Felsőbányai Hírlap, 1904 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1904-09-28 / 20. szám

Felsőbányái Hírlap Ez a tervezet a közigazgatási bizottságnak e hó 9-én tartott ülésén került nyilvánosságra, midőn Kristóffy József főispán egyszerűen be­jelentette a közoktatási kormány elhatározását. Ez az elhatározás pedig agilis főispánunk ér­deme, aki belátva, mily nagy szükség van vár­megyénkben az állami iskolák szaporítására, meggyőzte erről az illetékes minisztereket is. Az ő tevékenységének lett aztán az eredménye, hogy nemcsak puszta Ígérettel lett elbocsátva, hanem annak a 23 iskolának és 5 óvodának a költségei már fel is vannak véve a jövő évi ál­lami költségvetésbe. Ha ez az üdvös akczió valami vis maior által meg nem gátottatik a maga haladásában, úgy megyénk lakossága közmivelődési szem­pontból nehány év alatt igen sokat fog haladni. Adja Isten, hogy ugv legyen ! Különfélék. Kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter Vá- rady Albert id. bányagyakornokot a nagybányai bányaigazgatóság mellé rendelt számvevőség­hez ideiglenes minőségben pénzügyi számtisztté nevezte ki. Áthelyezés. A vallás és közoktatásügyi mi­niszter Végh Gábor apai állami iskolai rendes tanítót rendes minőségben az újpesti áll. elemi iskolához helyezte át. Színészet. Lászlók V. Bódog színtársulata mindvégig megfelelt a róla alkotott jó véle­ménynek, csak szerepeiket nem tudták eléggé minden egyes alkalommal. Szept. 13-án Mol­nár Ferencz hohózatát: a Doktor urat hozták színre; 14-én Kövesi Albert bohózatát: a Pri­madonnát adták. 15-én színre került Szigethy József bohózata : a Csókon szerzett vőlegény, valamennyi jó előadásban. Mindenesetre ügyes dolog volt az igazgatótól, hogy túlnyomóan vig darabokat tálalt fel ebben a szomorú, Ín­séges esztendőben; legalább a színházban ne­vessen az ember, egyebütt úgy sincs rá kedve. 16-án szünet volt. 17-én Géczy István nép­színművét: Az ördög mátkáját, 18-án L. Feleky Róza jutalomjátékául A kis babát, Pusztai Béla bohózatát adták. Ezzel aztán el is búcsúzott tő­lünk a derék társulat, mely valóban nagyobb mérvű pártolásra lett volna érdemes, mint a minőben része volt. A társulat tagjai: Lászlóft V. Bódog, L. Feleky Róza, Radó Béla, Radoné Cornél, Győző Alfréd, Venczel Gyula, Me- gyesi Zs., Venczel Aranka, Kállai Frida, mind­nyájan igyekeztek a tőlök telhető legjobb ala­kítást nyújtani és ez a legtöbb esetben sikerült is nekik. Nemes adomány. Meszlényi Gyula szatmári püspök 50 éves papi jubileuma alkalmából 300 K-t küldött városunk polgármesteréhez a vá­rosi szegények között felekezeti különbségre való tekintet nélkül leendő szétosztás végett. Az összeg lélekarány szerint az illetékes lelké­szeknek adatott át kiosztás végett. A nemes tett önmagát dicséri. Épülő vasutunk megvizsgálása végett e hó 13-án itt jártak : Siegmeth Károly államvasuti főfelügyelő Debreczenből, Marzsó Károly fő­felügyelő Budapestről, Sallay N. ellenőr, Czin- ner Imre és Kiss Béla mérnökök; 21-én pedig Hollós Jakab ny. főfelügyelő, Kern Jenő buda pesti főfelügyelő és Korányi Kálmán miniszteri főmérnök. Egyszersmind a várost és vidékét is megtekintették az idegen vendégek és Kern Jenő felügyelő, a ki festészettel is foglalkozik, vázlatokat is készített. A vízvezeték ügyében f. hó 18 és 19-én itt időzött ifj. Knuth Károly gyártulajdonos mér­nök, ki a további építkezésre megadta az uta­sításokat alkalmazottainak. Itt említjük meg azt is, ,hogy a forrás-foglalások egy része már megtörtént és a vízvezetéki csövek lerakása folyamatban van. Naponkint gyakran lehet hal­lani ágyudörejhez hasonló durranásokat, miket az árkok készítésénél süljén előforduló szek­rény nagyságú termés kövek szétrobbantása okoz, ezeket csakis igy lehet aránylag könnyű szerrel a földből kiemelni. Hálaadó isteni tisztelet. Meszlényi Gyula szatmári megyés püspök aranymiséje alkalmá­ból a helybeli róm kath. templomban e hó 18-án hálaadó isteni tiszteletet tartottak. Az ün­nepi misét Pály Ede esperes plébános szolgálta, ünnepi beszédet pedig Krasznay Zsigmond he­lyettes lelkész tartott. A szabadelvű párt közgyűlése. A Szatmár vármegyei szábadelvüpárt ma, szept. 28-án, d. e. .11 órakor közgyűlést tartott Szatmáron, a Vigadó helyiségeiben Nagy Béla elnöklete alatt. A gyűlés tárgyai a következők voltak: 1. El­nöki megnyitás és a párt tisztikarának lemon­dása, az uj tisztikar megválasztása. 2. A végre­hajtó bizottság újjáalakítása. 3 Indítványok. A gyűlés után társasebéd volt a Pannóniában. Uj kaszinói tagok. Legközelebb a követke­zők vétettek fel a kaszinó tagjai sorába: Pus­kás Antal ny. pénzügyőri felügyelő, Ringelhan J. Dezső állatorvos, Meiker József h. adótiszt és Bónis Sándor kereskedő. Házasság. Puskás Ferencz, Nákó gróf ura­dalmi intézője Puszta-Porgánvban, a Sándor majorban, néhai Puskás Antal, volt rendőr- kapitányunk fia f. hó 17-én tartotta esküvőjét Vas Ilonkával, Vas Károly szegedi takarék- pénztári vezérigazgató bájos leányával. Az es­küvő a szegedi belvárosi plébánia templomban volt, melyet ez alkalomra fényesen feldíszítet­tek. Az itju párt Varga apátplebános adta össze. A vőlegény násznagya lovag Ember Károly fővárosi igazgató tanár, a menyasszonyé pedig Rényi József bankházi ny. főpénztáros volt. — Esküvő után nagy vacsora volt a szegedi Kass vendéglő Lloyd termében, melyen a rokono­kon kívül a szegedi előkelő társaságból 150 meghívott vendég vett részt. Az anyagszállitó vonat már 14-dike óta jár Nagybánya és G.-Tótfalu között, e hó 22-én végre a Nyires erdő keleti végéig jött fel, sí­neket és talpfákat szállítva és hatalmas, hosszú fütyüléssel adta tudtul bevonulását. A vízvezeték és fürdő. Tájékozásul közöl­jük a vízvezetéki bizottság szept. 22-én tartott ülésének jegyzőkönyvét az alábbiakban. Jelen voltak: Farkas Jenő polgármester mint elnök; Süssner Ferencz, Baumerth Károly, Likker Ká­roly, Münnich Sándor r. tagok, Burkárt Ferencz városi képviselő és Háder Ferencz r. t jegyző. l. Elnök bejelenti, hogy az értekezletre Burkárt Ferencz mérnököt is meghívta, ki eddig is nagy tevékenységet fejtett ki a vízvezeték építése körül; azután kéri a bizottságot, hogy a köz- kutak száma és helye iránt a mai ülésen vég­legesen határozni szíveskedjék. — A bizottság összesen 8 kút felállítását látja szükségesnek, és pedig: az elsőt a felsővégen, a Kozák-féle köz előtt levő kereszt mellett, a másodikat a zárda épület középső kapuja előtt, a harmadikat a Kende-féle ház előtt, a negyediket a Puskás Antalné háza mellett, az ötödiket a Marcsics- féle ház alatt levő térségen, a hatodikat a La- bina Sándor féle ház előtti térségen, a hetediket a Tomasovszki-féle ház előtt, a nyolczadikat az alsó malmon felül építendő vágóhíd mellett levő téren — Azonkívül szükségesnek látja a bizottság, hogy minden kút 50 cmt. széles és 30, esetleg 50 cmt. magas kő-alapzattal láttas­sák el. 2. A hydránsok felállítására vonatko­zólag azon megállapodás történt, hogy a vá­rosházától kezdve a mérést, minden 120 mtr. távolságban állítandó egy; és ott, hol a főve­zeték kút nélkül végződik (az ev. ref. lelkész­laknál), ott a csövek kimoshatása czéljából szin­tén hydráns alkalmazandó. 3. A fővezeték vo­nalán levő ufczákkal és közökkel szemben, u m. : a kohó térre vezető közzel, a Szaitz köz­zel, a Kálvária utczával, a Gábor, József és Stein-féle ház mellett levő közzel, a borkút ut­czával és a Kerekes Sándor háza mellett levő közzel szemben, — a főcsőbe könyök-csövek állitandók, oly czélból, hogy ha a város a vi­zet valamely utczába még bevezetni akarja, azt a fővezeték megzavarása nélkül megtehesse. — Mellékvezetékek készítendők a kispiacztól a Labina Sándor háza előtti térig, az ev. ref. lel­készlakig és a Tomasovszki-féle házig és a zuzómüfelügyelői laktól a vágóhidig. 4. A víz­tartóhoz és a beton munkához szállított desz­kák fuvardiját, valamint az elhasznált és érték­telenné vált deszkák értékét az e tárgyban tör­tént megállapodáshoz képest megtéríteni tarto­zik a vállalkozó Knuth czég. 5. Felszólítandó a vállalkozó, hogy az I-ső számú zúzda mellett a vezetéket a Zazaron mihamarabb vezesse át, nehogy a később bekövetkező még kedvezőt­lenebb idő a munkát megakadályozza. 6. A Knuth czég által 1904. augusztus 20 án kiállí­tott pótköltségvetést a bizottság Baumerth Ká- rolv b. tag ajánlatára egyhangúig elfogadja. 7. A fürdő berendezésre vonatkozó ajánlatát azonban, a pénztár viszonyaira való tekintettel nem találja elfogadhatónak. — Ezt a város há­zilag fogja elkészíttetni s a munka vezetésére és felügyeletére Baumerth Károly m. kir. bá­nyatanácsos b. tagot kéri föl, ki e megbízást el is fogadja. Miről tudomás vétel s esetleges ész­revételeinek közlése végett jelen jegyzőkönyv egy példánya vétiv mellett a Knuth Károly czégnek kiadatni határoztatik. A téglavető áthelyezésére az intézkedés már megtörtént és az a sintér lakással együtt a vasúti állomás közeléből a város nyugoti ha­tárán fekvő Szabad réten állíttat!k fel, hol nem fog szemet szúrni disztelenségével az utazó kö­zönségnek. Az átköltöztetéssel járó építkezési munkálatok foganatosítását Kerekes Sándor építőmester vállalta el. Felvétel a bábaképezdébe. A nagyváradi m. kir. bábaképezdén az 1904. évi téli tanfo­lyamra a beiratások 1904. október hó 1—10-ig tartatnak meg. Felvétel végett szükséges ok­mányok : honossági- és keresztlevél, valamint esketési-, erkölcsi- és orvosi bizonyítvány. Kelt Nagyváradon, 1904. szept. 18. A nagyváradi m. kir. bábaképezde igazgatósága. A tárogató Bayreuthben. A most Bayreuth- ben tartott díszelőadások alkalmával Richter Já­nos dr. ajánlatára bemutatták az ebből az ötlet­ből ott jelenlevő zenész kapaczitásoknak a többi közt Wagner Sziegfrid, Richter János dr., Muck Károly dr (Berlin), Bailing Mihály (Karlsruhe) udvari karmesterek, Kittel Károly (Hamburg), Müller Károly (Berlin), Prüver Gyula (Boroszló), Reichwein Lipót (Boroszló) operai karmesterek, Rniese Gyula tanár (Bayreuth), Rüde! karnagy (Berlin). Kirschner főrendező (Boroszló), Reuss Ede tanár (Drezda), Lascoux (Páris) stb. előtt a Schunda udvari hangszergyáros által újonnan konstruált és föltalált tárogatót, amelyen az ép­pen ott időző Hiekisch H. zenedei professzor a Trisztán és Izolde és Tetemrehivás operákból egyes részleteket, valamint több magyar dalt adott elő. A tárogatónak különös szép hangszi- nezete a jelenlevőket a legnagyobb mértékben meglepte. Richter János dr. e valódi magyar hangszerről, múltjáról és jövőjéről rövid előadást tartott és tudatta a jelenlevőkkel, hogy ő a lon­doni Coventgarden-szinházban a nagy szezon al­kalmával az általa vezetett Tristán és Izolde czimü operában a tárogatót általános nagy si­kerrel alkalmazta s végül az összes jelenlevők teljes hozzájárulásával kijelentette, hogy a Tris­tán és Izolde czimü operában előforduló dallam előadásához az eddig használt hangszerek között a tárogató a legalkalmasabb és teljesen megfelelő hangszer. A sdntén jelenlevő Schunda, a hangszer konstruálója, ez alkalommal általános elismerés­ben és üdvözlésben részesült e specziális magyar hangszeren tett javításaiért, amelyek által közel kétszáz éve feledésben levő nemzeti hangszerünk a mai zenei kivánalmaknak megfelelő hangszer lett. Richter János dr. ajánlatára Párisban és Brüsszelben is megszerezték a tárogatót a Tris­tán előadásaihoz, sőt ez operának legközelebbi bayreuthi előadásaihoz is elfogadták e hangszert. A takarmányhiány és az Országos Központi Hitelszüvetkezet. Az idei nagy szárazság folytán beállott ta­karmányhiány igen érzékenyen sújtja a barom­tenyésztőket. Ez országos csapás enyhítésére az illetékes körök mindent elkövetnek. Újab­ban az Országos Központi Hitelszövetkezet e tárgyban a következő körlevelet intézte vala­mennyi kötelékébe tartozó hitelszövetkeze­tekhez : „Az ország legni^’obo részében nagy takar­mányhiány mutatkozván, de burgonyában, ku- koriczában, sőt még gabona vetőmagban is nagy lévén a hiány s így egyes vidékeken esetleges Ínséges viszonyok lévén várhatók, mi emez ínség enyhítésére hozzá kívánunk já­rulni az által, hogy ott, hol szövetkezeteink vannak, a nevezett czikkek beszerzésére a szö­vetkezeteknek s igy közvetve a szövetkezeti ta­goknak rendkívüli hitelt bocsátunk rendelkezé­sére. A mód a következő volna: a szövetkezeti igazgatóság összeírja, hogy mindegyik szövet­kezeti tagnak az említett czikkekből mennyire lesz szüksége s ennek a kész mennyiségnek az igazolt voltát az illető földbirtokának nagysága, állatai száma és családtagjai száma szempontjá­ból megbírálja, illetve megállapítja. Ahol az illető szövetkezeti tag más községben lakik s igy viszonyai az igazgatóság előtt nem egészen ismeretesek, fel kell kérni az illető község elöljáróságát, hogy bírálja meg: hogy csakugyan szüksége van-e a kérelmezőnek a kért czik- kekre. A szükséglet összeírásánál egyúttal kö­telezettséget kell vállalni a tagoknak, hogy a szövetkezet igazgatósága által beszerzett czik- keket az igazgatóság által minden nyerészkedés nélkül megállapított áron átveszik. Egy-egy tag 300 korona értéknél többet nem kaphat. A szükséglet eképen megállapittatván, a szövetkezet a mi közvetítésünkkel, vagya nél­kül megrendeli, vagy megveszi az árut, és an-

Next

/
Thumbnails
Contents