Felsőbányai Hírlap, 1902 (7. évfolyam, 1-16. szám)
1902-08-10 / 16. szám
Felsőbányái Hírlap. A budapesti m. kir. állami felső épitö-ipar- iskola rendes tanfolyamán a jövő 1902/1903 isk. évre való beírás szeptember 1-től 5-ödik napjáig lesz. Az intézet czélja a hazai épitő-ipar számára elömunkásokat, pallérokat és építésvezetőket nevelni, akikből önálló mesterek lehessenek. A tanítás három évig tart. Az intézetben nyert végbizonyítvány legalább háromévi utólagos gyakorlat igazolása mellett jogot ad a kőmives, a kőfaragó, vagy az ácsmesterség önálló üzésére, — legalább három évi utólagos gyakorlat igazolása mellett jogot ad az épitö-mesteri vizsgálatra való jelentkezésre; a végbizonyítvány jogot ad az egyéves önkéntességre. Tanulókul felvétetnek azok a 15 életévet betöltött ifjak, akik a polgári iskola, gymnasium vagy reáliskola négy alsó osztályát „jó“ osztályzattal elvégezték. Akiknek középiskolai bizonyítványai nem „jó“ vagy „jeles“ osztályzatuak, vagy akik kevesebb középiskolai osztályt végeztek, de hosszabb időn át voltak gyakorlaton, csakis felvételi vizsgálat utján vehetők fel. Minden jelentkező tartozik ipar-hatóságilag hitelesített bizonyitványnyal igazolni, hogy az épitő- ipar terén már foglalkozott gyakorlatilag legalább két hónapon át; hosszabb gyakorlattal birók előnyben részesülnek. A beiratási dij egész évre 4 korona, a tandíj félévenkint 20 korona; szertári biztosíték egész évre 6 korona. A jelentkezésnél szükséges iratok: 1. keresztlevél vagy születési bizonyitvány. 2. Az összes végzett középiskolai osztályokról szóló bizonyítványok. 3. Az ujraoltásról szóló orvosi bizonyitvány. 4. Az iparhatóságilag hitelesített gyakorlati bizonyitvány. Bővebb felvilágosítást készséggel ad az igazgatóság. (Budapest, VII. kér.) Közérdekű voltánál fogva közöljük a lelkészi hivatalokhoz intézett ezen értesítést „Nagytisz- teletü Ur! Mély tisztelettel értesítem Nagytisz- teletüségedet afelől, hogy a hajdú-böszörményi ev, ref. gymnásiumban a hetedik osztály ez év szeptember hó első napján, a nyolczadik osztály pedig 1903. év szeptember hó első napján megnyílik s igy eddigelé csonka hatosztályu gym- násiumunk — felekezeti jellegének megtartása mellett — államilag segélyzett ev. ref. fögymná- sium lesz; ugyanazért legyen szabad arra kérnem Nagytiszteletüségedet: kegyesen méltóztassék ezen hirt az intézetünk iránt érdeklődő szülőknek tudomására hozni. Tájékozásul közlöm azt is, hogy ez év szeptemberétől mennyi összeget kell tandíj czimen az egyházi pénztárba fizetni: I—II. osztályban : Helybeli ev ref. vallásu — 12 koronát. Vidéki ev. ref. vallásu — 24 koronát. Helybeli görög és róm. kath. vallásu — 26 koronát. Vidéki görög és róm. kath. vallásu — 28 koronát. Izrealita vallásu — 40 koronát. III., IV., V., VI., osztályban : Helybeli ev. ref. vallásu — 40 koronát. Vidéki ev. ref. vallásu 44 koronát. Helybeli gör. kath. és róm. kath. vallásu — 46 korona. Vidéki gör. kath. és róm. kath. és izralita vallásu 50 koronát VII—VIII. osztályban : Helybeli ev. ref. vallásu—50 koronát. Vidéki ev. ref. vallásu — 54 koronát. Helybeli gör. és róm kath. vallásu — 56 koronát. Vidéki gör. kath., róm. kath. és izrealita vallásu — 60 koronát. Hajdú-Böszörmény, 1902. évi julius hó 14-én. Nagytiszte'etüségednek szolgatársa Szol- noky Gerzson, ref. lelkész. Szatmár vármegye főispánjától. Amilyen nagy súlyt helyezünk arra, hogy a munkás-segély- pénztárt a nép minden rétegében ismertté, népszerűvé tegyük s az önként belépő tagok száma egyre nagyobb legyen, social-politikai szempontból épen olyan fontosságot kell annak tulajdonítanunk, hogy a birtokosok az 1902 : XIV t. ez. 20 §-a által lehetővé tett módon gazdasági cselédeiket maguk biztosítsák. Amenyiben az uj törvény immár előnyösen eltérve az eddigi szabályoktól, lehetővé teszi, hogy a gazda jelentékeny megterhelés vagy koczkázat nélkül gondoskodjék jó cselédeiről s a biztosítás most megállapított uj módja a cselédváltozások gyakorisága ellen is orvos-szer lehet: bizonyosra lehet venni, hogyha kezébe veszi a dolgot, a gazdasági cselédek biztosítására vonatkozó actiója kívánatos sikerrel fog járni. Noha meg vagyok győződve arról, hogy különösen szivén viseli a segélypénztár fejlesztésének ügyét, mely socialpolitikai szempontból a közigazgatás teljes és állandó figyelmét valóoan meg is kívánja: mégis kötelességemet teljesítem, amidőn ezen az utón bizalmasan felkérem, hogy miután a mostani kedvező termés-eredmények legalkalmasabbá teszik az időt arra, hogy a nyári munkálatok oefejezte után a vármegyében a cseléd-biztositás ügyében egy élénkebb, széleskörű actió megkezdessék, szíveskedjék e részben bölcs belátása szerint a kezdeményező lépéseket megtenni és nagybecsű vezetésével, befolyásával és közreműködésével annak óhajtott sikert biztosítani. Nagykároly, 1902. julius 30. Gr Hugonnai, főispán. Tűz Nagybányán. Rövid időközben két éjjel : zavarta fel a tűzjelző a város közönségét, első ízben a városi téglagyár tetőzete fogott tüzet, j de a személyzet által gyorsan elfojtatott, a kár 3—400 korona. — Másodízben e hó 25-én este | 10 órakor ismét a város déli oldalán a Kisgózsen utczában Móra Filep kis szalmás háza és istállója égett le földig, a kár 400—500 korona; a ház biztosítva volt. Szerk. üzenet. M. L. urnák. Tárgyhalmaz miatt a jövő számra maradt. Az idegen, ha ide költözött, A garatra, ha jól felöntözött, Azon módon aroglyára tegyék, Lyukas kőtől vissza ne engedjék, Hanem merre elténfereg lába, Kompasz nélkül menjen a világba! — Az itt szülött, ha hibába esnék, Legelőször csupán megintessék; De másodszor: miben foglalkozik, Ki kell csapni, bár mint fogadkozik. És harmadszor: a nevét fel Írják. — És negyedszer: enyhén, aSiogy bírják, Megbüntetik; s ha elég nem lenne, — Addig igyon, mig meggyulad benne! — Pompás: megvan! — így szól Károly diák. Most feszitik agyát nagy ideák. — E munkámmal első dijat nyerek, Ha megértik a muta emberek. Károly diák. . . . Satyra. Károly diák mélyen elmerülve Ül egy lóczán, egy nagy terv előtte. Úgy elmélyedt, fel sem pislantana, Ha egy nagy légy felé nem szállana. — Adta férge! — lm! igy szól magába, — Még beleszól a világ zajába, És az eszmét, mely azt kuruzsolja, A fejemből mind kiduruzsolja, Hess, el innen! — Adta csúnya férge, — Kitör most már Károly diák mérge — Ne háborgasd a nyugalmas köröm, Mikor fejem nagy dolgokon töröm. És a dongó repül egy kancsóra, Onnan pedig a tintatartóra. — Kancsó borból gőz ment a fejébe, És most fetreng a fekete lébe. Ám nem soká eviczkélt ő ottan, Kimászott és ime! most lepottyan Károly diák megrajzolt tervére, Egy nagy mappa kellő közepére; És ott mászkál, jobbra is, meg íalra, Utakat fest erdő s hegyoldalra, Erdő szélén kis pihenő lóczát, Hegy oldalra boczit, kövér poczát. Majd potroh gyümölcsfákat rajzol, Mintha alma hullna terhelt galyról, — S amint halad tovább kövér teste, Nyires erdőn sugár ut van festve. És most útját, hogy dűlőre veszi, A nagy erdőt, vasút szegélyezi, És benyulik hossza a sin-párnak, Hol a mappán sok kis házak állnak, Itt megáll és szárnyát töriilgeti, Bajuszát is jól megpödörgeti. A papirost lábával kotorja, Mintha volna állomás motorja. — Károly diák amint odapillant, A fejéből a leczke elillant; Bosszúsága tetőfokra hágott, Kicsibe múlt, hogy oda nem vágott, Hol légy urfit mosakodni látja; De csudáján most a száját tátja, Hogy munkája bár nincs czirkalmazva, Uj dolgokkal vagyon elhalmazva, — Egy remek terv: vasut-állomásnak, És' egy szép ut: távol Ungurásnak! — Most hirtelen, örömmel felkapja, Szólt: légy üdvöz nagy eszméknek apja! Amily összhang pendül itt egy húron, Olyan nem lesz, csak Sárkereszturon. — Idegenek, akik messze járnak, Sohse’ látták párját ily határnak! Károly diák mélyen elmerülve, Éjfeleken asztalra van dűlve, És előtte enyhe büntetésül, Pohár alatt egy mogorva légy ül; Mely már sokszor az ő ellenére, Mélyen nézett pohár fenekére. — Künn a baktér bár az éjfélt fújja, Ö Verbőczy hármas könyvét bújja, Melyből rájön egy nagy félszegségre, — Hogy nincs törvény a csúf részegségre. — Törvénytudók — ti nagy csizmadiák — Muták vagytok: igy szól Károly diák, Böloseséggel el nem találtátok, Mi a népre a legnagyobb átok. Mert, ha törvény: akkor az legyen is, Nem csak olyan igenis meg nem is! Aki részeg: bűnös indulatja, A jogrendet könnyen feldúlhatja, És a neve, ha nem jön listára, Könnyen hajlik szocziálistára. Meg is lopnak, sőt még ránk is törnek. Ha módjában vannak bornak, sörnek — Nagy feladat! — De én azt megoldom, Enyhe törvényt szigorral megtoldom. Különb leszek, mint volt hajdan Drákon. Végigverek többnemü nadrágon. Es ha az sem segít majd a bajon, Ül kóterbe: mint egy özvegy majom! Károly diák mélyen elmerülve, Az írásnak neki van hevülve. — Mártogatja az öreg kalamust: Melyely görbít ilyen paragrafust: § Primus. A korcsmáros, ki ad emberségre, Törülje, ha pénzre lesz szüksége, Ha borától jön meg a részegség, Szigorúan, szörnyen büntettessék. Sőt nincs pardon a testi épségnek, Ha italt ad a részeg népségnek § Secundus. Az iszákos férfiak és nőknek, Egy nagy táblán lesz helye nevüknek, Mely csak akkor törültetik onnan, Ha gugyira nem telik sehonnan. Vagy, ha ő azt szea.élyesen kéri, És nem iszik, híven megígéri, — § Tertius. Károly diák mélyen elmerülve, Ül egy lóczán, nagy kancsó előtte. — Úgy elmélyedt, fel sem pislantana, Ha fülébe zúgást nem hallana. — Ni! egy nagy légy; szemtelen fajzatja! Szekundámnak ez volt nemző atyja. Most is zúgja, hogy jóvá mit tegyek: Ám csúf bogár, utánad nem megyek. — Lajos kir. névtelen jegyzője. Nyilttér. E rovat alatt közlöttekért nem felelős a Szerk. Köszönetnyilvánítás. Midőn mindazon mélyen tisztelt uraknak, akik a felsőbányái állami óvoda asztalos munkálatainak felvállalásánál engem nagybecsű pártfogásukkal támogattak, ezennel legforróbb köszönetemet fejezem ki, egyidejűleg alázattal kérem, hogy jóakaratu támogatásukban engem a jövőre is részesíteni kegyeskedjenek. Felsőbánya, 1902. augusztus hó 9. alázatos tiszrelettel Marcsics Menyhért. asztalos-mester. Felelős szerkesztő : Imre Károly. Kiadótulajdonos : Nánásy István. Dr. Kertész (Kornreich) Miksa körorvcs Felsőbányán. Rendel fféf .nap°náV __________Matyas-utcza 5.- Lakik Hunyady szám alatt, őz v Mike Gyuláné-féle házban. 6623—1902. szám. Árlejtési hirdetmény. A fernezelyi kir. kohótelepen építendő róm. kath templom építésénél felmerülő föld,- kőműves-, ács-, asztalos-, lakatos-, üveges-, mázoló- és bádogos-munkára pályázat hirdettetik. A román stylü templom hossza 29.-—40. szélessége 10 in. falmagassága 9 m., ezen felül a toronyfal magassága 8-5 m. és a torony-fedél magassága 10 m. mely horganyozott bádoggal lesz fedve ; a templom fedél-zsindelylyel fedetik. A pályázni szándékozók felhivatnak ivenkint 1 koronás bélyeggel ellátott zárt ajánlataikat: »Ajánlat a fernezelyi templomra« felirattal ellátva, alantirt igazgatósághoz ezen hirdetés keltétől számított 40 napon belül beterjeszteni, mert elkésve érkezett ajánlatok figyelembe nem vétetnek. Megjegyeztetik, hogy a kőműves- és esetleg az ács-anyagot is a kincstár adja az építkezéshez, a többi munka, nemkülönben egyúttal az ácsmunka is anyaggal számítandó; továbbá az igazgatóság fentartja magának azon jogot, hogy az ajánlatok közöl, tekintet nélkül a munka áraira, megbirálása után szabadon választ; végre hogy a f. év folyamán az építkezés csak 10-ezer ko~ lrona erejéig történik, minélfogva a beadott ajánlatok árai a jövö évre is érvényben maradnak. Az ajánlatokhoz az ajánlati összegnek vagy az elvállalandó munkának megfelelő 5% bánatpénz készpénzben vagy egyenértékű biztositék- képes értékpapírok, vagy államkötvények csatolandók, avagy a nagybányai bányakerületi főpénztárba szállitandók. A terv és költségvetés az igazgatóság alá tartozó helybeli k. gép- és építészeti hivatalnál megtekinthető, és a részletes felvételek ugyanott beszerezhetők. Nagybányán, 1902. julius 18. M. kir. bányaigazgatóság. NYOMTATTA NÁNÁSY ISTVÁN NAGYBÁNYÁN.
