Felsőbányai Hírlap, 1901 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1901-10-06 / 20. szám

I

Felsőbányái Hír la p.

golódni sem lehet, mert akié a pénz, az az ur s attól vesz, akitől épen neki tetszik.

Ne gondoljuk azonban, hogy ez állapoton ne lehetne valamiképen javitani. Lehet.

Hogy megóvjuk a termelő közönséget a kihasználás ellen, arravaló a gyümölcs-értékesitő szövetkezet és a gyümölcskiállitás. Az előbbire nézve a földmivelésügyi minisztérium szívesen nyújt erkölcsi, sőt talán anyagi támogatást is, sőt megvalósítható az a hitelszövetkezet keretén belül is, az utóbbinak megvalósítása pedig társadalmi kötelesség.

A gyümölcs-értékesitő szövetkezet előleget nyújt arra rászorult tagjainak a fán levő vagy már beraktározott termésre a lehető legalacsonyabb kamatláb mellett, igy a termelő várhat az eladással esetleg három hónapig is, ami az előleg után fizetett csekély kamatot tízszeresen is be szokta hozni. Hogy micsoda áldás ez, meg tudják mondani a máramarosi kisgazdák. E szövetkezet körébe be kellene vonni a környékbeli községeket is. Ha aztán majd a szegény lakosság élvezni fogja annak előnyeit, hálás lesz azok iránt, kik neki azt megszerezték. Hatalmas kapocs lenne ez nemzetiségi szempontból is.

A gyümölcskiállitás hivatva lenne támogatni az értékesitő-szövetkezetet. Ezen kiállítást majdan állandósítani kellene Felsőbányán s aki azt megtekintené, tiszta képet nyerne városunk és vidéke gyümölcstermő képességéről, a fajok minőségéről, az évi mennyiségről, az egyes fajok átlag-áráról és minden, e szakmába vágó dolgokról. A kiállítást vásárral is lehetne összekötni.

A gyümölcskiállitásnak az a megbecsülhetetlen előnye is lenne, hogy a termelők, látva a társaik által kiállított nemesebb fajokat, ösztönözve lennének arra, hogy azok termelését saját gyümölcsöseikbe is bevezessék.

A jövőre nézve azért melegen ajánljuk az érdekeltek figyelmébe úgy a gyümölcs-értékesitő szövetkezet, mint a gyümölcskiállitás szervezését.

. . r . .. r..

Különfélék.

Az uj országgyűlési képviselő. E hó 3-án, csütörtökön zajlott le a szomszéd Nagybányán gyönyörű szép verőfényes őszi napon a követválasztás. Reggel 9 órától este 3/46-ig folyt a szavazás zavartalanul. ®/47 kor telt le a választási elnök által kitűzött záróra, amikor megkezdődött a leadott szavazatok összeszámlálása. Kevéssel 7 óra után hirdette ki Torday Imre választási elnök a türelmetlenkedni kezdő választó-közönség előtt az eredményt, mely szerint Láng Lajosra 675, Bay Lajosra 1088 szavazat adatott le s igy |Bay Lajos 4Í3 szótöbbséggel választatott meg a nagybányai kerület orsz. gyűlési képviselőjének. Ezután a választási elnök az egész tisztikar kíséretében atyja lakásán kereste fel a megválasztott képviselőt

dig gyengélkedő Broklyvel és beszédközben igyekezett megtudni tőle, hogy Párisban időzése alatt kikkel érintkezett. De hiába 1 Mert szobaasszonyán és néhány kifogástalan jellemű emberen kívül senkit sem ösmert.

Scienca már lemondott a reményről, hogy a rejtélyes gyilkosság okát kifürkészhesse, amidőn a véletlen segítségére jött.

Brokly a kórház betegszobájában szemben feküdt az ajtóval, úgy hogy kiláthatott az előszobába.

Egy napon Scienca az előszobában néhány szót váltott a betegápolóval és eközben észrevette, hogy Brokly szobaajtaja nyitva van. Brokly is látta és intett neki.

Az olasz szórakozottan köszönt vissza és beszédközben hideg tekintetével minden szándék nélkül nézett Broklyra.

Amidőn pár pillanat múlva a szobába lépett, Broklyt teljes hypnotikus álomban találta.

Villámgyorsan egy gondolat futott át agyában. Egy alávaló gyáva gonosztevő valószínűleg fölfedezte Brokly beteges hajlamát a suggesztió iránt és ezt használta fel, hogy d’ Epais asszonyt meggyilkolja. Hogy egyszersmind azt is nem suggerálta neki, hogy önmagát vallja be gyilkosnak, az tisztán feledékenységnek köszönhető.

A törvényszék bebizonyitottnak látta Brokly ártatlanságát és fölmentette őt.

Az igazi gonosztevőt, aki a gyilkosságot hihetőleg bosszúból suggerálta a szánalomraméltó embernek, máig sem tudták fölfedezni.

kinek meleg hangú beszéd után a mandátumot átadta, Bay Lajos megköszönte a választóknak személye iránt megnyilatkozott bizalmát, nagyhangú Ígéretet nem tett, hanem kijelentette, hogy ifjúi lelkesedését, munkásságát fel fogja használni Nagybánya város és az egész választókerület érdekeinek előmozdítására. A választási tisztikar és a választó polgárok közöl többen a Nagyszállodában töltötték az estét, mint Bay Lajosnak szívesen látott vendégei, a barátságos poharazásnak csak a hajnali órák vetettek véget. Ezen választás városunkra nézve kedvezőnek épen nem mondható annyiban, mivel mi Láng Lajostól vártuk volna a mi specziális érdekeink sokoldalú istápolását. Reméljük azonban, hogy Láng azon szeretetet, melyet Felsőbánya választó polgársága személye iránt ez alkalommal is szinte tüntetőleg tanúsított, hasonlóval fogja viszonozni, bár a viszonyok úgy alakultak is, hogy a köztünk fennállott szorosabb összeköttetés ez idő szerint hivatalosan többé nem állhat fenn. A megválasztott képviselőtől pedig reméljük és elvárjuk, hogy amidőn valami tekintetben a kerület bármely községének avagy polgárának az ő támogatására lesz szüksége, sohasem azt fogja tekintetbe venni, hogy egyik-másik község hány szavazattal segitette diadalra, hanem párcatlanul és szeretettel fogja támogatni választókerületének minden egyes községét, minden egyes polgárát. Ezen értelemben üdvözöljük mi is Bay Lajost, mint kerületünknek megválasztott ország- gyűlési követét!

Szép búcsuzás. Láng Lajos pénteken a d.

u. vonattal utazott el Nagybányáról. Igen elegáns közönség kísérte ki s főkép a szép nem övéik kíséretével nagy számban vett részt a búcsún s egy igen díszes csokrot nyújtottak át neki. Zajos éljenzések közt robogott el a vonat az ország e nagynevű kapaczitásával.

Az uj plébános ünnepélyes beiktatása f. hó 13-án lesz.

Körorvos-választás. A dr Kollár Lajos eltávozásával megüresedett felsöbányavidéki körorvosi állomás múlt hó 28-án töltetett be. választás utján, amikor ezen állásra dr Sziklavári Zoltán választatott meg.

Esküvő. Erkávási Kávásy Sándor szinér- váraljai takarékpénztári igazgató a múlt hó 26-án tartotta esküvőjét O-Becsén, szatymazi Zsótér Panni kisasszonynyal, szatymazi Zsótér Andor ó becsei nagybirtokos leányával. Az anyakönyvi tisztet a polgári szertartásnál Veres Gyula anyakönyvvezető viselte. Az egyházi esketési szertartást Tóth Sándor bácsfeketehegvi ev. ref. esperes-lelkész végezte. Jelen voltak: mint násznagy Enyedi Lukács min. tanácsos és neje Zsótér Ilona úrnő, Tagányi János m. kir. honvéd- ezredes nejével Budapestről és még rajtok kívül nagyszámú fényes vendégsereg.

Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Jékly Irén prakfalvai áll. el. isk. tanitónőt jelen minőségében a nagyrőczei áll. el. iskolához helyezte át.

Ellenőrzési szemlék. A népfölkelési jelentkezés városunkban/! hó 29-671 d. e. 9 Ó7'dtól kezdve a közös hadsereg tartalékosainak ellenőrzési szemléje f. hó 29-én d. e. 9 órától kezdve, a honvédség nem tényleges állományába tartozó összes legénység ellenőrzési szemléje pedig november hó

2-án d. e. 9 órától kezdve fog megtartatni. Erről az érdekeltek azzal értesittetnek, hogy a lapunk múlt számában közölt hasonló vonatkozású hirdetmények tárgytalanok.

A 8árközujlaki pénzhamisítók, ügy látszik, mindenki szeretné, ha több pénze lenne, mint amennyit becsülettel megkereshet s ha máskép nem juthat hozzá, csinál magának, Sárköz-Újlakon is úgy gondolkozott néhány ember, hogy mindenféle pénzből jó egy kicsi, de nem nagyon kicsi. A szatmári kir. ügyészséghez Kolozsváry Lajos álnév alatt levél érkezett a múltkoriban, melyben a feljelentő értesítette az ügyészséget, hogy Hirsch Ignácz házában pénzhamisitó-banda működik. O is tagja volt egy darabig, azonban most Amerika felé igazította a szekere rudját. A feljelentés valónak bizonyult s Hirsch Ignácz óljában csakugyan megtalálták a pénzhamisító gépet, továbbá gipszöntvényeket, azonkívül 8 drb ötkoronást, 50 drb egykoronást, 100 drb 20 fillérest és 100 drb 10 fillérest. A pénzek meglepően hű utánzatok s csak pengősökről lehet megismerni, hogy hamisítványok.

Az öreg honvédek figyelmébe. Széli Kálmán miniszterelnök f. évi julius 11-én 3000, sz. alatt kiadott rendeletében elcképen gondoskodott az 1848-as honvédek áll. ellátásáról: Aki 1848—49-ben honvéd volt és feddhetetlen életű, joga van a honvéd-nyugdijhoz, úgyszintén azon feddhetetlen életű honvédözvegyeknek is, kik 1849. végéig

mentek férjhez s lérjöket ennek haláláig el nem hagyták és azután férjhez nem mentek. — Ezen körülmények igazolhatók az 1818—49 évekből eredő oly okmánynyal, melyből a honvédi minőség kitűnik, ilyenek pl. a honvédi vagy tiszti kinevezési okmány, útlevél, szabadságlevél; az osztrák katonai hatóságtól kiadott olyan igazolvány, melyből kitűnik, hogy a fegyverletétel után az osztrák katonasághoz besoroztattak vagy a szolgálatra alkalmatlannak találtattak, valamint a honvédegyesületek által kiadott igazolvány. A szabadságharczban való részvétel igazolható két olyan bajtárssal, aki vele együtt szolgált s már nyugdíjazva van, illetőleg honvéd volta kétségbe nem vonatik Feddhetetlen előéletű az, aki olyan bűntény miatt, mely hivatalvesztést von maga után elitélve nem volt, vagy vizsgálat alatt nem áll. Erről városban a polgármestertől, községekben a föszolgabirótól veendő ki az erkölcsi bizonyítvány. Az életkor születési anyakönyvi kivonattal igazolandó. Az özvegy azt tartozik igazolni, hogy férje honvéd-nyugdijban részesült vagy ehhez joga lett volna. A férj elhunyta és a házasságra lépés ideje anyakönyvi kivonattal, a férje haláláig együttélése és özvegyi állapota városokban a polgármester, községekben a főszolgabíró igazolványával igazolható. A nyugdíj iránti folyamodvány a polgármesternél, illetve a főszolgabírónál nyújtandó be, úgy a kérvény, mint mellékletei bélyegmentesek. Ha a folyamodni kívánó a kérvényt megírni és felszerelni valamely okból nem képes, jelentkezzék a polgármesteri, illetve főszolgabírói hivatalnál, hol kérelmét jegyzőkönyvbe veszik és hivatalból elintézik. Az évi nyugdijjárandóság : tábornokoknak 4000 korona, ezredesnek 960 korona, alezredesnek 816 korona, őrnagynak 720 korona, századosnak 624 korona, főhadnagynak 552 korona, hadnagynak 504 korona, őrmesternek 144 korona, tizedesnek 96 korona, közvitéznek 72 korona. Tisztek özvegyei férjük nyugdiját felerészben, altisztek és közvitézek özvegyei pedig egészben kapják. Világtalan altisztek és közvitézek a nyugdíjon kívül évi 36 korona pótdijban is részesülnek. Ha vagyontalan ember vagyontalanul elhunyt 48-as honvédet eltemettet s ezen körülményt a temetéstől számított 3 hónap alatt igazolja hatósági bizonyitványnyal, törzstiszt után 80 korona, tiszt után 50 korona, altiszt vagy közvitéz után 30 korona temetési járulékot kap.

A VÖrheny még mindig nem szűnik s folyton szedi áldozatait. Múlt hó 20-tól f. hó 2-ig bezárólag előfordult 11 betegedés, 4 halálozás. Az iskolák szünetelnek s a tanév megnyitásának idejét ez idő szerint még sejteni sem lehet.

Veszett-ebmarás. Ember Mária helybeli illetőségű nőt a múlt hó 21-én megharapta egy veszett kutya. Az illető haladéktalanul felküldetett a budapesti Pasteur-intézetbe. A veszedelmes állat szerencsére több kárt sem emberben, sem állatban nem tehetett, mert Juhász András itteni örsparancsnokságbeli csendőr, midőn a veszett eb őt is megtámadta, kardjával széthasította a fejét. Juhásznak semmi baja sem történt.

Vásári tolvajlás. Ávrám Ignácz kisbányai biró a múlt hó 30-án tartott baromvásáron azon vette magát észre, hogy valaki megkönnyítette az iszákját. Azonban nem a kenyerére és szalonnájára áhítozott az illető, hanem a pénzét vette pártfogásába. Kivágta az iszákját és abból nem mindennapi ügyességgel kisanzsirozott 100 koronát. Rendőrségünk azonban elcsípte a jó madarat Szelnicsan János idevaló lakos személyében, kinél a lopott pénz legnagyobb részét is megtalálták. A bűnös most szomorodott szívvel igyekszik pótolni gyermekkori mulasztását s elmélkedik a birtokviszonyok többfélcsége felett. Ávrám Ignácz pedig örömmel konstatálja, hogy igaz jó • szág nem vész el, vagyis jobban mondva: néha, ha elvész is, megkerül.

Az uj pénzes utalványok. A kereskedelemügyi miniszter rendelete folytán 1901. évi okt. hó 1-től kezdve csakis a magyar korona országaiba szóló postautalványokat lehet a belföldi rózsaszínű űrlapon kiállítani; az Ausztriába, a megszállott tartományokba és átalában a külföldre szóló postautalványok a nemzetközi sárgaszinü űrlapokon állitandók ki. 1901. okt. hó 1-től kezdve az Ausztriába, a megszállott tartományokba és általában a külföldre szóló utalványokra nem elég csupán a rendeltetési helyet ráírni, de múlhatatlanul szükséges feljegyezni azt az országot is, melyben a helység van.

Tüzesetek. Legközelebb Nagybányán egymásután négy ízben is izgalomba hozta a vész- kolomp kongása a képviselőválasztás mozgalmai által anélkül is felizgatott lakosság kedélyét s nem csoda, ha a lakosság bizonyos szándé-