Felsőbányai Hírlap, 1903 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1903-05-17 / 10. szám

Felsőbányái Hírlap. Műkedvelői előadás. A nagybányai polgári leányiskola ismét tartott egy gyermekelőadást, melyet nagyszámú közönség nézett végig. A közönség háladatos volt, a tapsokkal nem fös- vénykedett. Maga az előadott 2 darab naiv dalocskáival és tánczaival igen szép volt, az előadása pedig minden várakozást felülmúlóan sikerült. Elfeledkezett az ember a földiekről erre az időre, ott érezte magát, hol illatosabb a virág, szebben dalol a madár, hol nincs bá­nat, csak öröm, nincs árny csak fényesség, nincs gonoszság, csak tiszta lelkek. Az ifjúság varázsa ez. Harmincz-negyven virulószépségü leányka hozta kellemes zavarba az ember sze­mét. Madán Tériké kifogástalan volt, méltó­ságteljes komolysággal adta hosszú s nehéz szerepét. Játéka gyakorlott műkedvelőre vall. Penti Gizikénél bájosabb színpadi jelenséget képzelni sem lehet; minden szava, minden mozdulata természetes, hangsúlyozása, gesztusai helyesen alkalmazottak, játéka élvezetes, éneke csengő, kellemes; ő maga pedig legfényesebb costümel mennyei jelenség volt. Érzéssel, kedvesen és ügyesen játszott, sok tapsot nyert s azonkívül szép csokorral tüntették ki. Obla- tek Juczi iskolázott hanggal rendelkezik, mely- lyel correktül tud bánni. Játéka elsőrendű szín­vonalon állott. Országos vásár. A szokásos májusi orszá­gos vásár városunkban f. hó 18—19-én fog megtartatni. Pátyadijnyerés az akádémián. Lesián János nagybányai gör. kath, iskola kitűnő tanítója, Láng Lajos pápai m. kir. állami tanítóképző igazgatójával a magyar tudományos akadémián négy kötetes vezérkönyvvel Román-Petre 2000 koronás pálya-dijat nyerték meg. A. mű direkt módszer szerint van írva, a román és magyar iskolákban a magyar nyelv tanítására úttörő mű. Láng Lajos az egyetemes congressuson 1896-ban mint a direkt módszer előadójs szere­pelt és az akkori egyetemes határozat ily ve­zérkönyv megírását égető szükségesnek mondta határozatával. Azóta gyönge kísérletek voltak e téren, de olyan alapos és nagyszabású mű mint ez, melyet kéziratban olvastunk, még nem hagyta el a sajtót. Szivünkből örvendünk e kitűnő műnek és üdvözöljük a derék munká­sokat. Éjjeli tÜZ. Ma éjjel 12 órakor a vészharang rémes kongása verte föl békés álmából (tisztelet a kivételnek!) Nagybánya város pihenni vágyó lakosságát. Egy szegény öreg napszámosnö: Donka Mária, ki a porondos-utczában Klein Salamon szabónál egy kis bérszobában lakott s állítólag egy- kissé többet talált bevenni a búfelejtetőböl, tegnap este hazamenve, valószínűleg tüzet rakott, mi­dőn a szobájában összehordott forgács meg- gyuladt. A kifejlődött füst az öreg assonyt el- széditette s a tűz a szobából az ereszre is kicsapott, mitől a tető is tüzet fogott s midőn az össze­futott szomszédok a szobába behatoltak, Donka Máriát félholtan vonszolták ki a szabadba, ki azonban már akkor alig lélekzett és csakhamar kiszenvedett. Eljegyzés. Szentkirályi József nagybányai városi tisztviselő a napokban váltott jegyet Szalontay Juliska kisasszonynyal, özv. Szalontay Sándorné kedves leányával. Szívből üdvözöl­jük az ifjú mátkapárt. Elfogott kivándorlási ügynök. Sárközujla- kon veszedelmes kivándorlási ügynököt fogott el a napokban az ottani csendőrség néhány gazda ember feljelentésére Löw Lipót szemé­lyében. Az ügynök előleget kért ügyfeleitől a hajójegyre, mit azok természetesen nem voltak hajlandók megfizetni. Ebből aztán heves szó­váltás keletkezett köztök, mire a gazdák csend­őrt hívtak. A csendőrök aztán bekísérték Löw Lipótot a szolgabirósághoz, hol bevallotta, hogy rövid időn 900 embert csalt ki Amerikába. Ezen érdemei elismeréséül a főszolgabíró 600 K. pénzbüntetésre és 2 hónapi fogságra ítélte a népbolonditót. Sötétség a szabadság földjén. Szinte hihe­tetlen az a hir, amit Amerikáról kürtőit világgá a sajtó. Amerikában, t. i. mint Angliában, még mindig a yardot használják hosszuságmértékül. Közelebb a washingtoni kongreszszus elé javasla­tot terjesztettek a méter-rendszer elfogadása iránt. Es mi lett az eredmény ? A javaslatot a mérnö­kéből álló többség, elvetette, azzal okolván meg álláspontját, hogy a nép nem volna képes az uj mértékrendszert megérteni. Döntő hatása azonban egy new-yorki mérnök következő okoskodásának volt: »A méter-rendszer veszélyt rejt magában a kereszténységre nézve és azt alapjában támadja meg azáltal, hogy az amerikaiak naponkint olyan mértéket volnának kénytelenek használni, mely­nek feltalálói a francziák voltak, kik annak ide­jén az Isten létezését is megtagadták.« No hát mi ide-stova 30 éve használjuk a méter-rendszert, | de azért nagy merészség volna azt állítani, hogy használata közben eszünkbe jutna a francziák 1793-ik évi hitbeli megtévelyedése folytál azt meggyülölni s tőle vallásos érzelmeinket félteni! Hogy is mondja csak a Yankee Doodle? »Csak maradjon messze hát A vén Európa. Mindig jobb az uj kabát, mint a kopott, ócska!« Ugylátszik, már ezentúl Amerikában kapósabb lesz az ócska kabát. . . . A pásztorok mint csendháborítók. A kora reggeli órákban hatalmas csörgetés zaja veri ki az édes hajnali álmot a piacz környékén lakók szeméből. A pásztorok buzgólkodnak ilyenkor, figyelmeztetve a jószágtartással foglalkozókat, ne­hogy barmaik a sokadalomból kimaradjanak. Ezt a czélt ugyan teljesen soha el nem érik, hanem azt igen, hogy sok csendes áldás száll a fejökre azoktól, kiknek nyugalmát oktalan lármájokkal zavarják. Mivel ma már nem igen válik be az a régi módszer, melyszerint a falusi földesur meg­dicsérte a kondást, hogy milyen szépen tud kür­tölni s jutalmul reggelenkint négy krajczárt tett ki számára az ablakpárkányra, mely midőn el­maradt, a sertések lelkiismeretes pásztora beszün­tette az uraság ablaka alatti kürtölést, azt mond­ván: nem hunczut, hogy ingyen rontsa a kürtjét; kérjük a rendőrséget, hogy ezt a falusi lármát, ha be nem tiltja is, legalább korlátozni szívesked­jék. (Beküldetett.) Államsegély-felosztás. A kereskedelmi mi­niszter vérmegyénk közúti alapja részére újabban harminczezer korona államsegélyt engedélyezett. Ebből a vm. központi inségügyi bizottság f. hó 2-án tartott ülésében a zsarolyán-nagyszekeresi útra 6000 koronát, a tőkésgarbonáczi útra 7000 koronát, a nagykároly-mezöteremi útra 2000 ko­ronát, a szatmár-szinérváraljai útra 14000 koro­nát, a kismajtény-csengeri lápi útra pedig 1000 koronát határozott fordítani. Magyar vagyon — német nyelv. Hogy mennyire indokolt az a mozgalom, mely a hadsereg német vezényleti nyelve ellen irá­nyul, kitűnik abból, hogy nálunk nemcsak k. u. k. hivatalos szervezetek, hanem közkereseti társaságok is azzal vexálnak bennünket, hogy nekünk németül írnak s ugyanilyen választ kö­vetelnek tőlünk. A napokban alkalmunk volt látni a Duna Gőzhajózási Társaság pécsi kő­szénbányája igazgatóságának részéről ide ki­küldött »Quittung«-ot, mely ékes német nyel­ven ismerteti el egy volt bányamunkás felesé­gével, hogy a társaság pénztárából bizonyos összegű végkielégítést felvett. — Hát nem ar- czulcsapása ez a magyar nemzeti önérzetnek? Anyakönyvi közlemények. Születtek: 60. Kozák Matild r. k. márcz. 28-án. — 61. Smillár János r. k. ápr. 11. — 62 Maternik György r. k. ápr. 11 —63. Májercsik Juliánná r. k. ápr. 16.— 64. Pap Irén g. k. ápr. 16. — 65, Boldán Mária ev. ref. ápr. 18. 66. Bella Anna g. k. ápr. 25. — 67. Huszár Katalin r. k. ápr. 21. — 68. Csorik György r. k. ápr. 25. — 69. Roth Ferencz r. k ápr. 27. — 70. Roth Ilona izr. ápr. 25. — 71. Bölönyi Ilona Juliánná r. k. máj. 2. — 72, Kovács Ilona g. k. máj. 7. — 73. Májdik r. k. máj. 5. halva született — 74. Kucserik Ferencz r. k. máj. 4. — 75. Rusiczki János r. k. máj. 7. — 76. Di- mand Erzsébet r. k. máj. 12. Halálozások: 46. Remetyán János g. k. ápr. 4. 37 éves. — 47. Kovács Juliánná r. k. ápr. 7. 2 éves. — 48. özv. Máriás Lászlóné g. k. ápr. 8. 73 éves, — 49. Ernyei Etel Agnes r. k. ápr. 9. 19 éves. — 50. Smillár János r. k. ápr. 11. Ya órás. — Pável Jósef g. k. ápr. 16. 1 hónapos — 52. Nagy Mihály r. k. ápr. 17. 70 ,éves. — 53. Apli Anna Jozsefa r. k ápr. 20. 13 hónapos — 54. Mákové Lajos r. k. ápr. 24. 9 hónapos — 55. id. Petrusán János g. k. ápr. 23. 67 éves. — 56. Maternik György r. k. ápr. 26. 11 napos. — 57. Májercsik Sándor r. k. ápr. 27. 1 hónapos. — 58. Smillár József r. k. ápr. 27. 36 éves. — 59. Kovács Mária r. k. ápr. 29. 1 hónapos. — 60. Májdik Anna r. k. máj. 4. 10 hónapos. — 61. Májdik r. k. máj. 5. halva született. — 62. Dorogi Dezső r. k. máj. 5. 3 éves. Elveszett f. hó 14-én délután a református temetőből jövet, vagy a temetőben, vagy onnan a Korona-vendéglőig terjedő utón egy arany karika gyűrű, belsejében B. T. betűkkel. A be­csületes megtaláló legyen szives e jlap szerkesztő­ségéhez behozni, hol 2 korona jutalom van szá­mára letéve. Olvasókörök és a gazdatársadalmi mozgal­mak. Az olvasókörök a hasznos szórakozás lehető- vététele és az ismeretek terjesztése czéljából alakul­nak, Miután pedig a falusi olvasókörök tagjai leginkább gazdák, földmivelők és kisiparosok, elsősorban a köz- és mezőgazdasági ismeretek terjesztését kellene felkarolniok, mert ezzel elő­mozdíthatják az okszerű gazdálkodást s mindazt, ami a tagok gazdasági és anyagi előmenetelét fokozza. Eddig annyiból állott az olvasókörök ismeretterjesztő foglalkozása, hogy járattak néhány napilapot s szereztek olyan könyvtárakat, melyek a tagok igényeit és foglalkozását tekintve, jól össze állítva nincsenek s igy a gazdasági isme­retek terjesztése körül sem teljesíthettek hasznos szolgálatokat. Már pedig ott, ahol a tagok nagy része földmiveléssel foglalkozik, ott az olvasókör feladata elsősorban a köz- és mezőgazdasági, vagyis azon ismeretek terjesztése, melyek a tagok életviszonyaival és foglalkozásával szoros kapcso­latban állanak. Amelyik olvasókör figyelmét erre ki nem terjeszti, nem áll feladatának magaslatán, mert elmulasztja a legfontosabbat: az anyagi gyarapodás emeltyűinek gondozását. A gazdák és földmivelőkből álló olvasókörnek, ha jó vezetés alatt áll, részt kellene venni minden gazdatársa­dalmi mozgalomban, minden országos gazdagyü- lésen, minden gazdakongresszuson, hogy a moz­galmak vezetőit megismertesse az illető község bajaival s óhajtásaival s hogy az olvasókör ki­küldöttjei is megismerkedjenek a napirenden lévő s az ország gazdaközvéleményét foglalkoztató fontos gazdasági kérdésekkel. A magyar Gazda- szövetség — Darányi Ignácz földmivelési miniszter nagylelkű áldozatkészsége folytán — ellátja e czélból az olvasóköröket ingyen népkönyvtárak­kal, tanulságos füzetekkel, lapokkal és folyóiratok­kal. Amelyik olvasókör tehát a gazdasági isme­retek terjesztését is fel akarja karolni, forduljon a Magyar Gazdaszövetség titkári hivatalához (Budapest, VIII., Baross-utcza 10.) Amely olvasó­körök május hó közepéig összeköttetésbe lépnek a Magyar Gazdaszövetséggel, azok már a Gazda- szövetségnek junius hó 4-én megtartandó közgyű­lésen is résztvehetnek s Budapestre kedvezmé­nyes vasúti jegygyei utazhatnak. Jelentkezni lehet május hó 20-ig a Magyar Gazdaszövetség titkári hivatalánál. Pünkösdi utazások: Az utazások legszebbi- két, a legkedvezőbb időpontban, mikor a tavasz már megállapodott s nincs mit tartani kellemetlen idő­járástól, ez év pünkösd ünnepei alatt rendezi Propper N. János igazgató »Keleti Utazási Irodája« (Budapest Sándor-utcza 30 B. I. e.) Főbb pontjai: Velencze (2 nap) Konstantinápoly (5 nap) Rropper igazgató ezen föld es teagerrészek alapos ismerője, ki e vidéket számtalanszor beutazta s azokról köny­vet is irt, vezetiszemélyesen ezen utazást s támogatva birodalmunk külföldön székelő követségei és kon­zuli hivatalai által, az egyes pontokon felhalmozott műkincsek, történeti s más emlékeket hoszáfér- hetővé teendi az utazásban résztvevőknek. A remek utazás indul Budapestről május 27-én. Tar­tama 4 hét. Csakis elsöosztályu jegyek adatnak ki. Jegyek ára teljes ellátással legelsőrangu szál­lodákban és a nagyszabású tengeri hajón (útköz­ben is) BudapesttöLfBudapestig 700 korona. Út­levél elengedhetlenül megkivántntik. — Bejelentés mielőbb szükséges. Jegyek az utazás egyes rész­leteiről is kiadatnak. így Budapest-Velencze (5 nap) és vissza; vagy Budapest-Velencze (2 nap) Korfu 5 nap) és vissza stb. Apróságok. Hogy látta a vidéki tanító az opera­házat. A milleniumi kiállítás hire az egész országot mozgásba hozta, igyekezett , is mindenki, aki csak tehette, hogy lássa. A nemzet napszámosa sem maradhatott el, a kis város néptanítója. Fel is jött, alaposan megbámult mindent. Már az utolsó nap ácsorgott a kiállítás területén, hogy másnap reggel repül haza a Baross lovain, mikor hallja, hogy az esti operai előadásra jegyet is lehet kapni. Meg is vesz egyet. Ámde az csak utalvány volt, rá is volt nyomtatva, hogy használat esetén meddig kell és lehet jelentkezni az opera pénztáránál, s ak­kor veheti át a rendes jegyet az utalványra; aki nem jelentkezik, az jegyre ne is számítson a jel­zett idő után, mert eladják másnak. De az ő esze csak nem terjedhet odáig, hogy el is olvassa, mi van írva a megvett holmira, elég, hogy fize­tett érte és punctum. Este pontosan meg is jelenik az operában. Persze nem engedik be. Meghőköl a domine; hát azért ért a ma­gyar ezer évet itt, hogy igy becsapják? O in­kább visszavándorol Ázsiába. — Mi nem bánjuk, ha Afrikába megy is az ur, — mondja egy tréfás hang. Itt lassabban kell beszélni, gondolja a nem­zet napszámosa, tisztelettel megy az atillás jegy- szedőhöz s meginstálja szépen, hogy csak annyit engedjen meg legalább, hogy a fejét bedugja az

Next

/
Thumbnails
Contents