Felsőbányai Hírlap, 1903 (8. évfolyam, 1-26. szám)
1903-07-08 / 14. szám
Felsőbányái Hírlap. Lemondás és választás. Magyar László a helybeli temetkezési társulat elnöki tisztéről a junius 28-án tartott közgyűlésen lemondott. Lemondását a közgyűlés tudomásul vette, két és fél évi működéséért részére jegyzőkönyvi köszönetét szavazott. Uj elnökké egyhangúlag Ember Péter kincst. bányahivatali pénztárnokot választották meg. A vasárnapi munkaszünet ügyében a kereskedelemügyi miniszter uj rendeletet adott ki. A rendelet szerint vidéken úgy az élelmiszerek elárusitásával foglalkozó, valamint egyéb üzletek d. e. 10 óráig lesznek nyitva tarthatók. Nagyobb változás van a pékiparnál. Az uj rendelet szerint az egész ország területén a sütés vasárnapon délelőtti 10 óráig folytatható. 10—12 óráig végezhető a magánosok által átadott tésztanemüek és pecsenyefélék kisütése. Ez azonban csak egy, erre önkényt vállalkozó munkás által végezhető, Tehát a pékipari alkalmazottak munkaszünete 10 órakor kezdődik és tart másnap reggel 6 óráig. Hordószagu bor javítása. (Köztelek.) A hordószagu bort legjobb lesz borszürésre való szénporral keverni és szürőzsákon átereszteni. E czélra ajánlatos a közönségesen használt úgynevezett hollandi szűrőkészüléket alkalmazni és átalában úgy járni el, ahogyan a borszürésnél szokás. Csak itt több szénport kell alkalmazni, hogy a hordószagot magába vegye. Ha a baj kismérvű, esetleg alapos levegőztetés is segíthet valamit. Ha azonban oly nagymérvű a baj, hogy a szénén való szűrés sem tüntetné el a szagot, akkor a borban hektónkint egy félkiló czukrot kellene feloldani és tiszta borélesztővel keverve, áterjeszteni, igy talán segíteni lehet a bajon. Tiszta borélesztőt a magyaróvári gazd. akadémia chemiai kísérleti állomásától lehetne beszerezni. A rosszagu hordót természetesen csak alapos kitakarítás és kigőzölés után szabad boros hordóként újból használni. A nyulosodott bort hektoliterenkint 1 deka tiszta csersavnak borban készült oldatával elegyítve, aztán kádba eresztve, kell tiszta vessző- seprűvel alaposan megpaskolni, hogy levegővel bőven érintkezzék, utána jól megkénezett hordóba önteni és hektónkint 1 deka zselatin oldatával megderiteni. A csók.*) — Irta: BALASSA SÁNDOR. — A csóknak ép úgy, mint minden másnak története van. Keletkezését illetőlegaz első nyo - mok ősrégi időbe vezetnek vissza és ugyancsak számos mende-monda maradt fenn róla napjainkig. A történelem elavult, sárga lapjait forgatva, vessünk egy pillantást a múltba. Már az első emberpár csókolózott. Erről a biblia is említést tesz. Egy igen kedves dolgot találunk a bibliában az első csók elcsattanásáról. Történt pedig, hogy a paradicsomban Adám apánk kapta az első csókot az Ur Istentől, akkor, midőn életet lehelt belé. A második csókot már Adám adta Évának, a midőn az első asszony egy terebélyes fa árnyékában pihent. Úgy történt a dolog, hogy Éva anyánk egy verőfényes délután el- szenderedett. Amint ott pihent a szabad termé- j szét lágy ölén, egy döngicsélő méhecske röpködött körülötte. Á zümmögő állatka előtt az első ember szokatlannak tűnt fel. Nyilván azt hitte, hogy az első asszony a legszebb rózsaszál, amely a nagy paradicsomban vilit. így történt, hogy nagy fáradsággal összegyűjtött virágporát Éva asszony ajakára hintette. Adám, kiről tud valevőleg azt jegyezték fel, hogy a legjobb férj volt, odament alvó élete párjához, hogy elkergesse a zümmögő kis méhecskét és észrevette,Éva asszony ajkán a virágport. A jó öreg, daczára, hogy az első férfi volt, rendelkezett némi illemtudással. Udvariatlanságnak tartotta, hogy egy nő ajkát az ujjaival érintse meg, azért az ajkával közelitett hozzá és úgy | próbálta leszedegetni a virágport. Amidőn az ajka odatapadt Éva asszonyéhoz, Évát valami különös, gyönyörteljes érzés fogta el. Felébredt, magához ölelte Adámot és mámorittasan adta vissza a csókot, amely édes volt, talán édesebb, mint a paradicsom tiltott gyümölcse. Ezt a bájos jelenetet egy fekete rigó is végignézte a fa sürü lombsátorából. Az első ember csókja oly hatással volt a kedves éneklő madárra, hogy örömében fütyülni kezdte: »Len*) Mutatvány szerzőnek »A csók' czirati, legközelebb megjelenő könyvéből. nék én rózsa rózsabimbó, lennél te méh. . .« ! (Önök nem hiszik, de ez igy volt.) Ezt tartja a legenda az első csókról, amely kétségkívül édes volt, mert a virágpor Éva asszony ajakán mézzé vált. A történelem a csók eredetét Trója szét- rombolásának idejéből származtatja. Ez időből szintén legenda maradt fenn a csókról. Ami- j dőn Tróját, a nagy várost, szétrombolta az ellenség, egv csapat férfi és nő menekült el a füstölgő romok közöl, hogy uj hazát keressen. Viszontagságos utazás után a Tiberis partján állapodtak meg. A férfiak az akkori szokás szerint megmentett szekerüket, házi eszközeiket halomra gyűjtve, elégették és a földterület megszemlélésére akartak indulni. Az indulás előtt az asszonyok és a lányok valami uj, ismeretlen bucsuzási módon törték a fejőket. Hosszas tanácskozás után elhatározták, hogy ajkaikat a férfiak ajkához illesztik. Ez elég újság volt abban az időben s ez a férfiaknak annyira* megtetszett, hogy el sem indultak az uj haza megszemlélésére, hanem letelepedtek ott és megalapították azt a nagy várost, amelvet ma Rómának neveznek. — Róma tehát a csóknak köszönheti létezését, vagyis inkább az asszonyoknak. A csók ez időtől kezdve divatba jött és innen indult ki világhódító útjára. Romulus király uralkodásának idejében a római asszonyok nagyon szerették a szirakuzi bort. A bor élvezete kötelező volt és ahogy - manapság a férjnek neje eltartásáról kell gon- I doskodni, úgy kellett akkoriban azzal is tö- I rődni, hogy felesége a borban szükséget ne lásson. Ha a férj hazajött, első dolga az volt, hogy neje száján meggyőződjék, vájjon ivott-e az asszony elegendő bort. Az ilyen vizsgálatoknak rendesen csók lett a vége. Rómában a csókolózás valóságos mánia lett, úgy hogy ismerős vagy ismeretlen, akivel csak összetalálkozott, nyilvánosan csókolózott. így történt aztán, hogy a rómaiak törvénynyel korlátozták a csókot és szigorúan büntették a törvény , megszegőit. Romanus császár szerint csak a j házasfelek között volt illendő a csók. , * A kereszténység elterjedésével a csóknak vallási jelentősége lett. Jelképezte a szűziességet, erkölcsöt és ártatlanságot. A vallásban nagy szerepet játszott. így ha két keresztény a »béke csókjával« köszöntötte egymást, az any- nvit jelentett, hogy tisztelik a hitet. A mise után átalános csókolózás volt a templomban. Minthogy a csókot a vallás ily magasztosan értelmezte, több tudós komolyan foglalkozott vele s kutatta azt a mélységes okot, amely a hit szent értelmét rejtette magában. Chrysostomus, az aranyszáju konstantinápolyi püspök, rajongó hive volt a csóknak, Tertuliián püspök azonban gyűlölte és úgy vélekedett a csókról, hogy nem emberhez illő. A korral a csók is változott. Különféle jelentőséggel birt, ámde lényegében az maradt, ami a kezdetben volt. * A bölcsészek szerint a csók a legmegbízhatóbb megnyilatkozása a józan állapotban levők érzelmeinek. A filozófus azt tartja, hogy a csókolózó oly természetbúvár, ki a külszínnel be nem érve, a realizmus fenekére ügyekszik. A szerelmesek és a költők máskép fogják fel a csók jelentőségét. A szerelmesektől hiába kérdjük, mi a csók, nem tudnak rá felelni, csak azt mondhatják legföllebb, hogy édes, mámoritó. . . Darwin, a nagy angol tudós, azt állítja, hogy mi európaiak úgy hozzászoktunk a csókhoz, hogy az emberrel született tulajdonságnak mondhatjuk. E tulajdonság az ember kedélyállapotától függ, amint az illető szeretett sze- mélylyel közelebbről érintkezik. A világ minden részében más-más a csók formája. Ahányféle nemzetiség van, annyiféle a csók is. Az ujzélandiaknál és a lappoknál például a csók abban nyilvánul, hogy az orrukat dörzsölik egymáshoz. A finnek háttal közelítenek egymáshoz s ez nálok csókot jelent. A négereknél pedig az arcznak kézzel való si- mogatása jelzi a csókot. A statisztika árgus-szemei elől mi sem rejtőzhetik el. Mi mindent nem gyűjtöttek már össze, szép áttekinthető rendben! íme ama felkiáltások, amelyeket a hölgyek hallatnak az első csók elcsattanása után: Egyesek igy szólnak: — Istenem, mit tett ön ? Mások: — Jaj, ennyire nem kellett volna elmennünk ! A többi felkiáltás a legnagyobb változatosságban a következő: — Soha sem akarom látni, menjen innét! — Hagyjon magamra kérem, egyedül akarok maradni! — Nohát ezt nem hittem volna öntől! — Oh, én nagyon szerencsétlen vagyok! (Ezt könnyekkel vagy anélkül mondják.) — Na megálljon! (Ezt különösen a vidéken kedvelik). — Uram, ha ezt a férjem tudná, lelőné! (Nagyon gyakori kijelentés). A kis óvatosak: — Szent Isten, ha megláttak volna bennünket ! Sokan meg semmit se szólnak. — Ez talán a legokosabb. A csókot a statisztikusok 65 rideg számmal különböztetik meg. A csók lehet többek között hideg, meleg, jeges, lángoló, boldogító, mámoritó, csábitó, lopott, átkos, emésztő, forró, remegő, hűtlen, kínos, édes és isteni, mely utóbbinak mindenki bolondja. Felelős szerkesztő : Imre Károly. Kiadótulajdonos: Nánásy István. Házeladás. Felsőbányán egy elég jókarban levő ház, 2 szoba, konyha, kamara s melléképületek, a város közepén, közel jó ivóvízhez szabadkézből eladó. Értekezhetni Bumb Titusz urnái Misztőtf auban. Tisztelettel értesítem a mélyen tisztelt olvasóközönséget, hogy a néhai 'ÜS/Toln-én* IvüliéLly ur csődtömegéhez tartozott összes nyomtatvány-készletet átvevén, raktáram midennemü 32 adóügyi, anyakönyvi, dohányárudai, gyámügyi és hagyatéki, iparügyi, iskolai, katonaügyi, kir. közjegyzői, közigazgatási, községi bíráskodási és pénzkezelési, közrendészeti, ügyvédi és végrehajtói nyomtatványokkal bőven el van látva s azokat — mig a készlet tart - - el beszerzési árra való tekintettel, kívánatra bekötve is, a legjutányo — sabb árban árusítom. Tisztelettel isr AisrA-S y István nyomdatulajdonos. Nyomatott Nánásy István könyvnyomdájában Nagybányán,
