Felsőbányai Hírlap, 1903 (8. évfolyam, 1-26. szám)
1903-10-14 / 21. szám
Felsőbányái Hírlap. Mily nemes példányképe az önzetlen hazafiságnak! Huszonhét éve aluszsza siri álmát, 100 éve lesz születésének e hó 17-én. Kinek koporsója felett néma bánattal borongott a koronás király s elsiratta szivének legigazabb könnyeit áldott emlékű Nagyasszonyunk: Erzsébet királyné, annak emléke támadjon fel közöttünk október 17-én. Terjeszsze ki békítő lelkének szárnyait e súlyos megpróbáltatások között levő haza és nemzet felett! Oszlassa el az ő áldott emléke a félreértések sötét fellegét, mely hazánk boldogságának ragyogó napját eltakarja vágyó tekintetünk elől! Az ö emlékének hatása alatt lássák be végre alkotmányunk tényezői, hogy Deák Ferenczet, midőn emlékezetes müvét: a kiegyezést megalkotá, a legtisztább hazaszeretet vezérelte, s ügyekezzenek az ő nyomdokain haladva, müvét továbbfejleszteni, ‘ betetőzni. Ily gondolatok és érzelmek között gyújtsuk meg az emlékezet tüzét Deák Ferencz századik születésének századik haj nalán! /. K. Bányászati osztálygyülés. Az országos magyar bányászati és kohászati egyesület nagybányavidéki osztálya f. hó 10-én d. u. 4 órakor tartotta meg végre kétizben elhalasztott osztálygyülését a városháza tanácstermében Neubauer Ferencz bányaigazgató elnöklete alatt szép számú érdeklődés mellett. Jelen voltak az elnökön kívül Farkas Jenő alelnök, Szellemy Geyza titkár, GriHusz Emil bányatanácsos, Oblatek Béla főmérnök, kohóügyi előadó, Gellért Béla főmérnök, bányaigazgatósági főpénz- tárós, Lacheta János bányatanácsos, Kondor Sándor mérnök, bányaigazgatósági számvizsgáló, Bradofka Frigyes bányatanácsos, Szellemy László főmérnök, bányahivatali főnök, Fischer Károly mérnök, Michaelis Samu mérnök, Schleicher Aladár, Várady Albert, Ponner, Schmid Sándor és Paul J. Antal bányagyakornokok, Bertalan Miklós mérnök, Süssner Ferencz ny. bányatanácsos, Baumerth Károly bányatanácsos, hivatali főnök, dr Szokol Pál bányatanácsos, bányaiskolai tanár, Orbán Károly bányaiskolai tanár, Ember Péter bányahivatali pénztáros, Kovács Gyula szertáros, dr Sandean Gergely kincst. orvos, Fizély Sándor főmérnök, Gálffy Pál és Weisz Lajos föbánya- biztosok, L. Bay Lajos orsz.-gyül. képviselő, Münnich Sándor v. gazdasági tanácsos, Tánczer György és Bakó János magán-bányatulajdonosok, dr Csókás Vidor és Krasznay Zsigmond róm. kath. lelkészek, Incze Sándor bányatulajdonos, Urbán Andor főmérnök és bányaügyi előadó és Schmid Jenő s. mérnök. Neubauer Ferencz elnök üdvözli az osztályülés megjelent tagjait, valamint a vendégeket s miután a felsőbányáink elnézését kéri a gyűlés kétizben történt elhalasztásáért, melynek mindig fontos okai voltak, a gyűlést megnyitja. — FarÉn illedelmesen tudakolom zavara okát, mire ő nem kis vonakodás után tudtuk adja, hogy pénzének egy részét elvesztette és a kassai menet-jegy árából hat krajczár hiányzik. Felajánlom neki, hogy szívesen kisegítem zavarából, mit azonban erélyesen visszautasít. Fenyegetem, hogy ha nem fogad szót, lekésik a vonatról; hasztalan minden fáradozás. Már közelgett az indulás ideje s a zavart utitársnő még mindig nem akarta tőlem a hat krajczárt elfogadni. Sokszor ismételt sürgetésemre már hajlandó volt erre, de csak azon feltétel alatt, ha czimemet átadom, mely lehetővé teszi a kény- szer-kölcsön megküldését. Most meg rajtam volt a vonakodás sora; ajánlatom föltétien elfogadását követeltem. E jelentéktelenségek felett ismeretlenül annyit perlekedtünk, hogy ha gyorsan nem vágom ketté a gordiusi csomót, mindketten lekésünk a vonatról. Gyors elhatározással ragadtam ki tárczá- ját és mire magához tért, már kezében volt a jegy. Arczkifejezéséből azt olvastam ki: nem épen udvariasságomról akar bizonylatot kiállítani ; de mert azzal vigasztaltam, hogy tárczája egy zugában volt még egy elrejtőzött hatos, kénytelen-kelletlen belényugodott az erőltetett magyarázatba. kas Jenő alelnök a felsőbányái tagtársak nevében és Felsőbánya város részéről szívesen üdvözli az osztályülést s kifejezi azon meggyőződését, hogy annak összejövetelét mindeddig csupán halaszthatatlan akadályok gátolták. Ezután az elnök a jegyzőkönyv vezetésére Szellemy Geyza titkárt, annak hitelesítésére pedig Oblatek B.íla főmérnököt és Gálffy Pál főbányabiztost kérte fel. Az előterjesztések során elnök bejelenti, hogy a közelebb lezajlott országos bányászati és kohászati kongresszuson a nagybányavidéki osztály három taggal volt képviselve. Előterjeszti továbbá a központ felszólítását és a szepesi osztály átiratát arra nézve, hogy a munkálatban levő balesetbiztosítási törvény a bányászokra is kiterjesztessék. E fontos kérdésben bizottság küldetik ki, melynek tagjaivá Bay Lajos orsz.- gy. képviselő, Weisz Lajos főbányabiztos, Oblatek I Béla főmérnök, Farkas Jenő polgármester, Baumerth Károly és dr Szokol Pál bányatanácsosok, | továbbá Moldován László bankigazgató és Kondor Sándor mérnök választattak meg.'— Majd a központ által leküldött előadói javaslatát terjeszti elő az elnök a bányatörvényjavaslatnak, mely szintén egy ad hoc bizottsághoz utasittatott, ennek tagjai lettek Bay Lajos, Gálffy Pál, Grillusz Emil, Bertalan Miklós, Fábián főmérnök, Szellemy Geyza, Makray járásbiró, Incze Sándor és Süss- I ner F'erencz. — Szellemy Geyza indítványára határozatba ment, hogy e bizottságok Neubauer j Ferencz elnöklete alatt működjenek. Most a napirendre tértek át s tárgyalás alá vették a gömöri osztály átiratát a magyar ipar pártolására, melyet Oolatek Béla előadó ismertetett röviden. Előadja, hogy a nagybányai bányaigazgatóság körében az igazgató eddig is kivaló figyelmet fordított arra, hogy az üzemek- j nél a lehetőség szerint magyar ipartermékek hasz- ! náltassanak, ezt Ausztriának a magyar ipari termékekkel szemben tapasztalt ellenséges magatartása folytán a jövőre nézve még fokozottabb mértékben tartja szükségesnek. Ennélfogva kéri oly értelmű határozati javaslatának elfogadását, hogy a magyar iparpártolás ügyét maga az anyaegyesület vegye kezébe s szerkeszszen e tárgyban konkret javaslatot, mely biztos támpontul szolgáljon a vidéki egyesületek kifejtendő üdvös munkájánál, hogy az akczió egyöntetű lehessen. Ezen határozati javaslat egyhangúlag elfogadtatott, miről az anyaegyesület és a borsod- gömöri osztály jzőkönyvi kivonaton értesittetni határoztatott. Ezután a pécsvidéki osztály átirata került napirendre a magyar polgári perrendtartási javaslatnak a bányabiróságokra vonatkozó részlete tárgyában, melyet Gálffy Pál előadó ismertetett. Előadása során kifejtette, hogy e tekintetben lépéseket tenni szükségtelen, amennyiben az osztályülés ez év február havában már kifejtette a maga nézetét, t, i. hogy a bányabiróságoknál ragaszkodik ahhoz, hogy szak-referensek alkalmaztassanak. Ennélfogva kéri, hogy a pécsvidéki osztály átiratát egyszerűen vegyék tudomásul. — Bay Lajos előadja, hogy az országgyűlés illetékes bizottságában az a felfogás dominál, hogy minden járásbíróság ruháztassék fel bányabirósagi hatáskörrel, azonban a szak-referensi intézmény mellőzésével, amennyiben egyéb ágakhoz tartozó ügyeknél sem alkalmaztatik ilyen, hanem a bíróság mindig a szakvélemény kikérése és meghallA kalauz gyors beszállásra int. Megtörténik. Az ajtó becsapódik, a vonat kirobog. Mindez oly gyors tempóban történt, hogy csak jó idő múlva vettem észre, hogy mi ketten magunkra vagyunk. No — gondolom — itt az ideje, hogy bemutassam magam s szórakozásról gondolkodjam. A kisasszony, aki koronkint aggodalmas pillantásokat vetett a borús égre, egy könyvbe nagyon elmélyedettnek látszott, mikor szándékomat észrevette, engem megelőzve, e szavakkal fordult hozzám: — Épen most olvasom Romeo és Júliát Vörösmarty fordításában. Mondja csak kérem, mi az oka annak, hogy a fordítás befejezetlen ? Én tőlem telhető magyarázatot iparkodtam adni, azonban alig végzem be szavaimat, már újabb kérdéseket kaptam, úgy hogy nem mutathattam be magamat. Érdekes históriába kerültünk mindketten, s hogy a dolog csupán az érdekességnél maradt, oly ügyességgel működött azon utitárs- nőm, amely bámulatomat keltette föl. Mig Vörösmartyról beszéltem, azt vettem észre, hogy figyelmes hallgatóm nemcsak kedves, de okos nő is, ki képes lenne bármely kikopott udvarló borús életét édessé varázsolni. gatása után Ítél. A gyűlés elfogadja az előadó javaslatát. A pécsvidéki osztály átiratát az újabb szénbánya-iskolák létesítése ellen dr Szokol Pál elő - adó ismertette. Véleménye szerint, mivel a szénbányaiskolákból kikerültek nem igen kapnak alkalmazást és mert a pécsi bányaiskolánál kevés a tanerő, azért nem helyesli az újabb bányaiskolák szervezését, hanem szükségesnek tartja a meglevők fejlesztését, Oly értelmű határozati javaslatot terjeszt elő, mely szerint az átirat párto- lólag vétessék tudomásul s mondja ki az osztályülés, hogy a pécsi szénbányaiskola fejlesztését szükségesnek, ellenben újabb szénbányaiskolák felállítását szükségtelennek tartja. A határozati javaslat egyhangúlag elfogadtatott. Ezzel a gyűlés napirendje letárgyaltatván, Neubauer Ferencz elnök azt berekesztette. Rövid szünet után dr Szokol Pál bányatanácsos, bányaiskolai tanár tartotta meg magvas, és térkép, rajz valamint érdekes ásványok bemutatása által fűszerezett, magas színvonalon álló előadását Nagybánya vidékének földalkatáról, tekintettel az iparra és bányászatra. Előadásából kézzeifoghatólag győződhetett meg mindenki arról, mily rengeteg kincs fekszik még vidékünkön kiaknázatlanul a föld gyomrában. Az előadás közben és végén dr Szokolt élénken megéljenezték tanulságos előadásáért. Este kb 80 teritékü társas vacsora volt a Koronában, vacsora után pedig Terpsichorénak áldoztak a komoly bányászok, megmutatva, hogy ott is emberek a gáton. Hozza Isten őket mennél gyakrabban körünkbe ! Különfélék. Báthy Sándor állapota rohamosan javul. 9-én már levelet irt sajátkezüleg édesanyjának. 12-én elhagyta a kórházat, hová ezután csak minden másodnap kell bemeunie, hogy kötéseit megújítsák. Balkezét könyökben nem tudja mozdítani, sem balkezének gyűrűs és kis ujját. Jobb kezét, levágott kis ujja kivételével, rendesen használhatja, valamint balkeze többi ujjait. Feje már egy hete nincs kötés alatt. Igazán bámulatos az emberi természet szívóssága. Előléptetés. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Dergács Sándor nagybányai áll. íögimnáziumi rendes tanárt a VIII. fizetési osztály 2. fokozatába léptette elő. A nagybánya-felsöbányai vasút ügye a nagybányai képviselőtestület előtt. A képviselő- testület tárgyalta f. hó 7-én Hollós Jakab engedményes kérelmét a vasút czéljaira szükséges földterületek átengedése tárgyában. A közgyűlés felhívta engedményest, hogy terjeszsze be a tervezett vasútnak Nagybánya városra vonatkozó egyéni kimutatását s az igénybeveendö területek nagyságának mértékét, addig az ügyben érdemleges döntést nem hoz. Mint értesülünk, a gi- ródtótfalusiak mesés árakat, 800—1000 koronát követelnek a kisajátítani területek holdjáért. No de ez nem olyan nagy baj. Mire való lenne különben a hatósági kisajátítás. Annál könnyen megjárhatják a kapzsi emberek. Nagybányai magán birtokosok a lehető legnagyobb előzékenységet tanúsítják kisajátítandó területeik árának megszabásánál, úgyszintén a minoriták is tótfalusi birtokaiknál. Most egy heves rázkódás után vészjelzést hallunk, a vonat megáll, kiszállunk s látjuk, hogy egy nagy vízmosás előtt a vonat nyílt pályán kisiklott. Beláttuk, hogy utunkat segély vonat érkezéséig folytatni nem lehet és miután az est beállott, éjjeli szállásról kezdtünk gondoskodni. A közeli faluba mentünk tehát, hol a lelkésznél kértünk és találtunk barátságos fogadtatást. Bár még mindig nem ismertük névleg egymást, mint nőmet, mutattam be társamat, mihez — kedves ismeretlenem — egy kézszo- ritás után bejegyezését adta. Csakhamar többen keresték fel a paplakot az utasok közöl, mert a segély-vonat érkezése csak reggelre volt kilátásba helyezve. A vendég- szerető házigazda szívesen látott el mindnyájunkat. Eljött a vacsorának, majd a lefekvésnek ideje. — O nagyságának nyugalomra van szüksége — szólalt fel a lelkész, hozzánk fordulva, — legyenek szívesek gazdasszonyomat követni, ő majd szobájokba vezeti. — No, ez aztán érdekes história! — mondám magamban, mikor szobánkban voltunk. — Hogy fog ez végződni? — Mig a gazdasszony a szobában még egyet- mást eligazított, ál-nőm az ebédlőben feledett zsebkendője után küldött.
