Felsőbányai Hírlap, 1902 (7. évfolyam, 1-16. szám)

1902-07-27 / 15. szám

Felsőbányái Hírlap.

viseletében is, mely egyháznak a boldogult egyik jóltevöje volt. Sátor Dávid mondott felette, mint illetékes lelkész, buzgó imát. Ferenczy Imre a koporsónál, Szabó József pedig az egyházmegye nevében a sírbolt ajtajánál búcsúztak el megható beszédeik kíséretében a nagy halottól. Igen csinos beszédet mondott Ilosvay Aladár vármegyei főjegyző is Ujfalussy M. sírjánál. A szinérváraljai egyházi énekkar szép énekével emelte Ég felé, a változhatatlan örök forráshoz a lelkeket. A gyászoló családtagok s a résztvevő közönség átadta a pornak azt, ami a poré s azon hő óhajtással hagyta ott a koporsót és sírboltot: Legyen az igaznak emléke áldott!

A nagybányai dalegyesület Felsőbányán aug. 2-án többek közreműködésével dalestélyt rendez, melyre a meghívókat a napokban küldik szét. A mulatság a »Korona« termében zajlik le s tiszta jövedelmével a Gutin-egyesü- letet és a dalárdát segíti. Jóelőre figyelmeztetjük a közönséget, hogy az ülőhelyek számo- zottak lesznek s jegyek előre válthatók Felsőbányán Mikola Antal üzletében, Nagybányán pedig Molnár Mihálynál. A mulatság tánczczal egybekötött lesz. Tudomásunk szerint az estély műsora következő lesz: 1. »Dalünnepen, szerzé Them Károly, énekli a dalárda. 2. Monolog, előadja Szabó Miklós. 3. »Kertem alatt«, Lányi F.rnőtől, énekli a dalárda. 4. Felolvasás, Pap Mártontól. 5. »Dalbokréta«, Muzsik Jakabtól, előadja a dalárda. 6. »Farsangi népdalegyveleg«, szerzé dr. Horváth Ákos. a) Életemnek végóráját . . . b) Van nékem egy nagyon régi szokásom; c) Megkértem én az Űr Istent; d) Piros bort ittam az este.

Országos vásár. Az apostolok-oszlási vásár f. hó 15. és 16-án lett megtartva, még pedig a marhavásár folyó hó 15-én, melyre felhajtatott 1200 drb szarvasmarha, ebből eladatott 806 drb; ló 180 drb, eladatott 132 drb; juh felhajtatott 92 drb, eladatott 68 drb. A sertésvész miatt sertések nem hajtattak fel. A vásár forgalma jónak mondható s első napon az idő is kedvezett, mig a kirakó vásár kedvezőtlenebb volt, mert az idő esősre vált.

Másolat. 1097/902. k. szám. Ö felsége a király nevében a magyar királyi közigazgatási biróság Felsőbánya város legtöbb adót fizető képviselő-testületi tagjainak 1901. évié érvényes névjegyzékének összeállítása ügyét, melyben Szat- már vármegye alispánja 1901. évi február hó 7. napján 3684. szám alatt és Szatmár vármegye közigazgatási bizottsága 1901. évi április hó 12. napján 790. sz. alatt határozott, Magyar László által beadott felebbezésnek czimzett panasz folytán 1902. évi május hó 20. napján tartott nyilvános ülésben vizsgálat alá vevén, következőleg Ítélt: A biróság a panaszt elutasítja. Indokok: A panasz egyedül az azt aláirt Magyar László nevében tekintetett beadottnak, mert abban ki van jelentve, hogy dr. Kollár Lajos a korábbi felebbezéstöl eláll, panaszló-társakat pedig Magyar László jogosultság igazolása nélkül nem képviselhetett. — Ez a panasz nem Szatmár vármegye főispánjánál, mint a közigazgatási bizottság elnökénél, hanem közvetlenül a magyar kir. közigazgatási bíróságnál adatván be, felszerelés végett 1901. julius hó 5-én leküldetett a főispánnak, onnan azonban

sokat alkotott, de meg is elégelte s már nyugodni csak köztünk akart, Pozsonyban van eltemetve. Meg aztán valamit elfelejtett bővebben elmondani a czimboránk, csak úgy átsiklott rajta. Mikor IV. Bélát meg akarták örökíteni, elhatározták, hogy oda festetik a házra. De itt volt a bökkenő, milyen is volt az alakja. A legokosabb embert kérdik meg a városban s meg is bízzák, hogy ő adjon magyarázatot a piktornak. Ez felüti a történelmet s keresi Bélát. Hopp, megvan! Ott olvas vak Béláról. Vak béla, vak Béla, tehát nem volt neki szeme és oda festeti a falra IV. Béla helyett vak Bélát, úgy van ma is, egy bekötött szemű király van ott, hisz úgy se lát szegény, A födolog azonban az, hogy remekül beszélnek ott magyarul s ezzel kivesz egy írást, s felolvassa, mint egy nagyszombati ember beszédjét. Csöndben is hallgatják, csak a nagyszombati prüszköl.

En vágyom Brigavicsga Jánoska bolgari danczraester. En dartom órát vei dizenegytöl vei dizenegyig. En negem van zsog danitvany tesig tunni, mind számár. Zsog gizsaszon mondom, tesig szipen tanczolni, faintosan, de hiaba, sag úgy danczol, mint gurul seres hordó. De volta nekem egy danitvány, olyan sip! Volta neki nagy laba, keze, tesig képet nizni, olyanjmaint angyal. Nem izs zsokara mendüng az pele bantos úrhoz, hogy mi egymást szeretünk és egymáséi agarunk lennyi. Izs megvolta a asz esküve. Izs mikur

csak 1902. évi február hó 23-án érkezett vissza a bírósághoz, s miután a felszerelés hiánya újabban pótoltatott, habár időközben Felsőbánya legtöbb adót fizető képviselő-testületi tagjainak az 1902. évre érvényes névjegyzéke már össze- állittatott, mégis a biróság az 1901. évi névjegyzékre vonatkozólag emelt panaszt tárgyalás alá vevén, elbírálta, hogy a panasz valóban jogosult-e? — Pemp Antalnak a névjegyzékbe 205 korona 96 fillér állami adó alapján történt felvétele eben a panasziratban hivatkozott felebbezés során kifejtett érv, jelesül az, hogy javára a cselédjei helyett fizetett I. osztályú kereseti adók helytelenül számíttattak be, nem áll meg, mert a pótlólag felterjesztett felvilágosító jelentéssel igazolva van, hogy az említett I. osztályú kereseti adó a nevezett Pemp Antal állami adóihoz nem számíttatott hozzá, hanem anélkül tett az ő beszámítható állami adója 102 korona 98 fillért, mely adómennyiség oklevele ala ján kétszeresen volt veendő, a cselédek helyett I. osztályú kereseti adók átalá- ban helyesen lettek a sióban forgó névjegyzéknek kiigazításánál figyelmen kívül' hagyva. — Dr. Csausz l^ároly és Csausz Istvánnak a névjegyzék bői leendő kitörölése czéljából a fentérintett felebbezésben felhozott állításokra nem lehet súlyt fektetni, mert a város polgármestere hivatalosan jelentette, hogy dr. Csausz Károly javára a tényleg kivetett állami adók vétettek alapul, továbbá jelentette, hogy arról, mintha a nagykorú Csausz Tivadarnak atyja Csausz István törvényszékileg kirendelt gondnoka lenne, nincs tudomása, s mert panaszló semmi bizonyítékot sem szolgáltatott arra nézve, mintha dr. Csausz Károly és Csausz István jogeUenesen vétettek volna fel a névjegyzékbe. A panasziratban hivatkozott felebbezésnek egyéb, jelesül arra irányozott érvei, hogy a bányatársulatok, továbbá a r. kath. és gör. kath. egyház, nemkülönben Füstös István utódai, valamint dr. Kollár Lajos jogellenesen maradtak ki a névjegyzékből, teljesen figyelmen kívül voltak hagyandók, mert a legtöbb adót fizető képviselőtestületi tagok névjegyzékének összeállítása vagyoni érdek képviselet elvén alapszik s az illető érdekelt helyett és nevében megbízása nélkül egy harmadik személy nincs jogosítva panaszt emelni, mert ha az érdekelt fél a névjegyzékbe nem vétetett fel, ebben az esetben egy- átaláu nincs igazolva, hogy Magyar László az érdekeltek nevében jogosultan adta volna be a panaszt. Mindezek mérlegelése után a panasz el volt utasítandó. A biróság e határozat két példányát Szatmár vármegye alispánjának 1902 évi április hó 12. napján 10724. szám alatt kelt jelentése mellékleteivel együtt megfelelő eljárás, illetőleg a panaszló részére az egyik példánynak az 1896. XXVI. t. ez. 138. §.-a és a 21973/ M. E. 1896. sz. végrehajtási rendelet 24. pontja szerint eszközlendő kézbésitése végett kiadja. — Kelt Budapesten, a magyar királyi közigazgatási bíróságnak 1902. május hó 20. napján tartott üléséből Wekerle, s. k. elnök. dr. Vasdényei Géza, s. k. előadó. (P. H.)

Megjelent művek. A nagybányai reformált egyházmegye története. Az egyházmegye megbízásából összeállította Soltész János ombódi lelkész. Ára 5 korona. E 360 lapra terjedő értékes és érdekes történeti mű kapható Soltész Elemuntam Anzsulka Marinak, nekem felesig, hogy jünne velem óta mesze ki asz Kümalom, elkezte felem aprehendalni, izs nekem zsok varadzsag gerult, hód jött. Kümalomba irte engem egy nagy pech. Naton foltunk faradt, leültünk magunkat a hita (hidra) szilire et luezan. Eczere csak krach puch, lueza eltűrte magat es hempergette. An- csulka Mari kezte visitozni izs in tübbé nem láttam. Keztem segitsig gijabalni, vudkarozni, de hijaba.

Ekiszen uta foltam, keztem makamat búsulni. Eczer csak jünnek kit emper, nagyon megniztik enkem. »Ez gyanús,« másik is monta »Ez gyanús«, aszutan kirdeztek tőlem, hűl a lueza? In muntam, nem tutuk sémi lueza, nekem fűlt lueza, leültünk makunkat és eltűrte makat. Hiaba folt, sag nekem megkötöztik kezeket, mars kellett menni policzai.

Mikur vultunk policzai, folt ott ety emper, uty hittak »katipán.« Katipan ur izs girdezte dűl - lem, hűl van lueza ? En elmundtam neki égisz dolog, hoty türtént, akkor munta »téfetés!«

Csak hoty en akarom recht és nem panom, fog ha 20 forint kerülni, fogom makamnak recht adni.

Persze lett nagy nevetés a felolvasásra, mire büszkén vágja ki mellét a nagyszombati, hogy ha kutyául beszél is az ő népe magyarul, mégsem vad német, mint a pozsonyi.

Duriny János.

mér nagybányai ref. lelkésznél. A mennyire e lap tere engedi, legalább rövid ismertetését közölni fogjuk. Addig is annyit mondunk, hogy különösebb, tehetősebb hitsorsosaink igyekezzenek megszerezni maguknak e becses munkát. Nagyon sokat találnak benne régen múlt időkről s á jelenből is, mit mindenki, ki egyházunk múltja és jelene iránt érdeklődik — a legnagyobb élvezettel olvas. 42 anyaegyháznak tagja láthatja ebben, mint tükörben egyházát. A melyikről elismeréssel szól a történet; buzduljon jövőben még többet tenni, a melyik tán megrovásban is részesül : okuljon, hogy haladjon a jobb utón. Részemről csak azt sajnálom, miért nem lehetett a nagyérdemű szorgalmas és okos kutatónak rendelkezésére annyi pénz, hogy írhatott volna még nagyon sokkal többet s ne tartotta volna vissza az, hogy minden iv sokba kerül. — 2. Nagybánya sz. kir. bányaváros közs, népoktatási tanintézeteinek XXVII. évi értesítője az 1901—1902. tanévről. Szerkesztette és közli: Doroghy Ignácz igazgató. Ez értesítőt egy szakszerű értekezés nyitja meg Doroghy Ignácz jeles tollából; »Megfigyelések növendékeink házi nevelése körül s hogy milyennek kellene lenne a házi nevelésnek, hogy az iskola a tőle várt feladatoknak minél sikeresebben, alaposabban, behatóbban megfelelhessen? Oh, de sok szülőnek jó volna elolvasni ezt a kivaló szakértelemmel irt kitűnő czikket. A kitűnő értekezés után következik a tanhatóság, majd a tananyag, aztán a tanuló*sereg és a többi.

Gyászhir. Egy köztiszteletben állott úrnő hunyt el folyó hó 25-én városunkban, kinek elhunyta a kiterjedt előkelő rokonságot, közte lapunk megindításának -egyik elsőrangú előbarczosát és buzgó munkatársát J o ós Lajos nagyági m. kir. főmérnököt, a legfájdalma- sabban érinti, mennyiben a megboldogult szeretett nejének édesanyja volt. A család a következő gyészjelentést adta ki: »Fájdalomtelt szívvel jelentjük, úgy a magunk, mint összes rokonaink nevében is, a forrón szeretett feledhetetlen jó anyának, nagyanyának, jó testvérnek, kiváló anyósnak, őszinte nemesszivü rokonnak és igaz honleánynak Kézdi-Csomortányi özv. Mike Gyuláné szül. Csik-Szt.-Györgyi Bánkfalvi Füstös Amália csendes. elhunyták — Hosszú gyöt- relmes betegségéből az isteni gondviselés 1902. évi jul. hó 25-én este fél 9 órakor szólitá magához, a halotti szentségek ájtatos felvétele után, életének 62-ik évében. Hült teteme folyó évi julius hó 27-ikén d. u. 5 órakor fog visszaadatni az anyaföldnek, lelke üdvösségéért az engesztelő szentmise-áldozat ugyané hó 28-ikán d. e. 9 órakor fog az Ur színe előtt felmu- tattatni a helybeli rom. kath. templomban. — Békés szelleme közöttünk s porai felett a béke honoljon! Felsőbánya, 1902. julius hó 26-án. Mike Ilona férj. Joós Lajosné leánya. Mike Imre m. kir. főerdész, fia. Joós Ilona, Amália. Lajos, Elek és László; Mike Imre, Margit, Gyula és Lajos unokái. Özv. Koráczy Ferenczné szül. Füstös Anna, Füstös Albert ny. m. kir. bányamérnök, özv. Nyisztor Sándorné szül. Füstös Mária, Füstös Kálmán m. kir. ny. erdőtanácsos testvérei. Mike Imréné szül. Fibán Margit menyé. Joós Lajos m. kir. főmérnök veje.

Vettük a következő meghívót. A nagybányai ifjúsági kör a Budapesten székelő »Nagybányai kör« tagjainak közreműködésével, saját pénztáraik javára, 1902. évi augusztus hó 2-án, szombaton a nagyvendéglő dísztermében zártkörű tánczestélyt tart, melyre czimet és családját tisztelettel meghívja a rendezőség. Belépő dij: Személy-jegy 2 korona, család-jegy 5 korona. Kezdete este 8 órakor. Rendező-bizottság: dr. Vass Gyula elnök. Szabó Miklós alelnök. Jeney Gyula titkár. Harácsek Vilmos pénztárnok. Stoll Tibor ellenőr. Abrahám Romulus, Bilcz István, Brebán Sándor, Brindus János, Csutor József, dr. Csókás Vidor, Dienes Dezső, Drumár László, Fülep Gyula, Farkas Jenő, Glanzer Gyula, Husovszky János, Hegvi Lajos, dr. Koller János, dr. • Komjáthy Gyula, Kelemen Béla, Kazay Endre, Kerekes Sándor, Köves Miklós, Lukácsy György, Moldován Ferencz, Merlák Lajos, Mikes Béla, Markovits Márton, Magyarosán Mihály, Nikodém János, Neubauer Elemér, Neubauer F., Németh B., Nagy G., sasi Nagy I., Nagy J., Panajoth Gy., Réti L, Sólyom F., Simon L., Sincsó F., Smaregla J., Schönherr S., Suszterits L., Svarcz L, Torma J., Tamás B., Thurzó F., Vagner E., Varga J., Zachár A.

Kossuth-hymnusz. Kossuth Lajos születésének századik évfordulójára dr. Pap Zoltán ország- gyűlési képviselő, aki tudvalevőleg költő és zeneszerző egy személyben, egy magaszárnyalásu Kossuth-hymnuszt szerzett, amelyet úgy az országos függetlenségi és 48-as párt, valamint az ünne-