Felsőbányai Hírlap, 1902 (7. évfolyam, 1-16. szám)

1902-05-18 / 10. szám

Felsőbányái Hírlap. sünk is most kezd a fejlődés útjára térni, gyáriparunk nincs, kisiparunk csak tengődik, kereskédelmünk vegetál ... Ez állapotok megváltoztatására, javítására nincsen meg társadalmunkban a szükséges anyagi erő. Ily körülmények között nem minősíthető stréberségnek, ha az államhatalom jóakaratu támogatását reméljük és várjuk. Méltán örvendünk és reménykedünk azért most egy szebb jövőben, midőn dr. Láng Lajos államkormányzatunk egyik fon­tos ágának élére jutott. O ismeri a mi köz­állapotainkat, velünk együtt érzi azok javí­tásának kiáltó szükségét. Ha a kezébe le­tett hatalom súlyával segítségünkre jön, nyugodt lelkiismerettel teheti azt, mert a mint előbb kifejtettük, Felsőbánya város érdekeit munkálni nem parczialis, hanem általános nemzeti szükség. Ebben a szellemben üdvözöljük mi az uj minisztert s kívánjuk, hogy a Gondvise­lés öt magas méltóságában szeretett hazánk és városunk javára sokáig tartsa meg ! A felsőbányái vasút és állomása. Mikor a szatmár-nagybányai vasút léte­sült, csak egy kevés jóakarat és pár ezer fo­rint kellett volna hozzá a város részéről, hogy a végállomás Felsőbányán legyen. Ma akkor városunk egészen más képet mutatna De akkor megelégedtünk azzal, ha legalább Nagybányáig lesz A'asut. Ezen könnyelmű gondolkozás miatt kiszámíthatatlan nagy a veszteségünk. S meny­nyi ideig kellett várnunk, inig végre annyira eljuthattunk, hogy a szatmár-nagybányai vasút végpontja immár városunk határában a kincs­tári hámornál van kijelölve s Nagybányától ezen pontig a felmérés foganatosítva lett. Az állomásra nézve most ismét többen azt mondják, hogy jó helyen lesz az a hámor­nál, persze arra nem gondolnak, mi történik majd akkor, ha a jövőben valamikor mégis csak létesülni fog az összeköttetés Sugataggal vagy M.-Szigetiel. Szerintem, ha a jövőre is akarunk gon­dolni, állomás-helyül legczélszerübb lenne az alsó lisztelő-malom szomszédságában levő Gál- j féle, most Mórágyi István tulajdonát képező, mintegy 3 holdnyi területű kert, melyet pár ezer forintért meglehetne vásárolni, tulajdonosa is szivesen átadná nem tulcsigázott ár mellett a város érdekében. Ezen területnek azon elő­nye is megvan, hogy idővel könnyen bővít­hető, mert körülötte csupa kevés értékű házak és épületek vannak. — S mig ezen a vonalon csupán két-három vékony forrásszerü érnek el­enyésző csekély költséget igénylő áthidalása szükséges, a mérnök által kijelölt vonalon egy IV2 méter és egv 21/i méter széles hidat kel­lene építeni, azonkívül a Zazar medrének meg- rendszabályozása is jókora összeget fog fele­mészteni, valamint a pályatestnek ezen sivár kavics-mederben leendő kiépítése is. A hámorelőtti térség 2—3 vágány lera­kása után indóház és raktárhelyiség építésére, továbbá, hogy még a kő, fa és gyümölcster­mések számára is maradjon rakodó-hely, való­színűleg szűk lesz. Mig ha Tótfalu háta mögül 1 egyenesen a Süssner Ferencz, Lévay Ferenczné j és Kuhajda tulajdonát képező kertek közötti ! utczában a kincstári fűrész és hámor háta me- ! gett haladna a vasút a horganygyár telkén ke­resztül a Mórágyi-féle kertbe, az az előnye lenne, hogy hidat úgyszólván nem is kellene építeni, állomásnak, raktári és rakodó-helyiség­nek elegendő terület állana rendelkezésre, a I sugatagi összeköttetéshez magasabban feküdnék I 5 —7 méterrel s igy a vonal folytatása miatt ! nem kellene visszamenni Giródtótfaluig. hanem- mindjárt az állomástól lehetne tovább folytatni a pálya építését akár az El felé, akár nagyobb költséggel a Szmik-féle és a többi szomszédos kertek aljában, a Podlócz Mihály telke és a volt mészárszék háta megett a felső malom ár­kán végig, az özv. Gromuszné háza előtt a Za­zar parton,-a régi kohó előtt és felül rajta 2—3 j igénytelen ház kisajátításával a Zazarparton a fővölgyi zúzdáig és tovább. Ezen a vonalon, habár költséges is, de j í lehetséges a vonal majdani tovább építése, amit í a jövő érdekében semmi esetre sem kellene 1 j most figyelmen kívül hagyni. ^ Semmi esetre sem fog ártani, ha e fontos kérdésben valamely műszaki egyén tanácsát ki­kérjük. — Ámbár, amint tudjuk, a Felsőbánya Sugatag, esetleg M.-Sziget közötti vonal ez idő szerint végképpen el van ejtve, mint hadászati útvonal, ennélfogva egy állami támogatás mellett kiépítendő vasút legalább is vérmes reménynek nevezhető. Azonban nem lehet tudni, nem vál­toznak-e meg rövid időn hazánk stratégiai viszo­nyai, avagy esetleg a mostaninál kedvezőbb gaz­dasági viszonyok nem fognak-e létrehozni vala mi vállalkozó szellemű részvénytársaságot ezen ösz- szeköttetés kiépítésére esetleges ércz-telérek fel­tárása reményében is. Gyarló ember a holnapi nap esélyei felől sem bizonyos soha. Azért min- | dig jó a lehetőség határai között a jövő érdekét is szem előtt tartani. c > Különfélék. Mélyen tisztelt olvasóinknak és munkatár­sainknak boldog pünkösti ünnepeket kíván a Szerkesztőség és Kiadóhivatal. Személyi hir. Farkas Jenő polgármester e hó 14-én d. u. Budapestre utazott, hol részt vett a szatmár—nagybányai vasút részvénytársaság­nak 16-án tartott közgyűlésén s a város érde­keit 25 szavazattal képviselte. Anyakönyvi kinevezés. A belügyminisztérium ideiglenes vezetésével megbízott m. kir. miniszter- elnök a csanálosi anyakönyvi kerületbe Becski György segédjegyzöt anyakönyvvezető helyettessé nevezte ki. kívülről való meghatározását. A kincstár ajtaja előtt állandóan két fegyveres őr áll. Föltéve már most, hogy ügyes és elszánt bankrablók képesek volnának az épületbe fér­kőzni s eljutván az utolsó ajtóig, — ami ki­zártnak tekinthető lefegyvereznék az őröket, még akkor sem érnének czélt, mert az ajtókon a legnagyobb erőfeszítéssel sem volnának ké­pesek keresztül jutni. Legfeljebb földindulás vagv dinamitrobbanás ' volna képes helyükből kimozdítani a kettős rudzárakkal ellátott ajtókat. Maga a kincstári épület, amelyben ezt az uj bankjegyraktárt elrejtették, szemben áll a washingtoni »Fehér Ház«-zal és a képzelhető legtökéletesebb őrizet alatt áll. Hetven tagból álló őrség van alkalmazva, akik naponta háromszor felváltják egymást s a nap és éj minden órájában szakadatlanul körülczirkálják az egész épületet. Az őrparancsnok szobájában egy elmés szerkezetű jelzőkészülék áll, amelyhez minden egyes őrsnek minden fél órában be kell kül­denie az állomás helyén levő összekötő készü­lék utján az éberséget ellenőrző jelzést. A parancsnok helyisége viszont összeköt­tetésben áll a rendőrfiSnókséggel és a katonai hatósággal, úgy, hogy szükség esetén rögtön j nagyobb rendőri és katonai segítség vehető igénybe, ha t. i. egy nagyobb rablóbanda tá­madná meg a kincstárt, amit Amerikában nem lehet egészen kizárt dolognak tartani. Épp erre az eshetőségre számítva, ezer emberre való fegyverek és készletek vannak elhelyezve az épület kölönböző helyiségeiben, I persze nem a rablók, hanem a védők haszná­latára. A kincstár minden helyiségében villanyos j \ jelzőkészülékek vannak elrejtve, úgy, hogyha j egv vakmerő rabló behatolna az épületbe s a kincstárnok, vagy helyetteséig eljutva, meg- ! j támadná őket, ugv ezek egy gomb megnyomá- I sával azonnal segítséget hívhatnak. (Csak le­gyen idejük a gombot megnyomni, ha pl. a rabló hátulról főbekólintja őket.) A kocsik, amelyekkel a pénzt átszállítják a pénzverdéből és a nyomdából a kincstárba, ; valóságos pánczélos vonatok, melyeken jófor­mán több helyet foglalnak el az őrök, mint a pénz. Ketten ülnek a kocsis mellett, ketten a kocsi tetején s hárman állnak a széles perro- non. Persze mind állig felfegyverkezve. Hogy az őröket is külön őrök őrzik-e, 1 arról nem vagyunk értesülve, pedig végre is megtörténhetik, hogy az őrök maguk rabolják el a kincset. Attól azonban már nem kell félni, hogy maga a kincstárnok találja elsikkasztani a ke- j zelése alatt álló pénzt, mert ő szegény ott hiába sikkaszt, nem menekülhet el zsákmányával Amerikába, mint az európai Kecskéméthyk . . Az orsz. magyar bányászati és kohászati egyesület nagybányavidéki osztálya f. hó 10-én d. u. 4 órakor tartotta osztályülését a város­háza tanácstermében. Neubauer Ferencz üdvözöl­vén a megjelenteket, a gyűlést megnyitja. Ezután Farkas Jenő alelnök fejezte ki örömét afelett, hogy a szakosztály ez alkalommal városunkban tartja ülését s üdvözli a megjelenteket, mint Felsóbánya város szivesen látott vendégeit. Az elnöki előterjesztések során a szakosztály 50 koronát szavazott meg Sóltz Vilmosnak a bányá­szati és kohászati egyesület megalapítójának sír­emlékére. Az ülés legérdekesebb része Deutsch Aladár előadása volt a folyton működő ponyvás lökőszérekről, mely mindvégig lekötötte a figyel­met. E tárgyban Deutsch mérnök Felsőbányán végzett itteni hivatalos működése alatti kísérlete­ket s azok eredményét mutatta be most a meg­jelent szakközegek előtt, egybevetve az e téren történt külországokban végzett kísérletekkel. Ezek során szépen bebizonyította, hogy ezen szérek hivatva lesznek az emberi munkaerő redukálása által az üzemet minél olcsóbbá tenni. Az előadás végeztével az előadót megéljenezték s elhatároz­tatott, hogy értekezése a »Bányászati és Kohá­szati Lapok«-hoz küldessék be közlés végett. Indítványozói jogát senki sem akarván gyako­rolni, Neubauer Ferencz elnök az ülést berekesz­tette s az egész társaság kisétált Roberts János kapitány vezetése mellett a horgany-gyárhoz. Itt az egyik haj tó-kerék némi szoczialis érzel­mektől áthatva, megtagadta a szolgálatot s a gyár e miatt teljes üzemében nem volt bemutat­ható. Mindazáltal a látottak felett mindenki tel­jesen elismerését nyilvánította. Volt alkalmunk a beraktározott horganyérczet is megtekinteni, mire Bay Lajos orsz. képviselőnk tréfásan jegyezte meg, hogy ezt már vasúton kellene elszállítani direkte a helyszínéről. A gyűlés tagjai­nak tiszteletére a térzene a piacztérről a nagy- vendéglő elé helyezte át magát, hol a késő esteli órákig gyönyörködtünk változatos és precziz darabjainak hallgatásában. Este nyolcz órakor a »Korona«-vendéglő emeleti nagytermében 80 teritékü társas-vacsora volt, melyen hölgyek is szép számmal vettek részt. Az ételek minősége és azok felszolgálása tekintetében elismerés illeti Wurscher János vendéglőst. Vacsora alatt Kozák Anti zenekara gyönyörködtetett bennünket. Az első felköszöntőt Szellemy Geyza a szakosztály ér­demes titkára mondotta Felsőbányáért, mint ahol akkor is művelték és virágoztatták a bányászatot midőn az Nagybányán szünetelt. Farkas Jenő a vendégekért üritett poharat. Dr. Szokol Pál azon alkalomból, hogy a szakosztály most tartotta itt először ülését, a gyűlés tagjait éltette. Szellemy Geyza a felsöbányaiakat éltette, mert itt úgymond — mindenki bányász. Lehoczky központi erdő- mester a polgármesterért, mint a felsőbányái polgárok képviselőjéért emelt poharat. Dr. Szokol Pál Roberts János kapitány érdemeit fejtegette, mint aki a horganygyár szervezése által lehetővé tette a bányászati melléktermékek értékesítését. Szellemy Geyza Bay Lajos képviselőnkért emelt poharat, mint aki a bányászati érdekekért a kép- viselöházban tartott bessédében síkra szállt. Pap Márton a bányászat ügyének lelkes művelőit különösen Baumerth Károly bányatanácsost, Gálffy Pál pedig Hanitsch és Merzenich magánbánya­tulajdonosokat éltették. Érdekes volt mikor Roberts kapitány, a született angol, ki csak Nagy- és Felsőbányán tanult magyarul, a következőket mondotta: »Ha szét nézek magam körül, úgy látszik mint ha idegen volnék idegenek között, de ha látom azt a szivességet, amelylyel körül­vesznek, érzem, hogy idegen vagyok jó barátok között.« A kapitányt magyar beszédéért lelkesen megéljenezték és megtapsolták. Asztalbontás után a zenekar rázendítette a talp alá valót s a kedélyes estét vidám tánczmulatság rekesztette be. Az uj kereskedelmi miniszter. A hivatalos lap f. hó 7-én megjelent száma előre sejtett öröm­hír felöl tett bizonyosokká bennünket. Ekkor jelent meg ugyanis az a királyi kézirat, amely dr. Láng Lajos val. belső titkos tanácsost, városunk dísz­polgárát Horánszky Nándor örökébe kereskedelmi miniszterré nevezte ki. Nehéz időben vette át e uagyfontosságu tárcza vezetését Láng Lajos, de mi hiszszük, hogy daczára a politikai ellenfelei által támasztandó bonyodalmaknak, tárczáját diadallal fogja keresztül vezetni a nagy harczon, mely reá várakozik. Erre az isteni adomány mellé a kegyelmes urnák isteni segedelmet kí­vánunk ! . A szatmári kir. törvényszék uj elnöke. Őfel­sége a király dr. Róth Ferencz, budapesti kir. ítélő­táblái birót nevezte ki az eltávozott Galba Lajos örökébe a szatmári kir. törvényszék elnökévé. Az ünnep második napján Nagy Lajos ev. ref. lelkész Kapnikbányára utazik, hogy ottan

Next

/
Thumbnails
Contents