródtótfaluból 240, ! Nagvbánya-Sz.-lérrőI 2 56, Nagybányára érk. 3 00 órakor. Nagybányáról indul d. e. 9’48, Nagy- bánya-Szénatérről 9 54, Giródtótfaluból 1011, Felsőbányára érkezik 10 27 ; este indul Nagybányáról 10 56, Nagybánya-Szénatérről 1102, Giródtótfaluból 1T20, Felsőbányára érkezik 11 óra 35 perczkor. Vizpróba F. hó 3-án eresztették be a csőhálózatba a vizet s próbálták ki a nyomás magasságát. A városháza előtti hydránsba bekap-
