Felsőbányai Hírlap, 1903 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1903-12-23 / 26. szám

1-től kezdődő joghatálylyal a kamaránál vezetett ügyvédjelöltek névjegyzékébe bejegyezte; — c.) Dr Szepesy Károly szatmárnémeti-i lakos ügyvéd- jelöltet 1903. november 3-tól kezdődő hatálylyal a kamaránál vezetett ügyvédjelöltek névjegyzé­kéből törölte. — d.) Déry István szatmár-né- meti-i lakos ügyvédjelölt joggyakorlását 1903. okt. 3-tól kezdődő hatálylyal egy évi tényleges katonai szolgálatra történt bevonása miatt meg­szakította. Állatorvos-választás. Az alispán betegsége miatt Nagy Sándor tb. vm. főjegyző elnöklete mellett tartatott meg városunkban f. hó 18-án az állatorvos-választás, mely alkalommal 5 pályázó közöl egyhangúlag Thurzó József guttai (Komá­rom m.) községi állatorvos lett megválasztva. Személyesen egyik pályázó sem jelent meg Gyógyszertár-vizsgálatot tartott f. hó 18 án dr Fekete Sámuel vm. főorvos a helybeli gyógy­szertárban és mindeneket ékes és szép rendben talált. Iskolák államosítása. A legutóbbi közigaz­gatási bizottsági gyűlésen vármegyénk tanfelü­gyelője bejelentette, hogy az állami iskolák fel­állítása czéijából megindított tárgyalásokat a községekkel befejezte. Csupán 6 község volt, ahol eredményt nem tudott elérni, ellenDen 30 község képviselőtestülete megszavazta azon minimális hozzájárulásokat, melyek az állami iskolák létesíté­sét lehetővé teszik, 21 község pedig a hozzá­járulást anyagi okoknál fogva nem adhatja meg. Azon 30 község, amely a minimális hozzájárulást megszavazta, a következő: Hirip, Domahida, A.-Fernezely, N.-Sikárló, Remetemező. Lénárd- falu, Szakálasdombó, Ráksa, Kányaháza, Bikszád, Tartolcz, Komorzáo, Avas-Újváros, Mózesfalu, Nagynyires, Gyökeres, Tölgyes, Fehérszék. Gaura, Varalyu, Nagykörtvélyes, Berkeszpatak, Kővár- Remete, Karulya, Csőit, Kolczér, Zsadáuy, Nagy- Kolcs, Lippó. Előmunkálati engedély. A kereskedelmi miniszter Kende Zsigmond, Kende Zoltán, Kende Béla, Kölcsey Zoltán földoirtokosoknak és Szatmár- Németi szab. kir. város közönségének, mint érdek­társaknak, a szatmár-fehérgyarmati vasút Fehér- gyarmat, esetleg Pen/ige állomásától kiindulólag Kömörő, Istvándi, Cseke, Bódaló és Csorna irányában a m. kir államvasutak Beregszász állomásáig vezetendő szabványos nyomtávú göz- mozdonyu helyiérdekű vasútvonalra az előmunkálati engedélyt egy év tartamára megadta. Fősorozás. A honvédelmi miniszter utasí­totta a törvényhatóságokat, hogy a f. évi föso- rozás megejtésére pót működési tervet készít­senek, az egyiket folyó évi deccember 28-tól 1904. évi január 30-ig, a másikat pedig 1904. január 4-töl feér. 6-ig terjedő időszakra, hogy ne kelljen minden hónapban ezen — immár unalmassá vált — rendeletet kiadnia. E terveze­tek szerint nálunk épen karácsony első napján, Nagybányán január 26—27-én lenne a fősorozás Nagy Sándor tb. vm. főjegyző polgári elnök és dr P'ekete Sámuel vármegyei főorvos, polgári orvos közbejöttével, a nagybányai járásban pe­dig decz. 28, 29., 30., 31. napjain, ahol Ilosvay unnyira kiri a 25—30 lapból, hogy megértjük belőle azt a szomorú véget, amit önkezével ké­szített magának. Bárhogy van is, erre a kötetre szükség volt, s valóban örülhetünk, hogy megjelent. Szé­chenyi munkáinak elfogytával nagy alakja is kez­dett feledésbe merülni, pedig nemzetünknek min­dig nagy szüksége van az olyan példákra, ami­nőket Széchenyi mondott, s az olyan tanításokra, amikkel ö oktatta haladásra a nemzetet. Igaz, hogy az iskolákban olvastatnak szemelvényeket a munkáiból, de mig egyfelől az, amit az isko­lában tanulunk vagy olvasunk, később — épen mert az iskolában foglalkoztunk vele — kicsi­ségnek vagy figyelmünkre nem méltónak tetszik, addig másfelől ezek a kivonatok — épen mivel a komolyabb, elvontabb rész hiányzik belőle — nem elégíthetik ki azt, aki magasabb rendű in- tenczióval óhajtaná tanulmányozni a Széchenyi iratait. így, ahogy ez az első kötet megjelent, —- kivált a Berzeviccy alapos és szélesen megirt tanulmányával együtt — valósággal nyeresége irodalmunknak és örökké becses kiadvány marad. A »Magyar Remekírók« IV. sorozatának többi három kötetében a Kisfaludy Sándor, Tompa és Vörösmarty egy-egy kötetét ka rjuk. A Kisfaludy első kötetéhez Heinrich Gusztáv irt alapos kritikai bevezetést. Nála rátermettebb, kritikusunk aligha akadt volna erre a munkára, mert a Kisfaludy Sándor költészetének helyes méltatásához okvetetlenü! szükséges az olasz, franczia és német irodalom tüzetes ismerete is. Ezt pedig Heinrich Gusztáv teljes mértékben bírja. Csakis igy sikerülhetett a bevezetés, amely­nek különben még az is érdeme, hogy nem csak Felsőbányái Hírlap. Aladár vm. főjegyző lenne a polgári elnök, a polgári orvos pedig dr Fekete Sámuel vm. fő­orvos. A második tervezet szerint nálunk január 21-re, Nagybányán január 22 —23 ra, a nagybá­nyai járásban pedig január 15, 16., 18, 19. nap­jaira van kitűzve a fősorozás ugyanazon polgári tisztviselők közreműködésével, mint az első ter­vezet szerint. Visszavont lemondás. A németi-i gör. kath. egyház kántora : Lipeczky Elek, ki valami rég hú­zódó vitás ügy miatt, mely közte és egyháza közt folyt, a múltkor beadta lemondását, most ezt visszavonta, mivel az ügy békés utón nyert elintézést. Alsó-Kapnik a szegény gyermekekért. A szegény gyermekeket felruházó egyesület, mely­nek élén az áldozatkészségéről, jó szivéről és sokoldalú tevékenységéről ismert Baltay János erdőmester áll, alapot teremtett nemes czélja szolgálatára, melyből ez évben 40 szegény gyermek nyert teljes téli ruházatot, 10 pedig lábbelit. Vasúti előmunkálati engedély. A kereske­delmi miniszter Gál András Balkányi lakosnak a nyíregyháza—mátészalkai vasút Nagykálló, esetleg a m. kir. államvasutak Uj-Fehértó állo­másától kiágazólag Balkányon át Érmihályfal- váig, továbbá Balkánytól Nyir-Adouy és Hajdu- Nánáson át a m. kir. államvasutak Debreczen állomásáig vezetendő keskeny nyomtávú vas­útvonalra az előmunkálati engedélyt megadta. Gazdasági tudósító. A földmivelésügyi m. kir. j miniszter Szerafin Elemér nagysomkuti lakost j Szatmár vármegye nagysomkuti járására nézve a tudósítói tiszttel bízta meg. Teleki-kör. Révész János és Égly Mihály nagy- J bányai lapszerkesztők buzgólkodása folytán meg- ! alakult f. hó 6-án Nagybányán a Teleki-kör, mely j munkássága által nagy kulturmissiöt van hivatva teljesíteni. A körbe való belépését Teleki Géza gr. sürgönyileg tudatta. Az alakuló gyűlés Halmay Józsefet korelnökké, Jeney Gyulát körjegyzővé választván, megállapította a Teleki-kör szükséges­ségét és czélját, továbbá a tagdíjat rendes tagok­nál évi 4 K-ban, az alapitó tagsági dijat pedig egy;zer s mindenkorra 100 K-ban állapította j meg. Az alapszabálykészitő bizottság tagjaivá megválasztották gr. Teleki Gézát, Révész Já­nost, Egly Mihályt és, dr Vass Gyulát. Az alap- j szabályok elkészítése után a kör végleg megala- j kul és megválasztja tisztvise'öit. Segitse a ma­gyarok Istene nemes buzgólkodásában ! Áthelyezés. A király Várady István m.-lá- posi kir. járásbirót törvényszéki bírói minőség­ben a dévai kir. törvényszékhez, — Egry Ist­ván erdődi és Sándor Lajos halmi-i járásbirósági albirót pedig kölcsönösen helyezte át. A póttartalékosok behívása. .A hadügyi kormány abban az esetben, ha a sorozás január hóban nem lenne foganatosítható, a három utolsó sorozási évfolyambeli póttartalék legény­ségét az 1868. XVIII. t.-cz. alapján bé fogja hívni, illetve a lovasságnál és a lovas tüzérség­nél a legutolsó évfolyambeli legénységet vissza fogja tartani. Ez intézkedés sok ezer családot a költőt, hanem az embert is megismerteti ve­lünk. Ebben az I. kötetben Himfi dalainak mind a két részét : a Kesergő és a Boldog szerelmet kapjuk. A Tompa munkáinak II. kötetében a Dalok, Ódák, Románczok és Balladák foglalnak helyet. Ezt Lévay József rendezi sajtó alá, aki az első kötethez gyönyörű bevezetést irt Tompáról. A Vörösmarty munkáinak IV. kötete, melyet a nagy keltő leghivatottabb kritikusa, Gyulay Pál rendez sajtó alá, a drámai költeményeket (2 köt.) tar­talmazza, s a legvastagabb kötetek egyike, (362 lap) amelynél, ebben a sorozatban, csak a Szé­chenyi munkáinak I. kötete terjedelmesebb. (390 lap) Látni való ebből, hogy a kiadó társulat ugyancsak bőkezű, mert az eredetileg 15—20 Ívre terjedő kötetek helyett gyakran ad 22—25 Íveseket is A kötetek kiállítása minden tekin­tetben mintaszerű és hasonló az előbbiekhez. A »Magyar Remekírók« 55 kötetben jelen­nek meg, öt-öt kötetes sorozatokban, minden félévben. Az egész mű ára díszes kötésben 220 korona, s megrendelhető minden könyvkereske­désben, vagy magánál a kiadóczégnél (Frank- lin-Társulat, Budapest, IV., Egyetem-utcza 4 ) s hogy bárki könnyen megszerezhesse, havi 3 ko­ronás részletfizetésre is kapható. fog keservesen sújtani, ugyanazért a hadveze­tőség — mint hírlik — e rendszabályt csak az elkerülhetetlen szükség mértéke szerint fogja alkalmazni. Féléves beosztás az iskolákban. A közép­iskolákban már elrendelték az iskolaévnek fél­éves beosztását és igy évközben most csak egyszer: január 31-én van bizonyitvány-osztás. Most a kultuszminiszter a felsőbb leányiskolákra és polgári iskolákra nézve is elrendelte. Egyút­tal felkérte az egyházi főhatóságokat, hogy a maguk iskoláiba is vezessék be a féléves rend­szert. Eskiidtbirósági elnökök. A debreczeni Ítélő­tábla elnöke a szatmárnémeti-i kir. törvény­széknél szervezett esküdtbiróság elnökévé az 1904. éy folyamára dr Papolczy) Gyula Ítélő­táblái biró czimmel és jelleggel felruházott tör­vényszéki bírót, helyetteséül pedig dr Dezső Kálmán törvényszéki birót jelölte ki. Aranytolvaj. Mihálka Sándor nagybányai veresvizi kincstári bányászt elcsábította a kincs ördöge és 223 gramm nyers aranyat .elemeit, melyet Budapesten próbált volna beváltani, de rajtavesztett, mert elcsípték. Úgy látszik, hogy a fővárosban szerette volna kilétét eltitkolni, mert mint egyik napilapból olvassuk, ott Nye- gorics Istvánnak vallotta magát, az is meglehet azonban, hogy Nyegorics egy másik — arany ember. Mihálka azt állította a nagybányai rend­őrségen, hogy ő több társával együtt egy zártkutatmányt tart s abból vitte fel az ara­nyat Budapestre. Nagybánya város 1904. évi költségvetését f. hó 9-én tárgyalta a képviselőtestület s azt 683,483 K 48 f bevétellel és 699,781 K 71 f kiadással, igy 16298 K 23 f hiánynyal fogadta el, úgy hogy ezen hiány a Lapos-erdő félretett vételárából 16,400 koronával fedeztessék, ekké- pen megszűnik a deficit és marad egy kis fö­lösleg is. Anyakönyvi kinevezés. A belügyminiszter az aranyosmedgyesi anyakönyvi kerületben az oda nemrég megválasztott jegyzőt. Nagy Im­rét, anyakönyvvezetővé nevezte ki. Újévi üdvözleteiket a szegény iskolás gyer­mekeket segélyző egyesület javára megvál­tották : Páty Ede 10 koronával, Fizély Sándor 5 koronával, Horváth György 4 koronával, Baumerth Károly, Süssner Ferencz, dr Szokol Pál, Farkas Jenő, Sarudy Sándor, dr Berks Aurél, Kilián Béla, dr Csausz Károly, Bay Margit, Csonka József, özv. Lánczky Gyuláné, özv. Szűts Illésné 2—2 koronával. Likker Károly, Nyisztor István, Háder Ferencz, Bernovits Emil, Pap Márton, Konczvald András, Bay Károly, Nagy Lajos, dr Sandeán Gergely, Orbán Ká­roly, özv. Nikolantin Györgyné, Báthy Imre, Vagányi Kálmán, Hámory Nándor, Tamasovszky Imre, Dimand Károly, özv. Gábor Józsefné, Lévay Károly, Lévay Sándor, Imre Károly, Barthos Mihály, Báthy Karolina, özv. Koráczy Ferenczné, özv. Nyisztor Sándorné, Zazula Sán­dor, Szabó Károly, Csausz István, özv. Báthy Sándorné, Mikola Antal Gyula, Szalay László, özv. Miskolczy Mártonná, Ember Péter, Adám- csik Péter, özv. Puskás Antalné, Kováts Gyula, özv. Lévay Ferenczné, özv- Lévay Zsigmondné 1 — 1 koronával. A nagybánvai muzeum megnyitása legutóbb karácson másodnapjára volt kitűzve. Újabban felmerült akadályok miatt az ünnepélyes meg­nyílást decz. 26-ról is elhalasztották. Osztály-gyűlés. Az orsz. bányászati és ko­hászati egyesület f. hó 12-én osztály-gyűlést tartott Nagybányán, a bányaigazgatóság tanács­termében Neubauer Ferencz elnöklete alatt. Az uj bányatörvényjavaslat tárgyalására kiküldött bizottság javaslatát dr Makráy Mihály előadó terjesztette elő. A bizottság az ásványszén sza­baddá tétele mellett foglalt állást a törvényja­vaslat tafszemben. Javasolja továbbá, hogy a zárt- kutatmányok meghosszabbíthatók, szóval, vagy Írásban bejelenthetők legyenek. A külföldi bánya­birtokos köteles legyen magyar honosságú tiszt­viselőket és altiszteket alkalmazni. — A bizottság a munkásoknak baleset elleni kötelező biztosí­tásáról szóló törvvényjavaslatnak a fémbányászat s az ezzel kapcsolatos müvek munkásaira leendő kiterjesztését nem tartja czélszerünek, amennyiben a társláda intézmény baleseteknél is gondolkozik az alkalmazottakról, továbbá, mert az uj törvény újabb és alig elviselhető terheket róna a most is felettébb megterhelt munkásnépre. Az elnök bejelentette hogy az osztály egy- füzetben kiadta a vidék nevezetesebb pontjainak, valamint bánya­müveinek Szellemy Geyza által összeállított ten- gerszin feletti magassági táblázatát mely 1 ko­ronáért kapható. — Gyűlés után barátságos összejövetel volt a Nagyszállóban.

Next

/
Thumbnails
Contents